Esztergom és Vidéke, 1990

1990. április / 7. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 HELIKON SZÜZEI A klasszikus görög világban még volt állandó lakehlyük a művészetek ihletőinek, a múzsáknak. Boldog paradicsomi életüknek azonban a görögség leáldoztával vége szakadt. Ezután hosszú, bolyongó életre ítéltettek. Vándorlásuk során kevés helyen tudtak hosszabb időre megtelepedni. De volt ilyen hely — mint azt egy frissen megjelent kötetben Nagyfalusi Tibor és Virág Jenő is bizonyítja —: Esztergom. Városunkról szólva Babits így kérdez: „. . . Hol akad. . . még egy ilyen múlttal beitatott környék". . . „A múlt lelkét beitta ez a föld, s talán majd táplálni fogja vele. . . a jövő lelkét is" — adja rá a választ. Az Esztergomi Helikon című breviárium — olvasmányok az év minden napjára — a hely szellemének áldozó írók műveit fogja egybe, Marcus Auréliustól Csoóri Sándorig. S ők, a hely igézetétől szabadulni nem tudók sokan voltak. A szerkesztőknek talán épp emiatt volt nehéz dolguk. Kétezer év irodalmából kimetszeni — néha szikével — azt, ami maradandó, szakavatott mestert kíván. Ilyen súlyos örökség alatt — egy kis mitológiai túlzással élve — csak a földgömböt tartó Atlasz görnyedt. A gyűjteménynek most csak az első kötete jelent meg — a tervezett háromból. Ebben a kezdetektől 1526-ig terjedő időkből származó alkotásokat, valamint az e korról szóló mai szerzők műveit találhatjuk. Ez a megoldás merész huszárvágásnak bizonyult: a hasonló kiadványok szerkesztői, ismereteim szerint, csak az egy korból származó írásokat gyűjtötték együvé. A jelen kötetben Szabó Magda: Az a szép fényes nap;Kós Károly: Az országépítő és Hegedűs Géza versei képviselik többek között a mai írókat. Első olvasatra szokatlan ez a megoldás, azonban a szerkesztők nem a krónikák lábjegyzetekkel megtűzdelt jegyzékét kívánták adni, hanem válogatott olvasmányok könyvét, szellemi csemege gyanánt. Bizonyára igazuk volt, hiszen könnyen elveszhettek volna a névés műdzsungelben. (Pifkó Péter helytörténész szerint a századfordulón kiadott 14 kötetes Szinnyei-féle életrajzi lexikonban — Móra Ferenc „nagy hulla-tár"nak nevezte — több mint 1000 esztergomi vonatkozású név szerepel.) Az első kötet előszavát, „az Esztergomi Helikonra vezérlő kalauzt" Nagyfalusi Tibor írta. Eszszéje méltó az utána fölsorakozó elődökhöz. Ezek közül egynehány: a Szent István-legenda (1100 körül), Heltai Gáspár krónikája (1575), Makkai Sándor: Magyarok csillaga (regény, 1937), Szent László és a kunok (monda), Kodolányi János: Julianus barát (regény, 1938), Rogerius mester Siralmas éneke (1243 körül), Janus Pannonius Vitéz Jánost dicsérő verse (1465) — csupán néhány cím a tartalomból, de Mikszáth és Jókai egy-egy művének részletével úgyszintén találkozhatunk. Jómagam csak a Nibelung-mondakör esztergomi iejezetét hiányolom. Különösen most, amikor tagjai lettünk a Nibelung-városok szövetségének: A szerkesztők érezhetően Szerb Antalt tekintették mércének: a tudós tanár szinte észrevétlen emelt magához. Babits Esztergom tájékát „múlttal megtrágyázott föld"-nek nevezte. Erről írni, erről kötetet kiadni csak nagy belbeccsel és igényes külcsinnel lehet. Ez utóbbiról a szép elrendezés, a szerencsés kézzel választott archaikus ízű betűtípus árulkodik. A válogatás kapcsán érdemes volna megfontolni egy tudományos igényű esztergomi irodalmiművészeti—történelmi kislexikon kiadását. De ennek ikertestvére, egy ismeretterjesztő szándékkal írt összefoglaló Esztergom-történet is hiányzik könyvespolcainkról. Végezetül engedtessék meg egy személyes emlék: Évekkel ezelőtt Nagy falusi Tiborral Pilismaróton járva Esztergom szellemiségéről beszélgettünk, amit ő emlegetni is nagyzolásnak tartott. Ez olyan, mint ha Pilismarót szellemi kisugárzásáról áradoznánk — érvelt. Nos, kedves tanár úr, kötete okán ez az állítása nem állja meg a helyét. így a jelesen még gondolkozunk. .. Sebő József Kisgép-forgalmat Esztergomban Megszoktuk már, hogy Esztergom égboltján motoros- vitorlázó- és sárkányrepülőgépek tűnnek fel. Nagy magasságban a nemzetközi járatok gépei húzzák a kondenz-csíkot. A szovjet helikopterek csattogását viszont — reméljük - már soha nem kell hallanunk. Aki nem ismeri a reptér életét, legfeljebb sejtheti, hogy ott is milyen gondokkal küzdenek. A gondok ellenére Esztergom sorsát meghatározó tervekkel is előálltak a reptériek. Szólaljanak meg ők, az illetékesek: KRASZLÁN GÁBOR repülőgépparancsnok, az esztergomi motoros- és sárkányrepülő szakosztály vezetője olyan ember, aki a terveit meg is valósítja!—Elkerülhetetlen az ún. kisgépforgalom megteremtése. Hihetetlen előnyt jelentene Esztergomnak, ha nemzetközi közforgalmi reptér lenne itt. Ferihegy már telített, s főleg: nem tudja fogadni a hazánkban leszállni kívánó kisgépeket (például a nyugati üzletembereket.) Esztergom viszont nyugodt hely, Pesthez közel. Gondoljunk a pápalátogatásra, a világkiállításra, a Forma 1 versenyre, vagy a Suzukira! Ha elteijed Európában, hogy Esztergom egy olyan „belépő pont", ahol perceken belül megtörténik a vendég útlevél- és vámvizsgálata, ez olyan fellendülést hozhat a városnak, mint például egy nagy nyugati gyár idetelepítése. A HM hozzáértő, képzett illetékesei, a határőrség és a vámhatóság bizonyára támogatná javaslatunkat. A megvalósításhoz sok pénz kell! Ki kell építeni egy olyan repülőteret, ahol megfelelő műszaki ellátást, szállást, bármilyen szolgáltatást megkaphat az itt leszálló vendég. Ha kell, autót is bérelhessen. S tudjunk programot ajánlani! Később mi is pénzhez juthatunk, pl. motoros repülőgép- és sárkány-oktatásból, vagy repülőgépes szolgáltatásokból (áru-, utas-szállítás, repülő túrák bel- és külföldi -, légi-taxi, természetvédelmi megfigyelés, filmezés, fotózás...) De szép pénzt hozhat a leszállási- és parkolási díj is. Versenyek, bemutatók is rendezhetők. Összegezve: Esztergom különleges lehetőséget teremthetne a keleti-nyugati kapcsolatok bővítéséhez. Gábor estig mondaná, de Pestre kell mennie, mert Ciprus szigetére repül. S búcsúzóul még egy jelszót „bemond": ne csak a katonák uralják a légteret. Ez azt jelenti, hogy az ún. alacsony légterű repülést civilek is irányíthassák, és oldjuk fel a bürokratikus rendeleteket! LISZKAI GYULA (Országos Repülési Főnökség, MHSZ) határozott véleménye, hogy a jelenlegi helyzetben a millió tilalommal körülbástyázott katonaság nem érdekelt ilyen és hasonló ügyekben! A Légügyi Hatóságnak, a Közlekedési Minisztérium szervének azonban már vannak konkrét tervei az alsó légtér felszabadítására. SZALÁNCZAI PÉTER, az Esztergomi Repülő Klub elnöke is megerősíti, hogy mindezt szakértőkkel együtt kell kidolgozni. Elmondták, hogy terveiket illetően, többször is beszéltek Simon Tibor megbízott tanácselnök úrral, aki már érdeklődött a helyi határőrség parancsnokánál, Erős Ferenc úrnál, hogy náluk mi a hivatalos út a határőr-szolgálatot illetően. Erős úr közölte, hogy az Országos Parancsnokság dönt ez ügyben. A helyiek a döntést nemcsak kötelezően, de szívesen végrehajtják. SIMON TIBOR úr szintén Ígéretes jövőt lát a repülőtér ilyetén való átépítésében. Véleménye szerint nemcsak légi, hanem vizi kikötőre is szükség lenne Esztergomban, amit főleg a Suzuki cég kér. Kedves Esztergomiak! Gondoljuk meg, mit teszünk! Van egy zsúfolt országútunk Pest felé. A Dunakanyart és Dobogókőt hagyjuk érintetlenül!!! Vasútunk: nem kihasznált. Duna-kikötőnk sem! Repülőterünk