Esztergom és Vidéke, 1991

1991-03-22 / 11. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Hazaszeretet (?) Az 1956/57-es tanév végén a kalocsai gimnázium egyik végző osztálya tablójára ezeket a sorokat íratta, életük jelmondataként: „Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar" A város tanácselnöke - akit helyi szokás szerint, kebelmérete alapján, „csöcsös" Treszkának nevezett a lakosság - ezt ellenforradalmi megnyilatkozásnak jelentette ki, s Vörösmarty Mihály csodálatos szépségű, megrendítő erejű szavait eltávolíttatta a tablóról. Amikor az úszóvilágbajnokságról hazatért válogatottunk, a repülőtéren Széchy Tamás edző így nyilatkozott: Ennek az országnak magyarok a fiai és lányai, s ezt mint csapat most éreztük igazán! A tévé-riporter, mintegy csodálkozva, megkérdezte: Hogy jutott eszükbe Darnyi Tamás világbajnoki győzelme után az alapítványhoz való hozzájárulás? Mire Széchy Tamáson volt a csodálkozás sora: Hogyan? Egész egyszerűen úgy, mert magyar sportolók vagyunk! Ez a mi népünk, ez a mi országunk, ide tartozunk! A riporter nem tudott mit kezdeni e szavakkal -, odébbállt. Az ország lakossága egyre kiábrándultabban figyeli az országgyűlési képviselők szűnni nem akaró dühödt pártviszályait, egymásra acsarkodódásait, konok hatalomvágyát. S akad néhány honszeretetről árulkodó honatyai és honanyai megnyilatkozás, melyet tökéletes közöny, sőt elutasítás kísér, mint például Maczó Ágnes szavait Eörsi Mátyás részé ről. E testületre maga Kossuth Lajos sem tudna hatással lenni. Alig néhányuk ajkán tudnám csak őszintén hangzónak elképzelni Balassi Bálint verssorát: „ó én édes hazám, te jó Magyarország!" K.Á. V LAPOZÓ A Honismeret c. folyóirat 1990/5-6. számában jelent meg Ortutay András cikke Az „árvák könyve", mint honismereti forrás címmel. Á szerző, az egykori Esztergom vármegye levéltárában őrzött községi árvakönyvek közül a párkányi járásban lévő Magyarszölgyén árvakönyvét mutatja be. Miként a cikkből megtudjuk, az árvák és gyámolításra szorulók helyzetét - a feudalizmus ideje alatt általában a helyi jogszokások szabályozták. Az állam szociális gondoskodásának első jelei Mária Terézia nevéhez fűződnek, aki 1767-ben, Úrbéri pátensében leszögezi, hogy a földesúri falvakban a földesúr joga ill. kötelessége az árvák felügyelete. Ennek ellenére - mint a cikkből kitűnik - gyakorlatilag a község által kinevezett „Árvák Attyja" vezette azt a számadást, amelyben az árvavagyonok sorsát (tőkekölcsönzés, kamatnövekedés stb.) nyomon lehetett követni. Magyarszölgyén árvaszámadásának e fennmaradt második kötetét 1829-1838. között vezették. E tíz esztendő alatt 65 árvára vonatkozó adatot tartottak nyilván, ami más községekkel - mint pl. Bajna összehasonlítva, magasnak tűnik. Az eltérés okára további kutatások deríthetnek fényt. Érdekes korabeli jogfelfogást világítanak meg azok a bejegyzések, melyek 40, illetőleg 50 esztendős árva ill. gondnokolt katonákra vonatkoznak; nyilván, állandó távollétük miatt nem tartotta alkalmasnak őket a vagyon kezelésére a község és az úriszék. Ortutay András cikke, túlmenően azon, hogy a helytörténetkutatásnak - a szakirodalomban is ritkán fellelhető - forrástípusára hívja fel a figyelmet, egyik fontos tanulságának azt tarthatjuk, hogy a gyakran „holt"-nak titulált levéltári iratanyag is - szakértelemmel és az adatok mögé látás képességével - életszerűvé válhat! Kántor Klára A természeti jelenségek között a lelki jelenségek megkülönböztetett helyet foglalnak el, mert a biológiai fejlődés legmagasabb fokát elérő ember legkorábban ebben ismerte fel magasabbrendűségét az élővilágban. így vált összekötő kapoccsá az emberi pszichikum az anyagszerű test és a természetfölötti Szellem között. így válhatott a lelkijelenségek egy része transzcendens, természetfölötti, okkult misztikus fogalommá. De valójában nincsenek okkult jelenségek, azonban vannak tisztázatlan, megmagyarázatlan jelenségek, amelyeket meg lehet közelíteni misztikus módon is. Az életből távozók utolsó üzenetét épp úgy nem tudjuk még ma sem megmagyarázni, mint a telepátia, a telekinézis (tárgyak gondolati energiával történő mozgatását), vagy a gömbvillám jelenségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a telepatikus jeladás a vészhelyzetekben a leggyakoribb. Ezzel cáfolva a jelenséget elbagatellizálóknak azt a magyarázatát, hogy a megérzésekben vágyainkat fogalmazzuk meg. A tapasztalat azt is bizonyítja: egymáshoz lélekben közelállók között sikeresebb és szinte függetlennek bizonyul a távolságtól! így arra gondolhatunk, hogy a testünket - hasonlóan az elektromos vagy gravitációs térhez - egy eddig ismeretlen erőtér, bioerőtér veszi körül, amely szinte csak