Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-04 / 17. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A

z emberi élet kezdete és vége napjainkban pontosan megállapítható. Az Úristen - vagy valaki az emberi akarattól függetlenül - leveri a karókat. Mindszenty József született 1892. március 29-én Csehimindszenten, meghalt 1975. május 6-án Bécsben. Két pontos adat - de minden gondolkozó ember számára a két időpont közötti eseménysorozat mást és mást jelenthet. Pehm József rövid életrajzát pár mondatban le lehetne írni. A szombathelyi egyházmegye végzett papjaként 1915-ben Felsőpatyra került ki segédlelkésznek. Emberséges és ugyanakkor kemény magatartása következtében 1919-ben Zalaegerszeg plébánosa lett. Névmagyarosításában csak a szülőföldhöz és a magyarsághoz való elkötelezett áldozatvállalását láthatjuk. M

int zalaegerszegi plébános is ismert volt emberségéről, de arról is, hogy a hit dolgában, az egyház ügyeiben nem ismer kompromisszumot! Ennek a képnek lehetett szerepe abban, hogy 1944 márciusában, a II. világháború poklában, XII. Piusz pápa veszprémi püspökké nevezte ki. Útja a nyilasok börtönén keresztül egyenesen vezetett az 1945. március 29-én meghalt, világszerte ismert Serédi Jusztinián székének betöltéséhez. Az addigi majdnem 80 eszterPANNONIA SACRA gomi érsek, prímás, bizonyos ideig hercegprímás (egy pápai rendelkezéssel, amely a világi címeket eltörölte, Mindszenty József volt és maradt az utolsó magyar hercegprímás) között Mindszenty nem érezhette magát idegenül. Az esztergomi érsekek jelentős része került ki az alsóbb néposztályokból. Közvetlen elődjei: Serédi Jusztinián és Csernoch János is szlovák szegényparaszti környezetből emelkedtek e magas rangra. M

indszenty József 1945. szeptember 15-től lett esztergomi érsek, az ország többségét kitevő római katolikus lakosság első embere, zászlósúr - amelyre később is hivatkozott. Emlékiratai - és a KomáromEsztergom megyei Levéltárban végzett kutatásaink szerint - nincs nyoma annak, hogy plébánosként megfordult volna Esztergomban, bár ez igencsak valószínű. Arra viszont már bőven van adatunk, hogy később, Esztergomi hercegprímásként felemelte szavát az egyházi szervezetek, a sajtó szétverése ellen. Az emberi jogok védelmének harcosaként kiállt a törvénytelen és az emberi méltóságot megcsúfoló áttelepítések, kitelepítések ellen. Magyar, szlovák- egy volt a számára. A háború utáni zilált állapotok kö,z\zepette az országban hatalmas politikai harc alakult ki, amelynek az egyik szárnyán a munkáspártok vitték ki az utcára az embereket. A bíboros nem volt híve az ilyen tömegütköztetéseknek, de 1947ben, a Boldogasszony év során, maga is több mint egy millió embert tudott az utcára „kivinni." iár rövid időt töltött Esztergoméban, léte és szerepe nélkül nem lehet, nem lehetne teljes az esztergomi prímások sora. Nagyon nehéz időszakban került az egyház élére, ám az biztos, hogy jobb időkben rengeteget tehetett volna a Főegyházmegyéért, annak lakosaiért. Egyik első tevékenysége volt - a sors fintora, hogy később egyik fő „bűne" lett! -, hogy külföldi segítségért folyamodott. Az MKP, majd az MDP vezette tömbbel mindig szembefordult, valószínűleg nem számított arra, hogy a Moszkvában megírt forgatókönyv nem ismer olyan fogalmat, mint az esztergomi prímás sérthetetlensége. 1948. december 26-án letartóztatták a Prímási Palotában, majd 1949. február 8-án életfogytalani fegyházra ítélték. Esztergom pedig megkapta a „prímási város" sötét jelzőt. M

indszenty József 1956-ban szabadult ki fogságából, de Esztergomot csak akkor láthatta újra, amikor 1971. szeptemberében, az amerikai követségről távozva, Bécs felé, a kocsiból egy pillantást vethetett az országútról látható Bazilikára. Végakarata az volt, hogy Esztergomban temessék el véglegesen, ha az általa „moszkvainak" jelzett csillag lehull. I

tt az idő. És kötelességeink is csak szaporodnak: le kell írnunk az igazat, az általunk hitt igazat - ki volt Mindszenty József, mit tett és mit akart? „Testemet a honi földnek ajánlom" - írta végrendeletében. Óhaja, ím most teljesül: a Főszékesegyház prímásainak sírkápolnájában övéi közé tér. Bíborosi címerében vállalta: Pannónia Sacra. Tetteivel bizonyította. Nyugodjék békében! SÍRFELIRATA MARIAZELLBEN ES ESZTERGOMBAN JOSEPHUS CARDINALIS MINDSZENTY PRIMAS HUNGÁRIÁÉ MDCCCXCII -MCMLXXV VIXIT ET VIVÁT PANNONIAE SACRAE * EZ A MÁRVÁNYKÖ FEDI MOST - MÍG A FELSZABADULT HAZA FÖLDJÉBE MEGTÉRHET - MINDSZENTY JÓZSEF MARADÉK PORAIT. SZÜLETETT CSEHIMINDSZENTEN 1892. MÁRCIUS 29-ÉN, PAPPÁ SZENTELTÉK SZOMBATHELYEN 1915-BEN, NÉGY ÉV MÚLVA ZALAEGERSZEG PLÉBÁNOSA, MAJD 25 ÉV MÚLTÁN VESZPRÉMI PÜSPÖK, 1945-BEN ESZTERGOMI ÉRSEK, MAGYARORSZÁG BÍBOROS HERCEGPRÍMÁSA. HELYTÁLLT ISTENÉRT, EGYHÁZÉRT ÉS SZENVEDŐ NÉPÉÉRT. AZ ELNYOMÓ HATALOM KÉTSZER VETETTE FOGSÁGBA: 1949-BEN PEDIG ÉLETFOGYTIGLANI BÖRTÖNRE ÍTÉLTE. BILINCSEIT 1956-BAN A FELKELT NÉP VERTE LE. MIUTÁN A SZOVJET ERŐSZAK LEIGÁZTA AZ ORSZÁGOT, 15 ÉVIG AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK BUDAPESTI KÖVETSÉGÉN KAPOTT MENEDÉKET. ENGEDELMESSÉGBŐL VETTE MAGÁRA A SZÁMKIVETÉS NEHÉZ KERESZTJÉT S AGGASTYÁNKÉNT LETT A VILÁGBAN SZÉTSZÓRT MAGYARSÁG HÚ PÁSZTORA ÉS IGAZ ATYJA. MEGHALT BÉCSBEN 1975. MÁJUS 6-ÁN. AZ ÉLET MEGALÁZTA: - A HALÁL FELMAGASZTALTA. * RÓMÁBAN A COELIUS-HEGYI SZENT ISTVÁN TEMPLOM PRESBITER BÍBOROSA, MAGYARORSZÁG UTOLSÓ HERCEGPRÍMÁSA, ESZTERGOMI ÉRSEK. AZ ÜLDÖZTETÉS IDEJÉN A LEGHŰSÉGESEBB PÁSZTOR MINDSZENTY JÓZSEF 1892. márc. 29. -1975. m^j. 6. A ZSARNOKI HATALOM MEGKÍNOZTA ÉS FEGYHÁZRA ÍTÉLTE. HAZÁJÁNAK SZÁMŰZÖTTJE LETT, A RÓMAI ANYASZENTEGYHÁZ ENGEDELMES FIA VOLT, HŐN SZERETETT HAZÁJÁNAK BECSÜLETÉT MINDHALÁLIG ERŐSÍTENI AKARTA. MARIAZELLBEN TEMETTÉK EL, HALÁLA UTÁN 16 ÉVVEL HAZAHOZTÁK. ITT BÉKÉBEN NYUGSZIK. A latin felirat: „ Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása. Élt és él szent Pannoniáért". A hosszabb magyar szöveg a latin epitáfium fordítása. A sírtábla feliratának magyar nyelvű fordítása.