Esztergom és Vidéke, 1990

1990. április / 6. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 HIRDETMENY AZ ESZTERGOM VÁROSI TANÁCS VB ESZTERGOM-KERT­VÁROSBAN A WESSELÉNYI ÉS DAMJANICH UTCA SARKÁN LÉVŐ BEÉPÍTETLEN 252 hrsz TERÜLETRE ÜZLETTELKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉT TERVEZI. A TERÜLETRE 13 DB EGYENKÉNT 23 m 2 ALAPTERÜLE­TŰ ÁRUSÍTÓ PAVILON LÉTESÍTÉSÉRE VAN LEHETŐSÉG. AZ ÉRDEKLŐDŐK EZIRÁNYÚ IGÉNYÜKET AZ ESZTER­GOM VÁROSI TANÁCS VB ÉPÍTÉSI MŰSZAKI OSZTÁLYÁ­HOZ (ESZTERGOM, SZÉCHENYI TÉR 1.) ÍRÁSBAN, 100,-Ft­OS ILLETÉKBÉLYEGGEL ELLÁTOTT KÉRELEM FORMÁJÁ­BAN JELEZHETIK. UGYANITT TÁJÉKOZTATÁST IS KAPHATNAK. (TEL.: 13-000) A KÉRELMEK BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 1990. ÁPRILIS 30. MIÉRT? KADOSA ÁRPÁD az egyik előző számban megjelent „csak mor­gok" című írását a MIÉRT? kér­déssel záija. A Várhegy kapcsán említett né­hány problémára - mint a beruhá­zás lebonyolítója - kívánok vá­laszt adni. Először is köszönöm a dísz­lépcsőre vonatkozó észrevételét, melyet a területen dolgozó kivite­lező valóban a leírt hiányosság­gal készített el, s csak többszöri megkeresésünkre pótolta az emlí­tett 1 métert. A parkoló átépítése/ a Bazilika körüli terek - MDÍROMED par­koló, Balassa iskola előtti és a HM­től visszakapott terület - rendezé­se egy több éves program kereté­ben kezdődött meg. E térség a város leglátogatottabb része, ezért kívánalom, hogy át­építése — a pénzügyi lehetősége­ket is Figyelembe véve — a pápa­látogatás idejére befejeződjön. E munkálatokhoz a Közép-Du­navidéki Intéző Bizottság jelentős anyagi támogatást adott, így a vá­rosi tanács költségvetését a végső összegnek csak töredéke terheli. A pontokba szedett, kivitelezés­sel kapcsolatos észrevételeket a következőkkel egészítjük ki: 1. A munkákat október végén kezdték meg, és ez már nem te­kinthető turistaszezonnak. 2. A parkoló burkolatának cse­réje előtt a csatornát és az elekt­romos alépítményeket is felújít­juk. E munkálatokat — jellegük­nél fogva — csak korlátozott szá­mú szakember tudja végezni. 3. A kőanyag csak alkalmilag beszerezhető, ezért amikor ad­ták, el kellett hozni. Igaz, a helyszínen tároltuk, de elszállítá­sa, telephelyen tárolása többlet­költséget jelentett volna. A parkoló elkészítési határ­ideje: 1990. május 1, melyet a kivitelező — reményeink sze­rint - be is fog tartani. Hunor József KOMTERV ... és mi lesz a plakátokkal? Városunk plakát-takaró alatt várja jobb sorsát. A felhívó, mozgósító és mosolyt fakasztó tacepaó-falak megszolgálták a magukét: győzelemre segítették a haladás erőit. A mór megtet­te kötelességét, a mór mehet! - Tehát: el velük! Tegyük tisztá­ba városunkat! S e feladat ki másra várna, mint győztes — és vesztes — pártjainkra. A nem hirdetések számára fenntartott helyeken az a párt jeleskedjen, aki az egymásra ragasztott pla­kátok közül a legfelsőt ragasztotta ki. Talán nem a szeleknek szóltunk. .. DUNAMENTÉS Városunk Tanácsa a múlt év no­vemberében a vízlépcső-építkezés ellenőrzésére összehívott bizottsá­gát (új nevén Tájrehabilitációs Koordinációs Bizottság) újjáalakí­totta. Feladata a fentebb felso­rolt kérdések megoldásának el­lenőrzése. Nehéz dolga lesz a testületnek! Az eddigi gyakorlat nem kedve­zett sem a térségi gondolkodás­nak, sem a komplex szemlélet­nek. Bizonyára a tervezés, az