Esztergom és Vidéke, 1990

1990. április / 7. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 HELIKON SZÜZEI A klasszikus görög világban még volt állandó lakehlyük a művésze­tek ihletőinek, a múzsáknak. Boldog paradicsomi életüknek azonban a görögség leáldoztával vége szakadt. Ezután hosszú, bo­lyongó életre ítéltettek. Vándor­lásuk során kevés helyen tudtak hosszabb időre megtelepedni. De volt ilyen hely — mint azt egy frissen megjelent kötetben Nagy­falusi Tibor és Virág Jenő is bi­zonyítja —: Esztergom. Városunkról szólva Babits így kérdez: „. . . Hol akad. . . még egy ilyen múlttal beitatott kör­nyék". . . „A múlt lelkét be­itta ez a föld, s talán majd táp­lálni fogja vele. . . a jövő lelkét is" — adja rá a választ. Az Esztergomi Helikon című breviárium — olvasmányok az év minden napjára — a hely szel­lemének áldozó írók műveit fogja egybe, Marcus Auréliustól Csoóri Sándorig. S ők, a hely igézetétől szabadulni nem tudók sokan vol­tak. A szerkesztőknek talán épp emiatt volt nehéz dolguk. Két­ezer év irodalmából kimetszeni — néha szikével — azt, ami ma­radandó, szakavatott mestert kí­ván. Ilyen súlyos örökség alatt — egy kis mitológiai túlzással élve — csak a földgömböt tartó Atlasz görnyedt. A gyűjteménynek most csak az első kötete jelent meg — a tervezett háromból. Ebben a kez­detektől 1526-ig terjedő időkből származó alkotásokat, valamint az e korról szóló mai szerzők műveit találhatjuk. Ez a megoldás merész huszárvágásnak bizonyult: a hasonló kiadványok szerkesztői, ismereteim szerint, csak az egy korból származó írásokat gyűjtöt­ték együvé. A jelen kötetben Szabó Magda: Az a szép fényes nap;Kós Károly: Az országépítő és Hegedűs Géza versei képviselik többek között a mai írókat. Első olvasatra szokatlan ez a megoldás, azonban a szerkesztők nem a krónikák lábjegyzetekkel megtűzdelt jegyzékét kívánták ad­ni, hanem válogatott olvasmányok könyvét, szellemi csemege gya­nánt. Bizonyára igazuk volt, hiszen könnyen elveszhettek volna a név­és műdzsungelben. (Pifkó Péter helytörténész szerint a század­fordulón kiadott 14 kötetes Szinnyei-féle életrajzi lexikonban — Móra Ferenc „nagy hulla-tár"­nak nevezte — több mint 1000 esztergomi vonatkozású név sze­repel.) Az első kötet előszavát, „az Esztergomi Helikonra vezérlő ka­lauzt" Nagyfalusi Tibor írta. Esz­széje méltó az utána fölsorakozó elődökhöz. Ezek közül egyne­hány: a Szent István-legenda (1100 körül), Heltai Gáspár kró­nikája (1575), Makkai Sándor: Magyarok csillaga (regény, 1937), Szent László és a kunok (monda), Kodolányi János: Julianus barát (regény, 1938), Rogerius mester Siralmas éneke (1243 körül), Ja­nus Pannonius Vitéz Jánost di­csérő verse (1465) — csupán né­hány cím a tartalomból, de Mikszáth és Jókai egy-egy művé­nek részletével úgyszintén talál­kozhatunk. Jómagam csak a Nibelung-mon­dakör esztergomi iejezetét hiányo­lom. Különösen most, amikor tagjai lettünk a Nibelung-városok szövetségének: A szerkesztők érezhetően Szerb Antalt tekintették mércének: a tudós tanár szinte észrevétlen emelt magához. Babits Esztergom tájékát „múlt­tal megtrágyázott föld"-nek ne­vezte. Erről írni, erről kötetet kiadni csak nagy belbeccsel és igényes külcsinnel lehet. Ez utób­biról a szép elrendezés, a szeren­csés kézzel választott archaikus ízű betűtípus árulkodik. A válogatás kapcsán érdemes volna megfontolni egy tudomá­nyos igényű esztergomi irodalmi­művészeti—történelmi kislexikon kiadását. De ennek ikertestvére, egy ismeretterjesztő szándékkal írt összefoglaló Esztergom-történet is hiányzik könyvespolcainkról. Végezetül engedtessék meg egy személyes emlék: Évekkel ezelőtt Nagy falusi Tiborral Pilismaróton járva Esztergom szellemiségéről beszélgettünk, amit ő emlegetni is nagyzolásnak tartott. Ez olyan, mint