sem! Mi reményünk van arra, hogy Esztergom, mint „Duna-zúg" megszűnjön, és végre fejlődésnek induljon ez a páratlan fekvésű, páratlan történelmű — és páratlanul elnyomott — város?! A Kraszlán-, Szalánczai- és Liszkai-féle emberek sokaságára van szükségünk! Tanácselnökünk jó szándéka is kevés! Ezért: a város vezetőségének - és a város minden szervezetének szüksége van arra, hogy érezze a lakosság egyetértő, sőt: követelő, számonkérő jelenlétét Jómagam nemcsak azért pártolom a légikikötő ügyét, mert gyerekkorom óta a falat is kiesik a számból, ha repülőgépet látok, de azért is, mert ez óriási, páratlan lehetőség lenne szeretett városunknak, vagyis Esztergom is csatlakozhatna Európához! Remélem rövidesen sikerekről is beszámolhatok. Kérem a pártokat, a társadalmi szervezeteket, városunk polgárait, csatlakozzanak elképzelésünkhöz! Dr. Söröss Jenő Hogyan választottunk Talán nem érdektelen statisztikai adatokat közlünk, bár tudjuk: első olvasásra még a politika iránt érdeklődő olvasónak is száraznak tűnhetnek. Hangsúlyozzuk: az adatok közlésével csupán háttérinformációt szándékszunk nyújtani arról: miként is választottunk négy évtized óta először — szabadon. A végső helyezéstől függetlenül, minden volt jelöltnek köszönjük helytállását, a közösségért vállalt megmérettetést, a szándékot, hogy érdekeinket az Ország Házában képviselje. MÁTYÁS-KORI OKLEVELEK A MEGYEI LEVÉLTÁRBAN A napokban kezdődtek a megemlékezések Mátyás király halálának félévezredes időpontjáról. Mátyás királyt 1458. január 24-én, a főpapok és főurak előző napi döntése után, a Duna jegén kiáltották ki Magyarország királyának. 1490. január 6-án Bécsben halt meg. Több mint három évtizedes uralkodásának mérlegéről, eredményeiről, sikertelenségeiről ma is vitatkoznak a történészek. Mátyás uralkodásának talán legfontosabb forrásai az általa kiadott oklevelek, illetve az uralkodása alatt született oklevelek. A részletesen fel nem dolgozott oklevelek számát 30.000-re becsülik a történészek. A Komárom-Esztergom Megyei Levéltár őrizetében levő Mátyás-kori oklevelek száma meghaladja a százat, ebből a királyi oklevelek száma 27. Meg kell jegyezni, hogy Esztergomban a Prímási Levéltár és az Esztergomi Székesfőkáptalan Levéltára is őrzi nagy királyunk okleveleit. Időrendben az első 1458. július 22-én kelt Budán, amelyben „Nos Mathias dei gratia Rex Hungáriáé Dalmatiae Croatiae etcetera" — tehát: Mi Mátyás király Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya — intézkedik, az esztergomi káptalanhoz fordulva, egy sziget tulajdonjogával kapcsolatban, amely Esztergom vármegye területén fekszik. Az oklevelet papírra írták, s összehajtva a király pecsétjével zárták le, amelynek ma már csak a nyoma látszik.- Az oklevelek dátumozásából a király tartózkodási helyére is következtethetünk. 1458. szeptember 8-án Szegeden kelt az időrendben következő oklevél, amelyet pergamenre írtak, lévén, hogy adománylevél volt. Ezt nem zárópecséttel látták el, hanem az oklevél szövege után rányomott pecséttel erősítették meg, amit a rongálódástól négyszög alakú papír védett. Az oklevél hátlapjára félig latin, félig magyar tárgymeghatározás került: „Mathiae Regis Donatio Szentkirály es Aszonytelekrul való level pro Georgio Filio Ladislai de Keszi". Esztergom szempontjából érdekes az 1468. március 27-én Esztergomban kelt királyi oklevél, amely az esztergomi káptalan és Esztergom város vitájában döntött. Esztergom környékét érintette az 1475. szeptember 11-én Budán kelt oklevél, amelyben Mátyás már magát Csehország királyának is nevezte. A Lábatlanon birtokos Lábatlani Gergely tett panaszt a király előtt, hogy a királyi személynök és az itélőmesterek egy ellene folyó perben ítéletet hoztak, de az ítéletlevelet neki nem adták ki. A király megparancsolta, hogy az ítéletlevelet adják ki Lábatlani Gergelynek. Időrendben az utolsó az 1489. november 3-án kelt oklevél, amelyben Mátyás magát Magyarország és Csehország királyának, Ausztria hercegének nevezi. A levéltárunkban őrzött oklevelek természetesen nem a politikai döntésekkel, hadjáratokkal kapcsolatosak, hanem azokkal a mindennapi ügyekkel, amellyel a király és tisztviselői foglalkoztak. Színes és változatos élet egy-egy mozaik darabját adják. A Mátyás-kori Magyarország a mainál teljesebb képét majd akkor tudják megrajzolni a történészek, ha a ma kevéssé ismert oklevelek tízezreit feldolgozzák. Ortutay András A március 25-i választásokon az 5.sz. egyéni választókerületben 44 971 polgár élhetett volna szavazati jogával. Ezzel szemben 29 730 volt a leadott szavazatok száma, tehát a polgárok 66,1 százaléka járult az urnákhoz. Érvényes volt 29 247 szavazat. Akárcsak a novemberi népszavazáson, térségünkben most is az országosnál valamivel jobb volt az ún. szavazómorál. Az első fordulóban, választókerületünk összesített jegyzőkönyvi adatai szerint, a következő eredmény született: 1. Dr. Arató Géza (SZDSZ, 8445,28,87%) 2. Horváth Zsolt (MDF, 4 507, 15,42%) 3. Dr. Ugrin Emese (KDNP., 4 007, 13,70%) 4. Juhász Józsefné (V.P., 2 442, 8,34%) 5. Dr. Haller Zoltán (MPSZ, 2 177, 7,44%) 6. Knapp János Pál (FIDESZ, 2 138,7,31%) 7. Sasvári József (Agrárszövetség 1 800, 6,15%) 8. Dr. Nemes Tamás (HVK, 1 728, 5,90%) 9. Csóka Ferenc (FKgP., 1 467, 5,01%) 10. Mihalovics András (HVK— Dorog, 536, 1,83%) Most pedig szűkítsük a kört magára Esztergom városára. Itt a 29 szavazókörben 14 006 érvényes szavazatot számláltak, ez pedig az egész választókerületben leadott voksok 47,3 százalékát jelentette. Nos, hogyan is oszlottak meg ezek a szavazatok a legtöbbet kapott jelöltek között? A 29 szavazókörből 24-ben dr. Arató Géza, öt szavazókörben pedig dr. Ugrin Emese nem került be az. első három közé, a kerületben végül is második helyen vegzett Horváth Zsolt pedig két szavazókörben került ki a „hármas mezőnyből". Az általunk végzett összesítés szerint Esztergom városában — tehát nem az egész 5.sz. kerületben! - dr. Arató Géza 4 468, dr. Ugrin Emese 2 670, Horváth Zsolt pedig 2 036 érvényes szavazatot kapott. A negyedik-tizedik helyen végzett jelöltek a maradék 4832 szavazaton osztozkodtak. Az érvényes szavazatok alapján megállapítható, hogy dr. Arató Géza össz-szavazatainak 52,9 százalékát, dr. Ugrin Emese 66,6 százalékai, Horváth Zsolt pedig a 45,1 százalékát köszönhette az esztergomiaknak. Természetesen, a második fordulóra a számok is, az arányok is változtak, hiszen csak hárman indulhattak. Az április 8-i fordulóra 45 191 választópolgár neve szerepelt a voksra jogosultak listáján. Közülük 21 458-an szavaztak érvényesen, tehát 47,48 százalék, azaz 18,62 százalékkal kevesebben, mint az első fordulóban. Most dr. Arató Géza 10 167 szavazattal lett ismét első, 5 870 szavazat Horváth Zsolt mellett szolt, s így második lett, dr, Ugrin Emese pedig 5 4,.i szavazattal a harmadik. Magáoan iiaztergom városában - a voksok alapján — dr. Arató Géza 5 288 (52,01%), dr. Ugrin Emese 3 413 (62,96%), Horváth Zsolt 2 640 (44,97%) támogatót tudhat maga mögött. A város 29 szavazókörében dr. Arató Géza 25-ben lett első, négyben második, dr. Ugrin Emese két körben első, 20-ban második, hétben harmadik, Horváth Zsolt 8-ban második, 21-ben pedig a harmadik. Az 5.sz. választókerület 21 458 szavazatából 11 341-et Esztergom polgárai adtak le, tehát az összszavazatok 52,85 %-át, s ez jelzi, hogy városunk a második fordulót valóban döntőnek, rendkívül fontosnak érezte! KoditekPál