Esztergom és Vidéke, 1990

1990. november / 21. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉK E 3 (Folytatás az 1. oldalról) Vita és hosszadalmas szavazás után döntés született, hogy a Jogi és Ügy­rendi Bizottság 7 tagból áll, melyból 4 tag képviselő, 3 tag pedig külső személy. A képviselők megállapod­tak abban is, hogy a bizottság elnöki tisztét félévente, rotációs alapon a képviselők látják el. A bizottság első elnöke Sipos Imre lett. (Az Esztergom és Vidéke későbbiekben közli a meg­alakult bizottságok névsorát. - Szerk.) Az egyebek napirendi pontban Dr. Könözsy László tájékoztatta a testü­letet arról, hogy november 5-én részt vett a polgármesterek országos ülé­sén. Indítványozta, hogy Esztergom is csatlakozzon ahhoz az Ország­gyűléshez benyújtandó petícióhoz, mely kéri: a Kormány egy hónapon belül hozzon döntést, hogy az Önkor­mányzati törvényben foglaltak szerint az állami ingatlanok mielőbb, tényle­gesen is kerüljenek az önkormányza­tok tulajdonába. A csatlakozást a testület egyhangúlag fogadta el, to­vábbá azt is, hogy az önkormányzatok alakuló országos érdekszövetségében Esztergom is vállaljon tagságot. Ezt követően Dr. Könözsy László személyét érintő kérést terjesztett a testület elé. Polgármesterré történt megválasztása előtt Budapesten, mel­lékállásban egy gépészeti-automati­zálási gmk vezetője volt, mely tevékenység nem ellentétes a jövőben sem polgármesteri hivatalával. Vitát követően a testület 17 szavazattal jó­váhagyta, hogy a polgármester to­vábbra is tagja maradhasson a gmk-nak. Bacsa Györgyné, a Termelés-Ellá­tásfelügyeleti Osztály vezetője tájé­koztatta a testületet a zártkerti és külterületi ingatlanok jelenlegi hely­zetéről. Az önkormányzat kezébe került mintegy 284 ha területből cca. 68 ha-t hasznosít a város 304 bérleti szerző­déssel 5-10 éves időtartamra. A föl­dek egy része nehezen megközelíthető, tartalmazza a külha­tári utak területét, egy részük vadkár­veszélyes terület. A hasznosításból mintegy 150 ezer Ft bevétel képződik, mely kevés, de a bérleti díjak összegét eleddig rendeletek szabták meg. Kund Ferenc alpolgármester javasol­ta, készüljön áttekintő térkép az ön­kormányzati földekről. Menetközben felül kell vizsgálni a bérleti szerződé­seket. A testület elnapolta a döntést a Má­ria Terézia (jelenleg még Sallai Imre) utcai volt mázsaház értékesítésére tett javaslat tárgyában. Tájékoztatót hallgatott meg a testü­let a Vaszary Kolos Kórház gazdasági igazgatói és ápoló-igazgatói állásaira kiírt pályázatokról. Végül előteijesztés hangzott el, hogy az önkormányzat a jövőben mi­ként használja a nevét. A hivatalos névhasználat a jövőben a következő lesz: Esztergom Város Képviselő Testülete. Az önkormányzat alá tarto­zó intézmények nevét a jövőben a következőképpen írjuk: Esztergom Város ... számú Óvodája, Esztergom Város Családsegítő Központja stb. Soron következő ülését a testület 1990. november 22-én 15 órakor tart­ja a Városháza nagytermében. A Képviselő Testület ülése este fél hétkor ért véget. Tudósított: Koditek Pál ESZTERGOM HIDJAI Az elmúlt években sok szó esett a Mária Valéria-híd helyreállításának lehetőségeiről. Vita is kerekedett, itt­ott szóbeszéd kelt szárnyra az állam­közi tárgyalásokról, és néhány konkrét hír is megjelent a sajtóban. A híd sorsát azonban műszaki, gazdasá­gi és politikai realitások fogják meg­határozni. Cikkünk egy hosszabb sorozat be­vezetője. Sorra vesszük a még meglé­vő, a Kis-Duna felett átívelő hidakat, beszámolunk állapotukról, építésük történetéről és kitérünk arra is, hogy mi a szerepük a jelen és a jövő Eszter­gomának forgalmában. A beszámolóból a jövő hidjai sem hiányozhatnak. Egy cikket szánunk a tervezőasztalokon már megálmodott hidakra, bár néha csak a helyüket sejt­jük. A sűrűsödő forgalom, a gyarapo­dó közművek, a Prímás-sziget távlati fejlesztési tervei, a jövő városképét megálmodó pályaművek és mérnöki koncepciók azonban már kijelölték ezeket a helyeket. Ezek a hidak persze még a rajzasztalon sem öltöttek testet. Az építési lehetőségeket fontolgatva a Mária Valéria-híd feltámasztásának esélyeire is utalni fogunk. Felidézzük a lassan feledésbe me­rülő, barbár módon lerombolt, vagy az idő vasfogának áldozatul esett haj­dani hidak emlékét. Részletesen be­mutatjuk a régmúlt és a közelmúlt hídjait, így a török hódoltság csóna­kokon úszó hadihídjairól is szót ej­tünk. A múlt homályába vesző hidak ta­nulmányozásához kevés az adat. Az I. és II. világháború között állt Hidakról azonban a levéltárakban megmaradt néhány okirat, terv és feljegyzés. A jelenkoriak közül a Bottyán János híd építéséről rendelkezünk szegényes adatokkal. Ezért örömmel fogadunk minden olyan dokumentumot és visszaemlékezést, ami a hidak törté­netéhez - adalékul szolgálhat. írásra a pusztuló hidak látványa késztetett bennünket. A Híd a mérnö­ki alkotások királynője. A nembéli megkülönböztetéssel élő nyelvek nő­neműnek ismerik, és alkotóik gyak­ran adományozzák nekik hajdani nagyasszonyok neveit, mint nálunk a Mária Valéria-hídnak vagy Budapes­ten a Margit- és az Erzsébet-hídnak. Városunk hidjai között van karcsú is, kecses is, szikár és előkelő is, de mindben ott feszül valami szépség; a dinamikus ív, a statikus erő, a hatalom a tehetetlenül sodródó vízár felett. Ám a mi hídjaink most betegek. So­rozatunk nem titkolt célja, hogy a közfigyelem rájuk terelődjön. Ten­nünk kell valamit, hogy a korosodó „hölgyek" ismét régi fényükben ra­gyoghassanak és ha már nem is bírnak annyit, mint kora ifjúságuk éveiben, legalább a szép időskor adassék meg nekik. Nem öncél miatt, hanem a város hasznára! Besey László KOMTERV PALYAZAT Az esztergomi Ipartestület Elnöksége pályázatot hirdet 1 fő részére ügyvezetői állás betöltésére, 1991. január l-jétől. Pályázati feltételek: közgazdasági érettségi, 5 éves gazda­sági munkakörben eltöltött gyakorlat, legalább 1 idegen nyelv ismerete tárgyalási szinten, esztergomi lakás. Fizetés megegyezés szerint. Pályázat leadása: az elnökség címére, Esztergom, Zalka Máté u. 17. 1990. december 1-jéig. További információk: telefonon, a 13-015-ös számon. Pályázat elfogadásának kihirdetése: 1990. december 10-én. ESZTERGOM VAROS UTAZÁSI IRODÁJA Esztergom, Széchenyi tér 25. Telefon: 13-756 Tizenkét éve indult meg Eszter­gomban a testnevelési tagozatos ál­talános iskolai oktatás. Mint az alakuláskor, most is a Balassa Bá­lint iskola viszi ezt a tagozatot, az intézet igazgatója Walcz Józsefné. A testnevelők: Szántó Barna, Feny­vesiné Belánszky Ágnes, Walcz Mária, Horváth István. Az iskolának nyolcszor két osztá­lya van, ebből az egyik az általános tagozatú, a másik a testnevelés ta­gozatú osztály. Heti négy órában és a különféle szakkörökben - atlétikában, asztaliteniszben, evezésben, M labdajátékokban - sportolhat­nak