Esztergom és Vidéke, 1989

1989. november / 11.szám

5 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÉRDÉSEK ÉS JAVASLATOK többje elképesztő mennyiségű füsttel szennyezi a levegőt! Ez a felelőtlenség, merénylet valamenynyiünk egészsége ellen, megbocsáthatatlan bűn azok részéről, kik elmulasztják az ellenőrzést, s amiért a kemény felelősségre vonás sajnálatosan elmarad! Meddig? A novemberi számban arról is találunk említést, hogy a turisták számára nincs megfelelő tájékozódást nyújtó információs jelzés. Sorolom: a) a Dunakanyar felől érkezők a Béke tér s a Vár utca sarkán nem tudják, hol, merre menjenek a Párkányba átvivő komphoz; b) a bazilikától lejövök nem tudják, hol találják a Budapestre vivő buszmegállót, vagy a másik irányban az autóbusz-pályaudvart; c) nem találják az utat a hajóállomás felé, s természetesen azt is szeretnék mellesleg megtudni, mikor indul és mikor érkezik hajó Budapestre; d) térképes szórólapokra lenne szükség a parkolási lehetőségekről, a létező étkezési helyekről s a WC-kről. 5. A decemberi számban a pusztuló fiatal és öreg fákról, buxusokról, bokrokról olvashatunk, s a gazos virágágyásokról. Mindez a vétkesek felelősségre vonásáért kiált! Kik a mulasztók? Miért kapják fizetésüket? Rossz a kertészeti elképzelés is. Annyi virágágyást oly kevés dolgozóval rendben tartani képtelenség! Elhibázott a Kossuth utca járda melletti füves területének bokrokkal, rózsákkal, való beültetése. Gyomtalanítását nem győzik. Még ennél is nagyobb baj, hogy minden alkalommal tömérdek föld kerül az úttestre, eső után legalább egy méter szélességben sárban úszik az aszfalt, melyet szétfröcskölnek a buszok és a gépkocsik, részben a járókelőkre, részben karosszériájukra. Ezért oly mocskosak, piszkosak minden időben. Szárazság esetén pedig mindent vastag szürke porréteg fed. 6. A nyugati turisták közül sokan magukkal hozzák kutyáikat is. Városunk központjából a „KISZ-telepig" kóborló 5-6 fős kutyafalkák riogatják a helyi s a külföldi turistákat. E tény cáfolja a termelési és ellátásfelügyeleti osztály ama állítását: a gyepmester folyamatosan gondoskodik a kóborló ISKOLAPECSÉTEK — dr. Bánomy Brenner Antal bizonyítványairól II. — Dr. Bánomy Brenner Antal féltve őrzött kincsei közé tartozott doktori oklevele, amelyet hét, zűrzavaros, katonáskodással meg-megszakított diákév után vehetett kézbe 1906. február 17-én. Azon a napon egy új korszak kezdődött életében. Bizonyára eszébe jutott az oklevél átvételekor az a szép Kazinczy-idézet, amelyet édesapjától tanult, s amellyel majd ő is útra bocsátja évekkel később gyermekeit: ,,Te ifjú vagy, az út terhes, de az Isten segélyével megfuthatod." Az ő felnőtt élete Kolozsvárról indult. Ebben a városban avatták Bánomy Brenner Antalt jogi doktorrá. Azon az egyetemen, amelyet Erdélyben Báthory István uralkodása alatt 1581-ben nyitottak meg a Farkas utcában, s amelynek akadémiai rangját XIII. Gergely pápa a következő évben megerősítette. A kollégium sorsalakulása mindig a legszorosabban kötődött Erdély hányadott történetéhez. Az Egyetem, többszöri megszűnés és újjászületés után, 1872-től működött folyamatosan Kolozsváron. 1919-ig Magyarország második egyeteme volt, magyar nyelvű tanintézmény. 1881-től Ferenc József nevét viselte. Ebben az évben kapott új pecsétet az egyetem. Ez olvasható a szegélyén: KOLOZSVÁRI MAGYAR KIRÁLYI FERENCZ JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM: Középen, kiemelkedve a magyar koronás címer látható. Ezt jobbról és balról két ifjú tartja. Ha közelebbről megnézzük, láthatjuk, hogy két angyal emeli a magasba régi címerünket. Ez egyfelől jelképezni kívánja a szárnyalni akaró tudást, másfelől az angyalok szárnyainak ilyen megfogalmazása, ez a mozgalmasságot kiváltó lebegét, a diákélet hol könnyű, hol nehezebb, de mindenkor csodálatos, megismételhetetlen, különleges hangulatát idézi. Átlapozva az Esztergom és Vidéke utóbbi két és fél évi számait, néhány megválaszolatlan és felvetésük óta megoldatlan javaslaton, észrevételen akadt meg a szemem. Sajnálatosnak találom, hogy a tanácsi apparátus még a megválaszolásukra sem vett fáradságot, nem hogy megoldásukra! Lapunknak a lakosság szócsövének kellene lennie, de ha e szerepét képtelen betölteni, akkor nem a lapban — másutt! — van a hiba. Avagy abban a 40 évben, amely közömbössé, közönyössé formálta, tiporta a város lakóit. Vannak városvédő baráti egyesületek, körök, melyek tagjai időnként üléseznek, jegyzőkönyveket vesznek fel — hatáskör nélkül. De nézzük a kérdéseket! 1. A lap 1987. évi februári számában olvastam a közterület-felügyelőségről. Közterület van, elég siralmas állapotban - felügyelőség nincs. Megszűnt? Jó. S mi, vagy kik látják el vélt feladatát? 2. A márciusi számban szóvá tette a cikk írója, hogy a Kossuth utca úttestjére 10-15 centiméter újabb aszfaltréteg került, s ha esik, az esőnyelő csatornák szintjénél mélyebbre került járdára ömlik a mocskos-olajos szennyezett víz. így az járhatatlan. Nem fáj emiatt a tanács feje? Tett valamit a kérdés megoldására? Laikus javaslatom a végleges, de költséges megoldásig: húzzanak végig a járdaszegélyen 10-15 cm magas aszfaltsávot, mely megakadályozza a víz járdára folyását. 3. A nyári számban szóvá teszi a cikkíró, hogy a város utcái, terei parkjai elhanyagoltak, piszkosak, szemetesek. A városban működő — akkor még csak — két utazási iroda és a Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1986. évi turizmusból származó bevétele a másfél millió látogatótól meghaladja a 100 milA Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Módszertani Központ második alkalommal rendezte meg 1989. aug. 22-től 19-ig „Reform-életmód" táborát családos és egyéni érdeklődők számára. Az előzetes program és meghívó sokat ígért a jelentkezőknek. A táborozás célja az (volt) hogy megismertesse a résztvevőket a természetes életmód és a természetes táplálkozás alapjaival, a mindennapi testedzés örömeivel, élettani, közérzetet javító hatásával, a gyógynövények- gyógyvizek szerepével a gyógyászatban és a szépségápolásban; praktikus, a mindennapi életben alkalmazható eljárásokkal, technikákkal: a talpmasszázzsal, légzőgyakorlatokkal, ,,relaxációval". Ezen kivül természetjárást, gyógynövénygyűjtést, okos előadásokat is ígért. A táborhely: a Sátoraljaújhely és Sárospatak közötti kacsárdi úttörőtábor régi, ám szépen felújított iskolaépülete, nyolc faháza, tágas sportpályája sudár ősfenyők és roskadozó gyümölcsliegetek közepén, a Sátorhegyek karéjában. Mivel a tábort elsősorban gyermekes családoknak szervezték (a legifjabb táborlakó egy 15 hónapos baba volt), a felnőttek és a gyermekek programja már az első naptól elkülönült. Á gyerekeket naponta, tíz órától, játszóház, pontosabban: játszósátor várta és a kényelmes padokkal, asztalokkal berendezett tágas udvar. Alkotói foglalatosságaikat pedagógus-népművelők vezették; agyagedényeket, szobrokat formáztak, arcfestést tanultak, mézeskalácsot gyúrtak és sütöttek, gyümölcsfűzést, szövést, fonást, makramékészítést, bábformákat kreáltak. A felnőttek — és a szépségüket őrző nagylányok — reggel 6-tól (és este 5-től) jógáztak. Fél nyolckor: reggeli, fél kilenckor: nyitókör a sportpályán, ahol mindenki minden nap másként köszöntötte a szomszédját, s ahol az aznapi teendőket is megbeszéltük. A délelőtti és koradélutáni foglalkozálió forintot. (Hát még a jelen, 1989. évi!) Hiába csatlakozunk az országos siránkozáshoz, a lelki fröccsöktől nem lesz tisztább városunk! Radikális javaslatom: a rendőrség évente egy hónapon át járja végig hetente egy meghatározott napon a város utcáit, s amely közhivatal, üzlet, lakóház előtt szemetes, söpretlen a járda, első alkalommal szólítsa fel — a járda egy órán belüli letisztítására. Ennek elmaradása esetén s második alkalommal jelentős pénzbírsággal sújtsák a mulasztókat. Értsük meg: nincs más