Esztergom és Vidéke, 1991

1991-08-02 / 30. szám

6: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 175 éves az esztergomi színészet l&íiQsfi Mihály J mtalom J&téfak A mu^sir Mzinirodiilom IcgreiueiiebíT (ragoediája. Színkör (Aréna) a LórlnczuÍMa szöglclén Hiith Miklós úr kertjében Esztergomban. Béll e'j\l I M Z E TI lÉT SIINÉSIIT. Sll l° e'' VÖLGYI GYÖRGY igazgatása alatti színtársulat által Szombat Juníushó 20-Aii 1869, adatik: IMlk BAI. Történeti tragoedia 5 (tlvouátban. Irta Katona József. (Hondezö: Jioosfi.) SZEMÉLYEK: Il-ik Endre, raigyarok királya .... Fekete. jk Ejy t<«löi ur Aradi. Gcrtrnd királyné Zendiui. ft'j Petur biu, bihari fai.pán Völgyi. Ottí, Dercbtoid inerauiai h.rctrgnek (ia, Mj«k» bán, a király fiak níTelíj. . . Siota. Gertrúd teitvíre Zendi. *^>Solom meater, (ia V. Gyula. Bánk bán, Mugyaroraiig nagyura . . Jinoifl " UeudeUiben ilidóra, tburingiai leiny . Min Jolin. Melinda, (cle^go Völgyiuí. A Egy udrarnok . Kobiri. Soma, fincakijok Gy. Ilon. JvaBiberach, 'gf KiougS rilter .... Aranyo.i. llikbil Bln Ceatir. ^Tiborct, parant GyOngySíi. Simon, bio N'agy. f Apród Jiuosfioá. Ziiilóa urak. Bákátknrk. UdrarkOlgyek. Tertánik 1213-ik ieben. A n. é. közönségjtegyes pártfogásába ajánlj a magát a jutalmazandó, llelyckóra: Számzotthely 60 kr.—Földszinti állóhely 40 kr.— Deák^ jegy 25 kr. — Katonaj egy órmestertól lefelé 20 kr. — Karzat 20 kr. Kgy aiinlap ira a pánttirail 5 kr. ~ Jegyek előre vdlthalók d. c. 9 órától 12 órái; — délután 2-töl 5-ig i sitnkörben. Ke/*delc 5 és l 8 öralioi*. fSTíT Kéretik YVet bérlő kötö'iiég hol/vik v4g*U d«!!i 12 óráij; reüdilkctr.i, bögy roegncm tartáü eaetáUVü mának igáoy< i* figyeUraba vétethették. m A magyarországi játékszíni moz­galom a 18. század vegén bontako­zott ki. Balogh István, a legendás hírű színigazgató volt az, aki 18ló­ban színtársulatával először eljutott Esztergomba, s előadásait a Fekete Sas vendégfogadóban tartotta (ma Széchenyi tér 22.). Az elsőt szep­tember 15. estéjen. 1820 májusában Rudnay Sándor kardinálássá avatá­sára érkezett Fülöp János társulata városunkba. Rudolf Mihály, a Ma­gyar Király fogadósa (Kossuth L. u. 25.) adta ki nagytermét a színészek­nek. Társulatában nem kisebb szí ­nészegyéniség tanulta a mestersé­get, mint Hivatal Anikó, a későbbi Lendvayné. Eleven kifejező játéká­hoz elragadó beszéd és feltűnően bá­jos, szép megjelenés társult Ki­emelkedően nagy elismerésben ré­szesült Abday Sándor jól rendezett társulata 1834-36-ban. A hosszú téli idények után az első nyári előadásokat 1837 júniusában Pály Elek, híres tenorista és társulata tartotta. 1855-ben Láng Boldizsár társula­ta már a szabadban, a Népkertben (ma Petőfi u.22. ) épített színpadot. A 19. század két kimagasló színész és rendező egyénisége játszik nála: Paulay Ede és Molnár György. Mol­nár a következő évben visszatér Esz­tergomba Hetényi társulatával, hogy a Fürdő szálló színpadára ál­modja a Hamletet, a III. Richárdot, a Videt, a Szökött katonát, a Kálmán és tengerészt. Látványteremtő fan­táziájának első rendezői bizo­nyítékai ezek az előadások. Ekkor lép először színpadra 6 évesen - április22-én-Blaha Lujza, a későbbi híres népszínműénckes. 1868 jelentős esemény a nyári színjátszás történetében. Gárdonyi Antal színkört cpít a Huth-telken (ma Lőrinc u.17.). Itt játszottak a társulatok minden évben a század­fordulóig. Az 1870-es években Völ­gyi György és színészei a leggyako­ribb vendégek itt. 1884-ben Krecsá­nyi Ignác társasága aratott nagy si­kert. Ami nem is csoda, hisz színlap­jain olyan nevek olvashatók, mint Hegyesi Mari, Ditrói Mór, Vizvári Gyula, ők később is visszatérnek vendégjátékokra Esztergomba, mint ahogy Blaha Lujza is 1889-ben 4 vendégjátékra. A Vígszínház egyik legkiválóbb színésznője az Eszter­gomban (Kossuth L. u. 39. sz.) szü­letett Haraszti (Feigler) Hermin volt. ő is gyakran jött vissza ven­dégjátékokra. Babérkoszorúk és vastaps kísérték fellépéseit. A szá­zadvég itt megfordult igazgatói Ara­di Gerő, Bács Károly, Csóka Sándor voltak. 1901-től jobbára a nyári évadokra szorítkozott a színi idény. A Kis­Duna sétányon, az úgynevezett Sas­telken 1909-ben Mezei Béla épített egy 500 férőhelyes tágas nyári szín­kört. A színkörben 1919-ig Mezei Béla, Deák Péter, Alapi Nándor tár­fimiiiFmimiiimfmi [.; ! Ns. S. K. Klzlfr-ttin Vtiios. |v IJÍIiipil!IIIJ(fljlu| JJ A' Felsóség Engedelmével. A* Nemes Város'Kafiírnyíjíban Ma Szombaton Fftmuriut )6-<liL n/ijijáli irtj-j. A' Magyar Sz í n - J á t kpfc^Tá rsas ág 5.1 («) Kiirüsi Fcrentz k ti 1 ön oS-ft a fz n ri ra igen mulatságos víg Játékot liáruni felvonásban A' HÁZI DÖCTOR AZ UDVAK C OND VISELŐ A' KAKAS ÖLÖN, A* PAIWCALY HALÁLÁÉRT. •J « t fi ó Gróf Perel ténvi ­Amália, az ű unoka llnga ­Ráró Perel*ciiyi Major ­Hídvégi t « Amália Férje T*óka, ar. lulrar Gondviselője IWi, a* Leánya Andrát, Na^yka-ui S/.olyn Júnrn, czy Inal ­Suliimé ... mélye L: Fii lop br. - Németiné Afli. - Swilo Ur. - 1 leiéitvi Úr. - ;\a«y IV. - Szi'|i|talaki Juliánná. - Kfirösi Frrrntz. - Magyar t'r. - Ö*». Nafitur nr. \f*. A' lúlékot fogja lövetni Kgy nevetséges b.-ílvííny Jálők 10. Mozdulatokban A'Z S I DŐ LA KOD A L O M. Nagy KrJcmü Kcgyr* Pulilicum ! i:„.„ Jitrk jiienli-W finmrimni rngnllrirll, i'll i< i«r.li-»li» nl.irulixi.il »' Kiilrinü Kifjvi-. l'irtfiipMiiiinl. Iingj »fi ii»i' i^ti-lrirlruiL-r. Lrj.'U ,ilctn i. iVivici.i'L Kr^rriHr^iiii tíi-rn.fiet.t Árai hl.fi h.ly .V. ar. Ml—ilil. : II irm.,ilik I.' ' Kezdődik liclcdlcl Órakor. >>•/ ******** *++>*,*!**•* **** i <* ** ****i sulatai szórakoztatták a közönséget A két világháború között is minden évben járt színtársulat Esztergom­ban. Zsúfolásig telt ház fogadta Hel­tai Hugó, Kiss Árpád, Radó László, Deák Lőrinc, majd Vértcss Károly társulatait. A vendégjátékokon Kiss Ferenc, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Szabó Ernő, Völcsci Rózsi, Kőm íves Sándor kedvéért töltötték meg a nézőteret. 1963-67 között a várszínházi elő­adásokkal éledt újjá a színészet Esz­tergomban. Corneillc Cid-je Kazi­mir Károly rendezésében azóta sem feledett sikert aratott. A következő évben az Universitas együttes Ba­bits Laodameia-ját adta elő; Szirmai Rezső Tabáni legendáját láthatták a nézők, a győri Kisfaludi Színház előadásában. 1967-ben Balassa Szép Magyar Komédiája került színre Csernus Mariann és Bánffy György szereplésével. 20 év eltelté­vel, 1986-tól ismét rendszeressé vál­nak a várszínházi előadások. A Színművészeti Főiskola végzős osz­tályai mutatták be a Legenda a di­csőséges feltámadásról, a Godsppel, a Fantasztikusok című előadásokat 1989-ben A bolond lány-t a székes­fehérvári színház produkcióját lát­hatta a közönség. 1990-től állandó helyre került a Várszínház; kiszéle­sedett repertoárral Mészöly Gábor és Kiss Gábor művészeti vezetésé­vel végzi munkáját Pifkó-Zachar KÖVETKEZŐ OLDALUN­KON az Esztergom és Vidéke először közöl krimit: folytatá­sokban kínálja, amolyan nyári olvasmánynak. Rendszeres olva­sóinknak talán feltűnik,és meg is bocsátják nekünk ezt a „ lazítást" szerkesztési elveinken... No, de miért pártolunk éppen külföldi szerzőt? - gondolhatják. A furcsa angol névvel a közkedvelt IP Magazin júliusi számában talál­koztunk; a napokban pedig egy regény címlapján, amely helyi kiadó nyomdájában készült és egyúttal sorozatnyitó kötetnek is szánták. (Peter Eastborough: Tó­biás az angyallal. - Strigon-Print Kft - Kulcs-regények.) Nos, a lapunkban közölt kriminovella kéziratát a kiadótól kaptuk; ugyanakkor tőlük értesültünk ar­ról is, hogy szerzőjük esztergomi származású, aki egyelőre nem akarja kilétét felfedni, - ezért ál­néven ír. Első regényének meg­jelentetésére vállalkoztak. Ezúton is kérik hozzá - velünk együtt - a „ nemes ponyvairoda­lom" esztergomi közönségének pártoló figyelmét. Akik a köny­nyű, de mesterien megírt olvas­mányokat keresik, már e héten megvásárolhatják az utcai és (nem könyves) bolti árúsításban P.E. (??) regényét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom