Esztergom és Vidéke, 1990

1990. október / 19. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 RÉGI ERDEI MESTERSÉGEK A PILISBEN A pilisszentléleki üveggyártás a legkésőbben meginduló, de ipartörténeti szempontból kétségtelenül a legérdekesebb pilisi tevékenység, mély a falu melletti legelőn romjaiban ma is látható pálos kolostorral függ össze. A kolostor írásos emlékei közül egy sem maradt fenn. Ezek együtt pusztulhattak el a kolostorral, valószínűleg már 1526-ban, amikor a mohácsi csata után az ország szívébe nyomuló török sereg az akkor ismeretes 170 pálos kolostor közül 11-et megsemmisített. A pilisszentlélelki rendház saját írásos emlékeinek hiányát némileg pótolják a pálos rend történetének krónikái. E források szerint IV. Béla király gyakran vadászott a Pilisben, és közben szívesen megpihent a pálosok közeli, legelső zárdájában (ma Kesztölc-Klastrompuszta e hely neve). Az 1260as években e kolostor lakója volt a szentéletű Benedek testvér. A király többször beszélgetett vele, és az ő szavain felbuzdulva elhatározta, hogy a mai pilisszentléleki rommal azonos vadászkastélyát a pálosoknak adja újabb kolostor alapítása céljából. A rendi krónikák egyike 1265-re teszi ezt az eseményt. A kolostoralapítás azonban csak jóval később következett be, amikor IV. (Kun) László király 1287-ben végrehajtotta nagyapja rendelkezését, és átadta Benedek-völgyet — a mai Pilisszentlélek területét — a pálosoknak. Károly Róbert és Nagy Lajos további adományokkal növelte az új kolostorhoz tartozó területet (1323 és 1378). A török uralom másfél évszázada alatt vadonná változott a kolostor és környéke. így találták azt a Buda felszabadulása (1686) után az egykori kolostoraik felkeresésére kiküldött rendtagok. A rend nagy lendülettel látott hozzá az újratelepítéshez. Valamennyi középkori kolostor felújítására azonban nem került sor, mivel időközben megváltozott a rend munkaterülete is: a remeteéletet a lelkipásztorkodás és — elsőnek Pápán — az ifjúság nevelése váltotta fel. A távoli, magányos völgyek helyett inkább a városokban volt szükség szerzetesekre. Az egyik ilyen új település volt a pesti rendház, amely a XVIII. század legelején rohamos fejlődésnek indult. Ennek az első perjele - Horváth Bernát - 1689-ben szerezte vissza Pilismarótot (ez a középkor végén a visegrádi pálos zárda birtoka volt) és vele együtt a hajdani pilisszentlélelki kolostor birtokát is. Egyelőre nemigen vették hasznát ennek a távoÜ, nehezen járható erdőségnek. Bakay Imre prior azonban Pesten új templomot és kolostort — ma: az Egyetemi templom és papi szeminárium — kezdett építeni. E nagy vállalkozáshoz természetesen sok pénz kellett. így került sor a pilisszentléleki völgy hasznosítására 1703-ban, amiKor Bakay prior üvegkészítő mestert telepített ide, aki az erdő fáját használva a kemence fűtésére, jövedelmezővé tette a birtokot. Az üveggyártás alapanyaga, a kvarchomok a közeli Csipkevölgyben és Lencse-hegy lábánál ma is megtalálható, ám kitermelése már nem gazdaságos. András mester — akit mestersége után Hutás Andrásnak nevez a fennmaradt 3 szerződés - évi 110 rajnai forint bérleti díj fizetésére és 5 rajnai forint értékű üvegáru szolgáltatására kötelezte magát (1 akó = kb. 50 liter bor ára 4—6 forint; 4 ökör 90 forint; 4 ló 84 forint volt abban az időben). Helyszűke miatt csak az első szerződés magyar nyelvű szövegét közöljük az alábbiakban: „1703. május 13-án kezdődik Andrásnak a szentléleki erdőségben lakó üveggyártó mesterünknek, bérleti éve. Évi bér fejében 110, azaz egyszáztíz rajnai forintot tartozik fizetni nekünk. Ezen felül üveget is tartozik adni a rendház szükségletére 5 forint érték erejéig. Ennek az összegnek fejében engedélyt adtunk nékik, hogy kaszálják a szentléleki rétet ezen a nyáron. Ők viszont kötelesek őrizni az erdőt és távol tartani a behatoló szomszédokat. Ha pedig rajta érik őket, hogy másoknak fát adnak el, vagy szabad bejárást engednek nékik és nem állják útjukat, esetenként negyven forint bírsággal bűnhődhetnek. Kelt Maróton, a fenti évben és napon. - Bakay Imre testvér". Hutás András mesternek feltehetően a szerződés megkötése előtt is már e helyen kellett tartózkodnia, hiszen előzetesen meg kellett ismerkednie a tereppel, fel kellett tárnia a homokbányát, a letelepedés céljára alkalmas hely után kellett néznie és fel kellett építenie a kemencét: a hutát. Innen a település régi neve, amely ma is él a nép ajkán: Hutaszentlélek vagy egyszerűen csak Huta. Szinte megelevenedik a kép előttünk: az erdős hegyek között, a völgyi tisztáson, a patak közelében, a mai kocsma és vegyesbolt helyén áll a huta. Mellette néhány kőből és fából összerótt kunyhó: a mai község Jogelődje." Arrébb kis kert, szántóföld, rét és legelő. A mindennapi kenyér megszerzésének munkáján túl a kis telep lakóinak fő gondja az üvegkészítés. Összegyűjtik a széldöntötte vagy tövön száradt fát. Kvarchomokot bányásznak, és szállítják a kemencéhez. Az elégetett bükkfa hamujából hamuzsírt készítenek. Amikor minden együtt van: kezdődik az olvasztás és a fúvás. A környékbeli vásárok idején pedig felkerekedik a mester és egy-két bizalmas embere, hogy pénzre váltsa a huta termékeit. Lassanként újabb és újabb telepesek kerültek András mester és utódai mellé. Három évtizednyi fennállás után megszűnt az üveghuta, de akkorra már megszületett a ma is élő község. Az 1740. évi szerződésben már 16 családfő vállalja el Horváth György pesti priorral szemben az úrbéri szolgáltatásokat. A szerződést kötő családok legtöbbjének neve mind a mai napig él utódaikban (Bodacz, Minczér,Pirtyák). Dobay Pál MDF KÖZLEMÉNY Az 1990. 14-ik számban közölt Felhívásra, az MDF esztergomi szervezete Kecskeméti Bálint gyógykezelésére 2000,- Ft-ot utalt át a OKHB RT Esztergomi képviseleténél nyitott bankszámlára. Ezen kívül, 16.000,- Ft értékű segélyben részesíti az MDF esztergomi szervezete, a Családsegítő Központon keresztül, a rászorulókat. Pappné Muzslai Zsitva Ágnes MDF gazdasági ügyintéző 20-40%-os engedménnyel vásárolhat 1990. október 22-27. között az EGOMKER boltjaiban CIPŐBOLT, GAZDABOLT, VEGYIBOLT, VASBOLT, GALÉRIA Várjuk kedves vásárlóinkat! ATLÉTIKA: ÉREM ÉS HELYEZÉS A SERDÚLÖ OB-N. — A serdülő korú atléták egyéni országos bajnokságán vettek részt a SZIM Vasas sportolói; bronzéremmel valamint ötödik helyezéssel értek haza. 800 méteres női síkfutásban harmadik lett Ujlaky Ágota 2 perc 19,7 mp aranyjelvényes ifjúsági minősítést jelentő eredménnyel. Ugyancsak elérte az aranyjelvényes minősítést távolugrásban Szekeres Szilvia 5 méter 16 cm-es eredményével, ami a bajnokságon az ötödik helyhez volt elegendő. Edzőik Pálmai Zoltán és Oláh Péter. Pozsonyban, nemzetközi versenyen szerepelt néhány esztergomi atléta. Válent Sándor az 5000 méteres síkfutásban 15 perc 56 mp-t érte el, ezzel negyedik lett. Ez az idő a felnőtt II osztályú szintet üti meg. — Utánpótlás megyei bajnokságon elsők lettek: 100 és 200 méteren Zámbó Tünde, távolugrásban Szekeres Szilvia, 800 méteren Újlaki Ágota. Második helyen végzett: 200 méteren Ollé Péter, 