a végtelenben válik zérussá, és az egymásra hangolt erőterek között állandó kapcsolat van. Ezek, a ma még nem ismert erőterek képesek információt továbbítani az élő szervezetnek az állapotáról. Az említett példák azt a gondolatot is felvetik, hogy vajon testi létünk pusztulása után nem marad-e „valami", ami még hosszú időn keresztül képes a kapcsolattartásra? A halál időpontjában, vagy a halál után vízió formájában megjelenő kép sokszor a testi megjelenés benyomását kelti oly annyira, hogy a tényleges állapot el sem dönthető. A gömbvillámokkal kapcsolatban észleltek olyasmit, hogy felrobbanásukkor a gömb belsejéből ismeretlen eredetű tárgyak kerültek elő, vagy a gömb térfogatánál lényegesen nagyobb térfogatú víz ömlött ki. Még furcsább esetet említ Uri Geller: egy barátja édesanyjánál vendégeskedtek; halk roppanást hallottak az üvegszekrény felől. Odamentek, s a polcon egy olyan agyagfifedezték az „új világot", felfedezték Amerikát. Ezzel a felfedezésükkel kiterjesztették az akkor ismert világ határait, amelynek peremvidékét Eurázsia, ill. Afrika partjai jelentették. A 19. század végén a fizika - imponálóan szép sikerek után - befejezett építménynek tűnt. Phillip von Jolly professzor atyai, baráti intelemmel óvta a fiatal Max Planckot a fizikusi pálya választásától. Akkor úgy tűnt, valóban csak néhány megoldatlan probléma tisztázása maradt a 20. század fizikusainak, mint pl. a radioaktivitás, a fénysebesség különös Az élet különös jelenségei (3) KÍSÉRTET JÁRJA BE A FIZIKÁT! gurát találtak, amely a háziasszony szerint soha nem volt ott, soha nem látta azt, és fogalma sem volt arról, hogyan kerülhetett oda. Erről az egyiptomi férfit ábrázoló szoborról mértékadó muzeológusok megállapították, hogy értékes, Kr. e. 7-12. századból származó, jó állapotban lévő műtárgy, amelynek felbukkanása teljesen érthetetlen (tárgyak hasonló rejtélyes felbukkanásáról a továbbiakban is lesz szó). A táigyaknak a térben, időben történő ilyen rejtélyes utazásai is arra utalnak, hogy a térről, időről alkotott felfogásurkat célszerű felülvizsgálni és nem zárhatók ki olyan „tér-idő alagutak" létezése, amelyek magyarázatot adhatnának az említett furcsa esetekre. Az emberi gondolkodás történetében mindig fontos állomás volt az az időszak, amikor alapvető változás következett be a világról, a térről alkotott felfogásunkban. Pl. döntő vállalkozás volt az, amikor bátor portugál hajósok körbehajózták a Földet és felviselkedése, a hőmérsékleti sugárzás, a fényelektromos jelenségek. Ki gondolhatta akkor, hogy éppen ez a néhány megoldatlan kérdés vezet nemsokára a fizika forradalmához, amelynek nyitányát éppen Max Planck vantumelmélete, Einstein relativitáselméletejelentette?! E két elmélet alapvetően új szemléleti távlatokat nyitott, fizikai világunkról alkotott képünk számtalan kérdőjellel szőtte át, problémák sokaságát vetette föl. Ma, a 20. század végén, újra észrevehető néhány olyan Jelentéktelen" kérdés, amelyek megoldása fizikai világképünket gyökeresen megváltoztathatja. Ezek a jelenségek nem illeszthetők be a természetről alkotott mai felfogásunkba, de ha létező dolgokra vonatkoznak a kérdések, akkor a tudomány nem térhet ki a magyarázat keresése elől. Például az elektrodinamika ma ismert törvényei értelmében nem lenne szabad léteznie gömbvillámnak, mégis számtalan fénykép, helyszínleírás, szemtanú elbeszélése kétségtelenné teszi létezését. Megoldásra várva „vésztjóslóan" gyülekeznek a tudomány hatáijelenségei, mint pl. a Karib-tengeri térségben körülbelül fél évszadon keresztül megfigyelt rejtélyes hajó-, majd később repülőgép-eltűnések, vagy az olyan különleges emberi képességek, amelyek lehetővé teszik laza érintés útján az anyag szerkezetének olyan megváltozását, amely most már az egyre többek által végrehajtott kanálhajlítást eredményezi. Tárgyak átjuttatása összefüggő falon, fotópapír exponálása bioenergiával, a telepátia, a telekinézis (tárgyak lebegtetése gondolati energiával), a jövőbelátás, a levitáció, vagyis élő személyek lebegése, súlytalan állapotba kerülése, az élet és halál határán lévő élőrendszerek körüli jelenségek, mozgások, zajok, víziók, időben, térben távoli tárgyak felbukkanása mindmind olyan probléma, amelyek egyértelműen arra figyelmeztetnek: felül kell vizsgálnunk a térről, időről alkotott felfogásunkat! És nem zárható ki, hogy ennek a felülvizsgálatnak forradalmi következményei lesznek. További térdimenziók számításba vétele, létünk dimenzionális határainak kitágítása egy íy világhoz és nem a másvilághoz vezet el bennünket, amelyben ma még érthetetlen, csodaszámba menő jelenségek kaphatnak tudományos magyarázatot. - Bányai (Következik: A sejtek vészjelzései)