Esztergom és Vidéke, 1991

1991-11-15 / 41. szám

7 ESZTERGOM ES VIDEKE Párkány város önkormányzatának indoklása a város eredeti nevének visszaállításához Az SZNT belügyi megbízottjának 1948. június 11-i hirdetménye alapján, melynek tárgya a szlovákiai városok, községek és települések hivatalos nevének megváltoztatása, városunk nevét Stúrovo-ra változtatták (lásd Hivatalos közlöny, 1948. június 26., 55. sz.). Történt ez teljesen célzatosan és antidemokratikusan, nélkülözve minden elfogadható tudományos indoklást és anélkül, hogy a város lakói véleményt nyilváníthattak volna róla, vagy befolyásolhatták volna e döntést. Ezzel az önkényes névváltoztatással egy 402 éves hagyomány szakadt meg teljesen indokolatlanul. A város eredeti neve: Parkan (Párkány) török eredetű. 1546-ban e helyen a törökök - az elpusztított Kakath helyén - egy erődöt emeltek, amelynek a Dsigerdelen Parkan nevet adták. Szabad fordításban ez anynyit jelent: „az ellenség májába ékelődő erőd". A település fejlődése szempontjából ezzel egy igen jelentős korszak kezdődik: az egykor jelentéktelen helység - jogállását tekintve - fokozatosan várossá fejlődik, vásártartási joggal és egyéb kiváltságokkal. Mint stratégiailag fontos erőd, gyakori csatározások és jelentős csaták színhelye lesz, amelyeket a keresztény seregek vívtak az oszmán uralom ellen (1595, 1664, 1683). Ezekkel az eseményekkel városunk beírta nevét az európai történelembe. A 19. század második felében a város jelentős közlekedési gócponttá válik, egyrészt a Budapest-Pozsony fővasűtvonal egyik fontos állomásaként, másrészt az 1895-ben megépült Mária Valéria-híd jóvoltából. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a város hivatalos neve - szlovák átírásban - Parkán, majd később Parkan lett. Helynévtani szempontból az ilyen változás szokványosnak mondható és általánosan elfogadott. Az 1948-as „változtatás" ezt a gyakorlatot teljesen figyelmen kívül hagyta, mivel előre megfogalmazott elképzelést követett. Ludovít Stúrt városunkhoz semmi sem köti. Ezért a Stűrovo névalakot nem tartjuk megfelelőnek és városunkra illeszthetőnek, különös tekintettel a város történelmi fejlődésére (lásd az SZNT 1990 Tt, 517 sz. a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási felosztásáról szóló törvényét) Tudatosítjuk, hogy Ludovít Stűr személyisége és életmű milyen nagy jelentőséggel bír a szlovákok számára. Ezt a helynévtani megoldást ennek fényében is eltúlzottnak és tévesnek tartjuk és ennélfogva nem megfelelőnek a város és nem helyénvalónak Ludovít Stűr személyét illetően. E tekintetben nevének legmegfelelőbb viselője talán szülőhelye: Uhrovec lenne. Városunk lakóinak többsége az új nevet nem érzi magáénak, vagy legjobb esetben is vegyes érzelmekkel fogadta - és továbbra is a régi nevet használja. A felsorolt érvek alapján a városi képviselőtestület kérelmezi a város eredeti nevének „Parkan (magyarul:Párkány)" formában való viszsza állítását, mint HIVATALOS NÉVVÁLTOZATOT. Ezt a nevet tekintjük egyedül helyénvalónak és helynévtani szempontból az idevonatkozó törvény betűjének és szellemének megfelelőnek. A demokrácia és az SZNT 1990. Tt 369/1990 sz. törvénye elveinek megfelelő a névváltoztatási kérelem benyújtásához szükséges a város polgárainak helyi népszavazáson történő véleménynyilvánítása. Ezért kérjük városunk polgárait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson, és fejezzék ki akaratukat. JÁN ORAVEC, p.p. polgármester Proszim jedno pivo. Jescse jedno. Ano. Dve borovicsku. Gyekujem. Szlovákul beszélők nyilván ijedten kapják fel a fejüket, ha elolvassák ezeket a kezdetleges mondatokat, pedig közlésükkel nagy titkot árulok el. így kell ugyanis kezdeni szlovákiai megnyilvánulásainkat A hangsúlyból, az érezhetően rossz szerkesztésmódból azonnal nyilvánvaló lesz a hallgató számára, hogy betanult mondatokról van szó, de ugyanakkor hallható, kitapintható a gesztus: a Ti anyanyelveteken akarunk megszólalni, ennyire futja, de azért értjük egymást! Pár héttel ezelőtt meghívott a szentgyörgymezei Kertbarát kör tátrai kirándulásra. Hosszú videófelvételt készítettem az útról. A kazetta az övék lett, élményeink közösek. Nem kis feszültséggel készülődtem az útra. Hogyan fogok szót érteni boltban, étteremben az ottaniakkal? A változások óta ilyen mélyen nem jártam Szlovákiában. Ez lett a legnagyobb élmény: túl lehet lépni azon a mai kocsmán, amit nemzetiségi ellenségeskedésnek nevezünk. Már itt, Esztergomban megfigyeltem, hogy a túloldalról érkezők mind magyarul fordulnak az üzletekben, éttermekben a kiszolgáló felé, magyarul a született szlovák is, hiszen annyit ő is tud mondani, hogy kérem, azt, köszönöm, igen, nem... Az együttélés haszna. A válaszadó intelligenciaszintjét senki sem tudja befolyásolni, az alkalmankénti elutasító magatartás kivédhetetlen. De ha annyira becsüljük egymást, hogy valami nagyon keveset, a legfontosabbat megpróbáljuk a másik nyelvén kimondani, előbbre juthatunk. A számok tízig, néhány alapvető fogalom, - utikönyvek összeállításai - indulásként elegendőek ahhoz, hogy „ne adjanak el minket". Étkezzünk önkiszolgálóban, mutathatjuk, mit kérünk, mi a kívánatos, sörözzünk kocsmában, vásároljunk nagyáruházban, rögtön nem lesznek annyira feszélyező gondjaink. Az európai nacionalizmusok mindig a nyelv felől támadnak. „Te nem lehetsz olyan, mint én, mert a nyelvet sem ismered! Itt csak így beszélhetsz! - halljuk a fenyegetést oly sok részén Európának. Ahol közös a nyelv, ott a vallás, a származás a választóvonal. Akármennyire észbontó, ez is egyfajta „tradíció", ha mégoly szégyellnivaló is. Ha nálunk még nem is hangzott el az az őrület, hogy Magyarországon magyarul!, hányszor találkozunk (természetesen az éj leple alatt felmázolt) olyan feliratokkal, hogy ... - mentes övezet! Oly sok szó esik ma Európáról, hogy lassa hülyepénzt (Eszterházy) kellene érte fizettettni. Vegyük már észre, hogy Európa bennünk van, ha van valahol, legbelül. Az a belső én mondatja ki velem, hogy jedno pivo, ein bier, thank you, gracia. S a mosoly. A bizalomkeltő arc. S akkor vidáman teszik le elénk a habzó seritalt, kézzel-lábbal magyarázzák, hogy siessetek, holnap hó lesz fenn, ma nézzétek meg a Tátrát (nem fogadtunk szót, így is lett), s akkor már elfogadnak olyannak, másnak mint ők, mert ettől vagyunk esetleg érdekesek, izgalmasak, ünnepet hozók. Süt a nap, szép nyarunk volt, keményebb ősz, hidegebb tél ijesztget. Itt kell élnünk, meg kell maradnunk. Az egy sör, jedno pivo, gracia logikája ebben segít - mindannyiunknak. Rafael Balázs A Bottyán János Flnommechani- j kai és Műszeripari Szakközépiskola t 1991. november 18-án, hétfőn, 8-18 í óráig í NYÍLT NAPOT l tart, melyre szeretettel várja a pá- J ly a választó VIII. osztályos tanulókat f és szüleiket. t L - Néhány fontos adat Párkány körzeté röl:Községek száma: 24 (ebből 2 összevont). A körzet teljes területe 30 098 ha, ebből szántóföld 26 591 ha. A lakosok száma 34 631, ebből szlovák nemz. 5 435 (15,7%), magyar nemz. 28 768 (83,1%), cseh nemz. 286 (0,63%). Párkány város Ebed községgel együtt 13 320 lakosú. Ebből szlovák 3 273 (24,6%), magyar 9 830 (73,8%), cseh 166 (1,25%). -bartusz-A(Párkány)városl önkormányzat júniusi ülésén döntött arról, hogy a volt Lenin-szobor helyére az 1683-as nárkányi csata, ill. SOBIESKI JÁNOS lengyel király emlékműve kerül majd. Kétségtelen, hogy ez volt az egyetlen olyan történelmi esemény, amely által Párkány beírta magát az európai történelembe, hiszen ezzel kezdődött Közép-Európa török uralom alóli felszabadítása. A pozsonyi lengyel konzulátus büszkeséggel fogadta a döntést, és kilátásba helyezte segítségét a terv megvalósításához. (hi) TESTVÉRVÁROSUNK, ESZTERGOM 1991. október 17-én aláírásra került Esztergom és Párkány testvérvárosi szerződése. Ezzel városaink kapcsolata hivatalos szintre emelkedett Egy megszakadt természetes kapcsolatépítés vette kezdetét amely nyilván meghozza majd gyümölcsét mindkét város és régióik számára is. Esztergom a közelmúltban hasonló kapcsolatot létesített Espoo-val (Finnország) és Bamberg-vel (Németország), de van kapcsolatuk más német ill. francia városokkal is. Mi, ezekkel szemben - földrajzi közelségünk és közös hagyományaink folytán jóval előnyösebb helyzetből indulunk(...) (hi) A 445. Simon-Júda vásár hírei: - míg a szervezéssel kapcsolatos kiadások 60 000 koronát jelentettek a városnak, addig a tiszta nyeresége a vásárból eddig 200 000 Kcs. - ezen a vásáron a legkisebb a "helypénz" - 10 korona négyzetméterenként. (-kis-) Tisztelt Szerkesztőség! Október 23-án a TV 2. műsorában bárónő" címmel portréműsort vetítettek a magyar származású Csilla Freifrau von Boeselager-ről, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül nagyon sok segítséget nyújtott hazánknak. Akik a lap olvasói közül szeretnének a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül segítséget nyújtani a hozzánk menekült jugoszláviai magyaroknak és horvátoknak, vagy beteg, rászorult honfitársainknak, az alábbi címen kapcsolódhatnak be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkájába: Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1519 Bp.Pf. 344 MHB 215-82183 Pappné Muzslai Zsitva Ágnes