Esztergom és Vidéke, 1991

1991-11-15 / 41. szám

3: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Október 31-én nyilvános ülésre gyűlt Össze a Képviselőtestület. Az ülés a szokottnál egy órával később, 16 órakor kezdődött, mert Esztergom küldöttsége 13 órára Párkányba volt hivatalos a szlovák nyelvű testvérvárosi szerződés aláírási ünnepségére. Az ülésen résztvevő képviselőket, meghívott vendégeket dr. Könözsy László polgármester köszöntötte, majd napirend előtti felszólalásra adott szót dr. Etter Ödönnek, az Esztergom Barátai Egyesülete titkárának, a helyi televízió főszerkesztőjének. A Népszabadságban a közelmúltban - nem tudni milyen információra alapozva - azt olvashattuk: Esztergom nem kérte, „holott jó esélye lenne rá", hogy ismét megyeszékhely lehessen. Etter Ödön e hírre kívánta felhívni a képviselők figyelmét, s egyúttal javasolta, hogy a szükséges intézkedéseket a képviselők tegyék meg: „Az elődök is sokat tettek azért (mármint 1988-90 között. - Szerk.), de Önöknek is tenni kell érte". Kérte, a Képviselőtestület nyilvánítsa ki, hogy „akar megyeszékhely lenni". A képviselők nagy része valóban nem olvasta az újsághírt, de egyértelműen állást foglaltak, hogy alkalmas időben Esztergom kérni fogja megyeszékhelyi rangjának visszaállítását. A testületi ülés 11 napirendi pontja közül a távfűtési díjakhoz nyújtott állami támogatás felhasználása, a helyi adókról és a temetők sírhelydíjairól szóló rendelet megalkotása, valamint a rendőrség tevékenységéről szóló tájékoztató volt a lakosság széles rétegeit érintő napirend. Az Ipari Minisztérium a fűtési szezon kezdetétől a radikálisan megemelt fűtési díjakhoz állami támogatást biztosított. Esztergom távfűtéssel fűtött lakosainak számát alapul véve, e támogatás első üteme (mely december 3 l-ig szól - Szerk.) 4,4 millió Ft. A rendelet a támogatás felhasználására háromféle lehetőséget ajánl: 1.) minden távfűtéssel fűtött lakás díját egységesen lehet csökkenteni, 2.) a támogatást a fűtési rendszer korszerűsítésére, energiatakarékos fejlesztésekre lehet felhasználni, 3.) szociális juttatásként, differenciáltan az érintettek között elosztani. A Gazdasági Bizottság elnöke, dr. Balázs László ismertette e felhasználási lehetőségeket, s egyúttal a bizottság javaslatát is: 3,4 millió Ft-ot támogatásra, 1 millió Ft-ot a rendszer korszerűsítésére kellene fordítani. Ezután Huszár László, a KOMTÁVHŐ Vállalat esztergomi üzemigazgatója kapott szót. Ismertette az esztergomi rendszer működését, az üzemelési -17 támogató javaslattal - úgy döntött, hogy a teljes támogatni összeget átutalja a KOMTÁVHOnek. így - bár ez az adat még pontosítást igényel - mintegy 40.Ft/m3 egységárral lesz csökkenthető a lakások fűtési költsége. (Remény van arra, hogy az igért 80 %os állami kompenzáció másik fele, a további 4,4 millió Ft. is megérkezik Esztergomba az év vége előtt. Szerk.) A helyi adókról szóló rendeletet a képviselők az előző ülésen részletekbe menően vitatták meg, így ezen az ülésen már vita nélkül fogadták el az 1992-től életbe lépő új városi adórendeletet. (A testület a többféle adónem alapos mérlegelése után építményadót vetett ki az üdülőkre (mértéke: 100 FL/m2/év/) és a nem költségeket. y

