Esztergom és Vidéke, 1991

1991-01-25 / 3. szám

8 ESZTERGOM ES VIDEKE Hogyan állt föl az esztergomi önkormányzat? (III.) Az SZDSZ-nek és a Fidesznek több kerületben sikerült közös jelöltben megegyeznie, közös listát azonban nem állítottak. Többen megkísérelték, hogy pártoktól független, köztiszteletben álló személyekből állítsák össze az önkormányzati testületet. De ezek a kísérletek - jórészt az érintettek pártosodása miatt - már születésükkor hamvába holtnak bizonyultak. S ezek után nem kell csodálkoznunk, ha többen megfogalmazták: „Szerintem a pártok legnagyobb gyengesége, hogy a helyi ügyekkel nem foglalkoznak eléggé." Vagy: „... A lényegi kérdésekben teljes az egyetértés a pártok között, talán csak vérmérsékleti különbségek vannak: ki szolidabb, ki hangosabb..." Arra a kérdésre, hogy melyek a város legégetőbb gondjai, eléggé megfoghatatlan általánosságokban fogalmazott, rögtönzött válaszok születtek, vagy nem helyben megoldható gondokat említettek föl a kérdezettek. A szerző ez esetben is arra a következtetésre jutott, hogy a városban működő politikai erők még nem a helyi érdekstruktúrák mentén szerveződnek. Vagy országos programokat ismételnek, vagy még hiányzik az elmélyülő belebocsátkozás a város mindennapi ügyeit érintő dolgokba. „Átlagpolgárok" esetében ez nem is lenne baj, de itt a „politizáló elit" tagjai nyilatkoztak, közvetlenül az önkormányzati választások előtt... A várospolgár viszonya a pártokhoz meglehetősen jól illusztrálja az eddig leírtakat: „Ezek a pártok... a várost magát sem ismerik" - nyilatkozta egy jelentős gazdasági egység vezetője, aki nyakig benne volt és van a helyi politikában. Más vélemények: „... Az állampolgár egyáltalán nem látja tisztán, hogy végül is ki mit akar." „Itt egyelőre az ismeretlenség (a pártoké) az, ami nagyon rányomja a bélyegét..." S itt rögtön fölvetődik a kérdés: voltaképp hány tagja van az egyes pártoknak? A pártvezetők becslései szerint az SZDSZ-nek, az MDF-nek és a KDNP-nek egyaránt 40-70 tagja lehet, az MSZMP-nek 70-100, az MSZP-nek 30-50, a Kisgazdáknak, a Fidesznek, a Vállalkozók Pártjának egyaránt 5-15. Az összes párttag- a harmincezres lakosú és 21570 választásra jogosult városában - legfeljebb 300 körül lehet. Erre azt szokták válaszolni: nyugaton sem jobbak az arányok. Igen ám: csakhogy ott a polgári érdekérvényesítésnek a pártokon kívül számos más működő formája létezik. A hibák persze nemcsak a kisvárosi struktúrában keresendők, hanem a választási mechanizmus (helyi) társadalom-ellenes módjában is. Magyarán: a listás választás „eredményeként" nem a szakértelem, a városért való politizálás a fontos... a listák összeállítása megint egyfajta bizalmi elven (a megbízható párttagság elvén alapul)." A város civil társadalma így továbbra is, változatlanul, lappangó, látens, nempolitizált marad - napi érdekű pártalkuk eredményeként. A kérdések között szerepelt, hogy milyennek látják a városlakók a pártok esélyeit. A vélemények - a politizáló elité - MDF, SZDSZ fölényt sejtettek, némi KDNP előretöréssel. Röviddel a választás előtt, amely elsöprő kereszténydemokrata győzelmet hozott! Ez pontos jelzés a kisváros „politikai térképének" rendkívüli labilitásáról, teljes kialakulatlanságáról. A következő kérdés a lehetséges polgármester személyére vonatkozott. Az „esélyesként" említett nevek száma 28. Az összes említés felét öt fő kapta. (Közülük 4-ről ekkor már többé-kevésbé köztudott volt, hogy nem lesz polgármester.) A végül megválasztott polgármester, dr. Könözsy László neve nem szerepelt az említett 28 név között. Az eredményekről: A KDNP 9 egyéni körzetben induló jelöltje közül hetet megválasztottak. Az MDFVállalkozók bizony súlyosan tévedtek erejük felbecsülésekor, hiszen öt egyéni jelöltjük közül egy sem jött be. Az SZDSZ is - profi módon - a győzelemre játszott (lásd a tavaszi választás profi menedzselését...) csak éppen a politikai számítás volt téves: sem a „ha", sem az „és" nem valósult meg. Sajnálatos a független jelöltek szinte teljes háttérbe szorulása. E tény „drámaian" igazolja, hogy pártháttér nélkül lehetetlen politizálni... S még egy adalék: Az egyház (a katolikus) tudatosan és nyíltan távol kívánt maradni a napi politizálástól. Ám a bíboros nyílt üzenetben szólította fel a híveket, hogy éljenek választójogukkal, menjenek el szavazni - lelkiismeretük szerint. „Úgy mondták nekem — írja a szerző -, hogy ezt az üzenetet Esztergomban a választás napján is felolvasták a miséken, ennek hatására több helyen a templomból kitóduló nép egyenesen a szavazófülkébe ment. Sejthető, hogy nem az MSZPre szavaztak... Mennyi ember lehet, aki így ment szavazni? Nem tudom. De olyan alacsony részvételi arány esetében, amit láttunk, néhány száz ember voksa döntő lehet." ... és most mi lesz? - Az önkormányzatok működésének feltételrendszere olyannyira bizonytalannak látszik, hogy kevés az esély egy koncepciózus várospolitika megindulására. - Az önkormányzat pártelvű szerveződése nem lesz igazán képes a helyi érdektagoltság politizálására. És végül egy, akár programnyilatkozatnak is fölfogható megnyilvánulás: „... Kissé megrémültem a választás eredményétől. Én a Kereszténydemokrata Néppárt egyik vezetője vagyok, éppen ezért ijedtem meg egy kicsit. Nagy súllyal nehezedik itt ránk a felelősség... Jobb lett volna egy kicsit kiegyenlítettebb eredmény... A testületen belül, az a véleményünk, hogy igaz, hogy pártok nevében indultunk, de Esztergomért. Én azt szeretném, ha feláll a testület, akkor a pártok vonuljanak háttérbe és Esztergomot képviseljék - egységesen. Olyan tanácsadó testületeket kell felállítani, melyekben minden arra alkalmas szakember jelen van, párttól és egyéb hozzáállástól teljesen függetlenül. A város érdekei domináljanak." így legyen. (vége) Ollózott: Sebő József Balogh Péter alpolgármesternél érdeklődtünk: Mi várható út-híd ügyben? - E témában január 10-én tartottunk munkaértekezletet, melyen jelen volt Káinoki Kiss Sándor, a közlekedési minisztérium államtitkár-helyettese és Szalai Béla főosztályvezető. Elkísérte őket Ugrin Emese országgyűlési képviselő is. A minisztériumi szakemberek véleménye szerint térségünkben elsőként - a legnagyobb valószínűséggel - a 10-es főút dorogi elkerülő szakasza fog elkészülni. Erre a szűk keresztmetszet miatt van szükség. E terv szerint Budapest felől Dorog és Kertváros elkerülésével érhetnénk el Esztergomot. Erre 92-93-ban kerülhet sor. Továbbá a 10-es út az óbudai téglagyártól a solymári angol temetőig négysávosra bővülne; Pilisvörösvár és Piliscsaba mellé pedig egy elkerülő utat építenének, amely Leányvár térségében csatlakozna az eredeti nyomvonalhoz. Erre körülbelül 2000-ig kell várnunk. A 1 l-es út felülvizsgálatát pedig még ez évben elvégzik, majd a fejlesztési program kidolgozására kerül sor. A várost elkerülő út - úgy tetszik - egyre inkább elfelejtődik. Nyilvánvalóvá vált, hogy Esztergom célállomás, tehát az átmenő forgalom minimális, másrészt a szovjet laktanyák miatti kötöttségek feloldódtak. A megoldást a városközpont párhuzamosan, több irányból való megközelítése jelenthet. így a városon belüli forgalom eloszlik. A Mária Valéria hidat illetően elvi akadály már nincs, sem magyar, sem szlovák részről. A szakértők szerint a pillérek jó állapotúak. A lényeg: a hídcsonk így nem maradhat, hiszen az elválasztás szimbóluma. A minisztérium 60 millió forinttal járulna hozzá az építéshez, ami a teljes költség mintegy 20 százalékát jelentené. Azonban: a szlovák és a magyar fél között más jellegű elvi különbséggel kell számolnunk; odaát a bősnagymarosi erőmű megépítése még napirenden van, míg nálunk lekerült onnét. Ezért a hidat illetően a szorosabb értelemben vett tervezési munkálatok be sem indulhattak. Egy azonban tisztázódott: a csonkahíd csak vállalkozói alapon épülhet föl. Arra is várnunk kell, hogy Csehszlovákiában megszülessék egy koncessziós törvény. S még egy nem lényegtelen momentum: a szlovák fél ragaszkodik ahhoz, hogy a vámkezelés magyar oldalon történjék. (sj.)