ha Pilismarót szellemi kisu­gárzásáról áradoznánk — érvelt. Nos, kedves tanár úr, kötete okán ez az állítása nem állja meg a he­lyét. így a jelesen még gondol­kozunk. .. Sebő József Kisgép-forgalmat Esztergomban Megszoktuk már, hogy Eszter­gom égboltján motoros- vitorlá­zó- és sárkányrepülőgépek tűnnek fel. Nagy magasságban a nemzet­közi járatok gépei húzzák a kon­denz-csíkot. A szovjet helikopte­rek csattogását viszont — remél­jük - már soha nem kell halla­nunk. Aki nem ismeri a reptér életét, legfeljebb sejtheti, hogy ott is mi­lyen gondokkal küzdenek. A gon­dok ellenére Esztergom sorsát meghatározó tervekkel is előálltak a reptériek. Szólaljanak meg ők, az illetékesek: KRASZLÁN GÁBOR repülőgép­parancsnok, az esztergomi moto­ros- és sárkányrepülő szakosztály vezetője olyan ember, aki a ter­veit meg is valósítja!—Elkerülhe­tetlen az ún. kisgépforgalom meg­teremtése. Hihetetlen előnyt jelen­tene Esztergomnak, ha nemzetkö­zi közforgalmi reptér lenne itt. Ferihegy már telített, s főleg: nem tudja fogadni a hazánkban leszállni kívánó kisgépeket (példá­ul a nyugati üzletembereket.) Esz­tergom viszont nyugodt hely, Pesthez közel. Gondoljunk a pápa­látogatásra, a világkiállításra, a Forma 1 versenyre, vagy a Suzuki­ra! Ha elteijed Európában, hogy Esztergom egy olyan „belépő pont", ahol perceken belül meg­történik a vendég útlevél- és vám­vizsgálata, ez olyan fellendülést hozhat a városnak, mint például egy nagy nyugati gyár idetelepí­tése. A HM hozzáértő, képzett illetékesei, a határőrség és a vámhatóság bizonyára támogatná javaslatunkat. A megvalósításhoz sok pénz kell! Ki kell építeni egy olyan repülő­teret, ahol megfelelő műszaki el­látást, szállást, bármilyen szolgál­tatást megkaphat az itt leszálló vendég. Ha kell, autót is bérel­hessen. S tudjunk programot ajánlani! Később mi is pénzhez juthatunk, pl. motoros repülő­gép- és sárkány-oktatásból, vagy repülőgépes szolgáltatásokból (á­ru-, utas-szállítás, repülő túrák ­bel- és külföldi -, légi-taxi, ter­mészetvédelmi megfigyelés, filme­zés, fotózás...) De szép pénzt hozhat a leszál­lási- és parkolási díj is. Verse­nyek, bemutatók is rendezhetők. Összegezve: Esztergom külön­leges lehetőséget teremthetne a keleti-nyugati kapcsolatok bővíté­séhez. Gábor estig mondaná, de Pestre kell mennie, mert Ciprus szige­tére repül. S búcsúzóul még egy jelszót „bemond": ne csak a katonák uralják a légteret. Ez azt jelenti, hogy az ún. alacsony légterű re­pülést civilek is irányíthassák, és oldjuk fel a bürokratikus ren­deleteket! LISZKAI GYULA (Országos Re­pülési Főnökség, MHSZ) határo­zott véleménye, hogy a jelenlegi helyzetben a millió tilalommal körülbástyázott katonaság nem érdekelt ilyen és hasonló ügyek­ben! A Légügyi Hatóságnak, a Közlekedési Minisztérium szervé­nek azonban már vannak konk­rét tervei az alsó légtér felszaba­dítására. SZALÁNCZAI PÉTER, az Esz­tergomi Repülő Klub elnöke is megerősíti, hogy mindezt szakér­tőkkel együtt kell kidolgozni. Elmondták, hogy terveiket ille­tően, többször is beszéltek Simon Tibor megbízott tanácselnök úr­ral, aki már érdeklődött a helyi határőrség parancsnokánál, Erős Ferenc úrnál, hogy náluk mi a hivatalos út a határőr-szolgálatot illetően. Erős úr közölte, hogy az Országos Parancsnokság dönt ez ügyben. A helyiek a döntést nem­csak kötelezően, de szívesen vég­rehajtják. SIMON TIBOR úr szintén Ígé­retes jövőt lát a repülőtér ilyetén való átépítésében. Véleménye sze­rint nemcsak légi, hanem vizi kikötőre is szükség lenne Esz­tergomban, amit főleg a Suzuki cég kér. Kedves Esztergomiak! Gondol­juk meg, mit teszünk! Van egy zsúfolt országútunk Pest felé. A Dunakanyart és Dobogókőt hagyjuk érintetlenül!!! Vasútunk: nem kihasznált. Duna-kikötőnk sem! Repülőterünk sem! Mi re­ményünk