yAz 1 millió Ft. a korszerűsítésre kevés, mert arra cca. 60 millió Ft-ot kellene fordítanr mondta. A megye legtöbb települése a támogatás teljes összegű szétosztását választotta, Tata kivételével. A szociális elosztás elvét javasolta alkalmazni Kiss Csaba, a helyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának jelenlévő ügyvivője. Hozzátette; az egyéni családi házakban élő rászoruló családok részére is indokolt lenne juttatni a fűtési támogatásból. Ismét Huszár ^ászló kapott szót: „a KOMTÁVHOpénzügyi osztálya november 1-én 10 óráig várja az Esztergomi Önkormányzat döntését, mert a havi fűtési díjakat ki kell számláznia a fogyasztóknak. Nem közömbös, hogy teljes összegű, vagy támogatással csökkentett számlát juttatunk el a fogyasztókhoz" .- mondta Huszár László. A testület vita és alapos mérlegelés után lakás céljára szolgáló helyiségekre (mértéke: 30 Ft./m2/év). Bevezetésre kerül az idegenforgalmi adó, melyet elsősorban a városba látogató turisták Fizetnek meg akkor, ha 48 óránál több időt töltenek el városunkban. A helyi iparűzési adót a vállalkozók fizetik, melynek mértéke az éves nettó árbevétel 2 ezreléke; pénzintézetek, biztosító intézetek esetében ez 3 ezrelék. (Az igen fontos rendeletet teljes terjedelmében mai számunk mellékleteként közöljük - Szerk.) Meghallgatta a testület dr. Kemenszki István városi rendőrkapitány beszámolóját a rendőrkapitányság helyzetéről. Szomorú tény, hogy a vagyon elleni bűncselekmények az 1989. december 31-i állapothoz viszonyítva 100 %-kal emelkedtek, illetve emelkedhetnek az év végéig. Ennek oka, hogy a kapitányság létszámgondokkal küzd; 25 képzett rendőrre lenne szükség a térségben. Míg Tatabányán 480, addig Esztergomban 680 lakosra jut egy rendőr, holott a két kapitányság területén lakók száma itt is, ott is eléri a 90 ezret. A helyzet javítását a rendőrkapitány külső szakemberek Esztergomba hozatalában látja és az új állomány letelepítéséhez kérte - egyebek között - a testületi tagok segítségét. Bauer Lajosné pénzügyi osztályvezető szóbeli tájékoztatást adott az 1991. évi többletbevételek helyzetéről. Különböző forrásokból 36.296 millió Ft képződött év közben, melyre eddig 34.119 millió Ft igényt jeleztek a városi intézmények és a képviselők. Azonban, ha ezeket az igényeket kielégítik és ha ez évben ki kell fizetni a KULTURINVEST per alatt álló követelését (ez cca. 12 millió Ft -Szerk.) a Dobó Gimnázium építése kapcsán, akkor a Város működése deficitessé válik. Ezért a képviselők most csak arról döntöttek, hogy a fűtési és világítási intézményi problémákat oldják meg először, s minden más ügyben csak később döntenek. A főbb napirendeken kívül megvitatta a testület a szlovák nyelvű nemzetiségi oktatás helyzetét, a vagyongazdálkodás aktuális feladatait, a képviselői Juttatásokkal kapcsolatos módosító indítványt. Rendeletet alkotott az esztergomi temetők sírhelyeinek megállapításáról. A testület az előterjesztő Horváth György képviselő javaslatát elfogadta. (A lakosságot is érintőfontos szabályrendelet szövegét az Esztergom és Vidékében szintén közreadjuk. Szerk.) Tudósított: Koditek Pál (Folytatás az 1. oldalról) - Szerte a világon, 8o országban 350 katonai temetőt ápolunk. E temetőkben mintegy 1,4 millió katona nyugszik. Az első és második világháborúban elesettek közül még mintegy 2,5 millió katona sírját nem tudtuk azonosítani, ezért feladatunk a folyamatos kutatás. Ez persze nem történhet az illető ország hatóságainak és polgárainak segítsége nélkül. 1985-től van szerződésünk Magyarországgal és különösen az utóbbi években vált kapcsolatunk igen eredményessé. A Szovjetunióval való együttműködésünk igen fontos, hiszen eddig nem kaptunk lehetőséget az ottani elesettek sírjainak felkutatására. Most biztosította az orosz kormány, hogy e sírokat azonosíthassuk. Csehszlovákiával és Lengyelországgal is sikerül egyre jobb együttműködést kialakítanunk - válaszolt kérdésünkre Kálberer úr. - Hogyan halad a magyarországi azonosító munka? Van-e információjuk arról, hogy hány német katona esett el Magyarországon? - Igen. Adataink szerint az itteni harcokban 54 ezer német katona esett el. Jelenleg 12 temetőben 9511 katona sírját gondozzuk. Újabban már a más nemzetiségű katonáknak is végső nyughelyet biztosítunk a mi halottainkkal közösen, mert ezzel is hangsúlyozni kívánjuk a népek békeóhaját.E katonai temetők létreho- Ennyi temető gondozása bizonyára nagy feladatot ró a szövetségre. Honnan jut erre pénz? - A szövetség pénzügyi támogatást nem kap az államtól. A működéshez szükséges összes pénz adományokból gyűl össze. A munka döntő részét azonban a szövetség tagjai térítés nélkül látják el! Ennyit sikerült megtudnom a főAz esztergomi német katonai temető zásával elsődleges célunk a kegyelet megőrzése. A hadisírok gondozására elsősorban az ifjúságot mozgósítjuk és számukra ifjúsági sírgondozó táborokat szervezünk. Vannak nemzetközi táboraink is, ahol a különböző népek fiataljai között barátságok szövődnek. így erősödik bennük a más népek iránti tisztelet, a békeszeretet és ez is egy út az újabb háború elkerüléséhez. polgármester úrtól. Visszakanyarodva az esztergomi temető avatásához: magam is egy újabb adattal igyekeztem segíteni e nemes munkát. 1982-ben - akkor még illegális úton - a Német Vöröskereszthez eljuttattam Günter Michaelis 21 éves német katona katonakönyvét, amit az 1970-es évek végén Esztergomban "mentettem meg" egy iratselejtezés alkalmával. E szerencsétlen fiatal a precíz német nyilvántartásban sem szerepelt a 393 Esztergomkörnyéki halottak listáján. Vélhetően ő lesz az eddig ismert 394-ik az adatok további pontosítása után az esztergomi temetőben! A kutató, azonosító munka azonban területünkön még nem ért véget Várhatóan már tavasszal megkezdődik a külterületen elesett és eltemetett német katonák még fellelhető sírjainak felkutatása. Sajnos, az eltelt 46 év nem segíti e kutatómunkát, ezért kérjük azokat az esztergomiakat, akiknek elfeledett katonasírokról tudomásuk van, információikat juttassák el a szerkesztőség címére. A háborút követően sokan települtek át Párkányból és környékéről Esztergomba. A továbbiakban nagy segítséget jelentene, ha Párkány, Garamkövesd, Ebed, Muzsla környéki harcok során elesett katonák sírjairól is érkezne információ. Emberi kötelességünk, hogy a kutatómunkához a lehetséges segítséget megadjuk. K.P.