Esztergom és Vidéke, 1990

1990. szeptember / 16. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM • POLITIKA • MŰVELŐDÉS • HELYISMERET• IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. szeptember 16. szám ÁRA: 19,50 Ft tKI LEGYEN A POLGÁRMESTER MA? Az Esztergom és Vidéke 1990. 12—13. számában érdekes cikk jelent meg elődjének 1886 augusztusi számából átvéve ,Jíi legyen a polgármester?" címmel. Az érdekességet maga az időtállóság adja, de joggal vetődhet fel a kérdés: elődeink nem voltak-e túlságosan maximalisták elöljárójukat illetően, vagy azóta sem lettünk igényesebbek?. . . A kérdés mindkét oldala helytálló, hiszen aki Esztergom polgármesteri székébe kerül, annak a magyar nemzet történelmi és kultúrális hagyományait is önmagában hordó város méltó fejlesztését kell vállalnia — és ez a helyzet különleges embert kíván. Annál is inkább, mert a „párt és az állam" sokáig inkább a gyeplő visszafogását várta Esztergom első emberétől. Mai helyzetünkben világosan kell látnunk, hogy az 1886-ban leírtak a mával csak részben hasonlíthatók össze. Először is azt az általános fejlődést kell említeni, amely időközben a világban végbement, kultúrában, gazdaságban, infrastruktúrában egyaránt. Városunk ez idő alatt, sajnos, erősen lemaradt, de ennek legyőzése ma mindennél erősebb vágy. Továbbá, eltérésként kell értékelnünk a városi erőforrások kihasználatlanságából adódó feszültségeket. A jómódú országok, élve a turizmus kínálta lehetőségekkel, szép bevételekre tesznek szert, míg az Esztergomban évente megforduló 1,5 millió turista elsősorban gazdasági terhet jelent, nem előnyt.. . Ismét beszélhetünk városunk szülöttéről, Szent Istvánról, akinek vezérlő gondolata volt az Európához való csatlakozás. Ma, amikor ismét ezek a gondolatok váltak aktuálissá, tudják-e az itt élők, milyen feladatok fakadnak ebből? .. . Száz évvel ezelőtt a választás és a feladatvállalás egy állandósult fejlődési folyamat szerves részét jelentette. Nem idegen, vagy félig ismert dolgokról volt szó, míg ma csaknem mindent másképp kell végezni, mint az elmúlt négy évtizedben, ha azt akarjuk, hogy a város felvirágozzék és elnyerje méltó rangját az európai történelmi városok sorában. Az új helyzetből adódó módszerek ismeretlensége okán a város új vezetésének, de szakembergárdájának is, most kell megtanulnia az igazi önigazgatást és az önálló gazdálkodást. Jól látszik az is, hogy az igazi rendszerváltás még nem következik be a helyi vezetés leváltásával, mert csak a konkrét eredményeket felmutatni tudó képviselőtestület lesz hiteles. Ne csak műemlékeinkről legyünk nevezetesek, hanem városiasodottságunk fokát illetően is! Ma abba sem lehet „esztergomiasan" beletörődni, hogy majd csak lesz valahogy, csak kerüljön hivatali székbe az új városi elit, mert az elvárások egyre nagyobb hullámokat vetnek — kívülről és belülről egyaránt. Ha a választópolgár néhány hónap múltán úgy érzi, becsapták, akkor ma már a választásokon kívül is képes megbuktatni képviselőjét. Éppen ezért, ma az a fontos, hogy a városvezetéshez értő, nemcsak a jogi és a humán területeken, de az anyagi, értékképző, műszaki, közgazdasági, sőt az agrárterületeken is jártas személyiség kerüljön a polgármesteri hivatal élére és a képviselői körbe. Ami a személyi tulajdonságokat illeti: azokhoz ma elválaszthatatlanul hozzátartozik a vállalkozóiság és a manager-képesség, hiszen nem kisüzemről kell gondoskodnia az új polgármesternek! Városunk szürkeállományának értéke felbecsülhetetlen — és nem csak 32.000 fős lakossággal kell számolni ! Ki a legalkalmasabb? Ezt ma már nem lehet megoldani azzal, hogy a név mellé rövid nacionálét és mosolygó fényképet teszünk. A nagyobb tapasztalatú polgári demokráciákban ezt a választási program széles körű ismertetésével oldják meg. A