Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-10 / 18. szám

143 ESZTERGOM ES VIDEKE KOSÁRLABDA MEGYEI ELSŐ A FERENCES GIMNÁZIUM A kosárlabda népszerűsége — az öt­venes évek után — városunkban újra fellendülőben van. Nemrég a Balassa is­kolások arattak megyei sikert, most pe­dig a középiskolások első-másod évfolyamosainak megyei elsőségét nyerték el a Temesvári Pelbárt gimnázi­um kosarasai. A megyei döntő előtt, a városi Diák­sport Bizottság szervezésében, 6 csapat­tal kétfordulós versenyt rendeztek, melynek végeredménye: 1. Ferences gimnázium, 2. Dobó gimnázium, 3. Hell szakközépiskola, 4. 317. számú Szak­munkásképző, 5. Bottyán szakközépis­kola, 6. Szent István gimnázium. Tétje volt a városi versenynek, hogy az ottani első két helyezett jut tovább, mégpedig az egymás elleni eredményü­ket magukkal víve. Ebben is a „ference­sek" voltak jobbak, kétszer is legyőzve (46:43 és 49:39 arányban) a „dobóso­kat". ATLÉTIKA MEZEI FUTÓBAJNOKSÁG A megyei verseny további eredmé­nyei: Ferencesek—Oroszlány 68:51, Tatabánya—Dobó 47:42, Ferencesek— Tatabánya 72:56, Dobó—Oroszlány 88:42. Megyei sorrend: 1. Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom (a csa­pat tagjai: Csikós Áron, Inotay Gergely, Jánosi Balázs, Kiss Norbert, Klemm Pál, Lampert Ádám, Pély Barna, Szabó Csaba, Szántó Gellért, Theisz Ákos, Vé­nusz Gergely, Pető Szilárd, Szmodics Zsolt; testnevelő: Rátkai Péter). 2. Bán­ki Donát Szakközépiskola, Tatabánya. 3. Dobó Gimnázium, Esztergom (a csa­pat tagjai: Pásztor Attila, Gabó Gergely, Janositz Balázs, Kátai Gábor, Kuti Zol­tán, Lantos Péter, Orlovits Norbert, Sandy Gergő, Péterváry Zoltán, Gere László, Nádor Balázs; testnevelő: Sze­keres János). 4. Lengyel Zoltán Gimná­zium, Oroszlány. A ferencesek mindennapos edzések­kel készülnek a május végén sorra ke­rülő észak-nyugat területi döntőre! A SZIM Vasas SE és a Diáksport Bi­zottság rendezésében a Repülőtéren ke­rült sor az idény nyitását jelentő mezei bajnokságra. Felnőttek 5000 méteren: 1. László Zoltán (Edzésközpont), 2. Hor­váth Tibor, 3. Szilágyi Zoltán (SZIM Vasas). Ifjúságiak: 5000 méteren 1. Vá­lent Sándor (SZIM Vasas), 2. Pálos Zol­tán (Edzésközpont), 3. Bauer József (317. sz. Szakmunkásképző). Serdülő „A" korcsoport, fiúk: 5000 méteren 1. Miha­lovits Gábor (SZIM), 2. Nagy László (Edzésközpont), 3. Schalk László (317. sz. szakm); lányok: 2500 méteren 1. Ollé Réka (SZIM), 2. Gyöngyösi Réka és Tóth Judit (317. sz. Szakm.). Serdülő „B" korcsoport, fiúk: 3000 méteren 1. Kárpáti Zsolt, 2. Gyo­vai Imre (Ferences gimn.), 3. Gerendás Róbert (Dobó gimn); 2500 méteren 1. Jombik Zoltán (SZIM), 2. Balogh Zol­tán, 3. Hamvas Gergő (Edzésközpont); 2000 méteren, 1. Laczkó Zoltán (Edzés­központ), 2. Vámosi István (Dorog), 3. Bodrogai Tamás (Edzésközpont). Gyer­mek fiú korcsoportban 1000 méteren 1. Lászlóvszki Péter, 2. Gál Attila (Dorog), 3. Dinnyés Attila (Edzésközpont). Ser­dülő „B" korcsoport lányok 2000 méte­ren 1. Bodrogai Judit (Edzésközpont), 2. Újlaki Ágota (SZIM), 3. Krempf Réka (Edzésközpont); 1800 méteren 1. Petkó Krisztina (Edzésközpont), 2. Szente Er­zsébet, 3. Géber Alinka (Dorog); 1200 méteren 1. Godó Hajnalka (Dorog), 2. Sikura Zsuzsa, 3. Béták Boglárka (Edzésközpont). Lányok gyermek korcsoportban 800 méteren 1. Lászlóvszki Andrea (Dorog), 2. Szerepi Erika, 3. Kóbor Kinga (Edzés­központ). Férfiak, „veterán" kategóriájá­ban 5000 méteren, 1. Szilágyi Péter (KOMTERV). A nagyszerű rendezés, a tavaszi nap­sütés, a sportolók igyekezete szép ver­senyt hozott. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az esztergomi Edzésközpont, a SZIM Vasas SE, a Ferences Gimnázi­um, a Dobó Gimnázium, a 317. számú Szakmunkásképző, valamint a dorogi at­léták. De! Hol maradtak az esztergomi álta­lános iskolák tanulói és az őket kísérő testnevelők? Ugyancsak: hol maradtak a fel nem sorolt középiskolások és testnevelőik?! Igazán sajnálhatják a mulasztásukat! TENISZ A GRAN KEMPINGBEN! Népszerű és eredményes is a váro­sunkban a tenisz: az OBIII osztályú férfi csapat mellett az utánpótlás korúak a leg­jobbak a megyében. A tavasz újra szabadtérre vonzotta a játékosokat és a Prímás szigeten ismét pattognak a labdák. Németországból a legkorszerűbb adogató gépet szerezték be, minden adott tehát a tenisz elsajátítá­sához. Jelentkezhetnek kezdők is, dél­utánonként a Gran Camping pályáin, Szálka Endre edzőnél! Pálos Imre VALÉRIA-NAP A CSONKA-HÍDON 1991. április 27-én a Mária Valéria híd esztergomi és párkányi csonkján közös, de mégis külön - külön Valéria-napot ünnepeltek a Duna két partján élők: ide­átról az esztergomi Klubszínpad verses összeállítását, Dinnyés József műsorát vitte át a szél, odaátról pedig a Ghymes együttes népzenéjét hozta. Ott Himler György itt Sebő József szólt az egybegyűltekhez. Hangosítás híjján a párkányi csonkon elhangzottakból idézni, sajnos, nem tudunk. Sebő József szavai, többek között, ezek voltak: „Olyan találkozóra jöttünk ide, amely rég volt a két város történetében: e percekben közös óhaj­tással, közös tenniakarással és közös cselekvéssel egy akarattá forr össze a Duna bal-és jobb partján élők apraja-nagyja. Az idén, március 15-én — talán észre sem vettük - rendkívüli dolog történt: Párkány város küldött­sége - élen a polgármester úrral - szentgyörgyme­zei temetőben koszorúzott. Majdnem ötven évi szünet után ismét együtt énekek a két város kö­zönsége. S ezzel elindult valami. Olyan valami, ami ezer év óta búvópatakként volt jelen az itt élő né­pek emlékezetében. Szent István a Dunát nem vízválasztónak, ha­nem összekötő kapocsnak szánta, amely népeket, kultúrákat köt össze. - A vármegyéket is úgy for­málta meg, hogy egyik felük a Duna bal, másik meg a jobb partjára essék. (...) A Híd - igaz jókora történelmi késéssel, csak 1895-ben épült föl, de mérnöki remekmű gyanánt - a századoknak. Még élnek azok az idős esztergomiak és párká­nyiak, akik úgy sétáltak át a hídon, mint az egyik utcavégről a másikra. M^jd jött a szocializmusnak nevezett történelmi zsákutca, amely ugyan fennen lobogtatta a testvériség jelszavát, de a Híd csonka volta kifejezte a lényeget: felépítése - úgy teljes szívből - nem volt mindenkinek kívánatos. S most talán megint eljött az az idő, amikor is­mét nem az számít, hogy kinek az ősei lovagoltak végig először e tiyon, hanem az, hogy ki épít töb­bet, s ki előzékenyebb a másik néppel. (...) A két hídcsonk torzója olyan, mint két testvéri kar, melyek egymás felé nyúlnak és kézfogásra ké­szülnek. A háborúnak ez a híd az egyik utolsó memen­tója e t^jon. S valljuk meg őszintén - bár erről ezidáig nem szívesen beszéltünk - az Esztergomba látogató magyarok és nem-magyarok a város mű­emlékeinek emlékezetén kívül a csonka híd látvá­nyát is magukkal viszik, és értetlenül kérdezik: Ezt még miért nem állították helyre?... A divide et impera - az osszd meg és uralkodj elve - a diktatúra elemi létérdeke volt. Most hogy elolvadt, mint a jégcsap a napon, a tárgyi romokat is el keli takarítani!" Fotó: Szilágyi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom