Esztergom és Vidéke, 1991

1991-03-08 / 9. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE PÁLYÁZAT A Vitéz János Tanítóképző Főiskola pályázatot hirdet az intézmény büféjének működtetésére. Pályázó az lehet, aki a büfé működtetéséhez szükséges engedélyokmányokkal (egészségügyi könyv, vállalkozói vagy kereskedői engedély stb.) rendelkezik A pályázatnak tartalmaznia kell a büfé szolgáltatási ajánlatát, az árajánlatot, a nyitvatartási rendet, a nyári hasznosítást. A büfé a főiskolán szorgalmi valamint vizsgaidőszakban szeptembertől július 1-jéig működik. A nyári hasznosítás ideje: július, augusztus. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. MÁRCIUS 20. Mi1yenek az esztegomi borok ? - megkérdeztük Soron Tibor nyugalmazott pincemestert - .Esztergomban és környékén a hegyi borok a jellemzőek, melyek egészségesek, kezelésükkel többnyire nincs baj. Bizonyos mértékig azonban jellemző az otello és a törökszőlő keverése. Szerencsés volna, ha ezeket nem együtt szüretelnék. A fajtaszüretelés itt körülbelül hatvan százalékban terjedt el. Jó volna, ha a nem hazai direkttermők - az otello, a nova, a delavári elfelejtődnének, s helyettük rizlinget, ezerjót és kékfrankost ültetnének. - Hol terem a legjobb bor Esztergomban ? - A Diósvölgytől és a Galagonyás úttól kifelé. - Milyenek a helyi szőlőkultúra hagyományai? - Az esztergomi bor a múlt század végéig, a filoxérajárványig a neszmélyivel vetekedett. A környékben a kesztölci káptalani birtokon termelték a legjobbat. Szerencsére mostanában szürkebaráttal, kékoportóval, kékfrankossal újratelepítik. - Milyen tanácsokat adna a kezdőknek? - Sajnos a szőlőkultúrát jórészt csak az idősebbek művelik, de a fiataloknak sem szabad félniük a telepítéstől, hiszen sok örömet ad a szőlő. A lényeg, hogy a talajminőséghez válasszunk megfelelő fajtát. S négy év után már jó élvezetekben lesz részünk. A szentgyörgymezei kertbarát körben rendszeresen tartok előadásokat, ott bárkinek szívesen adok tanácsot. A szentgyörgymezeiek őszinte lelkesedésének nagyon örülök; a borversenyre évről évre többen neveznek. Nemcsak a borra, a tudásra is szomjaznak. - Mégis, milyen hibákat szoktak elkövetni? - Gyakori hiba a bor színének világossága, a levegőíz - ha levegővel érintkezik, továbbá a barna törés, a záptojásíz, de az ecetesség is előfordul. Ez utóbbi kivételével a többin ilyen-olyan módon lehet segíteni. -Hogyan lesz valaki borszakértő? - Én a Tokaj hegyalján születtem, ezt tanultam, ez a szakmám. Borászként 37 évig dolgoztam. Nyugdíjazásom előtt 28 évig az esztergomi pincegazdaság vezetője voltam. A szentgyörgymezői borverseny házigazdáját, Erős Miklóst is megkérdeztük: mit művelnek a kertbarátok? -A kör húsz éves. Tagjaink terményeikkel az országos versenyeken is részt vesznek, sőt Cseh-Szlovákiába is el-elmegyünk. Büszkén mondhatom, hogy ezeken a külső - nem házi - versenyeken is jól szerepelünk. Rendezvényeink közül az augusztus 20-i terménybemutatón kívül a februári borverseny a legjelentősebb. A kezdet kezdetén még nagyon savanyú boraink voltak, ezek mára megédesedtek. Ez jórészt a hétfői előadásoknak, beszélgetéseknek köszönhető. Ma már a névnapokat is közösen tartjuk. Egyébként a Szentgyörgymezői Olvasókör része vagyunk, s a nőklubbal, a városrészi baráti körrel együtt Katalin-bált és szüreti felvonulást is szoktunk tartani. Az olvasókör tagsága mintegy 3-400 fő. - Bakonyi KIÁLLÍTÁS A Hell J. Károly Szakközépiskolában Esztergom-Kertváros -, a Hell Ifjúsági Klub rendezésében "KUWAIT ÉS AZ ÖBÖLHÁBORÚ" címmel, kiállítás nyílt. A kiállítás térképeken mutatja be ezt a térséget, valamint saját gyűjtés alapján látható a sivatag és a környezet élővilága, az Araböböl tengeri kövületei, ásványai. A családi fotók tanúsítják: az emír esketi össze a lányomat a férjével. A kiállítás március 15-ig tart nyitva. Az Esztergomi Tűzoltóság értékelte az illetékességi területén (volt dorogi járás) 1990-ben bekövetkezett tűzeseteket. Az értékelés során az előző öt év átlagát hasonlítottuk össze az 1990-es év káreseményeivel. Népgazdasági ágazatonként, keletkezési ok, kárérték és a keletkezési helyszín figyelembevételével a következőket állapítottuk meg: 1990-ben 111 tűzeset történt, ami következtében 5162350,- Ft közvetlen tűzkár keletkezett. Az esetszám 58%-os emelkedést, a kárérték 75%-os csökkenést mutat. 37 esetben vizsgáltunk olyan tűzesetet, melyet a tűzoltóság közreműködése nélkül oltottak el és utólag jelezték. Az 1990-es évben bekövetkezett hosszantartó aszály, az emberi gondatlanság és egyéb tényezők befolyásolták a tűzesetek alábbi alakulását: Iparban: 10 tűzeset történt 500 ezer feletti kárértékkel. Ez a korábbi évekhez képest emelkedést mutat. Jellemző keletkezési ok a technológiai fegyelem megsértése. Bejárások, ellenőrzések során megállapítottuk, hogy új, vagy felújított létesítményeknél a tűzvédelmi követelmények biztosítva vannak. Vállalati tűzoltóságok gyors és szakszerű beavatkozásai csökkentik a keletkezett károkat, megakadályozzák a nagy kiterjedésű tűzesetek kialakulását. Mezőgazdaság: A mezőgazdasági ágazatban 19 káros tűz fordult elő egymillió Ft kárértékkel. Az esetek száma háromszorosára emelkedett, míg a kárérték lényegében nem változott. Ide kell sorolni azt a 179 kárnélküli tűzesetet, melyek esetében nem történt részletes tűzvizsgálat. Keletkezési okok közül az emberi felelőtlenség, gondatlanság emelhető ki. Eldobott és gépkocsiból kidobott égő cigaretta, és a szabálytalan szabadban való tüzelés voltak a fő okok. Több esetben kellett eljárni a tűzgyújtási tilalom megszegőivel szemben. A mezőgazdasági létesítmények rossz anyagi helyzetre hivatkozva nem végeztetik el a kötelező felülvizsgálatokat, nem gondoskodnak az elhasznált, hibás tűzvédelmi felszerelések pótlásáról. Lakóház: 50%-kal emelkedett a lakóházakban bekövetkezett tűzesetek száma, így elérte az 57-et. A kárérték megháromszorozódott, ebben az ágazatban. Az emberek hanyagsága már nem csak a munkahelyeken, hanem a saját otthonaikban is tűzesetek keletkezéséhez vezet. Pillanatok alatt százezrek válnak a lángok martalékaivá. TŰZOLTÓHÍR ADÓ Fő keletkezési okok a dohányzás, a meghibásodott elektromos berendezés és a tüzelő-, fűtő-, szárító berendezések nem megfelelő állapota. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szándékos tűzokozást - gyújtogatást - sem. Egyéb: Közlekedés, közintézmények, kereskedelem területén a keletkezett 25 tűzesetből 20 gépjárművekben következett be. A keletkezett kár megközelíti a másfélmillió Ft-ot. A nyugati, drága gépkocsi még nem garancia arra, hogy abban nem fordulhat elő tűzeset. Bár a KRESZ nem írja elő magángépjárművekben a kézi tűzoltókészüléket, ettől függetlenül megszívlelendő egy ilyen készülék készenlétben tartása a gépkocsiban. Százezres károkat és rengeteg bosszúsággal járó többletmunkát lehet elkerülni vele. Keletkezési okok szerint vizsgálva 21 esetben a dohányzás okozott tűzesetet, aminek következtében félmillió Ft tűzkár keletkezett. Az elektromosság 17 esetben szerepelt keletkezési okként félmillió Ft feletti kárértékkel. Tételesen felsorolva a többi jellemző keletkezési okot az alábbi adatokat kaptuk: tüzelőberendezés hibája 10 eset 865 ezer Ft kár; szabadban való tüzelés 10 eset 275 ezer Ft kár; hőátadás 11 eset 1 millió Ft kár, gyújtogatás 8 eset 670 ezer Ft kár; nyílt láng használata 7 eset 328 ezer Ft kár; 9 esetben nem lehetett megállapítani a keletkezési okot. A többi esetben egyéb, 1-2 alkalommal előforduló ok okozta a tüzet. Területi megoszlás alapján is vizsgáltuk a bekövetkezett eseményeket. Esztergomban 48 tűzeset történt. Dorogon 16 tűzeset történt. Bajnán 5 tűzeset történt. Csolnokon 7 tűzeset történt. Pilismaróton 4 tűzeset történt. Táton 6 tűzeset történt. Tokodon 14 tűzeset történt. A többi községben 1-2 alkalommal fordult elő kárral járó tűz. Vonultak a fentieken kívül az esztergomi egységek 28 esetben téves jelzéshez (jóindulatú, de nem megalapozott bejelentés), 13 esetben vaklármához (rosszindulatú jelzés), 10 esetben idegen területre segítségnyújtásra és 11 esetben műszaki mentéshez. A fentieket összegezve 1990-ben 315 esetben hagyta el káresethez sietve tűzoltóautó Esztergomban az állomáshelyét, míg 37 esetben kellett a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott tűzesetnél vizsgálatot tartani. A Tűzoltóság keretein belül is megindult egy változás, ami főleg a tűzmegelőzési ágazat munkáját érinti. A változások következtében nagyobb szükség lesz az állampolgárok szemléletének megváltozására, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, kft.-k nagyobb önállóságot kapnak a tűzvédelmi ügyeik rendezésére, ami egyben természetesen nagyobb felelősséget is jelent. Természetesen a tűzoltóság továbbra is segítséget nyújt a tűzvédelmi jogszabályok előírásainak végrehajtásához. Somfai Balázs