Esztergom és Vidéke, 1991

1991-02-08 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ESZTERGOM VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLÉTÉNEK 1(1991. (L 31.) SZ, RENDELETE A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL Városházi tudósítás Ez a rendelkezés Esztergom Város • Tanácsa 5/1974.(IX. 27.) sz. tanácsrendelettel módosított 2/1971.(XI. 15.) sz. rendeletének (a továbbiakban: R.) a város címerét és zászlaját leíró 1. és 4. §-ai helyett a következő módosításokat lépteti hatályba: l.§ A R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A címer történelmi előzményei, hitelessége A (2) és (3) bek.ben leírt címer minden formai és szerkezeti jellemzője, valamint színhasználata történetileg hiteles, heraldikailag igazolható. Ugyanez * vonatkozik jelképi elemeire is. - A címer a legrégibb magyar városi pecsétnek, Esztergom Árpád-kori kettős (ún. latinus) pecsétjének ábráiból, legkésőbb a 14. század elején alakult ki, olymódon, hogy a 13. századi pecsét elő- és hátlapi képét egyesítették: azaz a stilizált városkép alá helyezték az Árpádok vágásos címerpajzsát. (Az eredeti pecsétnyomó a helyi Balassa Bálint Múzeum tulajdonában van; a kettős pecsét eredeti nyomóformáit 1814 óta a Nemzeti Múzeum őrzi.) A címer legjellegzetesebb vonásaiban . megegyezik azzal a márványcímerrel, amely 1773 óta a városháza főhomlokzatát díszíti az erkély fölötti timpanonban. (2) A címer szerkezete, formája, színezése Alakjára nézve körformába szerkesztett, kikerekített oldalú, hegyes talpú pajzs. E befoglaló forma a kör vízszintes átmérőjével megosztva, két mezőre tagolódik. A függőleges átmérő mint tengely két oldalán ugyanazok a képi elemek egymással tükör-szimmetriában , vannak ábrázolva. - A címerkép színezése az 1725-ös kiváltságlevél meghatározása szerint: kék - fehér (ezüst) - piros (vörös) - arany. (3) A címer képi elemeinek leírása A vágott címerpajzs alsó mezőjében fehér kockakőből rakott várfalra helyezve az Árpádok címerpajzsa látható: vörös alapon négy fehér (ezüst) pólya. E pajzs két oldalán a falban egy-egy íves lőrés. A várfal teteje vörös téglasorral van burkol• va. - A befoglaló külső címerpajzsot és a várfalra helyezett belső címert egyaránt keskeny arany szegély emeli ki. A címer felső mezőjében kék alapon fehér (ezüst) - koragótikusan stilizált - városkép: előterében városfal, megerősítve négy, piros tetős buzogány-toronnyal. A két szélső tornyot a belsőkkel összekötő alacsonyabb falszakaszok tetején pártás mellvéd; a két belső tornyot velük azonos magasságban - a kapuerőd szintén piros tetős fala köti össze. A két szélső torony csúcsán egy-egy arany kereszt, a két belsőén egy-egy köralakú arany tetődísz. Mind a négy torony középrészén egy-egy hosszúkás lőrés, tetőzetük alatt két-két kisebb ablaknyílás. A kapuerőd falán felül két nagyobb, íves tetejű ablaknyílás, a főkapu ívének két oldalán (a felvonóhíd- lánc számára^egy-egy köralakú nyílás látható. Kétoldalt, a pártás városfalszakaszokban egy-egy kisebb íves kapunyílás; a két belső torony között a díszesebb ívű főkapu, félig felhúzott rostéllyal. - A városfalon belül a kapuerőd mögül kiemelkedő palotaépület látható, magasabb központi részét két szárnyépület fogja közre. Mindhárom piros tetőzetű, a középső tetőn három, a két oldalépület tetőcsúcsain egy-egy köralakú arany tetődísz. A központi kiemelkedő homlokzaton nagy, díszes ablaknyílás. Ennek csúcs-íve mellett kétoldalt egy-egy kisebb köralakú ablaknyílás. A szárnyépületek homlokzatát további öt-öt nyílás tagolja: a széleken felül egy-egy köralakú tetőablak, alattuk két-két hosszú, keskeny páros nyílás, ezek alatt egyegy nagyobb téglalap alakú, a központi épületrész melletti palotafalakban pedig egy-egy lóhere-ablak. (4) A címer szimbolikája A tornyos városfallal védett városkép az Árpád-házi királyok székvárosának, az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb településének, Esztergom királyi városának egykorú (13. századi) ábrázolása, - a város kiemelkedő palotájával (Szennye-palota), amely az első magyar pénzverdével, az árpádkori pénzverőkamara házával azonosítható. - A címer alsó mezőjében látható Árpád-sávos címerpajzs a város királyhoz való tartozását, az