Esztergom és Vidéke, 1990

1990. nyár / 12-13. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÁZASSAGOT KÖTÖTTEK Almássy Judit és Hidász Imre; Bajkó Zsuzsanna és Dinnyés Lajos; Dajka Mária*és Sebestyén Ferenc Endre; Forgó Enikő és Dédesdi József Zsolt; Gáspár Judit és Hidasi Ernő Tibor; Herédi Eszter és Papanecz Bálint; Horváth Ildikó és Balonyi Arnold; Jászapáthy Gabriella és Hemera Péter Zoltán; Kovács Veronika Edit és Csányi Péter József; Mogyorósi Kornélia Mária és Somogyi László; Móricz Ildikó Tünde és Quintz Attila; Nagy Ildikó és Pusztai Árpád; Németh Ildikó Mária és Kis László. Valamennyiüknek sok szerencsét, megértést és boldogságot Wván 32 Esztergom és Vidéke KERESZTÉNY MŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ Hónapok óta figyelem a Glória boltot; örömmel írom le, hogy: kellett egy ilyen bolt városunknak! Az egy év múlva esedékes pápalátogatás előtt ez csak pozitív lehet mindannyiunk számára. Természetesen, a Szentatya nem azt kérdezi majd, hogy van-e Esztergomban „Glória", de minden bizonnyal e kis bolttal is le­het „dicsekedni". Nemcsak a templomba járó emberek találnak itt magutaiak való szép dolgokat, hanem mindenki, aki csak felkeresi. Érdemes! A kezembe adta az első kelet-európai Keresztény Művészeti Talál­kozó programját, mellékelten olvashatjuk, hogy itt városunkban 1990. aug. 14-18 között mi minden lesz. íme: „Egy érdekes összejövetelre liívunk Téged: amatőr és hivatásos keresztény művészek találkoznak idén augusztus 14-18 között Esztergomban. Bár sok nyugati vendégművész vesz részt az alkal­mon, az esemény középpontjában mégis Kelet-Európa változó arculatának vizsgálata áll. Azt tanulmányozzuk, hogyan tudjuk a legjobban kihasználni azokat a hihetetlen új lehetőségeket, amelyek előttünk,keresztény művészekelőtt nyíltak. A találkozón áttekintjük a keresztény művészet fejlődését az emúlt 20 év alatt. Eközben tanulhatunk a nyugat hibáiból, de épít­hetünk sok éves tapasztalataikra és tudásukra. Ha kórusvezető, énekes, egy együttes tagja, valamilyen hangszeren játszó zenész, hangtechnikus, pantomim-művész, zeneszerző vagy zenei rendező vagy — vagy valamikor az szeretnél lenni — idén nyáron itt a helyed ezen a találkozón! Mire számíthatsz: Megismerkedhetsz sok európai és amerikai művésszel. Minden­nap szemináriumokon vehetsz részt sokféle témakörben. Délelőtt és este koncertek, naponként 10 művész fellépésével, akik külön­féle stílusokat képviselnek, tíj ötletek, bátorítás, lelki felfrissülés, gyakorlati segítség, új barátok, növekedés. Lehetőséged lesz keresz­tény kazettákat, lemezeket, kottákat vásárolni. Tehetségfelmérés, amit hivatásos művészek végeznek. Az első ilyen konferenciát 15 évvel ezelőtt tartották Amerikában, és ma már Nyugat-Európában, Ázsiában, Afrikában is megrendezik az éves összejöveteleket. Idén az első alkalommal Kelet-Európában is megtarthatjuk ezt a különleges találkozót." (V.L.) Az esztergomi Tűzoltóparancs­nokság a jövőben rendszeresen kí­ván jelentkezni és tájékoztatást adni megtörtént tűz- és kárese­tek tapasztalatairól, események­ről, fontosabb újonnan megjelenő, a lakosság szélesebb rétegét érintő jogszabályok, rendeletek, szabvá­nyok rövid ismertetésével, vala­mint aktuális tűzvédelmi hírekkel. Legelőször a vállalkozóknak szeretnénk segítséget nyújtani a tűzvédelmi előírások egyszerűbb áttekintése érdekében. A vállalko­zói törvényen (1990. évi V.tv.) túl a 6/1990. (IV.5.) KeM számú rendelet a kereskedelemről míg a 20/1982.