Esztergom és Vidéke, 1991

1991-09-20 / 37. szám

2: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE FORUM STRIGONIENSE SEBŐ JÓ2SE - Pista bátyám - így szoktam szólítani mindig humorra hajló hajdani kollegámat - kérlek, mondj néhány szót magadról! - Vas megyei vagyok, a pécsi tanárképző elvégzése után kerültem Esztergomba, feleségem ugyanis idevalósi, szintén pedagógus. Hetvenkilenctől a Somogyi iskola jogelődjében tanítottam, majd a városi tanács művelődési osztályán dolgoztam, ahol hét évig voltam tanulmányi felügyelő. Közben mindvégig óraadóként tanítottam itt, a Somogyiban. -Mondd, milyen iskolát kaptál? -A testület 75 százalékos aránnyal szavazott bizalmat. Elődöm, dr. Babják Lajosné évek kitartó munkájával jó testületet hagyott rám. Programomat elfogadták a kollegák, s úgy érzem, bizton számíthatok rájuk. Én csapatmunkát szeretnék, s mint igazgató csupán első szeretnék lenni az egyenlők között. Tudom, hogy a púdig próbája az evés, tehát engem is meg fognak mérni. S ha könnyűnek találnak, akkor be kell látnom, ez a szék nem nekem való. Iskolánkban százszázalékos a szakos ellátottság, tehát bátran számíthatok a segítségükre és kritikájukra. Munkámat azonban számos bizonytalansági tényező nehezíti: még nem jelent meg az új oktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv úgyszintén várat magára; mindehez járul a gazdasági bizonytalanság. A sokat emlegetett önállóság ezek miatt gyakran fabatkát sem ér. Hiába akarunk a „vállalkozó iskola" lenni, ha arra nincs is fedezetünk. Mit is jelent ez a fogalom a gyakorlatban? - Az iskolák között már most verseny van - a gyerekekért. Az egyes intézmények aszerint kapják az úgynevezett fejkvótát, ahány diákjuk van. A verseny okán olyan plusszokat kell adnunk, amik vonzók a szülők szemében, például idegen nyelvek oktatását, számítógépes fakultációt, színvonalasabb nevelői munkát. A jelenlegi fejkvóta 30.000 Ft gyerekekként, ehhez a pilisszentléleki tagiskolánkban 15.000 Ft nemzetiségi támogatás járul. Helyzetünk javítására hoztuk létre a „Fénysugár" Alapítványt. - Mit jelent itt, a Somogyiban, a sokat emlegetett demokratizálás és nyitás? - A környékben lakókat ilyenolyan formában szeretnénk bevonni az iskola életébe. A környékbeli gyerekek számára az udvar eddig lezárt, füvesített részét is megnyitottuk, két szép tornapályánkat úgyszintén. De némi bérleti díj ellenében a felnőtteknek is odaadjuk. Szeretnénk egy igazán működő diákönkormányzatot. Az Úttörőszövetség megszűnte után mindenképpen szükség van valamiféle gyermek egyesületre, amelyben Új Iskolaigazgatók lllSlll:í"' Kotz István, a Somogyi Béla Általános Iskola igazgatója megszervezhetik saját életüket. Eközben tanuljanak meg érvelni, vitatkozni, érdekeiket képviselni. - Úgy tudom, a városban talán itt tanítottak először angolt... - Mennyire jelent konkurenciát a most indult katolikus iskola? - Itt van a szomszédunkban és ezt tényként kell elfogadni. Mi maximálisan jószomszédi kapcsolatokra törekszünk. A napokban például osztálynaplókat adtunk nekik. Attól nem félünk, hogy „elszippantja" tőlünk a gyerekeket, hiszen a mi létszámunk ebben az évben valamelyest növekedett is, s most 432 tanulónk van. Tavaly a Kossuth iskolában történt felmérés során tizenöt gyermek szülője jelezte, hogy nem a katolikus iskolába, hanem ide szeretnének iratkozni. A tizenötből 10 meg is jelent, a többieknek más iskolákban akadtunk a nyomára. Rajtuk kívül 10-15 gyermek érkezett egyéb helyről. Evek múltán - a katolikus iskola felső tagozatának beindultával - bizonyára érezni fogjuk a szomszéd iskola elszívó hatását. - Mit tesznek itt a kiemelkedő képességű gyermekekért? - Mi is szakítani szeretnénk az egyenlősdi szemlélettel. A kiemelkedő képességű tanulókat emelt óraszámban, szakkörökben, délutáni órákon szeretnénk edzeni. Az ő érdekükben is fölvesszük a kapcsolatot a különböző középiskoláival, s megtudakoljuk, mik is ott az elvárások. - Igen, már évek óta. Ettől az évtől mindkét első osztályban kötelezően oktatjuk a németet. Angolt második idegen nyelvként szülői kérésre - harmadik osztálytól indítunk. A harmadik év végén az angol nyelvből produkált eredmény alapján döntünk, kik azok a gyerekek, akik a negyedik osztálytól másodikként tovább tanulhatják a nyelvet. Tehát a harmadik év „rostaév" lesz, mert a negyediktől csak egy angolos osztály indul. A lemaradókat, a döcögőket sem akarjuk végleg elzárni ettől a lehetőségtől, számukra önköltséges alapon biztosítjuk a második nyelv tanulását. A németet heti két órában, az angolt heti 3-4 órában tanítjuk. Azt szeretnénk elérni, hogy a nyolcadik osztály végére legalább alapfokú nyelvvizsgát szerezzenek a gyerekek, netán középfokút. - Mit tud kezdeni az iskola korunk értékválságával? - Ahány nevelő, annyi egyéniség. Mindenki a saját értékrendjét követi. Tervezzük, hogy külső szakemberek bevonásával értékvizsgálatot végzünk, s ezután kialakítunk egy mindenki számára elfogadható közös értékrendet, amivel azonosulni tudunk. Ezenkívül tanév elején és végén tudásfelmérő teszteket iratunk tantárgyanként és évfolyamonként egységesen. - Személyes törekvéseid? - Szeretném továbbépíteni az iskola hagyományait. A szülői háttérről is gondoskodni akarok nem mozgalmi jelleggel. A rászoruló gyermekek számára az önkormányzattól támogatást szerezni. Szociális okokból jelenleg 25-30 gyermek étkezhet ingyenesen. Mivel rajz- szakos pedagógus is vagyok, a művészeti neveléssel kiemelten szeretnék foglalkozni.