Esztergom és Vidéke, 1990
1990. augusztus / 14. szám
2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Baráth I. Edit — Kiss István; Benczik J. Anna — Mayer L. Ferenc; Bende Krisztina — Kotlacsik Cs. József; Bor Timea — Németh I. Tamás; Csutár E. Etelka — Tóth J. Jenő; Drexler Éva - Csanádi Z. Gyula; Duzs Éva — Miszler Tamás; Erdei Gabriella — Böszörményi Balázs; Fehér Gabriella — Pataki T. János; Ficze Zsuzsanna — Hiegl Károly; Henyei Ildikó — Fülöp Zsolt; Jónyer Tünde — Karikás L. Béla; Kalocsai Emma — dr. Lamperth A. Zoltán; Király Krisztina - Tóth István; Kiss Rita — Csányi Zs. György; Kolozsvári Ildikó - Ungvári Lajos; Kulcsár Éva - Szabó Zoltán; Magyar Györgyi Meszes Tamás; Magyar K. Mária - Scheili Ferenc; Majthényi Judit — Eifert Mihály; Márton B. Gyöngyi - Mayer Zoltán; Mátravölgyi Zsuzsanna — Papp András; Mitták Tünde — Endre Sándor; Móró Klára — Pap Antal; Németh Éva - Fekete István; Papp Cs. Dóra — dr. Horváth Tamás; Pázmándi Andrea — Máté Norbert; Pozmán Kinga - Flórián N. László; Putz Veronika — Buna Ferenc; Schneider Katalin — Kálmán I. Zoltán; Sipka Anna — Horváth Cs. László; Szabó-Czimbalmos Zsuzsanna — Hörömpöli László; Szívás E. Margit - dr. Varga Zoltán; Tornai Emese — Érdy Gábor; Tóth Ildikó — Galgóczy L. József. Valamennyiüknek sok szerencsét, megértést és boldogságot kíván az Esztergom és Vidéke APRÓD VOLT ... Igen szép listával, bibliográfiával a kezében ismertem meg Istvánfi Miklóst, a dorogi gimnázium tanulóját, aki az országos Mátyás király Emlékezete című versenyre készült. A verseny végén ismét találkoztunk: — Miklós, miként kerültél ,Jcapcsolatba" Mátyás király jal? — Történelem tanárunk, Bartlné Maschler Ágota hívta fel a figyelmünket '39 októberében, hogy Mátyás király halálának 500. évfordulójára pályázat indul. Hatan jelentkeztünk; engem, személyszerint, jobban is érdekelt, mert szeretem a torit, meg emlékszem a kisiskolás-kori Mátyás mesékre. — Hogyan zajlott a verseny? — Novemberben száz komoly kérdés várt rám otthon. Szolnokról küldték. Közben a televízió is indított egy versenyt a TTT adásban. Itt havonta 5 kérdésre kellett válaszolni, és ekkor vettem észre, hogy egyszerre két versenyben vagyok érdekelt. Az országoson 4000-en indultunk csapatban és egyéniben, mig a televízióban nem tudni, hogy hányan. Természetesen, kieséses rendszerben. Tavaszra 87-en maradtunk (egyéni) a második fordulóra. — Említetted iskolatársaidat. Velük mi történt? — A hatból négyen maradtunk, de a legjobb húsz közé — Visegrádra — csak én kerültem be. Itt hallottuk szüleimmel, hogy a megyéből is csak én jutottam be a döntőre. — Komárom-Esztergom megyét képviselni igazán szép „teher". . . — Igen, de egy kicsit megilletődtem, hiszen tudom, hogy itt, városunkban is vannak erős gimnáziumok, meg Tatán, Komáromban is. — Téijünk vissza a versenyekre, először is a TTT-re. Ott mi történt? — A televíziós vetélkedő megfejtéseit minden hónapban beküldtem, majd az egyik nap barátomtól értesültem, hogy én nyertem meg; Ő hallotta, amikor bemondták a TTT-ben a helyezéseket, én igazából a postán kikézbesített emlékplakett és kísérőlevél átvételekor tudtam meg. — Egy első helyezésed már volt, ezután jött az országos verseny, ezen a viadalon hogy szerepeltél? — A visegrádi versenyre korhű ruhában kellett megjelenni mindenkinek; én apródnak öltöztem be. A vár melletti ügető színpompás volt a sok szép reneszánsz ruhától. Itt újabb kérdések, megmérettetés, és a végén eredményhirdetés. 15-ik lettem... — Gratulálunk! Várady László GOMBASZ TANFOLYAM A SZABADIDŐ KÖZPONT Esztergomban általános gombaismerői tanfolyamot szervezett, amelyre 32 fő jelentkezett. Az előadások 1989. IX. 12-től f.év június 17-ig tartottak. Az öt tantárgy előadója: Herbály Ferenc, Dr. Petőfi Sándor és Klotz József volt. A tanfolyam 36 óra elméleti előadásból, és 36 óra gyakorlati (terepgyakorlat) foglalkozásból állt. Témakörök: Gombaismeret (100 gombafaj - ehető és mérgező); A kalapos és egyéb nagygombák szervezet- és alaktana; A gombák élettana és ökológiája; Gombamérgezések; Gombakereskedelem és tartósítás. A hallgatók igen szorgalmasan jártak az előadásokra és a terepgyakorlatokra. Ez utóbbira családtagokkal együtt jöhettek. A keddi előadásokon mindig „élőben" mutattuk be a vadontermő gombákat. A tanfolyam időtartama alatt 197 gombafajt határoztunk meg. Az oktatásra szemléltető képeket, feliratokat készítettünk, a kötelező 100 gombafaj diaképeit négy alkalommal vetítettük a hallgatóknak. A gyakorlati foglalkozásokon törekedtünk arra, hogy a környék legjobb gombalelőhelyeit mutassuk meg a tanfolyamon résztvevőknek. (Pl. Dömös, Pilismarót, Kétbükkfa-nyereg, Garancsi-tó és a Gete-hegy térségében.) A június 26-án megtartott vizsgára 20-an jelentkeztek. A vizsgáztatást a Szabadidő Központban az Országos Gombaszakoktatási Bizottság részéről Dr.Kalmár Zoltán és Nehéz Zoltán ny.egyetemi tanár végezte, a helyi előadókkal együtt. A hallgatók kitűnő felkészülésről tettek tanúbizonyságot, amit a vizsgabizottság elnöke, Dr. Kalmár Zoltán kiemelten méltatott. A tanév folyamán meghatározott 197 gombafaj fajlistáját a vizsgbizottság elnökének - tájékoztatás végett - átadtuk. Ugy gondoljuk, a tanfolyammal jó szolgálatot tettünk, és hasznos, maradandó tanulságokat „gyűjtöttünk be" mindannyian. Esztei^omi Gombaszakkör Klotz József • • • ES VIDÉKE Olyan helyre pottyantott a sors e szép kis hazában, ahol akarata ellenére is megáll, bámészkodik a hozzánk érkező idegen. Áll, nézelődik, majd az alapos szemrevételezés után kapja a fényképezőgépet, a filmfelvevőmasinát, kattogtat, perget - emléket rögzít. Mindezt Esztergomban, a Mindszenty József téren, a Kis-Dunapartról jövet, a Várhegy alatt, a Prímási Palota, a Balassa Bálint Múzeum, a Keresztény Múzeum közvetlen környezetében látom, nap mint nap. De a Dunakanyarba látogató nem elégszik meg ezzel az esztergomi fenséges, lenyűgöző, szemet-lelket gyönyörködtető, dicső múltat idéző, jelent ábrázoló és jövőt sejtető már-már szinte minősíthetetlenül szép kilátással. A külföldi (és hazai) túrista egyszer mégis csak ráun a már említett környezet csodálatára. Szedi a lábát, indítja a járművét — irány e város környéke is. . . Nézem a dömösi főutcát: ni-ni — mondom - ugyanazok a kerékpárosok, akik reggel még a Várhegyre, Szent István szobrára, a Bazilikára irányították szerkentyűjük lencséjét, most itt karikáznak. Megállnak. Térképet, prospektust szednek elő. Az árpádházi királyok magántemplomát, az altemplomot keresik. . . Mennek a dombtetőre a macskaköves úton. Ha felérnek, innen oly csodálatos az egész környék, hogy ismét csak kattog a gép, zümmög a felvevő. Itt a Visegrádi-hegyek zöldbe öltözött vonulata, amott a Duna kanyargós ezüst csíkja. . . Sehr schön. . . ó, de szép. .. hallom itt is - ott is. De gyerünk tovább! A csoport egy része Visegrádra, fel a várhoz siet, másik része Pilismarót irányába tart, érdeklődnek, valamit konkrétan keresnek. Kézzel-lábbal magyarázzák az utcán