Esztergom és Vidéke, 1991

1991-12-20 / 43-44. szám

13: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Több mint száz esztendeje már halott az az erdélyi főnemes, aki ­visszatérve emigrációjából - vala­miképpen meglelte a szabad­ságharc folytatásának lehetőségét: elindult szűkebb pátriájának ala­pos föltérképezésére, leírására, hogy büszkén fölmutassa a világ­nak, müyen értékek jöttek létre azon a vidéken. Hatalmas műve, A Székelyföld leírása, nemcsak példa, de gazdagon bugyogó for­rás is mindazok számára, akik va­lamilyen oknál fogva közelebb ke­rülnek, vonzódnak ehhez a tájék­hoz. Márpedig magyar kultúra érintettjei aligha kerülhetik meg azt a sajátos hagyományt, amely Erdélyben - ide értve Székelyföl­det is - teremtődött és őrződött meg nemzed történelmünk legsú­lyosabb századaiban is. Halála előtt néhány esztendővel Cs. Szabó László tartott a Szabad Európa rádióban meggondolkod­tató előadást arról, mii jelent nem­zeti kultúránk szempontjából Er­dély elvesztése. Londonból küldte üzenetét, a fölvilágosult európéert aligha vezérelték nacionalista in­dulatok. És fölismerték az össze­függések jelentőségét mások, a példaadó magyarok - Jókai, Ke­mény, Bartók, Móricz, Kodály stb. - után szinte kötelességszerűen, akik a magyar szellemiség erede­tét, összetevőit firtatják. Mára ez az erdélyi magyar kultúra ve­szélybe került. Fölmérhetetlen az a kár, amelyet a román nacionalista bolsevizmus a falurombolásokkal, a nemzeti nyelv visszaszorításával, a tárgy­kultúra fölszámolásával okozott. Ennél azonban sokszorta súlyo­sabb csapás, amely a kisebbségi magyarságot az anyaországgal va­ló normális kapcsolatoktól fosz­totta meg - elzárva ezáltal a kultú­ra kétirányú áramlását. Ezzel a kultúra folytonossága szenvedett fájdalmas károkat, aligha eltüntet­hető törésvonalak, már-már szaka­dékok keletkeztek. Úgy tetszik, egyre szegényesebb az a motyónk, amivel a hőn áhított Európa felé ballagunk. Az esztergomi fotóstúdió alko­tói tehát a szó legszorosabb értel­mében mentésre vállalkoztak 1991. nyarán, amikor tanul­mányútat tettek a Székelyföldön. Nemcsak szívükben hozták ma­gukkal a bebarangolt vidék emlé­keit, hanem Filmtekercseken is, amelyeket most kiállításon elénk tárnak. Kiállításukból pedig egy­csapásra az derül ki, hogy az álta­luk elhozott és reprodukált élmé­nyek közös emlékek, valamikép­pen mindannyiunkéi, akik ebbe a nemzeti kultúrába beleszülettünk. Rólunk szólnak, a mi törté­netünket beszélik el, eleink nyo­mait sejtetik hegyeken, völgye­ken, a jellegzetes székelykapuk a mi aggodalmaink fölé boltozód­nak, a hegyesedő templomtornyok a mi könyörgésünket viszik a ma­gasba. „Áldjon vagy verjen..." ­kezdi ítéletét a költő, és nekünk tudnunk kell, hogy az ott élők sem térhetnek ki ez elől a parancs elől; hősiesen vállalták is a legkemé­nyebb diktatúra éveiben, vállalják továbbra a létbizonytalanságban, az újraszerveződő jogfosztásban, de talán hiszik, hinniök kell, velük vagyunk, helyük van a lelkünkben, miképp mi is látni reményeljük magunkat leikeikben. Fábián László A fenti beszéd 1991. december 6-án hangzott el a Szabadidő Központ­ban, a tárlat megnyitóján. Balla A ndrás, Bencze László, Sipeki Gyula, Szekeres János és Szilágyi László ki­állított fotói január 6-ig tekinthetők meg. Az esztergomi Városi Szimfónikus Zenekar bérleti hangversenyei Vezényel: !Rpmínyt %áro(y HANGVERSENY A FERENCES TEMPLOMBAN Az Esztergomi Városi Szimfónikus Zenekar idei utolsó hangver­senye december 16-án, hétfőn 19 órakor volt a Ferences templomban. Ezúttal Vivaldinak, a 18. század első felében élt kiváló olasz hegedűmű­vésznek és zeneszerzőnek darabjait szólaltatták meg. A velencei Szent Márk templom korabeli szólóhegedűsét a zenetörténészek általában a klasszikus stílus egyik legfontosabb előfutárának tekintik. Két világhíres művét hallhattuk. ,A négy évszak" tulajdonképpen négy hegedűverseny, mely tematikusan összetartozik. A Tavasz (E-dur concerto) szólót P. Nádudvari Erjka, a Nyár (G-moll concerto) szólót F. Vörös Mária játszotta. Az Ősz (F-dur concerto) hegedű szólót Vincze Zsuzsától hall­hattuk, míg a Tél (F-moll concerto) szólót S. Horváth Andrea adta elő. A koncert második részében a „Glória" 12 tételes Vivaldi-művet Re­ményi Károly zeneigazgató dirigálta. Szólistaként közreműködött Koós Flóra (szoprán) és FiedlerÉva (alt). E darabban a zenekar mellett szerepelt a Balassa Bálint Vegyeskar is. Idén már másodszor fordult elő, hogy a nagyszabású előadás előtt nyilvános főpróbát tartottak. Ezúttal a főpróba pénteken, 19 órakor volt a ferences diákok számára, de másokat is szívesen láttak! (Pálos) AZ OKTÁV IPARI TOVÁBBKÉPZŐ VÁLLALAT reprezentatív tanácstermé­ben megnyitottuk képzőművé­szeti GALÉRIÁNKAT Kedvezményes áron vásárol­hatók festmények, grafikák, művészeti alkotások. CÍM: 2509 Esztergom-Kertvá­ros, Wesselényi út 35-39. Tele­fon: (33) 11-755 NYITVA: hétfő, kedd, szerda, csütör­tök: 11-13 óráig; bejelenkezés esetén 17 óráig az érdeklődők Rendelkezésére állunk. Igazán nagy esztergomi siker; két fődíj a tárlaton! Kovács Melinda a legjobb kol­lekció díját nyerte el, én az ember­ábrázolás, portré kategória fődíját kaptam meg. Mivel Kovács Melinda 1-2 év alatt igen hirtelen tört be az élvo­nalba - és az esztergomiak még nem ismerik - érdemes lenne vele egy interjút készíteni. A Fiatalok Fotóművészeti Stú­diójának titkára, a Fotóművész Szövetség és az Esztergomi Mű­vészek Céhe tagja. Sikeréhez szív­ből gratulálok! Barátsággal PWI Balla András

Next

/
Oldalképek
Tartalom