100 méteren Szekeres és Szántó Gellért. Harmadikok lettek: 300 méteren Újlaki, 100 méteren Ollé. Az atléták az általános és középiskolások közül kerülnek ki; Dobó és Szent István gimnáziumból, a Bottyán szakközépiskolából, a József Attila és a Kossuth iskolából. Kár, hogy az eddig patronáló Balassa iskola növendékei elmaradtak a szakosztályból. Az ottani testnevelőknek kellene jobban figyelni a legifjabbakra, több tehetséges lány és fiú van SPORT köztük! Szép gesztus a BÁSTYA RT részéről, elsősorban Nagy Lajostól és Csizmadia Jánostól, hogy anyagilag is támogatják a szakosztályt. TENISZ: GRAN KUPA ORSZÁGOS VERSENY A Magyar Tenisz Szövetség utánpótlás korú versenyzők részére minősítő versenyt tartott, melyet anyagilag támogatott a GRAN CAMPING és értékes díjakat ajánlott fel a győzteseknek és helyezetteknek. Az esztergomiak számára erős volt a mezőny, és a fiúk:Gerendás, Schmidt, Molnár, a Török testvérek a nyolcaddöntőig jutottak. Győztesek, lányok újonc és gyermek korcsoportban: Siklósi Fruzsina (Bp.Spartacus), serdülőknél Gál Henriett (KSI), fiúknál sorrendben Majer Máté (MTK), Südi Viktor (KSI) és Bulányi Tamás (Bp. Építők) nyert. Visnyovszki László országos versenybíró dicsérte a házigazdákat, Szalai Józsefet és Csapó Zsoltot elsősorban a kitűnő körülményekért. TORNA: Magyarország—Spanyolország Esztergomban Országok közötti férfi nemzetközi tornaversenyt rendeztek a sportcsarnokban. Magyarország Fajkusz Csaba, Rácz Attila, Supola Zoltán, Csollány Szilveszter, Péter Zsolt, Mianecz Béla összeállítású csapat 561,5 pontot, a vendégek 538,1 pontot értek el. A STRIGON KFT tiszteletdíját Fajkusz Csaba és Jósé Cantos nyerte el. A magyarokat Doháth Ferenc szövetségi kapitány vezette. Pálos Imre KÖZLEKEDÉSI HELYZETÜNKRŐL Esztergom város történelmi jellege, szerkezeti, építészeti adottságai miatt modern közlekedés kialakítására alkalmatlan. A város centrumától a Dobozi útig az éles kanyarokkal, emelkedővel nehezített útszakasz valós baleseti veszélyhelyzetet jelent a közlekedőkre. A kijelölt gyalogátkelőhelyek egymástól megfelelő távolságban vannak, ennek ellenére a gyalogos elütések döntő többsége ezen az útszakaszon történik. Igen nagy szükség lenne a Rákóczi téri kereszteződés forgalomirányító lámpával történő ellátására, azonban pénzhiány miatt ez jelenleg megoldhatatlan, pedig a kábelek az úttest alatt le vannak fektetve. Igen balesetveszélyes góc a Kiss János altábornagy út és a Csatay Szabó János, valamint Baross Gábor út kereszteződése is. Ez a csomópont korszerűtlen, a két becsatlakozó útról nincs biztosítva a rálátási szög. Szülte nincs olyan hét, hogy ebben a csomópontban ne történne sérüléses vagy koccanásos baleset. Véleményem szerint a KISDUNAPARTI sétány közlekedése sem megoldott a jelenlegi formában. r A városban az idegenforgalom egyre nagyobb, a parkolási gondok égetőek. Jövő évben várható a Pápa látogatása, városunkat is felkeresi. Ez újabb kérdések megoldását jelenti a közlekedés területén is. A város közlekedési gondjai mellett, meghatározó jelenség az egyre romló közlekedési fegyelem. A közterületen szolgálatot teljesítők határozott fellépése sem előzi meg a szabálytalanságok elkövetését. A szabálysértőkkel differenciáltan intézkedő állomány figyelmeztet, helyszíni bírságot alkalmaz és, súlyosabb esetekben, szabálysértési feljelentést tesz. Idén 201 fővel szemben szabtunk ki 1.000 - 6.000 Ft-ig terjedő szabálysértési bírságot. A szabálysértések közül igen gyakori a fiatalkorúak által elkövetett engedély nélküli gépjárművezetés, a lakott területen belüli jelentős sebesség túllépés; mintegy 30% a szabálytalanul parkolók ellen tett feljelentések száma. Bírságolási gyakorlatunknál figyelemmel vagyunk az elkövetett cselekmény súlyára, az elkövető személyi körülményeire és a város közlekedési helyzetére. A törvényben előírt szabálysértéseknél alkalmazzuk, intézkedésként, a vezetői engedély bevonását 1 hónaptól 1 évig terjedő időszakra. Balesetek alakulása Esztergom városban: 1989. 1990. (i-vni. (i-vm. hó) hó) 2 6 17 14 7 halálos sérülés súlyos sérülés könnyű sérülés Össz.: 20 26 Sajnos, növekedett az ittasan okozott balesetek, valamint az ittas járművezetések száma. Eddig is, de ezentúl is a törvény teljes szigorával járunk el az ittasan vezetők ellen! Felkéljük városunk minden közlekedő polgárát, hogy a fentiek szem előtt tartásával vegyenek részt a közlekedésben, a balesetek és tragédiák megelőzése érdekében. Ésszerű javaslataikkal, bejelentéseikkel járuljanak hozzá, hogy városunkban minél biztonságosabb legyen a közlekedés! Dancs Gyula r.hdgy. VKBT. titkára OKTÓBERI NÉPSZOKÁSOK Október a gazdasági év befejezésének hónapja. A szüret mellett kukorica/osztókkal, a pásztoréletben a jószág hazahajtásának jeles napjaival találkozunk. Az előbbi a Fehér megyei Baracskán így zajlott le 100 évvel ezelőtt: ,jSzt. Mihály után, hogy a kukoricát haza hordják a gazdák, fosztásra a falu legényeit és leányait meg szokták hívni, mert áldott a sok kéz. Este a tehetősebb gazdák zenét is fogadnak, s a gyülekezők emellett végzik a munkát, a nők a fosztással vesződnek, a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják mindenféle alakba, s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeztek, tánczra kerekednek. Munka után enni, inni, s némelyek kukoricza részt is kapnak. Hol zene nincs, ott ének szóval ülik meg e napot." Gál napján, 16-án fejeződik be a halászat is. Mivel erre a napra többnyire már minden munka befejeződött, a gyerekek nélkülöz hetővé váltak otthon, megkezdődhetett az iskolai tanítás is, ami a XVIII. században e napon vette kezdetét. A fiúk egy kakast (latinul gallus), a lányok egy tyúkot vittek Gál napján ajándékba tanítójuknak. Vendel napját egyaránt megünneplik a pásztorok és állattartó gazdák. Hogy a jószág is ünnepeljen, a gazdák nem fognak be; a pásztoroknak pedig ez egyik hazahajtó napjuk. A juhászok leginkább Dömötör napján (26-a) hajtanak haza, ahogy éneklik is: Dömötör felé jár az idő, A juhásznak számolni kő. Ez a juhászok helyváltoztatásának napja is, ahol kifogás merült fel a gazda ellen, vagy a gazda részéről a juhász ellen, most történik a kilépés. Természetes, hogy nagy juhász-mulatságok, áldomások nélkül nem múlhat ik el a nap. Bérét megkapva bevásárlást is eszközöl, vásárfiát vesz, különösen a kalendáriumoknak van ilyenkor nagy keletje. Közeleg már Simon Júdás, Jaj teneked pőre gatyás - mondja a rigmus 28-án, a jószágbehajtás utolsó napján. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Időszaki lap Szerkeszti a szerkesztőbizottság a Komárom —Esztergom megyei Levéltár közreműködésével Felelős szerkesztő: SEBŐ JÓZSEF Főmunkatárs: BENCZE CS.ATTILA Felelős kiadó: SIMON TIBOR m.b. tanácselnök Szerkesztőségés kiadómegbízott: GRAN TOURS Kft. Esztergom város utazási irodája (Koditek Pál ügyvezető igazgató) 2500 Esztergom, Széchenyi tér 25. Telefon: 13-756 Kéziratokat, megrendeléseket, apróhirdetéseket a fenti címre kérjük. * * * Alfaprint Nyomdaipari KisszÖv. Felelős vezető: Barabás Gábor HU ISSN 0864-7054