irányítás is nehezen távolodik majd el a kitaposott úttól. — A vízlépcsőépítési tervek úgy készültek, pl. hogy az esztergo­miak nem is látták a párkányi gátépítési terveket, a párkányiak sem a miénket. — Területrendezési, városrende­zési terveink Párkányra, Eszter­gomra, Dorogra vonatkozóan kü­lön-külön készültek. Egyetlen­egy terv nincs sem nálunk, sem a túlsó parton, amely a három város fejlesztését egy tervlapon, összefüggésében ábrázolná. Pe­dig Esztergomnak mindkét város­sal együtt kell fejlődnie, hiszen egy levegőt szívunk, egy vizet iszunk, közös az úthálózatunk, illetve közös a csonkahídunk is. — Egymás környezetvédelmi ter­veit sem ismerjük, így közösek sem lehetnek programjaink. Ne­hezíti a dolgot, hogy a környe­zetvédelmi és városépítési tervek között sincs meg az összhang. A településszerkezet tervezése el­különül az adott helyen lejátszó­dó anyagcsere elemzésétől, azaz a környezetvédelmi hatásvizsgála­toktól, környezetvédelmi tervek­től. így lehetséges, hogy a nagy­marosi erőmű vízépítési tervezése nem számolt, mert nem számolha­tott a környezeti — az ökológiai — hatásokkal, a települések szerke­zetével (lásd az esztergomi, pilis­marót! Duna-part esetét). A vízépítő, a területrendező és a környezetvédő szakemberek nin­csenek közös nevezőn, nincs átfo­gó programjuk. Ha három tyúk egyike tojná a tojás fehérjét, má­sika a sárgáját, harmadika a hé­ját, akkor a gazdasszony nagy bajban volna, ha sütni-főzni akar­na. A város bizottságának sem lesz könnyű a helyzete, hiszen tőle várjuk el, hogy komplex, egysé­ges megoldást kényszerítsen ki, ta­láljon meg. Á helyi társadalmak odafigyelő támogatása nélkül Esztergom, Do­rog, Párkány, Tát, Pilismarót, Dö­mös közös gondja nem oldódik meg. Marad a rendezetlen Duna­part, a szennyezett víz és levegő, a lepusztult termőföld. Ne enged­jük hát el egymás kezét! Balogh Ákos KOMTERV ... és vidéke DÖMÖS NYITÁS ÁPRILISBAN Egy hónappal ezelőtt e rovatban tettük fel a kérdést: hívnak-e újabb megnyitóra Dömösre, a Galériába? Nos, a kérdésre a mi­nap adtak választ a dömösiek. Mire e sorok nyomdafestéket látnak, minden bizonnyal kitárja ájtaját a látogatók előtt e művészeti szentély'*. Hogy ki lesz az első kiállító művész 1990-ben, ezt ott­jártunkkor még nem tudták megmondani - ugyanis bőven van jelentkező. Annyit viszont elárultak, hogy Heinrich Himmitzsch, Keleti Gusztáv, Demjén Zoltán, Krutsay Ferenc, Kernstok Ká­roly, Glatter Gyula, Poll Hugó, Pásztor János, Konecsni György és más neves dömösi érdekeltségű „előd" után csakis „érett" művészek anyaga kerülhet a galériába! Erre gondosan ügyel az a szervező-bíráló bizottság, melynek élén nem más, mint Vertei József grafikusművész, Dömös szülötte áll. Aki tehát áprilisban erre felé jár, érdemes néhány percre meg­állnia a Dömösi Galéria előtti téren. Bent a teremben művészi lát­ványban lesz része... TÁT VENDÉGVÁRÁS Tetszetős prospektust nyomtak kezembe a minap a tátiak, a „TÁT-DUNA" TOURS kft ismer­tetőjét. Ennek német nyelvű szö­vegéből az olvasható, hogy e vidé­ki fizetővendég szolgálat immár jó néhány hónapja tárt karokkal várja (főleg) külföldi vendégeit. A legmagasabb igényeket is ki­elégítik. Közismert, hogy ebben a Duna-parti helységben ma is so­kan beszélik a német nyelvet, így hát a Németországból hoz­zánk látogatók lelhetnek itt kelle­mes, meghitt