Esztergom és Vidéke, 1991

1991-12-20 / 43-44. szám

1886 IPARTESTÜLETI HÍRLAP 1991. május ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IPARTESTÜLETÉNEK KÖZLÖNYE I. évfolyam 2. szám IPAROSOK A VÁROSÉRT A Polgármesteri Hivatal által meghirdetett és koordinált közhasznú társadalmi munkában, - mely a Mindszenty hercegprímás újratemetésére érkező vendégek méltó fogadása érdekében jött létre - ipartestületünk fuvaros tagjai is dicséretesen kivették részüket. 1991. április 15-től, két héten keresztül folyt a város szépítése. Városunkban lévő iskolák tanárai, diákjai a kiírt munkaterv szerint takarították iskolájuk környezetét, teherfuvarozóink pedig az összegyűjtött szemét elszállításáról gondoskodtak. Ezúton is szeretnénk megköszönni Pázmándi Istvánnak, Ko rinek Andrásnak, Pataki Józsefnek, Murányi Mik lósnak, Farkas László nak, Farkas Csabának, Kalmár Lászlónak, Ági Sándornak, Schmidt Jó zsefnek, Schleifer Miklós nak, Dr. Murányi Miklós nénak, Tihanyi Frigyes nek az önzetlen társadalmi munkát. Megköszönjük az Ipartestület munkatársainak is e két hét alatt végzett koordináló munkájukat! Iparoséletmód és az önkormányzatok új perspektívái Az őszi helyhatósági választásokon több mint ezer vállalkozót, kisiparost választottak önkormányzati képviselővé, sok helyen polgármesterré. Április 29-én az Ipartestületek Országos Szövetségének kezdeményezésére vállalkozó önkormányzati képviselők és polgármesterek, hagyományteremtő szándékkal, megtartották első tanácskozásukat az önkormányzatok aktuális gazdasági és politikai kérdéseiről. A tanácskozáson részt vett dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, az Önkormányzati és Közigazgatási Bizottság elnöke. A tanácskozás fő témájának az „Iparoséletmód és az Önkormányzatok új perspektívái" vitaindító gondolatsort tekintette, valamint a vállalkozók jelentőségét a polgárosodási folyamatban. E két szempont köré gyűjtötték össze mondanivalójukat azok a vállalkozó képviselők, akiknek most kötelességük lett egyidejűleg képviselni a kisiparos, kereskedő, kisvállalkozói érdekeket és egész településük lakossági érdekeit. A tapasztalatcsere során azt a következtetést vonták le, hogy a vállalkozásbarát, liberális gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítása önkormányzati szinten még sok nehézségbe ütközik. A nehézségeknek különböző szintű forrásait említették a képviselők: hiányoznak alapvető törvények, rendelkezések, egyértelmű állásfoglalások. De legfőképpen „hiánycikk" az igazi liberális gondolkodásmód, sajnos az új testületeknél is. Általános véleményként elfogadták: az a vállalkozó, aki saját kockázatára, nehéz gazdasági körülmények között is eredményt tudott felmutatni, az feltehetően akkor is sikeres vállalkozó lesz, ha egy közösség érdekeit kell képviselnie. A tanácskozás megállapította, hogy a polgárosodás folyamatának alapfeltétele, kiinduló magja az elmúlt évtizedekben kialakult, viszonylag nagylétszámú és gazdaságilag is számottevő vállalkozói réteg, mely nem politikai szóvirágként, hanem saját létfeltételeként hirdeti és igyekszik megvalósítani környezetében a gazdasági rendszerváltást. E változások megvalósítása érdekében hozta a tanácskozás állásfoglalását az önkormányzati munka és a vállalkozás szemléletmód hatékony összekapcsolásáról, a teljes körű tulajdontörvény sürgetéséről, az illegális iparűzés megfékezéséről és szándékukról, hogy a magyar iparosság a polgárosodás, a gazdasági szerkezetváltás szerves előmozdítójává szeretne válni. A tanácskozáson megyénk vállalkozó képviselői nevében vettem részt, az ott hallottak és tapasztaltak részben új megoldásokat világítottak meg, részben a közös, mindenhol egyformán jelentkező problémák kaptak új hangsúlyt az országos fórum tükrében. Juhász Józsefné vállalkozó, önkormányzati képviselő IPOSZ Együttműködés a szakmunkásképzésben Az Iposz hosszútávú együttműködésre törekszik a szakmunkásképző iskolával, a kölcsönös előnyök alapján. Ez az együttműködés az oktatás minden formájára kiterjedhet, a szakmunkástanuló-képzéstől a továbbképzésig, illetve az átképzésig. Hogy ezek az elképzelések megvalósuljanak, Esztergomban járt az IPOSZ oktatási referense és tájékozódott a helyi Ipartestület és a szakmunkásképző iskola kapcsolatáról, az új képzési rendszer bevezetéséről. Az iskolában tett látogatás alkalmával Juhász József alelnök ismertette Sinkó Gyula igazgatóval, az IPOSZ nemzetközi lehetőségeit a képzéssel kapcsolatban. Elmondta, hogy a Német Szövetségi Kormány megszavazott egy 3 éves képzési programot, melyet kizárólagosan az IPOSZ-szal szeretnének megvalósítani Magyarországon. Ebbe szeretnék bekapcsolni az esztergomi szakmunkásképző iskolát is. Sinkó Gyula igazgató vállalta, hogy 1991. szeptemberébe beindítja az első iparos osztályt, az új német tematika szerint. Az IPOSZ április 24-re Budapesten országos értekezletet hívott össze, melyre meghívta azokat az iskolaigazgatókat és ipartestületi ügyvezetőket, akik bekapcsolódnak ennek a programnak a megvalósításába. Ezen vettünk mi is részt. Az egésznapos tájékoztatón ismertették, hogy az első „lépcsőben", 1991 májusában megindul a mesterek, oktatók továbbképzése Németországban. Esztergomból, a szakmunkásképző iskolából Erdős Józsefné és Zink Tamás utazik egy hónapos tanulmányútra. Kétirányú képzésben részesülnek: az egyik a szakirányú képzés, a másik az egzisztenciateremtés lehetőségei, módszerei. Az elsajátított tematikát az ősztől induló iparos osztályban hasznosítják. Egyenlőre három szakmában indul meg a kísérleti képzés: autószerelő, villanyszerelő és karosszéria lakatos. Az új tananyag őszre már az iskoláknak, a tanároknak rendelkezésére áll, magyar nyelven. Változás várható az elméleti és a gyakorlati oktatás arányában, a német nyelv tanítás bevezetésében. Az új oktatási forma kísérleti jelleggel indul, később az iparosok továbbképzésére is sor kerül Németországban, de tervezik a tanulók kiküldését is szakmai gyakorlatra. A szülő, a gyermek, az iskola, a mester, az IPOSZ és a német kamara közösen teszünk meg mindent azért, hogy előrelépjünk a szakmunkásképzés területén is. Reméljük, hogy tanulóink is méltányolják e közös összefogást az érdekükben, s kikerülve az iskolából, jó szakemberekké válnak! Gál Kálmánné ügyvezető