a diákok, szakszerű fel­ügyelet mellett. A sportiskolái délutáni foglalkozás heti két al­kalommal van. Az iskoláé a Dobozi sportpálya, ahol futópálya, kézilabdapálya (lehet kispályás lab­darúgást is játszani), kosárlabdapá­lya, távolugróhely szolgálja a fiatalságot. A sportolás hatékonysá­gát fokozandó, bevezették, hogy testnevelési óra mindig 2 órában van, ez még a profi sportolóknál is elégséges edzésidőnek számít. A testnevelési munkaközösség veze­tője az iskolában Horváth István, aki maga is aktív labdarúgó volt. A Diák Sportkör vezetője Szántó Bar­na. Kezdetben kiváló kapcsolatuk volt a balassásoknak a SZIM Vasas Sportkörrel, tőlük anyagi támoga­tást is kaptak. Maróti József, Szeke­res János, Bárány Tamás, Tóth Győző, Pálmai Zoltán edzők keze alá sok tehetséges balassás került. Ugyanez fordítva is érvényes: szá­mos tehetséget fedeztek fel az edzők és csiszolták képességeiket az egyén és az iskola javára. Néhá­nyan azok közül, akik később or­szágos hírnévre tettek szert a sportban: Bády Gabi karatézó, vi­lágbajnokságon elért ezüst és bron­zérmével, Kade Zoltán úszó, európa-bajnoki bronzérmes, Farkas Csaba országos bajnoki negyedik helyezett birkózásban. Továbbá: aranyjelvényes ifjúsági atléta Bá­bos Réka. Sikeres sportolók: Tahón Norbert, Nagy Tamás, Weisz Ba­lázs, Zámbó Tünde, Simon Zsuzsa, Pálinkás Szilvia, Németh Csilla, Szőke Sebestyén. I I^X SPORT A mai idők jeles sportolói: Ve­lenczei Attila, Giczy József, Mo­ravcsik Ildikó a 100 m-es síkfutásban, súlylökésben Csonka Anna, a 4x100 m-es váltóban Mol­nár, Szántó, Giczy, Velencei, a lá­nyoknál pedig Vecskó, Győri, Bárányi, Moravcsik. Középtávfutásban Bárányi Krisztina, Velencei Attila és Mol­nár Krisztina. A testnevelők eltökélt szándéka, hogy a különösen tehetséges lányok és fiúk szabadon mehetnek a városi szakosztályokba, így a MIKRO­MED röplabdásokhoz, a MIM VA­SAS SC birkózóihoz, labdarúgóihoz, a SZIM Vasas SE evezőseihez és atlétáihoz, a Sparta­cus SE cselgáncsozóihoz és karaté­saihoz. Majd a tanulmányaik folytatásával az esztergomi közép­iskolákat erősíthetik a balassások. Esztergom-Komárom megye vá­rosaiban - Tatán, Oroszlányban, Dorogon, Komáromban, Eszter­gomban, Tatabányán - eredménye­iken keresztül igazolták a testnevelési tagozatos iskolák a tá­mogatás célszerű felhasználását. Remélik, hogy az új önkormányza­tok is érzik a sport iskolai fontossá­gát! Az MTK ifjú labdarúgói Dunakanyar Kupa teremlabdarú­gó tornát rendeztek Esztergomban, a városi sportcsarnokban, ahol a ^ végső győzelmet a neves főváro­si klub, az MTK serdülő labdarú­gói érték el. Bánki László, a fővárosiak edzője érthető örömmel újságol­ta, hogy 1989-ben a korosztály­ban megnyerték az országos baj­nokságot, és most Esztergomban új­ra legyőzték a riválisokat. Ugyan a Margitszigeti SE próbára tette őket, mégis legjobb ellenfelüknek az esz­tergomi Focisuli csapatát tartotta. A Dunakanyar Kupa rendezésé­ben - melynek eredményeiről kö­vetkező számunk sportrovatában részletesen beszámolunk - a városi sportiroda, a Faludi Kft. (Németh Kálmánná), a Fényszálak Kft. (Ko­vács József), a Dorogi Sport (Wéber Gyula), valamint Bernáth János és Dér Imre vállalkozók vettek részt. A rendezvény szép élményt nyúj­tott nemcsak városunk lakóinak, ha­nem a csapatokat elkísérő több száz hozzátartozónak, szurkolónak. Pálos Imre A Babits Mihály Városi Könyvtár NYITVATARTÁSI IDEJE: (felnőtteknek) hétfőn zárva kedden 9-18 óráig, szerdától péntekig 11-19 óráig, szombaton 9-16 óráig (gyermekeknek) hétfőn zárva kedden és csütörtökön 9-12,14-17 óráig, szerdán és pénteken 13-17 óráig, szombaton 9-12 és 14-16 óláig Kiállítás Mindenszentek napján helytörté­neti kiállítás nyílt a Babits Mihály Városi Könyvtárban, amelyen Ste­fanidesz András színes felvételei mutatják be a belvárosi temető leg­nevezetesebb síremlékeit. A kiállítás november 30-ig a könyvtár nyitvatartási ideje alatt te­kinthető meg. KOfflTfRD Azonnalra, illetve rövid határidőre VÁLLALUNK: - gépírást, stencilezést, - iratmásolást, sokszorosítást, - fénymásolást, - dokumentációk összeállítását, egyszerű kötését, - árelemzési, számlaellenőrzési munkákat kedvező áron. Komárom-Esztergom Megyei Tervező Vállalat Esztergom, Jókai u. 8.2500 (T.: 33/13-455) Félfogadás: hétfőtől péntekig 7-15 óráig KONFERENCIA 1990. november 8-9-én IX. al­kalommal rendezte meg a VE­AB és a Pécsi Akadémiai Bizott­ság a Dunántúl településtörténe­te konferenciát, most Veszprémben. A téma „Város­Mezőváros-Városiasodás" volt. A lassan húsz éve tartó konfe­rencia jelentőségét mutatta az, hogy idén két szlovákiai régész: Ratimorska Piroska és Trugly Sándor, három erdélyi magyar történész: Kovács András, Pál Antal Sándor és Tonk Sándor is részt vett a konferencián, előa­dást tartva Magyarország más területeiről. Azért tartjuk fontosnak a meg­emlékezést erről a konferenciá­ról, mert a VEAB első település­történeti konferenciáján is vettek részt esztergomi előadók, de most a konferenciának helyet adó veszprémieknél is több esz­tergomi előadó volt, felülmúlva mind Észak-, mind Dél-Dunán­túl városait. Három szekcióban hét esztergomi történész, levél­táros, múzeológus szerepelt: Bárdos István: A MOVE tevé­kenysége Esztergomban 1919­1944; Beke Margit: A budai Er­zsébet-apácák megtelepedése és élete; Csombor Erzsébet: Len­gyel menekültek Esztergomban és Esztergomtáborban a II. vi­lágháború idején; H. Kelemen Márta: A brigetio-aquincumi ró­mai út Süttő és Piliscsév közti szakasza; Kövecses-Varga Etel­ka: Az esztergomi kismestersé­gek kutatásának története és for­rásai; Ortutay András: Az eszter­gom-szenttamási zsidó közösség a szabad királyi város és a primácia árnyékában; Pifkó Péter: Egyesületi élet Eszter­gomban a dualizmus korában. A mai, egyre nehezebb anyagi viszonyok között is számítani le­het arra, hogy a konferencia anyaga kb. 500 példányban meg­jelenik. O. A. Német óvoda indul az esztergomi Zöld házban. Első, második osztályos tanulók jelentke­zését is várjuk. Jelentkezni lehet: a Zöld ház­ban szerdán 15-16 óráig és szombaton 9-12 óráig. UJ! UJ! UJ! a fix címletű CÉLRÉSZJEGY a Takarékszövetkezeti tagok részére a legjobb befektetési lehetőség! ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐSZAKI LAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár közreműködésével Felelős szerkesztő: SEBÓJÓZSEF Felelős kiadó: DR. KÖNÖZSY LÁSZLÓ polgármester Főmunkatárs: BENCZECS. ATTILA Szerkesztőség és kiadómegbízott: GRAN TOURS Kft. Esztergom város utazási irodája (Koditek Pál ügyvezető igazgató) 2500 Esztergom, Széchenyi tér 25. Telefon: 13-756 Kéziratokat, megrendeléseket, apróhirdetéseket a fenti címre kérjük KONTAKTA Esztergomi Üzem Felelős vezető: dr. Kőrösy János HU ISSN 0864-7054

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom