Esztergom és Vidéke, 1991

1991-02-08 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Azt hiszem, napjainkban Esztergomban is a legtöbbet emlegetett intézmény az OTP. Az „á" és a „b" variáció pultja előtt nap mint nap hosszú sor kígyózik. A helyi fiók vezetőjét dr. Mandák Imrénét először az esztergomiak takarékossági hajlandóságáról kérdeztem. - Nyugodtan kijelenthetem, hogy Esztergomra mindig is jellemző volt a takarékosság. Jogelődünk egyike volt az ország legelső takarékpénztárainak, még a múlt század első felében alakult. S büszkék vagyunk arra, hogy az OTP ez évi országos plakátján és naptárán jogelődünk Széchenyi téri épülete, az „átjáróház" látható. Az OTP, mióta fennáll, elsősorban a lakosság bankja volt, s ezidáig meglehetősen monopol helyzetet élvezett. Ma azonban számos versenytárssal kell megküzdenünk. Az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet mellé fölsorakozott a Hitelbank, a Postabank, a Budapest Bank. S Esztergom előtérbe kerülését jelzi, hogy itt a Dunabank, a Külkereskedelmi Bank és az Agrobank is fiókot szándékozik nyitni. De ennek én csak örülök, hiszen jobb munkára serkentenek bennünket. - Hogyan érződik itt az általános gazdasági hanyatlás ? - A megtakarítási készség alacsonyabb, mint korábban. A havi rendszeres megtakarítások szinte teljesen eltűntek. A könyves betétek háttérbe szorulását jelzi, hogy az értékpapírokon történő bekfektetések száma növekedett. Ez érthető, hiszen ezek kamatozása jóval kedvezőbb. A hátrányt itt a kötött összeg jelenti, csak 5,10,20,30,40... ezer forintos tételeket lehet elhelyezni, s ez a forma a kispénzűeknek bizony hátrányos. - S ha mégis sikerül'némi pénzt megtakarítanom, akkor az értékpapírok mely változatát ajánlaná ? Itt jelzem, hogy az értékpapírok kamatát várhatóan február folyamán emelik, a könyves betétekét úgyszintén. - Hogyan érződik itt a lakosság vagyoni differenciálódása? - Egy nagyon vékony réteg jelentős összegeket tud elhelyezni, a középrétegek biztonságot szeretnének teremteni, de ez a város lakosságának csak mintegy harmadára jellemJóbarátom-e az OTP? - A legnépszerűbb a letéti jegy. Ennek bruttó évi kamata február 15től 33%. A havi árfolyam értéknövekedése pedig 2,3%. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hónap után 2,3%-kal növekszik a névérték, tehát mondjuk hat hónap után 13,8%. Kedvelt a határidős megállapodás is: félév után 25%-ot, egy év után 28%-ót fizetünk, de ez nettó kamat. Rövid lejáratú a pénztárjegy: 6-26 hét után 26% a bruttó kamat, 27-36 hét után pedig 30%. A legszembetűnőbben a devizában történő megtakarítások növekedtek, az utóbbi évben mintegy hatszorosára. Ebben közrejátszik, hogy a valuta eredetét ma már nem vizsgáljuk. ző... S az is érződik, hogy Esztergomban a munkanélküliség nagyobb gond, mint másutt. Egyébként egyre jobban megtanuljuk, hogyan kell forgatni a pénzünket, egyre inkább alkalmazzuk az ésszerű formákat, ma már nem ódzkodunk az értékpapíroktól. - Mire kérnek Önöktől hitelt? - Jelentős lett az egyre növekvő vállalkozói réteg számára végzett tevékenység, a betétszámla-kezelés, a hitelezés. Elsősorban üzletek, szolgáltató egységek nyitására, ipari tevékenységre, kft.-k alapítására adunk hiteleket - pár ezer forintos tételtől a tízmilliósig, szinte összeghatár nélkül, ha mi is üzletet látunk benne. -S ha én mondjuk könyvkereskedésre kérnék hitelt? - Szép gondolat. Először is gazdaságossági számítást kérnénk, majd megvizsgálnánk, hogy milyen anyagi erővel rendelkezik, s milyen fedezetet tud adni. Esztergomban is kívánatos volna a szolgáltatások színvonalának emelése. Ilyen tevékenységre szívesen adunk hitelt. A városi önkormányzattal jó a kapcsolatunk. Nekik is, nekünk is fontos a támogatás. -Milyen új vállalkozásokba kezdtek? - Január elsejével mi is részvénytársaság lettünk, új nevünk: OTP és Kereskedelmi RT. Dr. Terták Elemér személyében pedig új szemléletű vezérigazgatónk van. Eddig jószerével csak a lakosságé voltunk, de most már a vállalatoké is lettünk. Fölhagytunk néhány nem banki tevékenységgel, például