van arra, hogy Eszter­gom, mint „Duna-zúg" megszűn­jön, és végre fejlődésnek indul­jon ez a páratlan fekvésű, páratlan történelmű — és páratlanul el­nyomott — város?! A Kraszlán-, Szalánczai- és Lisz­kai-féle emberek sokaságára van szükségünk! Tanácselnökünk jó szándéka is kevés! Ezért: a város vezetőségének - és a város min­den szervezetének szüksége van arra, hogy érezze a lakosság egyet­értő, sőt: követelő, számonkérő jelenlétét Jómagam nemcsak azért párto­lom a légikikötő ügyét, mert gyerekkorom óta a falat is ki­esik a számból, ha repülőgépet látok, de azért is, mert ez óriási, páratlan lehetőség lenne szeretett városunknak, vagyis Esztergom is csatlakozhatna Európához! Remélem rövidesen sikerekről is beszámolhatok. Kérem a pártokat, a társadalmi szervezeteket, váro­sunk polgárait, csatlakozzanak el­képzelésünkhöz! Dr. Söröss Jenő Hogyan választottunk Talán nem érdektelen statisztikai adatokat közlünk, bár tudjuk: első olvasásra még a politika iránt érdeklődő olvasónak is száraz­nak tűnhetnek. Hangsúlyozzuk: az adatok közlésével csupán hát­térinformációt szándékszunk nyújtani arról: miként is választot­tunk négy évtized óta először — szabadon. A végső helyezéstől függetlenül, minden volt jelöltnek köszön­jük helytállását, a közösségért vállalt megmérettetést, a szándé­kot, hogy érdekeinket az Ország Házában képviselje. MÁTYÁS-KORI OKLEVELEK A MEGYEI LEVÉLTÁRBAN A napokban kezdődtek a meg­emlékezések Mátyás király halálá­nak félévezredes időpontjáról. Má­tyás királyt 1458. január 24-én, a főpapok és főurak előző napi döntése után, a Duna jegén ki­áltották ki Magyarország királyá­nak. 1490. január 6-án Bécsben halt meg. Több mint három év­tizedes uralkodásának mérlegéről, eredményeiről, sikertelenségeiről ma is vitatkoznak a történészek. Mátyás uralkodásának talán leg­fontosabb forrásai az általa ki­adott oklevelek, illetve az uralko­dása alatt született oklevelek. A részletesen fel nem dolgozott ok­levelek számát 30.000-re becsülik a történészek. A Komárom-Esz­tergom Megyei Levéltár őrizeté­ben levő Mátyás-kori oklevelek száma meghaladja a százat, ebből a királyi oklevelek száma 27. Meg kell jegyezni, hogy Eszter­gomban a Prímási Levéltár és az Esztergomi Székesfőkáptalan Levéltára is őrzi nagy királyunk okleveleit. Időrendben az első 1458. július 22-én kelt Budán, amelyben „Nos Mathias dei gratia Rex Hungáriáé Dalmatiae Croatiae etcetera" — tehát: Mi Mátyás király Isten kegyelméből Magyar­ország, Dalmácia, Horvátország stb. királya — intézkedik, az esztergomi káptalanhoz fordul­va, egy sziget tulajdonjogával kap­csolatban, amely Esztergom vár­megye területén fekszik. Az okle­velet papírra írták, s összehajtva a király pecsétjével zárták le, amelynek ma már csak a nyoma látszik.- Az oklevelek dátumozásá­ból a király tartózkodási helyére is következtethetünk. 1458. szep­tember 8-án Szegeden kelt az idő­rendben következő oklevél, ame­lyet pergamenre írtak, lévén, hogy adománylevél volt. Ezt nem záró­pecséttel látták el, hanem az ok­levél szövege után rányomott pe­cséttel erősítették meg, amit a rongálódástól négyszög alakú pa­pír védett. Az oklevél hátlapjára félig latin, félig magyar tárgy­meghatározás került: „Mathiae Regis Donatio Szentkirály es Aszonytelekrul való level pro Georgio Filio Ladislai de Keszi". Esztergom szempontjából érde­kes az 1468. március 27-én Esztergomban kelt királyi oklevél, amely az esztergomi káptalan és Esztergom város vitájában dön­tött. Esztergom környékét érin­tette az 1475. szeptember 11-én Budán kelt oklevél, amelyben Mátyás már magát Csehország királyának is nevezte. A Lábat­lanon birtokos Lábatlani Gergely tett panaszt a király előtt, hogy a királyi személynök és az itélő­mesterek egy ellene folyó per­ben ítéletet hoztak, de az ítélet­levelet neki nem adták ki. A ki­rály megparancsolta, hogy az íté­letlevelet adják ki Lábatlani Ger­gelynek. Időrendben az utolsó az 1489. november 3-án kelt oklevél, amelyben Mátyás magát Magyar­ország és Csehország királyának, Ausztria hercegének nevezi. A levéltárunkban őrzött okle­velek természetesen nem a po­litikai döntésekkel, hadjáratokkal kapcsolatosak, hanem azokkal a mindennapi ügyekkel, amellyel a király és tisztviselői foglalkoztak. Színes és változatos élet egy-egy mozaik darabját adják. A Má­tyás-kori Magyarország a mainál teljesebb képét majd akkor tudják megrajzolni a történészek, ha a ma kevéssé ismert oklevelek tíz­ezreit feldolgozzák. Ortutay András A március 25-i választásokon az 5.sz. egyéni választókerületben 44 971 polgár élhetett volna szavazati jogával. Ezzel szemben 29 730 volt a leadott szavazatok száma, tehát a polgárok 66,1 százaléka járult az urnákhoz. Ér­vényes volt 29 247 szavazat. Akárcsak a novemberi népszavazá­son, térségünkben most is az or­szágosnál valamivel jobb volt az ún. szavazómorál. Az első fordulóban, választó­kerületünk összesített jegyző­könyvi adatai szerint, a következő eredmény született: 1. Dr. Arató Géza (SZDSZ, 8445,28,87%) 2. Horváth Zsolt (MDF, 4 507, 15,42%) 3. Dr. Ugrin Emese (KDNP., 4 007, 13,70%) 4. Juhász Józsefné (V.P., 2 442, 8,34%) 5. Dr. Haller Zoltán (MPSZ, 2 177, 7,44%) 6. Knapp János Pál (FIDESZ, 2 138,7,31%) 7. Sasvári József (Agrárszövetség 1 800, 6,15%) 8. Dr. Nemes Tamás (HVK, 1 728, 5,90%) 9. Csóka Ferenc (FKgP., 1 467, 5,01%) 10. Mihalovics András (HVK— Dorog, 536, 1,83%) Most pedig szűkítsük a kört ma­gára Esztergom városára. Itt a 29 szavazókörben 14 006 érvényes szavazatot számláltak, ez pedig az egész választókerületben leadott voksok 47,3 százalékát jelentette. Nos, hogyan is oszlottak meg ezek a szavazatok a legtöbbet kapott jelöltek között? A 29 szavazó­körből 24-ben dr. Arató Géza, öt szavazókörben pedig dr. Ugrin Emese nem került be az. első há­rom közé, a kerületben végül is második helyen vegzett Horváth Zsolt pedig két szavazókörben ke­rült ki a „hármas mezőnyből". Az általunk végzett összesítés szerint Esztergom városában — te­hát nem az egész 5.sz. kerület­ben! - dr. Arató Géza 4 468, dr. Ugrin Emese 2 670, Horváth Zsolt pedig 2 036 érvényes szava­zatot kapott. A negyedik-tizedik helyen végzett jelöltek a maradék 4832 szavazaton osztozkodtak. Az érvényes szavazatok alap­ján megállapítható, hogy dr. Ara­tó Géza össz-szavazatainak 52,9 százalékát, dr. Ugrin Emese 66,6 százalékai, Horváth Zsolt pedig a 45,1 százalékát köszönhette az esztergomiaknak. Természetesen, a második for­dulóra a számok is, az arányok is változtak, hiszen csak hárman indulhattak. Az április 8-i fordulóra 45 191 választópolgár neve szerepelt a voksra jogosultak listáján. Közü­lük 21 458-an szavaztak érvénye­sen, tehát 47,48 százalék, azaz 18,62 százalékkal kevesebben, mint az első fordulóban. Most dr. Arató Géza 10 167 szavazat­tal lett ismét első, 5 870 szava­zat Horváth Zsolt mellett szolt, s így második lett, dr, Ugrin Eme­se pedig 5 4,.i szavazattal a har­madik. Magáoan iiaztergom váro­sában - a voksok alapján — dr. Arató Géza 5 288 (52,01%), dr. Ugrin Emese 3 413 (62,96%), Horváth Zsolt 2 640 (44,97%) támogatót tudhat maga mögött. A város 29 szavazókörében dr. Arató Géza 25-ben lett első, négyben második, dr. Ugrin Emese két körben első, 20-ban második, hétben harmadik, Hor­váth Zsolt 8-ban második, 21-ben pedig a harmadik. Az 5.sz. választókerület 21 458 szavazatából 11 341-et Esztergom polgárai adtak le, tehát az össz­szavazatok 52,85 %-át, s ez jelzi, hogy városunk a második fordulót valóban döntőnek, rendkívül fon­tosnak érezte! KoditekPál

Next

/
Oldalképek
Tartalom