járóknak, hogy a Heckenast-kastélyt szeretnék megtalálni. . . Ez is szép, az is szép, a Duna is szép. . . Hajókázás, majd a legközelebbi fogadóban magyaros vendéglátás. . . vigadalom. . . önfeledt szórakozás. . . Jónapot, Magyarország! ... Jó napot Dunakanyar!. . . Isten hozott kis hazánkba! Másnap Dorog irányába visz utam. . . Itt is nyaralók, idegenek, németek, dánok, angolok, hollandok, japánok. . . A Kopár csárda mellett vagy négy-öt kocsi egymás mellett. Utasaik egy kupacban. Magyarul beszélnek. Éppen nevetgélnek, élcelődnek. Egy idősebb úr arra próbál emlékezni: hogy is hívják ezt a fenyvesekkel borított hegycsúcsot ott, a csárda mögött? Rempel, hogy nem jut eszébe, pedig - mint mondja - itt van a nyelve hegyén . . . csak hát ötvenhat óta hány év is telt el? Bizony, szinte egy emberöltő. Akkor mondta ki utoljára ennek a hegycsúcsnak a nevét. . . Nem baj, Tóni, biztatják társai, hiszen csak tíz sört, tíz üvegecske sört buktál feledékenységed miatt, azt meg a szivarzsebedből is kifizeted. . . Tónin látszik, nem a sör ára, a szürkeállomány kihagyása bosszantja. . . Dáciám porlasztójával bíbelődöm, a jókedvű társaság és a bosszankodó Tóni szomszédságában. . . A méltatlankodó hozzám sündörög, súgja, hogy segítsek, mondjam már, hogy is hívják azt a csúcsot ott, a csárda mögött? Visszasúgom, még soha sem hallottam, egy éve sincs, hogy Erdélyből idevándoroltam. .. Tóni rámnéz, odajön, megölel. Azt mondja, fizeti a sört, de csak akkor, ha én is koccintok velük. . . — Ez is magyar, ez is sorsunkhoz hasonló magyar mutat be barátainak. Allunk ; hallgatunk. Tóni a szószóló. Ó mondja, hogy barátai is erdélyiek voltak vagy tíz egynéhány esztendővel ezelőtt. . . Most Áusztráliában élnek, egy városban, egy utcában. Szabadságukat töltik itt, Tóni volt hazájában, aztán együtt mennek a rokonokhoz Szentkeresztbányára. . . Két őszülő halántékú férfi cipeli a tíz üveg sort az árnyasfák alá. Pattannak a dugók, habzik a friss sör, telnek a poharak. Nézzük egymást. Ausztrália. . . Erdély. . . Magyarország. Koccintunk, de én nem iszom. Mondom, hogy soha nem szoktam inni, mikor kocsit vezetek. Azért tiszta szívemből ismétlem azt, amivel ők is emelik rám habzó sörrel telt poharaikat: — Isten hozott kis hazánkba! DÖMÖS KÉSZEN AZ EGÉSZSÉGHÁZ Fehér Károlyné, Dömös tanácselnöke szerint pár hónappal ezelőtt sokan kételkedtek abban, hogy ez a középítmény valaha is tetőalá kerül. Egy olyan helységben, ahol évente ezer és ezer belhoni és külföldi fordul meg, már tűrhetetlen állapotok uralkodtak a szétszórt, korszerűtlen rendelőkben, a már-már düledező épületekben. — Ennyi visszatekintés után, kérem elnökasszony, mutassa be Dömös megszépült, korszerűsödött új épületét. — Véleményem szerint a legnagyobb fegyvertény, hogy az orvoshoz igyekvő mindent egy helyen talál: a körzeti orvosi rendelőt, a fogorvosi-, gyermekgyógyászati rendelőt és a zöldkeresztes irodát. Valamennyi szakon lesz szakember. A rendelőkben korszerű felszerelések, ideális környezet, csempézett helyiségek, telefon, .. — Avatás? — Erre a község immár hagyománnyá vált ünnepélyén, augusztus 17-20 között, a Dömösi Napok alkalmával kerül sor. — Azt hallottam, az egészségház megépítése, korszerűsítése csak első lépés ezen a téren. Mi lesz a második? — Tervünk szerint a körzeti orvos szolgálati lakását szeretnénk ide megépíteni. Hasonló stílusban, a mostani épület, komfort-színvonalához igazítva. Persze, ennek tető alá hozására pontos időt még nem mondhatok. A kivitelezés mindenképpen az új önkormányzat feladata lesz. . . TARLAT Postaládámban ismét egy Dömösre invitáló képeslap: július 7-én a Dunakanyar szép galériájába, Batári Lajos érdemes festőművész és B.Séday Mária festőművész kiállításának megnyitására szólít. Kiss Dénes, József Attila-díjas költő-író a tárlat be mutató. Nem! Ez már nem megnyitó szöveg! Ez tanulmány, esszé, no, meg a galériában elhelyezett művek—alkotások — vagy ahogyan Kiss Dénes nevete —; teremtmények színvonalához mért alkotás! Olyan sok dimenziós elemzése egy-egy festménynek, rajznak, hogy lenyűgözi a megnyitó közönségét. (Kár, hogy kevesen hallgattuk). Aki nem volt ott a megnyitón, kárpótolhatja magát a képek (festmények, rajzok) megtekintésével. Hadd ne befolyásoljuk a Dömösi Galéria látogatóit! Ne emeljük ki a legszebbeknek vélt képeket, hiszen ez merő szubjektív indítványozás lenne. (A tárlat augusztus közepéig tart nyitva.) PILISMARÓT NINCS MEGÁLLÁS Pilismaróton az idén a szokottnál is többet tettek a községszépítésért. Hírül adtuk a Heckenast-kastély pince galériájának megnyitását, a Malom-patak lefedését, az új és szép fürdőhely kijelölését. De ez csak egy része az idei terveknek. A megye a különböző fejlesztési kiadásokra 2 millió forintot biztosított. Ez az összeg viszont másra nem fordítható. 100 000 forintot a közvilágítás korszerűsítésére szántak, amiből a Dobozi, az Alkotás, az Árpád, a Kossuth és a Petőfi utcákra futja. Az év nagy feladatai közé tartozik még a sportpálya felújítása, a sportcsarnok építéséhez szükséges terület kisajátítása, a későbbi építkezés előkészítése. Legalabb ilyen léptékű feladat a Deák Ferenc Szabadidőpark kijelölése is. Nem titok, hogy ebben a községben a művelődési ház sem méltó már a világgá kürtölt hírnévhez. Nagyjavítást, átalakítást korszerűsítést terveztek. Mire e sorok nyomdafestéket látnak, már minden bizonnyal kitárja kapuit az újjávarázsolt, rendbe tett művelődési ház. A Kölcsey utcában átalakítást, csinosítást, a Petőfi utcában csatornázást, a Kertalja utcában kövezést végeznek. .. Az utóbbi időben egyre szélesebb körben rebesgetik, hogy új alszeg, pontosabban az erdélyi menekültek-áttelepültek számára Ábel-szeg épül a község szélére, uenkovics László, a községi tanács elnöke ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatott. jelenleg a telek bekebelezésének, építésre való kijelölésének formaságait végzik. KÖZÖS PROGRAM Ma már a Dunakanyart járó turista nem elégszik meg azzal, hogy szemlélje a hegyet, s a hegy lábánál méltóságteljesen hömpölygő Dunát. Kevésnek bizonyul a hegyi túra, a hajókázás, a fürdőzés. Mindez szép is, jó is, még a vendéglőkben munkálkodó zenekarok is elfogadhatóak, de. . . az igényesebb vendég komolyabb zenét is szívesen hallgatna. A pilismarótiak az idén már keresik a kapcsolatot az esztergomi, dömösi szomszédokkal (még távolabbi helyekre is elmennek) hogy tartalmasabb programokat, zenét, előadást, verselést, stb. adjanak a hozzájuk érkező túristáknak. Az ötlet szerintünk figyelemre méltó, máshol is kivitelezhető. PAVILON A Duna-mentén kijelölt fürdőhely ünnepélyes átadásáról már szóltunk. A maróti tanács ott újabbban pavilonsor feállítását is engedélyezte. Rovatszerkesztő: Kiss József Saját üzemeltetésű konyhánkat megnyitottuk. Változatos, jóminőségű étkeztetést biztosítunk. Csoportos és előfizetéses étkeztetést vállalunk, kis és nagy tételben üzemek is igényelhetnek elvitelre. Martos Flóra Középiskolai Kollégium Esztergom, Szent István tér 16.
