Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-04 / 17. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÁDÁR JÁNOS BELÜGYMINISZTERNEK »> Főispán úr helyzetjelentésében azt a djelentést teszi, hogy az egyház részéről íyílt demokrácia-ellenes megnyilvánuás nem volt észlelhető, ugyanakkor negállapítja azonban, hogy az egyház nindent megtesz annak érdekében, hogy i demokráciát aláássa. Kérem annak közlését, hogy utóbbi megállapítását mie alapozza. Helyzetjelentésében több egyházi szenélytől jövő demokrácia ellenes megnegnyilvánulásokról számol be. Megjegyzi, hogy felügyelete alatt álló valamennyi szerv és a vármegyei rendé;zeti szervek minden esetben a nyomozást és a szükséges intézkedést 'olyamatba teszik. Kérem Főispán urat, hogy a jövőben a negtett rendőri intézkedést minden conkrét ügyre vonatkozólag közöse, s cözölje továbbá az intézkedés eredméíyét is. (...) Budapest, 1948. évi december hó 14:n. A miniszter rendeletéből: Tömpe István s.k. miniszteri osztályfőnök. P.H. A levél gyorspostával jöhetett, mert december 16-án már el is ment a válasz. íme: „Komárom-Esztergom vármegye főspánja. Esztergom Bottyán János u. 3. T.: 66. ad. 344/1948. főisp. sz. } Tárgy: Közigazgatás fokozottabb elenőrzése. R.sz.: 647.269/1948.111/ell. Belügyminiszter Úrnak! Budapest Fenti hivatkozási számú rendeletben "oglalt észrevételekre vonatkozólag az 1948. évi december hó 6-án 344/1948. :őisp. szám alatt kelt helyzetjelentésemnel kapcsolatban jelentem a következőcet: Jelentésem azon megállapítására volatkozólag, hogy az egyház mindent pegtesz annak érdekében, hogy a denokráciát aláássa, jelentem, hogy a ka;olikus egyház hivatalos állásfoglalására gondoltam, amelynek nyomán suttogó Dropaganda kelt lábra az egész vármelyében, és ez a suttogó propaganda beszélt a hiszékeny falusi népnek igyházüldözésről, közeli világ végéről ;tb., amelyek mind alkalmasak voltak irra, hogy a dolgozó népet kétségekbe /igyék és hiszékenységét felhasználva Dasszivitásba sodorják. Meg kell állapíanom azonban, hogy az egyház hivataos álláspontján túl, amelynek az ígyházon belül kétségtelenül sok köve.ője van, vannak az egyháznak a dolgozó lép érdekeit elősorban szem előtt tartó és i demokratikus államrend vívmányait /édő és sikereit nyilvánosan is elismerő agjai. Csak példának említem fel Dr. Lőrinc Lajos komáromi paptanár aki a comáromi katolikus ifjúság nagygyűlésén mondott beszédében a következőket elentette ki: „Mint a katolikus egyház 'elszentelt papja vallom, hogy az egyíáznak és a magyar államnak Krisztus békét akaró tanításai szerint együtt kell működniök." (...) Egy nappal később, december 17-i keltezéssel a főispán újabb jelentést küld Kádárnak, most a községekre, és a városokra vonatkozóan. Tanulságos jelentés! Először a községekről: I. Politikai helyzet. 1. A koalíciós pártokkal, valamint a koalíciós pártok közötti együttműködés a községekben általában kifogástalan. Komoly szervezett pártmunkát elsősorban a Magyar Dolgozók Pártja végez. A független Kisgazdapárt szervezeteinek teljes megtisztítása a kulák és kupec elemektől, szintén folyamatban van. A koalíciós pártok mindenütt összekötő bizottságokat alakítottak a közös problémák megbeszélésére, ezzel is egyengetve a Függetlenségi Front útját. 2. Ellenzéki pártok tevékenységet a vármegye területén nem fejtenek ki. 3. A tatai járáshoz tartozó Kocs községben Zsebek Ferenc és 5 társa ittas állapotban index alatt lévő dalokat és fasiszta énekeket énekeltek. A rendőrség őrizetbevette, majd megállapítva, hogy szökésüktől tartani nem kell szabadonbocsájtotta őket, miután feljelentést tett ellenük az illetékes bírósághoz. Főleg Komárom város és a gesztesi járás területén nagyarányú rémhírterjesztés kapott lábra. Ezen rémhírek közé tartozik, az, hogy 1949. január 1-étől államosítják a földeket, sőt még a fákat is. Igen sok községben egész fakivágási láz indult meg, több helyen szegély fákat is vágtak ki, amivel a talaj kötöttségét gyengítették. Ezen hírekkel szemben főleg a „Közérdekű Hírszolgálat" eszközét igénybevéve léptünk fel és felvilágosító propagandával sikerült a lakosságot jobb belátásra bírni. Egyéb demokrácia ellenes kijelentések és magatartás az elmúlt két hét alatt nem volt tapasztalható. II. Társadalmi helyzet. 1. A megye területén a legutóbbi jelentés óta eltelt időben a kulákság részéről demokráciaellenes megnyilvánulás nem történt. A kulákság magatartása általában csendesnek mondható. Eljárást ellenük nem volt szükséges indítani. 