üdülőhelyre. S hogy a külföldiek nyaralását még von­zóbbá tegyék, számos érdekesebb­nél érdekesebb műsorról is gon­doskodnak. Többek között cso­portos kirándulásokat szerveznek az ország bármely tájára, óhajtott városába. Hangulatos műsorokkal, táncestélyekkel, az itt hagyomá­nyos disznótoros vacsorákkal te­szik vonzóvá, érdekessé a Táton töltött időt. A hívőkre is gondoltak: ha kell egyházi programokról úgyszintén gondoskodnak. A táti csatára színvonalas előadásokkal emlé­keznek. S akinek kedve tartja, elzarándokolhat a közelben talál­ható márványbányához is. Külön élményt Ígérnek az augusztus 15-21 közötti Táti Napok. Ezúton is kérjük a kft vezetősé­gét: tájékoztassák rovatunkat a vendégvárásról, a vendégjárásról! PILISMARÓT Miről tudósít a MARÓTI HÍREK? Immár jó ideje saját újsággal rendelkezik a címben szereplő helység. Igaz, hogy a havonként megjelenő Maróti Hírek egyszerű fénymásolattal, szabványos ívpapírra készül, de van, tudósít és népszerű a lakosság körében. A Községi Tanács és a Pilismarót Barátainak Köre szerkesztésében kiadott sokszorosítás március­ban 9 oldalon (150 példányban) tudósít az időszerű témákról. Az első oldalon a hónap legfőbb eseménye: március 15. A Hecke­nast-villa udvarán tartott ünnepségre sokan jöttek el. Márkos La­jos, a Pilismarót Barátainak Köre elnöke megnyitó szavai után Benkovics László, a községi tanács elnöke mondott ünnepi be­szédet, majd a helyi fiatalok és az esztergomi színpad tagjai szín­vonalas előadással emlékeztettek az 1848-as eseményekre. Koszorúzások. Fáklyásmenet. Együtt dobbant a marótiak szíve... A falugyűlésről szól a következő tudósítás. Ott volt a helység lakosságának többsége. S mennyi a hozzászóló! Molnár Ferenc, Nyári János, Hoffer Miklós, Papp István, Tóth László, Herédi József, Havas Mária, Kozsa Istvánné, Benkovics József, Gyurko­vics József, Pintér Dávid, Nyirő Csaba. Érvek, ellenérvek a cél, a helység fejlődése érdekében. .. Márkosi Lajostól pedig bátor hang­vételű jegyzet jelent meg a község rendezési tervével kapcsolat­ban. . . A közérdekű hírek rovatból tudhatjuk meg: a község-lakók ked­vezményes áron juthatnak hozzá a Dunából kitermelt kavicshoz; április 15-én a művelődési házban locsolóbált rendeznek; április 28-án, ugyanitt, 17 órai kezdettel DISCO a serdülők számára; kedden és csütörtökön KRESZ-tanfolyam az érdeklődőknek. . . PILISSZENTLÉLEK Alapítvány létesült a Pilisek lábánál meghú­zódó kis településen. Létrehozói a szlovák nemzeti kisebbség fenn­maradását-megtartását tűzték ki célként. Elsősorban az óvoda-is­kola jobb működtetésén, a műve­lődési ház korszerűsítésén, a kör­nyezet védelmén és újabb munka­lehetőségek teremtésén fáradoz­nak. Az alapítvány létrehozói abban reménykednek, hogy az évek során már-már elnéptelene­désre kárhoztatott település volt lakói — főleg a fiatalok — lassan­lassan munkalehetőséget kapnak, s visszatérnek ebbe a festői szépségű környezetbe. Ottjártunkkor apilis­szentlélekiek elmondták, hogy ha kevés létszámmal is, de megin­dultak a munkálatok. Jelenleg egy kis csoport kegytárgyakat készít. Ezt a tevékenységet szeretnék még nagyobb létszámmal továbbfejlesz­teni. De más válallkozások is szó­ba kerültek. Ha ezek sikerrel jár­nak, remény van rá, hogy a most még ingázó ifjúság helyben marad, s az elnéptelenedésre ítélt faluba rövidesen visszatér a nyüzsgő élet. Apadnak a kutak Még az elmúlt esztendőben ala­kult Pilisszentléleken az úgyneve­zett víztársulat. Régóhajtott vágya teljesült ezzel az ott lakóknak, s így nem csoda, ha az alakuló gyűlés után fellélegzett a falu lakossága, és mindenki örömmel hangoztat­ta: végre megoldódik a település egyik legégetőbb problémája, az ivóvízzel való ellátás! Akkor úgy látszott, hogy a szükséges pénz is megvan. A lakosság pedig saját erejét ajánlotta föl. Aztán részle­tes tervek is készültek. A győri vízmű még a pályázatot is meghir­dette a szép terv kivitelezésére. Nem csoda hát, ha az ott élők is szabadon engedték fantáziájukat. Vezetékes vízről, fürdőszobáról, öntözőberendezésekről és ehhez hasonlókról szőtték álmaikat. Igen, álmaikat, mert. . . azóta is csak várnak. . . csak várnak a pilisszentlélekiek. A modern Mó­zes, a vízfakasztó, a vizet hozó ember nem jön, nem érkezik a faluba. Az akkori fellángolás hu­nyorog, már-már kialvással fe­nyeget. Azt mondják a szent­lélekiek, hogy talán már nem is a kezdeti lelkesedés alábbhagyá­sa a legaggasztóbb jelenség, ha­nem az, hogy tovább apadnak a kutak. A környékbeli bányák mű­ködtetése következtében csak apad, apad a karsztvíz szintje. Egyre aggodalmasabban kérdezge­tik: mi lesz, ha egy napon hiába eresztik a mélybe a vedreket?. . . * Röviden • A közelmúltban a helyreállított Köztársaság téri parkban, a Dobo­zi-szobor környékén megkezdték a virágok kiültetését. A tanács ennek folytatását várja a lakos­ságtól, ki-ki a saját portája előtt tevékenykedjen. • Április végén lomtalanítási akci­óra kerül sor. Az illetékesek ké­rik, hogy az eredményesség okán mindenki rakja külön a fémet, papírt, textilt. • Április 19-én délután fél négy­kor tanácsülésre kerül sor. Kérik, hogy a lakosság minél nagyobb számban jelenjen meg. * ÉPÍTKEZŐK FIGYELMÉBE! Pi­lismaróton még érvényben van az építkezési tilalom. A Duna-parton minden (!) építkezési szándékot be kell jelenteni a Községi Tanács­nál! TŰZKASZA Perceg a tűz az árokszéleken, martokon, domboldalakon, lapá­lyokon. Aszály van, zörög a tavalyról „itt felejtett" kóró, fű, haraszt. Csak egy szikra keÜ, s már dolgozik is a tűzkasza, végzi azt a munkát, amit hajdan a legelésző állat, a kaszás-banda, a kaszáló­gép végzett. . . Állok az út patkáján, borzadva nézem a tűzkasza „végzett munkáját". Kiégett terület ameddig csak a szem ellát. Hamuvá lett a tavalyi avar, az elfásult paréj, minden hasznavehe­tetlen növény, de. . . kormosan-égetten mutogatja aprócska ko­ronáját a domboldalakra telepített lombhúllató facsemeték sora is. . . Targallyakon cikázik az áprilisi napsugár, csalogatja a rügye­ket, de igyekvése hasztalan. Az üszkös vékony törzs halott, itt már sem rügyet, sem új hajtást nem fakaszt a tavasz, nem remélhet éledést az erdőtelepítő. Nincs pitypang, nincs árvacsalán, mutató­ban sem látni gólyahírt, láncfüvet. Nem zsendül a fű, nem illatozik az ilyenkor millió számra megjelenő tavaszi virág. Mézgyűjtő mé­hecskének sincs mit keresnie ezen a tájon. Égetten-meredt, kor­mos-hamus takaróba burkolódzott a ki tudja-hány-hektárt kitevő terület. Ezen a tájon hiába szorgoskodik fűhozó április, a tűzkasza erősebbnek bizonyul. Égett testét fordítja égfelé a hegyek-dombok oldala.. . Rovatszerkesztő': Kiss József

Next

/
Oldalképek
Tartalom