megoldás! Rendőrségünk se huzakodjék e munka elől, legyen a város segítségére! Ha a 30-as évek rendőrsége ezt meg tudta tenni — a mai miért ne lenne rá képes? Ezenkívül: civilruhás rendőrök a város forgalmas utcáit, tereit járva, a helyszínen azon nyomban 50— 100 forintra büntessék meg a szemetelőket! Mindkét eljárást azonban — megfelelő úton-módon, hogy az eljusson a város minden lakójához — tudatosítani kell. 4. A novemberi számban kifogásolják a helyijárat autóbuszainak rossz menetrendjét. Némely — a bazilika felé menő — járatok közt sokat kell várakozni a Bástya előtti megállóban. Olyan buszjárat is van, mely a budapesti vonat beérkezése előtti percekben indul el a pályaudvar elől, s 20-25 percet kell várnia az utasnak a következőre. Nemcsak a buszjáratok idejét lehet igazítani a vasúthoz, a MÁV is igazíthatná szerelvényeinek indítását a Volánhoz. Vagy 5 perccel hamarabb indulna szerelvénye a Nyugatiból, vagy 5 perccel később az Esztergomból induló, hogy a visszaforduló busz utasai elérhessék azt. Közbevetőleg: helyijárataink legsok sora: egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos beszélgetés a táborvezető pszichológussal, előadások hallgatása, Ül. természetjárás; egykét óra körül ebéd, vacsora 7 óra tájban, utána tábortűz, vagy holdfényes esti séta. A tíz főből álló táborvezetést az ELTE pszichológusa „fejelte", a technikai szervezőkön kívül jógatanár- akupresszurás- akupunkturás kliniaki orvos, „gyógynövényes" gyógyszerész, játszóház- vezető pedagógusok és a főzést magára vállaló háromgyermekes értelmiségi házaspár képviselte. A résztvevők az ország minden tájáról, de javarészt Dunántúlról (Zalaegerszegről, Kaposvárról, Oroszlányból, Veszprémből, Székesfeés Táplálkozástudományi Intézet munkatársa előadásában a hagyományos orvoslásból kiindulva ismertette a természetgyógyászat, a pszichológiai gyógyítás, a keleti gyógyító rendszerek és az etnomedicina rövid történetét és alaptényezőit. Dr. Fűzi Judit klinikai orvos Jóga a mai ember életében c. előadásából megtudtuk, hogy a mai rohanó életben többet kell törődni egészségünkkel, szervezetünk karbantartásával, bioritmusunk szabályozásával. A rendszeres jógázás segít feloldalni feszültségeinket, problémáinkat. (A relaxálás jótékony, gyakorlati hatását pedig a táborlakók már két nap múlva észlelhették magukon!) sára. Mindez időben és jótékonyan hozzájárulhatna a fiatalkori öngyilkosság, kábítószerezés, alkoholizmus visszaszorításához. Szó esett arról is, hogy a reforméletmód és a vegetárius táplálkozás ma még sokakat megmosolyogtat. (Fűevőknek, nyusziknak, kecskéknek nevezik a reformereket", azok pedig hálából - „dögevőknek" a húsfogyasztókat.) A táboréletből a legnagyoob sikert azonban a konyha aratta. Hiszen nemcsak „etetett" bennünket, hanem modellt is adott a reform-táplálkozáshoz. Aki már megszokta a növényi étkeket, azt nem rázta meg különösebben a reggeli svéd asztal látványa, ahol hideg, meleg vagy sült müzli, mákkrém, pirított napraforgómag-krém, gyümölcsös zabkása, kakukkfűtea, katángkávé, sötétbarna Grahamzsemle és kenyér sorjázott a megszokott vaj, sajt, dzsem és körözött mellett. Az ebéd mindig három fogásból állt: a különféle zöldség- és gyümölcslevesek mellé második fogásnak nagy darab Graham lisztalapú sajtos pizzát, lencsével töltött tököt, körözöttel töltött burgonyát, a főzelékek mellé kafriol- vagy szójapörköltet, szójafasírtot kaptunk. Mellette még: bőséges nyers salátákat és minden nap fél cső főtt kukoricát. A deszszert: gyümölcs, gyümölcsalapú parfé vagy búzacsírából készült sütemény volt, tetején pirított olajos mag díszítéssel. A nagytömegű adagok láttán — mivel a növényi táplálkozás 30-40%-kai nagyobb mennyiségű, mint a vegyes, nehezen hittük, hogy fogyásról itt egyáltalán szó lehet! Kételkedéseinkhez még az izzadtságot teljesen nélkülöző jógagyakorlatok is hozzájárultak. S miállatok befogadásáról. Maguk is elismerik: „Sajnos előfordul