(X.12.) IpM számú ren­delet a kisipari tevékenységről, a telephelyengedélyezési eljárásról szól. Ezek a rendeletek előírják, hogy mely foglalkozási ágakban szükséges az illetékes tűzoltópa­rancsnokság szemléje és előzetes hozzájárulása a tevékenység foly­tatásához. Ilyenek: tűz- és robbanásveszé­lyes anyag, vegyiáru készítő vagy forgalmazó, üzemanyagárusítást végző, építőanyagkereskedő, áru­ház üzemeltetés, kereskedelmi szál­láshely, vendéglátóipari szórako­zóhely létesítése. Ipari tevékeny­ségek közül: az autószerelő, fé­nyező és mázoló, gázöngyújtó töltő és javító, hegesztő, karos­szérialakatos, kelmefestő és vegy­tisztító, kovács, öntő, zománcozó szakmák azok, amelyek folytatá­sához az előzetes tűzoltói enge­dély megszerzése szükséges. Fel­soroltakon kívül, ha az eljáró hatóság indokoltnak tartja, meg­hívhatja a tűzvédelmi hatóságot is a bejárásra. Ha a vállalkozó igény­li, előzetesen tájékoztatást kérhet a telephely tűzvédelmi előírásai­ról, munkanapokon 1/2 7 órától 15 óráig Esztergomban a Baross Gábor út 30 szám alatt. Ez az időpont természetesen nem befo­lyásolja a tűz és káresetek elhárí­tásával kapcsolatos tevékenységün­ket, mely éjjel-nappal folyamato­san biztosítva van. Telefonon történő érdeklődés esetén kérjük a 11011 telefon­számon érdeklődni. Végül egy kis csokorral szeret­nénk segíteni az alapvető tűzvé­delmi előírások címszerű felsorolá­sával: épület megfelelő kialakítása, a benne folytatandó tevékenység tűzveszélyességének megfelelően, figyelmeztető és tilalmi táblák elhelyezése, raktározással kapcso­latos előírások, közlekedési, mene­külési utak biztosítása, tüzelő-, fű­tőberendezésekre vonatkozó elő­írások, kémények megfelelősége, gépi berendezések, világító beren­dezések, a vonatkozó szabványnak megfelelő (MSZ 1600, 1610 stb.) villamos berendezés, villám elleni védelem — ahol szükséges, tűz­oltó felszerelés — általában kézi tűzoltókészülék biztosítása, egyes foglalkozási ágakban tűzvédelmi szakvizsga megszerzése. Természetesen a választott te­vékenységtől függően ezek lehet­nek egyszerűbbek, de sokkal bo­nyolultabbak, összetettebbek is. Ismételten felajánljuk segítsé­günket a vállalkozás tűzbiztonsága érdekében az alábbi jelszóval: „könnyebb a tüzet megelőzni, mint eloltani!" Somfai Balázs • • • ES VIDÉKE KALÁSZ, KALÁSZ ... Haragoszöld, szőkülő, viaszérett, magtól terhes. Borzolja a szél az út kétoldalán mellettem elmaradozó kalász tengert. Árpa, rozs, búza. Csodálatos így, egyvégtében ez a sok magot érlelő növény. Perzsel a nap, szikkad az esőutáni talaj, párát lehet a táj. Lehaj­lik a kenyeret igérő, életet rejtő sok duzzadt kalász. . . Az egyik árpatábla szélén terepjáró gépkocsi áll. Utasa szemléli a ringó ka­lászokat. Nem kérdezem, ki ez a kalászt néző ember, mégis sejtem: ő a mezőgazdász, mert látom, tenyerébe fog néhányat, s dörzsöli belőle,az árpaszemeket, mustrálja a termést. Majd elharap egy ma­got, alaposan szemügyre veszi a termés állagát, s szinte hallom hogy mondja: de hiszen ez már-már viaszérett, készíthetjük munká­ra a kombájnokat. . . Édesapámat idézi az útszélén ellesett jele­net. De sokszor vitt magával kalásznézőbe a Korparétre, a Csikó­kertbe meg a többi dűlőbe! Ő is így állt a kalásztenger szélén, nem taposta, nem pocsékold a növényt. Bütykös markába ugyan­így dörzsölte a zsengés gabonaszemet, vagy ahol ő mondta, az új életet. Ugy tekintett a bütykei közt megülő termésre, mint valami felbecsülhetetlen értékű kincsre. . . Aztán hazafelé menet, a Teme­tő úton, a Káposztáskert dűlő martján dúsan termő kökényborok­ból nyesett néhány egyenes vesszőt. Ebből lett a csapó, a rend­terítő a kasza örve és első mankója közötti nyélrészen. Másnap a somfatönkbe vésett ülőjét földbe verte az eperfa alá, kaszát kala­pált, a szarútokba fenkövet tett, kezdtük a hetekig tartó aratást. .. Istenem, hogy rohan az idő! Most is fülemben cseng ismerőseim dala, pedig csak halkan, visz­szafogottan dúdolgatták: „Kalász, kalász, árva székely kalász. . ." Nézem a sárguló árpatáblát, követem a szélhordozta kalász-hullá­mokat mint játszadoznak a szikrázó napsütésben, s azon kapom magam, hogy már megint zsebkendő után kotorászok. . . A szél? A tokiász finom pora? Avagy az idézett dalocska szívbe markoló keserű emléke nedvesíti szememet? Már nem is keresem az okot, csak állok, csak bámulok, mert olyan, de olyan csodálatos tud lenni ilyenkor a termést igérő határ. . . TÁT SIKERES ÉVTIZEDEK Annak idején hírül adtuk, hogy Tát község tűzoltó egyesülete megalakulásának kerek, azaz száza­dik évfordulóját ünnepelte. Így az is érhető, hogy a fővárosi tűzoltó készülékeket gyártó válla­lat már évekkel ezelőtt, éppen itt, a Duna-parti helységben talált épületet és sok dolgos kezet leány­vállalatának. Immár két évtizede készülnek Táton a poroltó készü­lékek, s jutnak el innen az ország minden tájára. Hűmmel István mester, az egység szakvezetője így szólt munkájukról. — Nem azt mondom, hogy világszínvonalon termelünk. Vi­szont tény, hogy 1970 óta felsze­relések és termelési tapasztalatok dolgozában egyaránt sokat fejlőd­tünk. A községhez ma már nélkü­lözhetetlenül hozzátartozik ez a kis gyár. Pedig mindössze hatvan­ötén vagyunk. Dolgozóink több mint nyolc­van százaléka a „gyengébb nem­hez" tartozik. S asszonyaink, leányaink pél­dás helytállással igyekeznek: Bartl Sándorné, Papp Lajosné, Fórád Ferencné, Nagy Sándorné és mind megannyian. Az ő szorgalmuk eredménye, hogy évi termelésünk értéke ma már a 150 millió fo­rintot is meghaladja. .. DÖMÖS TELT HÁZ Idős dömösiek állítják: ilyen korán soha nem kezdődött a tu­ristaforgalom a Dunakanyar tája­in, mint ebben az esztendőben. Ahogy találóan fogalmazták: a „bakancsos forgalom", vagyis a gyalogtúra, a hegymászás a ki­tavaszodással egyidejű a község festői szépségű környékén. Érde­kességként említik, hogy főleg a nagyszülők és az unokák jár­ják a dömösi meredélyeket, a sely­mes fűvel benőtt tisztásokat. A Duna-parti kempingtábort május elején birtokukba vették a ven­dégek, s azóta szinte állandóan „telt ház" van. A Labor Műszer­ipari Művek, az Agrokémiai Ku­tató Intézet, az Épület gép Gyár­tó Vállalat és a többi üdülő­ben is folyamatosan érkeznek— cserélődnek a vendégek. Június végétől kezdődik az ifjúsági tá­borozás. A tér erre a célra is rend­ben. GÉP SEPER Jó ideig gond volt Dömösön a főutca rendben tartása, a köz­terek gondozása. „Csak volt" ­hangsúlyozzák nem kis öröm­mel a községi tanácsnál. Ma már napjában gép sepri a község fő­utcáját, s így rendet, tisztaságot lát az itt áthaladó vagy letáboro­zó vendég. A főutca takarítására, az esztergomi Köztisztasági Válla­lattal kötöttek szerződést a köz­terek gondozását a helybeliek vál­lalták, s végzik. AZ ALTEMPLOM VÁRJA VENDÉGEIT Néhány héttel ezelőtt tárta ki kapuját az érdeklődők előtt a dömösi prépostság altemploma, a hazai románkori építészet egyik legmarkánsabb, legértékesebb em­léke. Nem véletlen hát, hogy a hazai látogatókon kívül a világ minden tájáról jönnek ide csodál­ni árpádházi királyaink magán­templomát. A megnyitásról írt tudósításunk idején me'g nem is­mertük nyitvatartási rendjét. Ezt pótolandó közöljük: az egész tu­ristaidény alatt 10 órától 16 Sráig várja vendégeit! PILISMARÓT ELTŰNT A MALOM-PATAK Aki régebb óta ismeri Pilis­marótot, tudja, mit jelentett a Ma­lom-patak a helység lakosságának: mérget, bosszúságot, patkányfész­ket. Ma hiába keresi az erre ha­ladó a hajdani fertőt. Nem találja, mert komoly munkával, majd egy­millió forint ráfordításával sikerült szoros mederbe terelni, lefedni, a járókelők elől végleg eltüntetni a község szégyenfoltját. Volt, nincs! Fölötte út halad vagy virág dí­szeleg. Jöhet a következő község­fejlesztési munka.. . Jön is! — újságolták. Javában halad a művelődési ház tatarozása, teljes felújítása. Azt mondják: hatalmas munka, de mindezek el­lenére már júliusra szeretnék átad­ni rendeltetésének. FÜRDŐHELY Már-már szertartásos az a mű­velet, ahogyan Pilismaróton a fürdőhelyet kijelölik a Duna men­tén. Az egy idényre szóló strand területének meghatározásánál fel­tétlenül ott kell lennie a vízrendé­szeti szakembernek, s a községi tanács megbízottjának, valamint a többi illetékesnek". így tör­tént ez most is, a marótiak mégis állítják: az idei helykijelölés kü­lönbözik az előző éviekétől. Most nem csak az erre leginkább meg­felelő terület kijelölésével törőd­tek, külön gondot fordítottak az ellátásra, a szolgáltatásokra is. Falatozót, sportszerkölcsönzőt nyitnak; a sátrak leveréséhez kia­dott területeken talajegyengetést végeznek, ivóvízvételről gondos­kodnak — hogy csak a legfonto­sabbakat soroljuk. GALÉRIA, MÉLTÓ KÖRNYEZETBEN Az utóbbi időben egyre többet tesznek Pilismaróton a község szépítéséért, a Dunakanyarhoz méltó vendégfogadásért. Ide sorol­hatjuk például a Heckenast-kastély udvarán és környékén végzett tatarozási, csinosítgatási munkálatokat is. A közelmúltban nagy eseményre került itt sor: a korábban bur­gonyatárolásra használt pincéből kiállítótermet, galériát alakítot­tak ki a maróti mesterek; két esztendeig tartott a felújítási munka, melynek értéke több, mint negyedmillió forint. A marótiak virágtelepítés címén csupán a szombathelyi tsz-tői mintegy 2500 tő nemes virágot vásároltak, s ültettek el a parkok­ban, köztereken. Sajnos, egyes lakók saját portájukra ültették a közterekre szánt virágokat. A tanácselnök kérte, hogy e lap hasábjain is buzdítsuk a község lakóit: minél több muskátlival és más hagyományos virággal díszít­sék utcára nyíló ablakaikat, tornácaikat, erkélyeiket. Tessenek hát bekapcsolódni ebbe a hagyományos, nemes akcióba! Rovatszerkesztő: Kiss József TŰZOLTÓ HÍRADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom