Esztergom és Vidéke, 1991
1991-03-29 / 12. szám
7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE AZ ONALLO MAGYAR ALLAMMEGALAPITASAIG A Római Birodalom bukása évében - 476 -, amely egyúttal az ókor végét, ill. a középkor kezdetét is jelenti, már végérvényesen hun uralmat találunk a tájon. A lakosság » természetesen nem cserélődött ki teljesen. A nomád életvitelű, helyhez nem kötött, pásztorkodó-vadászó hunok tárgyi emlékeit még nem ismerjük vidékünkről. A részben velük ide érkezett gótok szórványos sírjai azonban fel-felbukkannak a római települések közvetlen közelében. A harmadik „átutazó" nép - hiszen a történelemből ismert népvándorlás korát éljük - a keleti germán néptörzshöz tartozó longobárdok ezen a tájon. Itt tartózkodásukról mindössze egy nagy temető tanúskodik Szentendrén (a pomázi bekötőút kezdeténél). A longobárdoknak egyszerűen nem volt idejük tovább alakítani a Pilis térségein, mivel tőlük 567-ben az a v a r o k vették át Pannóniát és ezzel együtt Pilisünket is. Kezük nyoma szintén nemigen maradt rajta a tájon, hiszen ők sem voltak tanyátverő, gyökeret eresztő nép. Megszállták a még mindig jó állapotban lévő római utakat és vámot szedtek az erre járó kereskedőktől. Csupán temetőik bizonyítják hajdani itt-létüket (Pannónia-telep, Szentendrei Dunapart és Barackos út, Visegrád, Pilismarót Öregek dűlő és Basaharc). Az avar birodalmat Nagy Károly hadai semmisítették meg a VIII. század végén. E kor - k a r o 1 i ng kor-szintén csaknem jeltelen a tájon, mivel rövidesen a szlávok következnek. Róluk - az írott történelem lapjain kívül - a nagy számban megmaradt falunevek is tanúskodnak. EMBER A PILISBEN (4.) Csak egyetlen jellemző példa erre: BbieniHft ropo;; (Viszsij gorád, jelentése: felsőbb vár) - Visegrád. Honfoglaló őseink 895-97. között fokozatosan vették birtokukba az Alföldet. 900-ban foglalják el a Dunántúlt: részben az itáliai kalandozásból visszatért sereg, részben a Dunán átkelő seregek. Leverik a területre szintén számító morvákat, és kezdettől fogva együtt élnek az itt talált avarokkal, szlávokkal és morvákkal. (E legutóbbiak régi magyar neve: marót, marótok). Kezdetben Székesfehérvár volt a fejedelmi székhely, de a kalandozások kudarcai után az Árpádoknak új, megfelelőbb „fővárost" kellett keresniük megalapítandó új államuk számára. Géza fejedelem - Szent István királyunk édesapja 970. után átteszi székhelyét Esztergomba Az esztergomi Várhegy ugyanis jól védhető; gazdaságilag is, katonailag is, kereskedelmileg is fontos úthálózat mentén ill. csomópontjában fekszik. Legelső - Európa szerte ismert és elismert, mai napig számontartott - királyunk kisebb legendájából - a Legenda minorból - tudjuk, hogy ő már Esztergomban, a Pilis tövében született. Ugyanitt koronázták királlyá is 1000-ben és itt rakta le az önálló magyar állam alapjait. Önálló országot megteremtő, azt fenntartani, sőt gyarapítani képes pilisi magyar elődeink legnagyobb máig ható - cselekedete kétségtelenül az államalapítás volt. A magyar történelem - tanulmányainkból is jól ismert - diplomáciai, egyház és társadalomszervezési, gazdasági, katonai, közigazgatási és politikai eredményei, valamint európai rangú építészetünk, művészetünk, tudományunk és technikánk mind-mind ebből a faji képességből következik. Ez nemzeti önérzetünk és világhírnevünk alapja is. DobayPál KRÓNIKA 1741. március 16.: Esztergom szabad királyi város tanácsa hosszas kivizsgálás után úgy döntött, hogy a tokodi határnál a városi földek felszántását rendeli el, mert a tokodiak már beleszántottak az esztergomi határba. 