a szerencsejátékokkal, de Ausztria Lottót már árulunk, amit Esztergomban úgyszintén megkedvelt a lakosság. Végül hadd áruljak el egy ötletet: felvetődött, hogy a volt Széchenyi téri takarékpénztár patinás épülete felújítva jobban, reprezentatívabban szolgálná érdekeinket, mint a mostani, nem igazán nekünk való épület. Lehet, hogy visszaköltözünk oda, ahol kezdtük. Sebő József Esztergom történetének tudományos igényű feldolgozása, megírása régóta várat magára. Már a múlt század végén is tervbe vette az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat. Az összegzés azonban nem készült el; meglévő anyaga a Borovszky-féle Esztergom vármegye kötetet gazdagította. A Dolgozók Lapjában 1971. december 12. és 1973. március 14. között 165 részben megjelent az Ezeréves Esztergom című sorozat, amelyet sokan az összefoglaló Esztergom-történet közvetlen előzményének gondoltak. A terv - sajnos - azóta is csak terv maradt. Még egy ismeretterjesztő szándékkal írt népszerűsítő Esztergom-történet sem jelent meg, pedig égetően hiányzik! „A tervezett monográfiához azonban gyűlnek a résztanulmányok. Ezek megjelenési helye az Annales Strigonienses (Esztergom Évlapjai) című tanulmánykötet-sorozat, melynek darabjai 1979 óta látnak napvilágot, megtartva az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat 1925 és 1938 között megjelent Megjelent a Vitéz János Emlékkönyv közlönyének címét és helytörténeti jellegét. Ugyanakkor igyekszik megfelelni annak a követelménynek is, hogy bekapcsolja a város tudományos kutatásainak eredményeit a hazai tudományos életbe, hiszen a míves tanulmányok sok új adalékkal gazdagítják az országos történetírást. - Ez a megállapítás Tapolczayné dr. Sárai Éva, megyénk jeles helytörténeti kutatójának előadásában hangzott el a Balassa Társaság decemberi közgyűlésén. Majd így folytatta: „Az eddig megjelent hat kötet tematikája igen változatos... A színvonalas tanulmányok közös vonása, hogy a város történetének különböző korszakaihoz, szeleteihez kapcsolódnak. Valamennyit áthatja a város iránti értő szeretet, ami a tárgyszerű elemzést nem viszi tévútra, a kritikai látást sem homályosítja el. Az Évlapok jónéhány országos szaktekintély írásainak adott helyet: a kötetekben ezidáig 47 esztergomi szerző publikált, három olyan, aki megyénkben él, további 11 pedig más vidéki városból való vagy budapesti. Az Évlapok legifjabb tanulmánykötete, a Vitéz János emlékkönyv megjelenése annak a támogatásnak köszönhető, amelyben városunk több kulturális intézménye a Mikromed Kft.-vel fogott össze. A kötet az 1988 tavaszán Esztergomban megrendezett Vitéz János-emlékülés előadásait tartalmazza: így Kosáry Domokos elnöki megnyitóját, Szakály Ferenc politikatörténeti szempontú Vitéz János-értékelését, Csapodiné Gárdonyi Klára Vitéz János könyvtárára vonatkozó kutatásait. Szállási Árpád a természettudományok, Prokopp Mária a művészetek, Beke Margit az érsek esztergomi reneszánsz udvarának kutatása felől közelít a jeles humanista életművéhez. Horváth István beszámolót közöl a várban folytatott újabb régészeti feltárásokról, amelyek teljesebben mutatják a nagy érsek reneszánsz építkezéseit is. Vukov Konstantin pedig a várpalota rekonstrukciós programját írja le. A Vár múltjához kapcsolódik, hogy Évlap-szemléje során Tapolczayné egy érdekes és értékes könyvre is fölhívta a figyelmet, amely a helyi Beimel-nyomda egyik legszínvonalasabb termékeként 1827-ben jelent meg. Ez a Bazilika építési biztosának, Mathes Jánosnak Veteris arcis Strigoniensis (...) deseriptio c. műve. Szép kőnyomatos rajzokkal és latin nyelvű leírásokkal mutatja be az esztergomi vár régi maradványait, kőemlékeit, még azelőtti állapotukban, hogy földdel betemettettek volna. Osztjuk az előadó véleményét, hogy érdemes lenne ezt a könyvet (is) hasonmás kiadásban korszerű fordítással kiegészítve megjelentetni. Úgyszintén reméljük a nagyon fontos Annales-vállalkozás folytatását. Bízzunk benne, hogy a gazdasági visszaesés nem „földeli el" az újabb köteteket, mielőtt még napvilágot látnának!... sj.