jelölt vagy maga választ a kész programok közül, vagy maga állítja össze. így a személyes szimpátia önmagában kevés. A mérlegretevést pedig egyetlen képviselő sem kerülheti el! A városunkban működő pártoknak és választópolgároknak tehát nemcsak lehetőségük, de önérdekű felelősségük is, hogy pártharcok helyett összefogással minden pozícióba csak a megfelelő szakembert juttassák ! Németh János közgazdász HOGYAN KÉSZÜLNEK A PÁRTOK? Előző számunkban már írtunk néhány párt választási előkészületeiről, most az MSZP, a Fidesz és a KDNP egy-egy képviselőjének tettük fel e kérdést. Az MSZP részéről Csernusné Láposi Elza, az elnökség tagja, irodavezető • fejtette ki véleményét: — Mi eredetileg a konszenzus jegyében szerettünk volna közös jelölteket állítani az Esztergomban működő pártokkal, hiszen most különösen nem engedhetjük meg magunknak, hogy megfelelő, rátermett emberek vérezzenek el pártharcok miatt. Esztergomnak utolsó lehetősége, hogy az elszenvedett kudarcokból magára találjon, s meginduljon a nevéhez méltó úton. A világkiállítás, a pápalátogatás előkészítéséhez ütőképes gárda kell. És égetően szükség lesz a pártok szakértőire is. A jelölésnél a párttagságot nem tartottuk feltételnek. Sajnálatos, hogy a város pártjai az általunk kezdeményezett tárgyalásokat egyoldalúan felmondták. A négypárti koalíció — MDF, KDNP, Vállalkozók pártja, Kisgazdapárt—létrejöttéről mi is csak az Esztergom és Vidékéből értesültünk. Nem a sértődöttség szól belőlünk, hanem úgy érezzük, hogy ezáltal a város veszített, mert így kimondatlanul kisebb eséllyel indulhatnak a rátermett, alkalmas emberek, akár ellenzéki, akár kormánypárti színekben. — Milyenek az esélyek? — Nem akarunk többet, mint amit jelszavaink is sugallnak: A demokráciához ellenzék is kell! ön még megakadályozhat egy új egyeduralmat! — Minden körzetben indulnak? Nem törekszünk a csakazértis jelölt-állításra, sőt arra is ügyelünk, hogy más pártok általunk jónak ítélt jelöltjeit ne akadályozzuk. A körzetek felében indítunk jelölteket — figyelembe véve a most divatos „eszmeáramlatot", mely szerint volt MSZMP s nem alkalmas városi tisztség betöltésére, legyen az mégoly rátermett és tiszta múltú is. Nem mintha egyetértenénk ezzel a megbélyegzéssel, de elvbarátainkat sem szeretnénk eleve kudarcra ítélni. A Fidesz képviseletében Megygyes Tamás választmányi tag nyilatkozott. — Mi önkormányzati szinten is folytatni kívánjuk az őszinte, visszafogott, szakértői politizálást, amit eddig az Országgyűlésben próbáltunk megvalósítani. Jelöltjeinket új szlogenünk jegyében választottuk ki: Tekintélyelv helyett szaktudást ! — Elsősorban nem a párt tagjait próbáltuk előretolni, hanem a városérdeket helyeztük előtérbe. Célunk az volt, hogy leendő frakciónk szakértői szempontok szerint álljon föl. A feladatokhoz kerestünk embereket. Ugy véljük, az önkormányzatnak feltétlenül szüksége van közgazdászra jogászra, építészre, helytörténészre, környezetvédőre. E területekre kerestünk jelölteket, és plusz egy embert, aki a Fidesz eszmeiségét képviselné az önkormányzatban. A választásokon elsősorban az SZDSZ-szel működünk együtt. — Milyenek a remények? — Most sem a győzelem érdekében indulunk, inkább csak jelen akarunk lenni a helyi politikában. Ugy látjuk, hogy a támogatók tábora növekedett, eP sősorban a parlamenti frakció munkája miatt. A politikában is szeretnénk a különböző korosztályok közötti egyensúlyt megőrizni. A Fidesz fiatalos lendületére Esztergomban is szükség van. A kereszténydemokraták elnöke, Kulcsár Márton sem híve a pártharcoknak. Ő olyan képviselőtestületi tagokat szeretne látni, akikre nyugodt lelkiismerettel rábízhatjuk a város jövőjét. —Nyitottak vagyunk, főleg olyan pártok irányában, akikkel eszmei azonosságot találunk. A velünk rokonszenvezőket sem szeretnénk