1971. március 19.: Pilisszentlélek községi tanácsa rendeletet hozott a lakáselosztásról. (Elosztható lakás nem lévén, a rendelet tökéletes.) 1906. március 26.: A nyergesújfalui képviselő-testület levélben üdvözölte Kossuth Ferencet. A nagynevű ellenzéki vezér kiemelkedő szerepet játszott „a nemzet alkotmányáért folytatott küzdelem vezetésében" - így a levél. 1361. március 29.: Miklós esztergomi érsek és örökös főispán oklevelet állított ki Esztergomban. 1741. március 29.: Esztergom szabad királyi város tanácsának ülésén ismertették a hírt: Mária Terézia örökössel ajándékozta meg az országot, aki a szent keresztségben a József, Benedek, Ágoston, János, Antal, Mihály és Ádám neveket kapta, (ő a későbbi II. József, a „kalapos király"). 1921. március 31.: Az „Esztergom és Vidéke" bejelentette, hogy a kommün helyi vezetőinek perét április 6-án kezdik meg a Vármegyeháza nagytermében. 1951. márciusában: Nyergesújfalun is fokozódott a „kulákok" üldözése. Patakfalvi Alberttől 3001 bort és egy másfél éves üszőt foglaltak le, ezenkívül letiltották a fia fizetését. Az ürügy: 1400 Ft békekölcsön-hátralékot mutattak ki nála. MEGYEI LEVÉLTÁR VÁROSRENDEZÉS ANNO 1791 Esztergom megye levéltárának sok szempontból talán legérdekesebb iratanyaga, a vármegye adószedőjének a XVIII. században vaskos kötetekbe, majd a XIX. század első évtizedének végétől csak iratcsomókba foglalt anyaga. A hétköznapok, a vármegye csikorogva működő intézményének dokumentumait találjuk itt. Bárki, aki a múlttal foglalkozik, találhat bennük forrást, mert itt őrizték meg az orvos számláját, aki himlő ellen beoltotta a gyerekeket, de a hóhérét is, aki munkája bérét igazolta! A Széchenyi-tér egyik házáról ismert a görög (rác) kereskedők szimbóluma. Az 1790/91-es vármegyei adószedő iratai között is rábukkantam erre a szimbólumra, pecsétként, s egy kereszttel hitelesített, tehát írni nem tudó asszony levelén - Tudomásom szerint a levél ismeretlen, így nem lesz érdektelen közlése - az olvasást könnyítendő a latin szavak magyarításával: „ En alább is megírt Stankovics Therézia, néhai Vukovics Jeremiásnak eözvegye ezen levelem által vallom és bizonyítom, hogy minek utánna Tekintetes Nemes Esztergám Vármegye Sz.Tamási határában, ugyan azon az Kőhíd mellett és az közönséges utczának tágosítása véget el hányatott Kalmár Boltomnak árát ezen folyó Martius Holnapnak 10-dik napján tartatott közönséges gyűlés kebelében megesett Kegyes határozata szerént az meg lett atyafiságos egyezés és alkuhoz képest Hatszáz Rénus forintokkal kifizettetni rendelte volna, ugyan ezen képest már alul írt napon Nemzetes és Vitézlő Rigler Ferencz Urtul, ezen Nemes Vármegyének központi adószedőjétől azon summa pénzt belé számlálván amit korábban kaptam, minden további követelésemtől elállók. " A lap alján ott a görög kereskedők pecsétje, a megyei tisztviselők aláírása. Eleink gondoltak a városok fejlesztésére, külső képére! 7 f ^(jf) IDOLAPOZO szerkesztésében