Esztergom és Vidéke, 1991

1991-04-05 / 13. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE Március 28-án nyilvános ülést tartott a Képviselő Testület. A napirendi pontok­kal teli meghívó ismét éjszakába nyúló ülést sejtetett, azonban a testület - saját magának is korlátot szabva - több pontot levett az ülés napirendjéről. Dr. Könözsy László köszöntötte a megjelenteket és az első napirendben tá­jékoztatást adott a két ülés közötti fonto­sabb eseményekről. A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság döntése értelmében összesen 2.722 ezer Ft. támogatást kapott a város a Várhegy, a Szent Tamás-hegyi kálvária helyreállí­tására, támfal építésére, a Népi Vallásos­ság Múzeuma kialakítására és egyéb feladatokra. A Belügyminisztériumhoz benyújtott városi pályázatok egy részét támogatják, de sokat elutasítottak. (Támogatást ka­pott a pilisszentléleki ivóvíz-létesítési program, a határátkelőhelyek korszerű­sítése, a helykímélő hamvasztásos teme­tés, nem támogatják azonban a Zeneiskola további építését, a kórházi radiológiai osztály építését sem.) Négy képviselő és Balogh Péter al­polgármester tett ezután indítványt a na­pirendi pontok módosítására, illetve újabbak felvételére, ezért a képviselők újra szavazták a napirendet. Balogh Péter terjesztette elő a közép­fokú oktatási intézmények városi irá­nyítás alá helyezésének napirendjét. A Városházi tudósítás jól előkészített határozatot a testület 2 tartózkodással elfogadta. Dr. Sinka Gábor (KdNp), az Egész­ségügyi és Szociális Bizottság elnöke előterjesztésében tárgyalta a testület a 2. sz. bölcsőde (Deák Ferenc utca) meg­szüntetését. A gyermekeket az l-es és a 3-as bölcsődébe irányítják át, az ott dol­gozóknak a kórház biztosít munkahe­lyet. A bölcsődét július l-jével szüntetik meg, valószínű, hogy átalakítást követő­en az ott működő óvodához fogják csa­tolni. Az előterjesztés második részében foglaltak szerint a képviselők döntöttek arról, hogy a Kórház, a Simor János utcai szociális otthon, az elmés szociá­lis otthon (Dobogókői út) és a basahar­ci szociális otthon maradjon városi kezelésben, azonban az egészségügyi gyermekotthont (Dessewffy utca) me­gyei hatáskörbe kell adni. Esztergom Város önkormányzata 1991. évi költségvetése bevételi és ki­adási tervét néhány kiegészítést köve­tően a testület elfogadta, azonban nagy vitát váltott ki Vilmos Péter képviselő, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöké­nek a költségvetéshez kapcsolódó 4 pon­tos javaslata. Az 1-3 pontokat (3%-os tartalékképzés, féléves mérlegkészítés, többletbevételekés maradvány ok újrafe­losztása) a testület elfogadta, azonban azt, hogy a bizottság teljeskörű, minden pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő szerződést előzetesen jóváhagyjon, már képviselői ellenállásba ütközött. A vita lényege: az intézmények (illetve azok vezetői) a testület által részükre jóváha­gyott költségvetés alapján gazdálkodnak törvényes felelősséggel. Dr. Balogh Ju­liannajegyző véleménye szerint is a „bi­zottság az intézményvezetők jogkörét nem csorbíthatja." (A 4. pont feletti dön­tést a következő ülésre halasztották, ad­dig e kérdést újra megvitatják. - Szerk.) Öt órakor - napirenden kívül - Dr. Baráth Etele kormánybiztos, a Világki­állítási Programiroda vezetője adott tájé­koztatót a testületnek a világkiállítás szervezésének jelenlegi helyzetéről. Erősödik a kiállítás megrendezését óhaj­tók tábora - mondta a kormánybiztos. (Dr. Baráth Etele esztergomi látogatásá­ról lapunk külön is tudósít. - Szerk.) Szünet után a Belvárosi temető újbóli megnyitásáról készült előterjesztést vi­tatta meg a testület. E tárgyban egyhangú „igen"-nel szavaztak, csupán a helymeg­váltás és a sírhely-árak szabályozásának határidejét módosították. A vásárokról, a piactartásról és a piaci helypénzekről szóló rendelet megalkotása volt a következő napirend. A piaci helypénzek emelkednek, ezen belül, kisebb arányban, az őstermelők által fizetendő díjak (a rendeletet, és an­nak díjtáblázatát lapunkban közreadjuk. - Szerk.) A testület elfogadta a Termelés-Ellá­tásfelügyeleti Osztálynak a külterületi és zártkerti földek hasznosításáról, a művelődési ágazat 10%-os bérfejlesz­téséről és Chmelik Zoltánnak, a Sport­csarnok igazgatójának III-31-vel való felmentéséről szóló előterjesztéseket. (Április l-jétől a Sportcsarnok új igaz­gatója Rozgonyi Miklós, aki kapcsolt munkakörben, mint a Sportosztály veze­tője látja el e feladatot.) Végül Nyers Sándor (SZDSZ), a Gazdasági Bizottság tagja terjesztette elő napirenden kívüli javaslatát: az önkor­mányzat érdekeltségébe tartozó vállal­kozások 1990-es gazdasági évet záró üléseire a bizottság tagjai fognak elmen­ni és kéri a Polgármesteri Hivatalt, adjon név szerinti felhatalmazást az üléseken való részvételre. A testület következő nyilvános ülése április 4-én lesz, ahol az elmaradt napi­rendi pontokat és képviselői indítványo­kat tárgyalják meg. (folytatás az 1. oldalról!) A környékbeli kirándulóhelyek 5­6-7 napos programokra is lehetősé­get adnak, de csereprogramokat szintén kidolgozhatunk, mondjuk Tatával. Ha kell, még a városházát is megmutathatjuk az idelátogatóknak. Ha profi módon csináljuk, megha­tározó lehet az idegenforgalom. ­Nézetem szerint az intellektuális tu­rizmust és a víziturizmust kellene fejleszteni. Az előbbi azokra az egyetemistákra számítana, akik fel­nőttként is visszajárnak ide, más­részt a nyugdíjas értelmiségiekre. Számukra elsősorban panziókat kell építeni. A volt szemináriumból pedig , kongresszusi épületet lenne célszerű varázsolni, s nem hotelt. Az ideérke­ző küldötteknek valahol lakniuk is kellene, de a Frauen feleség-progra­mok és a hangversenyek úgyszintén hasznot hoznának. A víziturizmusról csak annyit, hogy vissza kellene vennünk a für­dővárosi funkciókat. t A világkiállításból minden bi­zonnyal részesedünk. Még van elég időnk, de fogadóképességünket jócskán meg kell javítanunk. Tudjuk, hogy a lét határozza meg a tudatot, s nekünk a Bazilika ittléte a meghatározó elemünk. -A Zöld Házban tett k^jelentése, mely szerint az oktatást vállalko­zói alapon képzeli el, élénknemtet­szét váltott ki... -Azt kellene elérni, hogy az isko­laigazgatók a gazda szemével igaz­gassanak. Póriasan ez azt jelenti, hogy az iskolák gyermekszám után kapják a támogatást, s amelyik jobb képzést tud adni, ott több lesz a tanu­ló. A több gyermek és a színvonala­sabb munka révén a pedagógusok küliség a jellemző: az egyik helyen fölöslegesek az emberek, másutt pe­dig hiány van, például az idegenfor­galomban. Ha jól szerveznénk, még hiány is lenne! Az iskolázottsági szint itt jobb, mint az országos átlag, s a munkanélküliség éppen ezt a job­ban képzett réteget érinti. Ezt az ál­lapotot mielőbb meg kell szüntetnünk. Ahogy a polgármester látja... - beszélgetés dr\ Könözsy Lászlóval ­fizetése is több lesz. Az elszívóhatás aztán öngerjesztő folyamattá válhat. Ha kell, üljünk le a pedagógusokkal, s beszéljünk egy nyelven. A középiskolák képzési profilját is meg kellene vizsgálni. Magyarán: ne potenciális munkanélkülieket ké­pezzünk, hanem a valós igényeket vegyük számba. Pénzügyi szakem­berekre, adóügyesekre, könyvelés­hez értőkre, idegenforgalmi és vendéglátóipari szakemberekre van szüksége a városnak, akik nem bot­csinálta módon művelik szakmáju­kat. De: felsőfokú egészségügyi kép­zést, egy műszaki főiskolát, sőt kül­kereskedelmi főiskolát is el tudnék képzelni Esztergomban. Ezenkívül a posztgraduális képzés is megoldásra vár: a különböző átképző tanfolya­mokra úgyszintén égető szükség volna. Szakmai mobilitásra van szükség. A városban a struktúrális munkanél­- A városfejlesztésben meghatá­rozó lesz a gázfűtés bevezetése. Mi várható e téren? - A Suzuki gyár áldásos hatása­ként a város határáig jön egy négy­száz milliméteres ^gázvezeték. A szükséges pénzt az Égáz, a Suzuki, a megye és a város adják össze. Mint­egy 130-140 millió forintba fog ke­rülni. S ha már itt lesz, nekünk mielőbb el kell kezdeni a városi ge­rincvezeték kiépítését. Ezt egy ala­pos fölmérésnek kell megelőznie, és a lakosságot is meg kell nyernünk. Az olcsóságot, a kényelmességet, a széntárolás, a salakelhelyezés gond­jainak megszűnését mind-mind érv­ként sorakoztathatjuk föl, a katasztrofális levegőtisztaságról nem is beszélve. A városi csatornarendszert is át kell alakítanunk. Ezidáig, sajnos, a Duna megemelt szintjével számol­tak. Amíg a Molnár sorig eljut a szennyvíz, rengeteg átemelőn kell keresztülmennie. Onnét aztán ismét továbbnyomatják. Akkor, amikor a városnak van egy természetes lejté­se, ez egyszerűen abszurd helyzet! Az eddig nem csatornázott területe­ket - melyek sajnos szép számúak ­és a rosszul bekötötteket is, a gravi­táció törvényét figyelembe véve, en­gergiamentesen kell működtetni. - Polgármester úr, e sok terv hallatán úgy érzem, egy kicsit a fellegekben jár... - Ha Csipkerózsika álmát alvó kis­város maradunk, tíz év múlva is itt fogunk topogni. Nem bűvészmutat­ványt akarok csinálni. Nem trükkök­kel akarom megnyerni az embereket, hanem céltudatos, kitar­tó munkával, ámbár tudom, hogy négy év alatt a terveknek csak egy töredékét lehet megvalósítani. Mindenképpen tudomásul kell venni, hogy ezt mind egy jó csapat­munkával - és a város lakosainak segítségével lehet megvalósítani. Ennek feltételei, úgy érzem, meg­vannak, mivel e feladatokra létreho­zott bizottságaink működnek, és legégetőbb gondjaink megoldásán dolgoznak. Nem a szék adja a tekintélyt, ha­nem az évek során végzett közös munka eredménye. Sebő József «

Next

/
Oldalképek
Tartalom