több esetben is, hogy gazdátlan vagy elszabadult ebek megtámadják a járólekőlet." Gondolom, egyelőre ennyi is elég. (Kadosa Árpád) A lebegés és az emelkedés arra biztatja a diákat, hogy a tanulást soha nem szabad befejezni, mindig magasabbra és magasabbra kell szárnyalni. Ezt az iskolapecsétet nem Esztergomban nyomták az oklevélre, de ez hitelesítette azt az okmányt, amelynek birtokában dr. Bánomy Brenner Antal 40 éven át Esztergomban jogászként különböző beosztásokban, a városért dolgozhatott. lyen kellemes volt a meglepetés itthon a mérlegen: a cukor-, zsír-, fehérliszt és húsmentes egy hét kilókban is megtette a magáét! Az utolsó napokat a táborban sajátos búcsúzással töltöttük: némi anyagigénylés árán, a táborlakók saját receptjeik nyomán készítették el a búcsúestebéd pompázatos fogásait: a fokhagymás padlizsánszeletkéket paradicsomrózsával, a piros-fehér reteksalátát, a mentaleveles vöröskáposztasalátát, a fahéjas zöldségeskarfiollevest, a Graham- szilvásgombócot, a lencsepástétomot, a tejszínhabos túrótortát, a gyümölcstortát, a keserű-kakaós lepényt! Nyugaton a korszerű egészségnevelés jóval előbbre áll, mint nálunk. A reforméletmód kialakulását a „zöldek" egyik kiágazásának tartják. Magyarországon jövőre nyílik meg Miskolc közelében az első természetgyógyász-szanatórium. Ideje lenne, hogy városunk is előbbre lépjen az egészséges életmód terjesztésében. Esztergomban nincs még szervezete a VITÁLIS Életvédő Egyesületnek, a gabonabolt hónapok óta bezárva porosodik. Örvendetes tény azonban, hogy jógatanfolyam indul; az egészségvédelmi hónap rendezvényei kellő érdeklődést kelthetnek városunknak mind diák, mind felnőtt társadalmában. A tábori élmények személyes tanulságai és az egészségvédő városi törekvések pedig arra késztetik e sorok íróját, hogy következtetéseit kérdésekben fogalmazza meg: megyénk vajon nem tudna hasonló életreform - tábort szervezni (dunántúli!) öregeknek és fiataloKnak, családosoknak és egyéni jelentkezőknek, vegetáriánusoknak és húsevőknek? Szép természeti környezet, táborok, turistaházak vannak, de hol az akarat és a szervezőkészség? Horváth Gáborné dr. NYÁRI EMLEK A REFORM-ÉLETMÓD TÁBORBÓL hérvárról és Esztergomból) érkeztek. Előadóink - orvosok, természetgyógyászok, sportolók - nemcsak elméleti alapot adtak a reforméletmód kialakításához, hanem velünk együtt „táborozva" beszélgettek, az egyén egészségi állapotának megfelelő gyakorlati tanácsokat osztogattak. Dr. Oláh Andor szentendrei „füves doktor" és természetgyógyász gondolkodásunk átalakításán, táplálkozásunk tudatos megszervezésén és akaratunk fejlesztésén fáradozott. Ismertette, hogyan kell méregteleníteni szervezetünket, milyen természetes étkek, teák, ásványvizek, kúrák gyógyítanak bennünket, mert nem elég csupán hústalanul táplálkozni. Bánszky Judittermészetgyógyász a talp, a lábfej, a tenyérzónák és az emberi test szerveinek összefüggéseiről és a talpmasszázs gyógyító hatásáról beszélt és gyakorlati bemutatót is tartott. Dr. Tomasi József az ÉlelmezésÉs ott volt Schirilla György is! Olyan problémakörökről beszélt, amely a társadalom minden rétegét egyformán és igen komolyan érinti. „Hosszú boldog élet" c. könyvét ismertetve a szülők, a pedagógusok, az egész társadalom nagy felelősségéről beszélt. Arról, hogy fiaink—leányaink harmonikus és teherbíró egyénisége a szükséges nyugalom, szeretet, igazságérzet, erkölcsös munkásélet közepette kell, hogy fejlődjön. Az önfegyelem, a rendezett életmód és táplálkozás, a tehetségek kibontakoztatása eleve nem adhat szabad utat az ifjúkori kilengéseknek. A pedagógusokról szólva megemlítette, hogy csupán egészséges testtel és lélekkel lehet csak másokat vezetni és nevelni. A pedagógusképző intézmények elsőrendű jövőbeli feladata pedig olyan tanítók képzése, akik már kisgyermekkorban megtanítják a jövendő állampolgárát, az önfegyelemre, az önnevelésre, a helyes életmód és táplálkozás kialakítá-