uralkodótól várható védelmet, biztonságot jelképezi. (Ezért szinte kivétel nélkül csak az Árpád-házi királyok alapította szabad királyi városok használták saját jelképeik között.) - A félig nyitott rostélyú főkapu, mint a címerrajz szerkezetében központi helyet betöltő jelképi elem, a város régmúlt történelmi szerepét felidéző címer-szimbolikán belül korszerű értelmezésre is lehetőséget kínál. Azt sugallja, hogy a hagyományőrzés csak úgy eredményezheti az értékek gazdagítását, tehát eleven folyamatosságát, ha állandó nyitottsággal, az új hatások, - a "jövevények" - befogadásának készségével párosul. Ez a gondolati tartalma Szent István Intelmei óta minden Európához igazodó programnak. Örök időkre szóló érvényességét ez a címer-elem az önkormányzó várQ^, sépítés számára is jelezheti, ami országalapító királyunk székhelyén, Esztergomban különösen fontos utalás. 2.§ A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Esztergom város zászlaja: vörös alapon négy vízszintes fehér (ezüst) sáv. Az Árpádok vörös-fehér (ezüst) sávos zászlajáról kerültek címerpajzsra, majd a városi (és a magyar nemzeti) címerbe is a vörös-fehér (ezüst) vágások. - Esztergom városának különös kiváltsága, éppen az Árpádokhoz fűződő szoros történelmi kapcsolatai alapján, hogy árpádházi királyaink családi zászlaját használhatta városi zászlóként. 3. § Ahol a R.-nek a címer és a zászló használatáról szóló része tanácsot, végrehajtóbizottságot, illetve tanácselnököt említ, ott - az új szabályozás elkészültéig képviselő-testületet, illetve polgármestert kell érteni. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A kihirdetés napja: 1991. február 8. Esztergom, 1991. január 31. Dr. Könözsy László sk. polgármester dr. Balogh Julianna sk, jegyző Esztergom Város Képviselő Testülete január 31-én tartotta ezévi első nyilvános ülését. A meghívó szerinti napirendek tárgyalása előtt Pintér László alezredes, a Városi Rendőrkapitányság vezetője, tájékoztatta a képviselőket a január 24-i, azóta „esztergomi maffiaügyként" ismert bűnügyről. A tájékoztató kapcsán Horváth György képviselő konkrét kérdése fogalmazta meg legjobban az esztergomiak aggodalmait: az esetet kiváltó körülmények utalnak e arra, hogy esztergomiak is belekeveredtek az ügybe? (Az óvatos tagadás ellenére is bizonyosra vehető, hogy alapjában csendes kisvárosunk lakosainak egy része, magatartásával, mégis képes volt magára vonni e bűnözők „kitűntető" figyelmét - Szerk.) A közel félórás tájékoztató után, de még az érdemi tanácskozás megkezdése előtt, napirend előtti interpellációt jelentett be MiaveczJenő SZDSZ képviselő, a párt helyi ügyvivője. Kifogást emelt az 5111990. (XII. 20.) számú képviselő-testületi határozat ellen, mert annak szövegezése és a végrehajtás határideje lényegében a polgármesteri szolgálati lakás 1991.1. félévi megvalósítását jelenti. A költségvetés 0 változata kapcsán elfogadott lakásmegoldáshoz a képviselők többsége csak elvi hozzájárulását adta. Nincs tisztázva, hogy erre mennyit is kell majd fordítani, és hogy melyik épületben lesz kialakítva. Véleménye szerint, elvi egyetértésre nem lehet határozatot hozni! Pártállástól függetlenül több képviselő csatlakozott az interpellációhoz. Juhász Józsefné (MDF-VP) szerint az nem is volt határozathozatal, csak elvi döntés. Sipos Imre (KDNP) is csak elvi egyetértését adta és szerinte sem volt megszabva a megvalósítás határideje. „Arról is szó volt, - hogy majd bizottság fogja megvizsgálni az ügyet Kund Ferenc alpolgármester vezetésével!" - szólt a képviselő. A kérdés körüli vitában két képviselő véleménye volt igazán konkrét: Horváth György (KDNP) kifejtette: „A város nincs abban az anyagi és erkölcsi helyzetben, hogy ezt ma felvállalja, megszavazásánál is tartózkodtam, Miavecz Jenő felszólalását jogosnak tartom!"- mondta. Nagy falusi Tibor (SZDSZ) a költségvetés 0 változatával együtt megszavazott polgármesteri lakás kapcsán hangsúlyozta: „Csak elvben fogadtam el, és csak akkor, ha ez nem megy az alapellátás rovására! Az intézmények deficites gazdálkodásra vannak ítélve. Költségvetésüket eleve hiányra tervezték Nem tisztázott tehát, hogy e deficites költségvetésben hány forintot fordíthatunk a lakásra." (folytatás a 8. oldalon!)