Esztergom és Vidéke, 1991

1991-12-20 / 43-44. szám

13: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Több mint száz esztendeje már halott az az erdélyi főnemes, aki visszatérve emigrációjából - valamiképpen meglelte a szabadságharc folytatásának lehetőségét: elindult szűkebb pátriájának alapos föltérképezésére, leírására, hogy büszkén fölmutassa a világnak, müyen értékek jöttek létre azon a vidéken. Hatalmas műve, A Székelyföld leírása, nemcsak példa, de gazdagon bugyogó forrás is mindazok számára, akik valamilyen oknál fogva közelebb kerülnek, vonzódnak ehhez a tájékhoz. Márpedig magyar kultúra érintettjei aligha kerülhetik meg azt a sajátos hagyományt, amely Erdélyben - ide értve Székelyföldet is - teremtődött és őrződött meg nemzed történelmünk legsúlyosabb századaiban is. Halála előtt néhány esztendővel Cs. Szabó László tartott a Szabad Európa rádióban meggondolkodtató előadást arról, mii jelent nemzeti kultúránk szempontjából Erdély elvesztése. Londonból küldte üzenetét, a fölvilágosult európéert aligha vezérelték nacionalista indulatok. És fölismerték az összefüggések jelentőségét mások, a példaadó magyarok - Jókai, Kemény, Bartók, Móricz, Kodály stb. - után szinte kötelességszerűen, akik a magyar szellemiség eredetét, összetevőit firtatják. Mára ez az erdélyi magyar kultúra veszélybe került. Fölmérhetetlen az a kár, amelyet a román nacionalista bolsevizmus a falurombolásokkal, a nemzeti nyelv visszaszorításával, a tárgykultúra fölszámolásával okozott. Ennél azonban sokszorta súlyosabb csapás, amely a kisebbségi magyarságot az anyaországgal való normális kapcsolatoktól fosztotta meg - elzárva ezáltal a kultúra kétirányú áramlását. Ezzel a kultúra folytonossága szenvedett fájdalmas károkat, aligha eltüntethető törésvonalak, már-már szakadékok keletkeztek. Úgy tetszik, egyre szegényesebb az a motyónk, amivel a hőn áhított Európa felé ballagunk. Az esztergomi fotóstúdió alkotói tehát a szó legszorosabb értelmében mentésre vállalkoztak 1991. nyarán, amikor tanulmányútat tettek a Székelyföldön. Nemcsak szívükben hozták magukkal a bebarangolt vidék emlékeit, hanem Filmtekercseken is, amelyeket most kiállításon elénk tárnak. Kiállításukból pedig egycsapásra az derül ki, hogy az általuk elhozott és reprodukált élmények közös emlékek, valamiképpen mindannyiunkéi, akik ebbe a nemzeti kultúrába beleszülettünk. Rólunk szólnak, a mi történetünket beszélik el, eleink nyomait sejtetik hegyeken, völgyeken, a jellegzetes székelykapuk a mi aggodalmaink fölé boltozódnak, a hegyesedő templomtornyok a mi könyörgésünket viszik a magasba. „Áldjon vagy verjen..." kezdi ítéletét a költő, és nekünk tudnunk kell, hogy az ott élők sem térhetnek ki ez elől a parancs elől; hősiesen vállalták is a legkeményebb diktatúra éveiben, vállalják továbbra a létbizonytalanságban, az újraszerveződő jogfosztásban, de talán hiszik, hinniök kell, velük vagyunk, helyük van a lelkünkben, miképp mi is látni reményeljük magunkat leikeikben. Fábián László A fenti beszéd 1991. december 6-án hangzott el a Szabadidő Központban, a tárlat megnyitóján. Balla A ndrás, Bencze László, Sipeki Gyula, Szekeres János és Szilágyi László kiállított fotói január 6-ig tekinthetők meg. Az esztergomi Városi Szimfónikus Zenekar bérleti hangversenyei Vezényel: !Rpmínyt %áro(y HANGVERSENY A FERENCES TEMPLOMBAN Az Esztergomi Városi Szimfónikus Zenekar idei utolsó hangversenye december 16-án, hétfőn 19 órakor volt a Ferences templomban. Ezúttal Vivaldinak, a 18. század első felében élt kiváló olasz hegedűművésznek és zeneszerzőnek darabjait szólaltatták meg. A velencei Szent Márk templom korabeli szólóhegedűsét a zenetörténészek általában a klasszikus stílus egyik legfontosabb előfutárának tekintik. Két világhíres művét hallhattuk. ,A négy évszak" tulajdonképpen négy hegedűverseny, mely tematikusan összetartozik. A Tavasz (E-dur concerto) szólót P. Nádudvari Erjka, a Nyár (G-moll concerto) szólót F. Vörös Mária játszotta. Az Ősz (F-dur concerto) hegedű szólót Vincze Zsuzsától hallhattuk, míg a Tél (F-moll concerto) szólót S. Horváth Andrea adta elő. A koncert második részében a „Glória" 12 tételes Vivaldi-művet Reményi Károly zeneigazgató dirigálta. Szólistaként közreműködött Koós Flóra (szoprán) és FiedlerÉva (alt). E darabban a zenekar mellett szerepelt a Balassa Bálint Vegyeskar is. Idén már másodszor fordult elő, hogy a nagyszabású előadás előtt nyilvános főpróbát tartottak. Ezúttal a főpróba pénteken, 19 órakor volt a ferences diákok számára, de másokat is szívesen láttak! (Pálos) AZ OKTÁV IPARI TOVÁBBKÉPZŐ VÁLLALAT reprezentatív tanácstermében megnyitottuk képzőművészeti GALÉRIÁNKAT Kedvezményes áron vásárolhatók festmények, grafikák, művészeti alkotások. CÍM: 2509 Esztergom-Kertváros, Wesselényi út 35-39. Telefon: (33) 11-755 NYITVA: hétfő, kedd, szerda, csütörtök: 11-13 óráig; bejelenkezés esetén 17 óráig az érdeklődők Rendelkezésére állunk. Igazán nagy esztergomi siker; két fődíj a tárlaton! Kovács Melinda a legjobb kollekció díját nyerte el, én az emberábrázolás, portré kategória fődíját kaptam meg. Mivel Kovács Melinda 1-2 év alatt igen hirtelen tört be az élvonalba - és az esztergomiak még nem ismerik - érdemes lenne vele egy interjút készíteni. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának titkára, a Fotóművész Szövetség és az Esztergomi Művészek Céhe tagja. Sikeréhez szívből gratulálok! Barátsággal PWI Balla András