Esztergom és Vidéke, 1991
1991-11-30 / 42. szám
3: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE November 14-én nyilvános ülést tartott a képviselő-testület . Dr. Könözsy László polgármester nyitotta meg az ülést, majd a képviselők megvitatták a napirendi javaslatot. Négy napirendet zárt ülésen kívántak megtárgyalni, s újabb négy napirendet vettek fel az ülés tárgysorába. Napirend előtt kért szót dr. Balázs László képviselő. A közelmúltban átadott német katonai temető példájára szorgalmazta, hogy a II. világháború magyar katona-áldozatainak is létesítsen a Város katonai temetőt, a helybéli áldozatoknak készüljön hősi emlékmű, s e célok megvalósulása éredekében létesüljön alapítvány. Dr. Könözsy László a felszólalást követően 13. havi fizetését ajánlotta fel a leendő alapítványnak, melynek kidolgozására a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság kapott megbízást. Az első napirendben polgármesteri tájékozató hangzott el a két ülés közötti munkáról. A városi polgármesterek, a megyei önkormányzat vezetői és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői tárgyalást folytattak a távhőszolgáltató rendszerek önkormányzati tulajdonba adásáról. A minisztérium 1992. január 1-vel kíván "megszabadulni" a távhőszolgáltató vállalatoktól, holott az önkormányzatoknak nincs pénze e rendszerek működtetésére, fejlesztésére. Esztergomban is jelentős a munkanélküliség. Jelenleg 12oo munkanélküli él városunkban, jövőre további 500 fővel nőhet a létszámuk. A Polgármesteri Hivatal folyamatos kapcsolatot tart az Érdekegyeztető Tanács városi képviselőivel. A MATÁV (Magyar Távközlési Vállalat) az esztergomi telefonközpontot további 7 ezer állomással kívánja bővíteni. A belépési díj változatlanul 30 ezer forint, mely összeget két részletben fizethetik be a telefonigénylők. Második napirendként foglal kozott a testület a díszpolgári cím adományozásáról szóló rendelettervezettel. Két tervezet készült: az egyiket a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság, a másikat a Jogi és Szervezési Bizottság készítette. A képviselők, az egyes pontok részletes vitáját követően, az első előterjesztést fogadták el. (A két előterjesztés közötti A Sportközpont önálló költségvetési szervvé való átalakítására tett javaslatot dr. Sólyom Olympia képviselő, Nagyfalusi Tibor pedig a Gyermekház működésének átszervezését hozta javaslatba. Brassai György új javaslatot tett: az átszervezés lehetőségét vizsgálni kell a Szabadidőközpont esetében is. A javaslat lényege,hogy a Város által támogatandó feladatok megtartása mellett, vizsgálni kell ezen intézmények bérbeadásának lehetőségét. A kulturális és a gazdasági bizottság ezügyben közös javaslatot terjeszt az 1992 januári ülésen a testület elé. A Katolikus Egyetem esztergomi megtelepedését feltétel nélkül, minVárosházi tudósítás lényegi különbség: a KIB javaslata az érdemi testületi munkához való kapcsolódást, míg a JSZB javaslata elsősorban protokolláris szerepet szánt a díszpolgároknak - Szerk.) Megvitatta a testület a Lakásgazdálkodási Társadalmi Bizottság előterjesztését. Dr. Balogh Zoltán, a bizottság elnöke javaslatot tett a bizottság létszámának növelésére. A képviselők elfogadták a javaslatot, egyúttal felkérték a bizottságot egy új lakásügyi rendelet-tervezet készítésére is. A képviselők több napirendben foglalkoztak a városi intézmények működésével, gazdasági problémáival. Az intézmények a fűtési költségek emelkedéséből származó többletkiadásaikhoz szükséges pénzt vita nélkül megkapták. den fórumon támogatják a képviselők. Bizottságot hoznak létre Kund Ferenc alpolgármester vezetésével, amely javaslatot tesz arra, hogy melyik városi ingatlan ajánlható fel e célra. Dr. Szontagh Csaba belgyógyász főorvos írásos előterjesztése szerint 50 ággyal csökkenthető a kórház ágyszáma. Előnye, hogy az országos program keretében ezen ágyakra eső támogatást a kórházaknál színvonalfejlesztésre fordíthatják Az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatára ezentúl egyes szociális segélyeket utalvány formájában is ki lehet utalni. Az utalványok felhasználhatók lesznek élelmiszer vásárlására (alkoholos italt kivéve!) és a közüzemi díjak kiegyenlítésére is. Az Alkotmánybíróság elhelyezése céljára (amint államiból önkormányzati tulajdonba kerülnek a lakóházak) a város ingyen rendelkezésre bocsátja a Jókai utcai Sándorpalotát, melyről az Alkotmánybíróságot értesítik Esztergom-Kertváros Barátainak Köre, 900 aláírással megerősítve, kezdeményezi a városrész önállóvá válását. A törvényes határidőn belül, 1992. január 11-re helyi népszavazás kiírásáról döntöttek a képviselők. Bizottság alakul, amely e döntés összes következményeiről az érintett lakosságot tájékoztatja. A szünet utáni zárt ülésen négy kérdést tárgyaltak a képviselők Meghallgatták a Kulturinvest peres ügyének helyzetét és a kórház területén magángyógyszertár létesítéséről szóló tájékozatót A volt bisztró területének beépítésére tett ajánlatot egy vállalkozó, aki 50 éves bérleti szerződés megkötése esetén vállalná az évi 1,2 millió Ft. bérleti díj megfizetését és azt, hogy 1993. július l-ig a területet beépíti A zárt ülés negyedik napirendjén egy német cég ajánlatáról tárgyaltak a képviselők .A vállalkozó (híreink szerint, a Suzukival azonos feltételekkel) ipari területet kér a Várostól, ahol 250300 fő foglalkoztatására alkalmas műszeripari gyárat létesítene.. A testületi döntés egyértelmű volt: munkahelyteremtő beruházást fenntartás nélkül támogat! A képviselő-testület ülése 21,3o óra után ért véget. Az én korosztályom a középiskolai, az egyetemi tanulmányai során a marxista filozófiát, a történelmi materializmust hallgatta. Éppen ezért kíváncsisággal megyek akár a Városi Könyvtárba, akár a Szabadidő Központba, az aktuális kérdésekkel foglalkozó rendezvényekre. Ilyen volt dr. Debreczeni József előadása korunk egyik meghatározó ideológiájáról, a liberalizmusról, valamint a szabad, független sajtóról. Dr. Debreczeni József egyike azoknak, akik az előző parlamentnek is tagjai voltak. 1989 nyarán Roszik Gáborral, Raffai Ernővel, Marx Gyulával - lett képviselő Kecskeméten, egyéni választókerületből. Előadásmódjában, a hallgatóság figyelmének felkeltésében kiviláglott, hogy történelemszakos középiskolai tanár. - Hamis, primitív, együgyű az a felfogás, mely a konzervatívot maradi, korszerűtlen, reakciós és nacionalista, a liberálist viszont modern, európai, korszerűnek tekinti. A kettőt szembeállítani is merőben elhibázott. A liberalizmus ideológiai ellenfele és politikai vetélytársa a szocializmus. A liberalizmus legfőbb alapelve a szabadság. A tulajdonnal rendelkező személy. A gazdaság rácia egyensúlyozza egymást. A liberalizmus megvalósítása lehet radikális vagy konzervatív módon. A radikalizmus az érvek erejére épít, gyors, átható erővel való megvalósításra, forradalmi módszerekkel. A konzervatív felfogás a tapasztalatokat, a hagyományokat, a fejlődés történelmi lehetőségeit tartja követő útnak, a másutt bevált modellek Vendégünk volt. DR. DEBRECZENI JÓZSEF parlamenti képviselő működő kerete a piac, az állam szerepe a lehető legkisebb. A szocializmus legfontosabb értéke az egyenlőség. A társadalmi tulajdon, a közösség, a központi tervezés, a mindenható állam eszménye. Korunkban a demokratikus jogállamiságban a liberális demokrácia és a szociáldemokadaptálásával. A magyar liberalizmus első nagy korszaka a XIX. századi antifeudális korszak (Széchenyi, Kossuth, Eötvös, Deák kora). Most napjainkban éljük a második, az antiszocialista korszakot. A diktatórikus szocializmus szétzilálta a közösségeket, felszámolta az egyéni felelősségvállalást. Még mindig sok függ az államtól. A bukott rendszer kiváltságosai (kapcsolatok, információk, tapasztalatok révén) tisztességtelen anyagi előnyre tettek szert, a többséggel szemben. Konzervatívnak kell lennie, éppen ezért, a változtatásokért munkálkodó politikának. Ma Magyarországon valódi esélye csak a konzervatív liberalizmusnak van - mondta Debreczeni József. A sajtóval kapcsolatosan kifejtette, hogy legyen objektív, tárgyilagos és pártatlan. Szabad és független a hatalomtól. Mint a kormányzó pártok egyikének tagja elmondta, hogy korrekt kapcsolatokat kell kialakítani a sajtóval, és a befolyásoltságot, a szimpátiát „profi módszerekkel", információk adásával kell megnyerni. Az előadás után minden olyan világosnak és egyszerűnek tűnt, pedig a mindennapi gyakorlatban mennyi torzsalkodás van! (Pálos)