elveszíteni, ezért igyekszünk hűek maradni korábbi önmagunkhoz. Hiszen tudjuk, hogy az előző — országgyűlési — választásokon néhány kerületben egyértelműen mi győztünk. Jelöltjeinket oly módon igyekeztünk megválasztani, hogy ha bekerülnek a képviselőtestületbe, akkor végre tudják hajtani a rég óhajtott változást Esztergomban. Az előkészületek során messzemenően demokratikusan döntöttünk: gyűléseinken a tagsággal együtt határoztunk. — Kik a párt tagjai? — Jobbára értelmiségiek. Jelenleg 48-an vagyunk. Tagtoborzást még nem végeztünk, de mindenkit szívesen látunk, aki egyetért céljainkkal. — Igaz-e, hogy Sipos Imre, a Szent Erzsébet szakközépiskola igazgatója a párt polgármesterjelöltje? — A különböző híresztelésekkel ellentétben egyértelműen a mi jelöltünk. — A mai helyzetben önök mennyire tudtak tiszták maradni? — A KDNP alapjaiban világnézeti párt, de nem egyházi szervezethez kötődik, ezért a pártállam maradványai bennünket hál' Istennek nem fertőztek meg. (S. J.) „ÉN MINDIG MEGSZENVEDTEM A DÖNTÉST" Nyilatkozik: Sipos Imre Esztergomban e napokban a legtöbbször elhangzott név minden bizonnyal Sipos Imréé, az Árpádházi Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskola igazgatójáé. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a fél város benne látja a leendő polgármestert. De mit mond Öl ... A beszélgetésre augusztus 31-én az igazgatói szobában, Szent Erzsébet képe alatt került sor. - Ugy hírlik, Sipos Imrét a IGY BÚCSÚZTAK: „ISTEN VELETEK" Foto: Szabó Barnabás Kereszténydemokrata Néppárt jelöli a polgármesteri tisztségre, ugyanakkor az ellenzékhez tartozó SZDSZ is magáénak vallja. Mi igaz ebből? — Valóban a kereszténydemokraták jelöltek, de az is igaz, hogy az eszdéeszesek úgyszintén megkerestek több alkalommal. Ajánlatuk korrekt volt: kereszténydemokrata párttagságomat tudomásúl véve, bizonyos feltételekkel támogatják polgármesteri jelölésemet. — Mit szól a megelőlegezett népszerűségéhez? — Elég későn vettem észre, hogy az én személyem túlságosan is előtérbe került. Áz természetes, ha a pártok egyezkednek, de azt nem akarom, hogy személyem — szándékomon kívül — vihart kavarjon a pártok soraiban. Ezért komolyan foglalkozom azzal a gondolattal, hogy sem kerületben, sem listán nem indulok. Ugy vélem, nem volna szerencsés, ha ilyen fontos kérdéseket a pártok előre eldöntenének. Ha tárgyalnak egy személyről, az természetes, de úgy érzem, ezek túlságosan is egy személy körül folynak. Egy harminckétezer lakosú városban kell lennie annyi alkalmas embernek, hogy egy egészséges töprengés és szenvedés után ,megszülessék" a polgármester. A választások után megalakul majd a 27 fős önkormányzati testület. Döntsék el ők, ki legyen a polgármester. Döntésük nem lesz egyszerű, hiszen választóik akaratát képviselik. Ha nincs meg a visszacsatolás a képviselő és a választópolgárok között, akkor az nem demokrácia. Végső soron döntse el az új önkormányzati testület, hogy abból az 5—10 főből, akiket alkalmasnak talál a „kivesézésre", kiket hallgat meg. Ha bekerülök ebbe a csapatba, akkor én döntöm el, részt veszek-e ezen a beszélgetésen. Én fogom eldönteni, lesz-e annyi lelkierőm és energiám, hogy ezt a szolgálatot el merjem vállalni. Ekkorra,remélhetőleg, az önkormányzati törvény és a polgármester jogkörére vonatkozó utasítás is készen lesz. Ha úgy döntök, van annyi erő bennem, hogy ezt csinálni tudom, akkor bármilyen megmérettetést vállalok. Ha nem lesz annyi hitem, akkor nem indúlok. Én mindig megszenvedem a döntést. Hamarosan zöldre vált a lámpa. Itt a nagy kérdés: Van-e annyi lendülete a városnak, hogy az önkormányzat vezényletével ezen a szabaddá váló úton döcögés nélkül elindúljon. Azt azonban mindenkinek tudomásúl kell vennie: gyötrődés és szenvedés nélkül nem fogunk elmozdulni. Sebő József