2. A klerikális reakció suttogó propagandáját továbbra is folytatja. Kirívó esetek, demokrácia ellenes megnyilvánulások azonban, sem az egyház, sem egyházi személyek részéről nem voltak tapasztalhatók. A klerikális reakció suttogó propagandája főleg abban nyilvánul meg, hogy a hiszékeny falusi népnek egyházüldözésről, közeli világvégéről stb. beszél és ezek mind alkalmasak arra, hogy a dolgozó népet kétségekbe vigyék és hiszékenységét felhasználva passzivitásba sodorják. A rémhírterjesztések gócainak felderítésére a puhatolás állandóan folyik." (...) És mi történt Komáromban? I. Politikai helyzet. 1. A koalíciós pártokkal való együttműködés jó. Komárom város polgármestere, amint az elmúlt jelentésemben is jelentettem, hogy az ottani Kisgazdapárti szervezet nem tud összhangot teremteni a többi párt vezetőségével. Figyelmeztettem a független kisgazdapárt vármegyei vezetőséget, hogy ezen kérdést vizsgálja felül. Az elmúlt napokban a kigazdapárt Komárom városi szervezetének tisztikara lemondott és megtörtént az előkészület, új tisztikar megválasztására. 2. Ellenzéki politikai pártok nem működnek. 3. Tatabánya város területén Borsnek János tatabányai hentesmester ellen tett a rendőrség eljárást folyamatba. Nevezett italozás közben a nyilvánosság előtt demokráciát sértő kifejezéseket használt. A rendőrség átadta őt az ügyészségnek. II. Társadalmi helyzet. 1. A polgármesterek jelentése szerint a kulákság magatartása ellen észrevétel nem volt. Földjeiket megművelték. 2. Az egyház részéről demokráciaellenes megnyilvánulás nem volt tapasztalható. Ezzel kapcsolatban Komárom város polgármestere a következőket jelenti: „December 8-án eddig még ismeretlen személyek meghívókat hordtak szét, a városban bizonyos egyházi jellegű előadás sorozatra. Az első ilyen természetű előadás az 1. sz. általános iskolában tartatott meg" „teremtés, vagy fejlődéstörténet" címmel. A város lakosságából kb. 20 fő jelent meg. A rendőrség azonnal működésbe lépett. Az előadót kihallgatták, aki belügyminiszteri engedéllyel igazolta működésének jogosultságát, valamint bemutatta a győri tanfelügyelőség engedélyét arra vonatkozólag, hogy az általános iskolák helyiségei e célra igénybevehetők. Az esztergomi tanfelügyelőség engedélyével azonban nem rendelkezett. Az előadások alkalmával demokráciaellenes kijelentések nem hangzottak el. Feltételezhető, hogy a megyében szerte felburjánzó szektáriánus mozgalomnak a Komáromba való átcsapását jelenti ez az előadás sorozat. A rendőrség a vizsgálatot folyamatba tette. A tanítást nem vállalt szerzetesnővérek rendházon kívüli agitációt nem folytatnak, igyekeznek azonban az ifjúságot különórák és zeneórák adásával magukhoz láncolni. (...)" Hogy ezeknek a főispáni jelentéseknek volt-e, és milyen szerepük volt az események gyorsításában, egyértelműen ma még nem tisztázható. A tény ettől még tény marad: Esztergom vármegye örökös főispánját, Mindszenty József hercegprímást 1948. december 26-án Esztergomban tartóztatják le! MINDSZENTY-EMLÉKSZÁMUNK DOKUMENTUM ÖSSZEÁLLÍTÁSAIT A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI LEVÉLTÁR TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSAI KÉSZÍTETTÉK. Mindszenty bíboros utolsó levele (?) Josephus Card. Mindszenty Bécs, 75 05 04 Kedves Doktor Úr ! Köszönöm sorait, az értékes információkat és főkép őszinte segítenikészségét. A neuburgi látogatás ideje, körülményei a müncheni főlelkészség vezetőjének, Msgr.Ádámnak a tervezésére van bízva, aki a Titkárságommal megbeszéli és végső döntésre elémterjeszti az ügyet. Szíveskedjék vele összeköttetésben maradni, Áldásommal Herm Dr. Vilmos Csernohorszky Gablonzerstrasse 10 8358 Neuburg-oonau Dr. Csernohorszky Vilmos, az Esztergomból politikai nézetei miatt kivándorolni kényszerült sebész főorvos két alkalommal is levelet váltott az ugyancsak emigrációra ítélt esztergomi érsekkel. Az elsőt Mindszenty József Bécsbe való érkezése után írta neki, a másodikat pedig az 1974. október 5-i Regensburgban történt megbeszélést követően, mely szerint a főpásztor elmegy Neuburgba az ottani hősi temetőben nyugvó 102 magyar hősi halott sírja fölött imádkozni és áldást osztani. Erre halála miatt már nem kerülhetett sor. A második levél érdekessége, hogy halála előtt két nappal - ma épp 16 éve! kelt, s ez látszik is az aláíráson. Valószínűleg ez utolsó leveleinek egyike, ha nem éppen az utolsó! Címzettjük e levél fénymásolatát az Esztergom és Vidéke Mindszenty-emlékszámának ajánlotta fel. Köszönjük!