Esztergom és Vidéke, 1991

1991-01-18 / 2. szám

8 ESZTERGOM ES VIDEKE Kedves dr. B. K.-né! Nagy figyelemmel olvastuk az Esztergom és Vidéke novemberi számában megjelent bírálatát, töb­bek között az esztergomi Szocialis­ták választási szórólapjának szövegéről. Mindenesetre megtisztelő szá­munkra ez a gondos, aprólékos ér­deklődés, a szinte lenini mélységű elemzés... Őszintén köszönjük, bár láttuk, hogy ez a figyelem nem csak a mi pártunk kampányára terjedt ki. Ezért Ónt, mint politikailag jól képzett és tájékozott állampolgárt, aligha kell meggyőzni arról, hogy az egész­séges politikai viszonyokat a politi­kai mozgalmak, pártok erőegyensúlya jellemzi, amelyben egyik nézet, vélemény állandó kont­rollként jelenik meg a másikkal szemben és viszont. Csak ez zárhatja ki a veszélyt, amit bármely párt túl­súlya (vagy éppen egyeduralma) magában rejt: a hatalmi gőg, a téved­hetetlenség érzetének kialakulását. Ez ugyanis független attól, hogy az adott párt milyen eszmét képvisel. Az országos politikai mezőnyben - ahogy Ön is megállapítja - valóban hat párt képviseli a parlameni de­mokráciát. Helyileg azonban az or­szágostól merőben eltérő erőviszonyok is kialakulhatnak, ép­penséggel egypárturalom is. Mi ki­zárólag ennek veszélyére szerettük volna az esztergomi polgárok figyel­mét felhívni. Ugyanis az a választás, amiről Ön beszél cikkében, tavasz ­szal volt, annak nyomán alakult ki a parlamenti kép. A mi szórólapunk pedig a szeptemberi, önkormányzati választásoío-a készült. S hogy mennyire nem volt aggo­dalmunk alaptalan, azt bizonyítja a helyi választás eredménye, amely Esztergomban egy pártot juttatott döntő többséghez. Tisztelt A sszonyom! Aki az egy évvel ezelőtt alakult Szocialista Párt szociáldemokrata irányultságát Rákosiék kommuniz­musával - a „földi mennyország" hazugságaival - azonosítja, azt mi már nem akarjuk befolyásolni: nem sok értelme lenne. Ezért, ha tehet­nénk, a következő kampányunk az Ön postaládáját elkerülné. A Rákosi rendszerhez ugyanis körülbelül annyi közünk van, mint Önnek: né­melyikünk már élt akkor. A múlt év tavaszán még sikerrel lehetett politikai tőkét kovácsolni abból, hogy a szocialistákra ráken­ték az elmúlt 40 év minden hibáját. Csakhogy ez a lemez lejárt Asszo­nyom, ráadásul az Ön tűje megakadt az utolsó barázdában. Ezt ideje lenne már észrevenni. Az emberek új le­mezre vágynak, ami a jövőjükről és nem a múltjukról szól! Tisztelettel: az esztergomi szocialisták Olvastam a 22. számban megjelent Városhá­zi Tudósítás-ban, hogy Pilisszentlé­leken a vezetékes ivóvíz-ellátás megoldódik. Erről eszembe jutott egy másik cikk fotó-illusztrációja és megjegy­zése: Pilisszentlélek az ország egyik legszebb faluja. Ezt a 24 órában ol­vastam néhány hónapja. Valóban az, remek természeti adottságokkal rendelkező helység, csak olyan, mint az elvarázsolt ki­rálylány: még csúnya az arca, csak a lelke szép és várja a megszabadító királyfit! Pilisszentlélek a város egyik üdü­lőkörzete is lehetne, a hagyományos idegenforgalmi nevezetességek mellett egy pihenésre, kirándulások­ra csábító kis „turista paradicsom". Ilyen szempontból is meg kellene vizsgálni a lehetőséget a fejlesztésre vonatkozóan. Jó lenne, ha a város képviselő-tes­tülete egy-két idegenforgalmi szak­emberrel együtt kirándulnának ebbe a kis faluba és megnéznék a lehető­séget, hogyan lehetne minél keve­sebb városi pénzből, nagyobb teret adva a magánvállalkozásoknak, a helyi lakosság nyaralóépítési kedvé­nek, egy helybéliek és külföldiek számára is „eladható" idegenforgal­mi hasznosításra megoldást találni. Esetleg külföldi beruházónak is lehetne ehhez kedvet csinálni. Addig is legalább egy szép képes­lap kellene ahhoz, hogy megmutat­hassuk: nem csak a Bazilika és a királyi Vár van itt, hanem egy szép kis falu a hegy lábánál! Pappné Muzslai Zsitva Ágnes MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Esztergom és Vidéke című lapot példányban. GRAN TOURS Kft. Esz'tergom város Utazási Irodája 2500, Esztergom Széchenyi tér 25. Megrendelő neve: Címe (város, község): (utca, tér, emelet, ajtó): Tisztelt Rosta Béla Úr! A lap novemberi számában megje­lent gondolataira intézményünk be­csülete miatt vagyok kénytelen reagálni. írása több olyan megállapítást is tartalmaz, amely a helyzet ismereté­nek teljes hiányát tükrözi, szakmai­lag laikus, végletesen egyoldalú, szubjektív és sértő. Mit mondanak a tények (csupán néhányat kiragadva)? A Városi Tanács 1989. december 21-én határozott a volt pártház köz­művelődési célú hasznosításáról. Nem voltam olyan helyzetben, hogy a döntést egyedül hozzam meg, ugyanis a jelzett időpontban - és azt megelőzően 8 évig - az érintett intéz­mény hierarchiájában csak kb. a 4. helyet foglaltam el. Ön - mint valószínűleg újságolva­só ember - is értesülhetett arról, hogy immár egy évtizede a kultúra pénz­ügyi szempontból a „nem alapellá­tás" körébe sorolva ún. maradékelven működik, ennek kö­vetkeztében a költségvetési támoga­tás még a normális üzemeltetésre sem elegendő, nemhogy az épületek karbantartására, felújítására. Ez az elsődleges oka a régi művelődési ház nagymértékű állagromlásának. 1990. február l-jétől bíztak meg igazgatói teendőkkel, miután a város vezetése erre felkért. Alig hiszem, hogy ebben bármilyen pártszempon­tok szerepet játszottak volna, hogy bármibe bele akart vagy beleszólha­tott volna, mivel ezidőtájt az MSZMP-nek az ilyesfajta „beleszó­láshoz" már nem volt politikai ereje, de szándéka sem. Igazán nem világos számomra, hogy Ön mit ért átmentésen. Maga­lása mindig a teljes nyilvánosság előtt zajlott. Ön honnan, kitől értesült arról, hogy számomra nem fontos a város zenei élete? Mikor és hol nyilatkoz­tam azt, hogy akármelyik énekkar vagy zenekar nem szimpatikus szá­momra? Sehol és semmikor! Hízelgő, de nem valós, hogy Ön engem olyan hatalommal és kompe­tenciával ruház fel, melynek révén egyszemélyben dönthetek kulturális épületek és művelődési formák sor­Még mindig a Zöld Házról (Nyílt levél Rosta Bélának) mat mentettem át az új intézménybe, vagy a pártállam művelő­déspolitikájának szellemét? Szíves figyelmébe ajánlom a Szabadidő Központ szervezeti és működési sza­bályzatát, amelyet a város vezető testülete 1990. júliusában hagyott jóvá egy olyan ülésén, amelyen va­lamennyi esztergomi párt is képvi­seltette magát. A jelzett fórum semmilyen tartalmi kifogást nem emelt. Igaz, a szabályzat nem is tar­talmaz olyan kitételket, amelyek a szocialista kultúra „értékeinek" át­mentését szolgálnák. A régi és az új művelődési ház közérdekű kérdéseinek megtárgya­sáról. Hogy magam szabhatom meg, mivel óhajt az intézményünk foglal­kozni. Hogy olyat fogok tenni, amit még meg sem tettem (lásd: dalosün­nep megszüntetése). Szerencsére nem így van. Lehet, hogy ezeket gondoltam, nem számolva azzal a veszéllyel, hogy Ön gondolatolvasói képességekkel is bír, a tévedhetetlen kultúrpolitikusi felkészültségével együtt. Azt sem mondtam soha, hogy a régi művelődési ház nagyterme ezentúl nem vehető igénybe kulturá­lis célra, sőt: mi is számítunk erre a lehetőségre, többek között nagyze­nekari hangversenyek esetében! Az épületben jelenleg iskola működik (tehát nem a Szabadidő Központ rendelkezik augusztus óta sem az épület egészével, sem a színházter­mével), melynek vezetése egyetért abban, hogy a nagytermére szüksége van a város kulturális életének. Javaslom, mielőtt tollat ragad saját maga vagy mások nevében, előbb tanulmányozza alaposan a körülmé­nyeket. Például azt is, hogy a régi és az új intézmény színpada mire hasz­nálható. Egyébként a Zöld Ház szín­padán többször rendeztünk már eddig is nagysikerű zenei és kamara­színházi programokat; sajnálom, hogy Ön nem vett részt rajtuk. Reflexiója a város kulturális életét rendkívül egyoldalúan mutatja be, holott a zenén kívül más művelődési érdekek is léteznek. A békejobbját sajnos nem fogad­hatom el, mert én soha nem haragud­tam Önre, nem is tudom a személyét teljes biztonsággal azonosítani. A nyilvános vitát sem kívánom Önnel folytatni, de szívesen látom, ha föl­keres. További jó zenélést és éneklést kí­vánok Önnek és magamnak: Csernus Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom