Esztergom és Vidéke, 1990

1990. június / 10. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 UTCANÉV VÁLTOZÁSOK Esztergom Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1990. május 10-i ülésén a- következő utcák nevének megváltoztatásáról döntött. Régi név Uj név Bacsó Béla utca Budapesti utca A város délkeleti részén az 1920-as években kertes családi házak épültek. 1926-tól 1948-ig Budapesti utcának hívták. A VB. ezt a régi elnevezést fogadta el. Kartaly István utca Telegdy Csanád utca Szentgyörgymező egyik utcája. Telegdy Csanád (1333-1349) esztergomi érsek. A nagyműveltségű főpap családja az Anjou-ház szolgálatában állott. Ő maga is Károly Róbert titkos jegyzője. Újra alapította a Szentgyörgy mezei prépostságot és társaskáptalant. Esztergom hírnevét nagy építkezéseivel emelte. A megrongálódott Szent Adalbert székesegyházat újra építtette. Megerősíttette az alapokat és a falakat. A királyi palota gótikus átépítése is az Ő nevéhez fűződik. Az érseki palotát is felújította. Az érseki Vízivárost falakkal és tornyokkal védte meg. Miklósi György utca Szentpál utca A város délnyugati részén az 1960-as években kiépült utca. Ezen a területen volt a középkori Szentpál település, amelynek első okleveles említése 1236-ból való. Szentkirályi keresztesek, érseki és káptalani népek egyaránt lakói voltak. A török uralom alatt pusztult el. A VB. a névadással Esztergom egyik jelentős középkori településének nevét kívánja megőrizni. Rózsa Ferenc utca Erzsébet királyné utca A VB döntésével az utca 1950 előtti nevét kívánja visszaállítani. Erzsébetnek (1837-1898) Esztergomban is jelentős kultusza és népszerűsége volt. Rudas László utca Árok utca Az utca nyomvonala középkori eredetű. Már az 1200-as években itt húzódott a királyi város fala, amelyet védelmi célból széles vizesárok övezett. Ezért a 19—20. században Árok utcának (sornak) hívták. A VB. úgy döntött, hogy a sok évszázados elnevezést eleveníti fel, annak ellenére, hogy az árkot az 1960-as években betöltötték. / Ságvári Endre út Táti út Az út, mivel Tátra vezet,a 18. századi forrásokban már Táti útként szerepel 1948-ig. A VB. több évszázados elnevezését kívánja visszaállítani. Sallai Imre utca Terézia utca Az utca az 1760-as években épült be, amely egyben a Teréz-város főutcája volt, s Teréz utcának hívták. Az elnevezés Mária Teréziához kapcsolódik, aki több jelentős építkezést támogatott Esztergomban. A várhegyen 1767-ben templomot építtet. A Tanácsháza tornyos bal szárnyát, ami 1880-ig a Bencés Gimnázium volt,ő építtette. A VB. a városrész és az utca 18. századi névhasználatát kívánja feleleveníteni. Szabad Május 1. sétány Gesztenye fasor A sétány 1864-ben épült ki, s gesztenye fáit is a múlt században ültették, 1950 előtt több elnevezése is volt. A VB. a hangulatos 19. századi neve mellett döntött. Szokob János utca Széchy Dénes utca Az utca Szentgyörgymezőn épült az 1960-as években. Széchy Dénes (1440—1465) esztergomi érsek. A Hunyadiak nagy híve. Mátyás királlyá választásában is kiemelkedő érdemei voltak. Ő koronázta meg 1464-ben. A bencés rendnek vissza szerezte birtokait, kolostorait. Jogaik visszaállításával éledt újra a rend Magyarországon. Esztergom fényét építkezéseivel emelte. 1449-ben tartományi zsinatot tartott, amelynek feladata a főszékesegyház helyreállítása volt. A templom és vár építkezéseihez az érseki vagyon mellett saját családi vagyonát is felajánlotta és felhasználta. A VB. azért döntött Széchy Dénes neve mellett, mivel a másik nagy építtetőről rTelegdy Csanádról, a harmadik nagy építtetőről,Vitéz Jánosról, a vár védelmezőjéről,Bajóti Simonról, Rozetti Lázár diákról és Hunyadi Jánosiól is a közelben van utca elnevezve. Tököly Imre utca Szent György utca Az utcát lakói ma is 1950 előtti nevén emlegetik. A középkorban a Duna mellett és környékén állt a 12. században alapított Szent György prépostság, amelyet Szentgyörgymező település övezett. A VB. döntésével a középkori település nevét, s a korábbi utca nevét kívánja megőrizni. Vasút utca Kovácsi utca Az utca az 1950-es években épült ki a vasútállomásig. A VB. az utcanévadó bizottság véleményét, valamint a lakossági kérést egyaránt figyelembe vette, amikor az utcát az Árpád-kor egyik legfontosabb településéről

fKovácsiról nevezte el. Kovácsi a 9. századtól lakott település volt, a mai vasútállomás környékén. A vár és a királyi város pénzverői laktak itt. A 11. században a magyarországi pénzverés központja. A török pusztításig királyi birtok volt. Zalka Máté utca Simor János utca Az utcát 1878-ban, még az érsek életében nevezték el, s így hívták 1950-ig. A város lakói sokan ma is csak így emlegetik. Simor János (1813-1891). .a 19. század legjelentősebb érseke. Intézmények sorát hozta létre. Ö építtette az új érseki palotát, amelyben megvetette a mai Keresztény Múzeum, Simor Könyvtár és Primási Levéltár alapjait. A Dobozi utcai kórház is az Ő adományából létesült. Zója utca Becket Tamás utca Az utca a Szenttamás hegyre, a kálváriához vezet. Régen Kálvária út volt a neve. Mivel ilyen út már van, közigazgatásilag nem lehet két hasonló elnevezés. Becket Tamás (1118-1170) canterburi érsek. Tiszteletére ahegyen 1173-1204között templomot és prépostságot emeltek, amely az 1543-as ostrom során megsemmisült. Tisztelt olvasónk! A VB. utcanévváltozásokkal utoljára a június 21-i ülésén kíván foglalkozni, amennyiben újabb lakossági javaslat érkezik. Kérjük, hogy az elnevezésekkel kapcsolatos észrevételeiket Simon Tibor mb. tanácselnök úrnak tegyék meg, vagy hozzám juttassák el. Dr. Pifkó Péter Pf. 19. Délnyugat-Pilis helynevei KESZTÖLC A szó legkorábbi írásos előfordulása 1075. évből való. A szláv eredetű kosztelec (kosztolec) eredeti jelentése: kis (erőd) templom. Lakosai hajdan magyarok voltak. Ezt a régi dűlőnevek bizonyítják: Cseresznyéshát, Csurgó, Gerlekút, Bence-kút, Tatárszállás stb. A törökök távozása után szlovák telepesek népesítették be ismét a falut. Egy itt maradt és eléggé kiterjedt Kara nevű török család utódai mind a mai napig élnek ugyanezen a néven, fiziognómiai megjelenésükben is hordozva a török nemzet jellemzőit. POSTÁS ÚT Pilisszentlélek „utolsó postája" egészen az 1950-es évekig Kesztölc volt. Ezen a gyalogúton járt a mindenkori postás (legutoljára Bodacz István, külterületi kézbesítő). Idestova 30 éve autóbusz viszi-hozza már P-szentlélekre a postai küldeményeket, de a szóban levő út végérvényesen Postás út néven ismeretes környékszerte. KLASTROMPUSZTA (A zárványszerűen elhelyezkedő üdülőtelep és a környező erdő) A mai menedékház bejáratával szemben levő rommező az egyetlen magyar alapítású szerzetes közösség, a pálos rend (fehér barátok, keresztes barátok) bölcsője. A rendalapító Özséb (Eusebius; 1200 körül - 1270. jan. 20.) jómódú és nagy tudományú esztergomi kanonok (püspöki tanácsadó, püspöki megbízott) — miután IV. Béla király mellett alaposan kivette részét a tatáijárás utáni „második honalapításból" - 1246 táján, vagyonáról és rangjáról lemondva, a közeli Hármas barlangba (Leány-, Legény-, és Bivak barlang — vö. 2.7 pont) vonult remetéskedésre. Itt rövidesen maga köré gyűjtve a környéken élő többi pilisi remetét, 1250 körül a mai rommezővel azonos templomot és monostort alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére és közösségüket „Szent Pál első remete rendjének" nevezték el. A rend igen gyors virágzásnak indult. Tagjai magas fokon művelték a tudományt, a művészetet és a leggyakorlatiasabb ipari foglalkozásokat. Kódexmásolót, bibÜafordítót, orvost, orgonaépítőt, kőfaragót, építőmestert, ácsot, üvegfúvót, kertészt, haltenyésztőt éppúgy megtalálunk a szerzetesek között, mint politikust, szobrászt, festőt vagy művészi fafaragót. 1250-től 1304-ig e hely volt a rend központja. Ekkor tették át székhelyüket a lassan fővárossá válni kezdő Buda közelébe, Budaszentlőrincre. Ez a mai Budapesti Erdőfelügyelőség és -erdészet területével azonos, illetve szomszédos rommező. A rend ma főleg Lengyelországban működik, de — többek között — Svédország, sőt Amerika területén is van tudomásunk létezésükről. Ma csupán a hely - Klastrompusz ta - elnevezé se utal az egykori monostorra. A feltáró munkák — sajnos — befejezetlenül abbamaradtak. így továbbra is a föld mélye rejti az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend első monostorának maradványait. Ezek között ott nyugszik valahol Warsányi István pálos barát kőbe vésett, szép hexaméteres verse is a kolostor alapításáról: Egykor az úttalan pusztáknak útjain járva Nagy hegyek alján, kis kunyhókban laktak atyáink, S barlangok rejtették őket el a világtól. Boldog Özséb, ez a szent ember, remete, pap, emelte Itt a Keresztnek tiszteletére ezt a monostort. Jöttek is ide hozzá a testvérek seregestől, S elhagyva a magányt, kezdtek közös életet élni. Innen terjedt szét a világra Remete Szent Pál Rendje, amelynek hófehér a ruhája, s a lelke. Nagy folyamok is ilyen kicsi forrásból fakadoznak. BENCE KÚT Ma néhány dagonyával tarkított 1-2 ár területű posvány jelzi az egykori kiépített forrás helyét. Zsarnóczay nevű községi jegyző 1864. febr. 28-án kelt jelentése szerint a közelben levő hajdani bencés kolostor emlékét őrzi e helynév. A környéket ismerő régészek valóban tudnak egy itt valahol épült bencés klastromról, amely nyom nélkül eltűnt a tatárjárás alkalmával. Talán ennek köveiből és romjaira építették monostorukat a fentebb részletesebben említett pálosok? Dobay Pál KRÓNIKA 1965 június 3-án az Esztergom Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 100.000,- Ft hitelt biztosított a Művelődési Ház folyamatban levő felújitására. 1840 június 16-án Esztergom szabad királyi város tanácsa a Nixbrod (ma Esztergom-Kertváros) eladását tárgyalta, tekintettel a város súlyos,24.040 ezüst forint adóssága kiegyenlítésére. Tekintettel, hogy a befolyó jövedelem nem biztosította az adósság kifizetését, elállt az eladástól. 1790 június 22-én Esztergom vármegye Nemesi Közgyűlése particuláris gyűlésén foglalkozott a Komárom vármegyétől való szétválás következtében a Duna tisztításának újjá rendezéséről, a közös eszközök tulajdonjogának rendezéséről. 1740 június 30-án Esztergom szabad királyi város tanácsa a gyulai plébános kérését tárgyalta, ami szerint az esztergomi Hersics Regina Gyulán pestisben elhalálozott. Végrendeletében szoborra Gyulának 200 Ft-ot hagyott. 1920 június 30-án Esztergom szabad királyi város képviselőtestülete ünnepélyesen megemlékezett a május 23-án elhalt, egykori neves polgármesteréről, Vimmer Imréről. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár FIGYELEM! Sürgősen és olcsón eladó üdülőtelek Esztergom-Búbánatvölgyben a horgásztavak közelében; 220 nöles, villany van, víz megoldható. Érdeklődni: Angyal Henrik 1213 Budapest XXI.ker. Damjanich u. 235. TAVASZI BARANGOLÁS Kárpátalján járt az EKE Az Esztergomi Kulturális Egyesület (EKE) 8 tagú küldöttsége Kárpátaljára látogatott a Magyar Kulturális Szövetség (MKSZ) keretében működő técsői Hollósy Simon Könyvbarát Kör meghívására. Elsőrendű célunk a kapcsolatfelvétel volt a két egyesület között, de egy kis kulturális programmal is kedveskedtünk vendéglátóinknak. Utazásunkat megszakítottuk Ungváron, ebben a még ma is kedves városkában. Rövid séta után técsői barátaink ajánlására megkerestük Dupka Györgyöt, az MKSZ titkárát, aki beszélt nekünk Kárpátaljáról, Szövetségükről, a nemzetiségi kérdésekről, munkájukról, eseményeikről. Az MKSZ minden magyar-lakta településen működik, nyíltan, bátran, szabadon. A 200 000 magyart (hivatalosan 144 000) számláló nyelvi közösség 30 000 taggal képviselteti magát e pártként tevékenykedő, jogi személyként bejegyzett Szövetségben. Beszélgető partnerünk beszélt március 15.-e közös megünnepléséről a ruszinokkal, a Turul-szobor avatásáról, ahol 20 000 ember volt jelen, az áldozatok számbavételéről, emléktáblák avatásáról. Ismertette az MKSZ 7 munkabizottságát (legjobb az oktatási, de van hagyományőrző, jogi, szociológiai, művelődési, anyanyelv-politikai és a titkárság), a 7 tagú elnökséget, az 52 fős választmányt, területi szerveződésüket. Szóba került sikeres szereplésük a választásokon, hitéletük, áldozatkészségük, amivel visszakapott templomaikat (kopekenként összeadva a pénzt) helyreállítják. Dupka György elmondta, hogy a tömbben élő magyarság KIÁLLÍTÁS Amatőr realista festőművészek tekinthetik meg a látogatók. A kikiállítása kezdődik június 12-én állítás hete alatt egyes képek 16 órakor a csolnoki Művelődési megvásárolhatók. Házban. Minden érdeklődőt szeretettel Szabó Andrásné Tóth M. Zsu- várnak az alkotók! zsannak és Kincses Balázs képeit -kgbizonyos autonómiára törekszik, de ettől a szórvány a létét félti. Megismerkedtünk az ukrán önállósodási törekvésekkel, a nemzetiségi ellentétekkel, a Kárpátalj a-i valóság bonyolultságával. Megerősödött bennünk a meggyőződés: csak a határok jelképessé válásával, az itt élő népek új viszonyainak megteremtésével térhet vissza ez a térség Európához. Técsői vendéglátásunk minden képzeletünket felülmúlóan szívélyes volt. A szívüket tették ki ezek az emberek! Másnap egy Aknaszlatina - Rahó -Kőröspatak-Tatár-hágó kirándulást tettünk. Nem részletezzük a gyönyörű tájat, a sóbányát. E sorok írójára nagy hatással voltak azok az egyszerű emberek, akikkel találkoztunk, akiknek intelligenciája, tartása, lelkesedése és ismeretei ámulatba ejtettek. Egyikük a szórvány Rahón 170 magyar származású gyerek magyamyelvi oktatásét szervezte meg, házigazdáink és vezetőnk a kiránduláson, ismerte történelmünket, de a mai magyar valóságot is. Értelmiségük a magyarság vezetését hivatásának tekinti, sok értékes emberük van. Szerda este 300-350 fő(!) jött el a református templomban tartott ünnepségre, ahol Sik Sándor Keresztútját adtuk elő. (Milyen műsort kellene szervezni Esztergomban, hogy ekkora közönség legyen?!) A kórus szépen énekelt... Örök élményünk a végén elénekelt Himnusz. A templomi ünnepséget diavetítés követte Esztergomról, majd egy 60 év körüli asszony egy szép verset szavalt el. Elutazásunk előestéjén késő éjszakába nyúló beszélgetések következtek. Az EKE a kapcsolatok folytatására törekszik. Június 10.-én a técsői kórus énekel az esztergomi református templomban a 10 órai Istentiszteleten, este pedig ökumenikus egyházi zenei áhítat lesz a Belvárosi Templomban. Tiszteljük meg jelenlétünkkel igyekezetüket, amivel kulturájukat—kulturánkat, hitüket és magyarságukat ápolják! Tanulhatunk tőlük! G. Lajos