Esztergom és Vidéke, 1989

1989. szeptember / 9.szám

2 FÓRUM ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Júliusi felhívásunk nyomán első- dolgozói, az iskolák tanulói, a há- megállni. Irány a szeminárium ként az alábbi visszaemlékezés zak lakói, a békés felvonulók tö- épülete! Így értek a Sötétkapu­érkezett szerkesztőségünk címére, mege egyre nőtt. A lelkesedés en- hoz. Állítólag felszólították a A kísérőlevéllel együtt köszönet- gem is magával ragadott. Hét buszt, hogy álljon meg. Mivel to­tel közreadjuk. éves kisfiammal csatlakoztam a vábbgördült, ágyúval rálőttek a „Hatvannégy évi ottlakás után, Kossuth-nótát éneklő lelkes tö- fegyvertelen utasokat, lelkes if­masas korom miatt Esztergo- m eS he z- Útközben, a Bibliotéka jusagot szállító autóbuszra. Ugy mot elhaevni kénvszerültem de közelébe n tétován sétálgató ka- hallottam, nyolc halott volt. Lia tovább d^ izteSfnak Szem tonákat látta m" Sapkájukról hi- az autóbusz hátsó roncsain át ki­mleam Az SZésVid?- ányzott a vörös csillag! Amikor a mászott (ajtó csak elöl volt!), két kezdettől fogva előfizetem Széchenyi térre értem, már zsú- Combsérülése miatt erősen vér­NIV^NN, A IÚ- folas i§ ^f volt emberekkel. Liat zett A segitsegere siető Egri Je­nem találtam. Beszedek hangzót- no korházi ápolonak köszönhette, tak el. Az egyik férfi az autó- hogy nem vérzett el, hanem te­és érdeklődéssel olvasom. A jú­liusi számban megjelent A ha­todik koporsó című szép meg­emlékezés az ötvenhatos ese- ^LÍ*^™? fTÍ^ Í^T*? 1 kÓ r" m^nTToirrni ir.riítá c+ n^ntt hnov a to meg ma r oszlani kezdett, a hazba került, ahol ismetelten vér­edenSÍ úU&evámSk ?eír Tanácsháza előtt elhaladva, lát- átömlesztést kapott. A kórházba iám a történteket tam egy ledobot t Sztálin-szobrot - úgy mondták — 54 sebesültet Szívélyes üdvözlettel régi isme- összetörv e' De ezekben a délelőtti vittek be, de dicséretes számban rősként: Budapest, 1989. július hó. özv. Homor Kálmánné" A hatodik koporsó c. megemlé­kezés bíztatást jelentett számom­ra, és illetékesnek érzem magam, hogy Ottilia (Lia) leányomra vo­natkozóan (akit Zolnay László könyvét idézve név szerint is em­lít a cikk) néhány visszaemlékező órákban lövésről, pláne ágyúzás- jelentkeztek véradók is. Sajnos a ról még szó sem volt. szükséges szérummal a kórház nem volt kellő mennyiségben fel­készülve. Lia sebesülése nem tűnt életveszélyesnek, ezért a fertő­zést megelőző szérumot súlyosabb sérültek kapták. Másnapra azon­ban a fertőzött szilánkoktól gáz­ödéma lépett fel. Az orvosok és ápolók áldozatos munkája ellenére már nem lehetett visszafordítani a folyamatot. Vasárnap (28-án) Siettem haza, reméltem, hogy szentségekkel ellátva ő is a hősi A HATODIK KOPORSÓ gondolattal én is hozzájáruljak a Lia már hazaért. Még nem volt halottak közé került. Nagy fáj­teljes és hiteles kép kialakításá hoz, otthon. Nélküle kezdtünk ebédel- dalmunkban vigasztalóan hatott ni, de akkor már ágyúlövéseket a sok év után újra megszólaló ., . hallottunk, és aggodalmunk foko- déli harangszó, melyet az egész Lányom, Homor Lia 1956 juni- zódott. A házunk vár felé néző ország számára sugárzott a rádió. ^fílhtn ^Mviínn Fn°1dínS£i ^ r a, szárói a ™? rede k K vároldalon Kedden, október 30-án temet­naziumban. Nyáron a Földmérési i efel é menekülő embereket lat- tü k „i a Uentevörevme/ői teme­Hivatalnál dolgozott. Október 22- tun k. Nem sokkal később t elefo- ^en BeSTsek szeret kb 1500 én pedig a Postánál helyezkedett non kaptuk a z értesítést, hogy ember vett részt a temetésen A el. Tisztaszívű, bájos és lelkesedő leányunk megsebesült és kórház- koporsónál drEtterJenő é! volt fiatal lány volt. Már október 20. ba n van. Hogy hogyan történt, azt osztályfőnöke SzathmT^ Anna előtt Budapesten járva, megérin- másnap, szombaton (27-én) ő ma- ^Sjí^ be szédet A lo^sót tette a változást követelő szellemi e a mesélte el- A Széchenyi té- L , 5 koporsot „x oo b " ^^euienyi te postás munkatarsai vittek. Ren­levego. Október 23-án, kedden re n felszálltunk az autóbuszra és getee vir á„ 1f i o 7 f,i afrn< ; krwznrú este a Budapestről vonattal haza- mentünk vidékre terjeszteni a ke r üit ^ érkező kishúga beszámolóját fo- láng ot. A gyárakból jöttek a dol- ' kozódó izgalommal hallgatta. Csü- gozók é s mindenfelé bekapcso- utlan kis áldozXak" ' törtökön sugárzó arccal hozta a lódtak a tüntető jelszavakba és a S aiaozaxna K • hírt, hogy a Tanácsháza tornya- Kossuth-nóta éneklésébe. Olyan Kedves személye harminchá­ról ledöntötték a vörös csillagot. szép volt j olyan felemelő" — rom év után is nagyon hiányzik. Este kikönyörögte tőlem, hogy a mondta a kórházi ágyon fekve, Veszteség, nemcsak nekem, édes­Duna-parton, a házunk ablaka mé g mindig meghatottan. anyjának, hanem a többi, sok-sok alatt vonuló tömeghez csatlakoz- kioltott fiatal élettel együtt az hasson. Pénteken, 26-án reggel a Nyergesújfalutól aztán vissza- egész Hazának. Mégis, meggyőző­szokott időben munkahelyére in- fordult az autóbusz. Esztergomba désem hogy a hősök és vértanúk dult. Az utcákon egyre több em- visszaérve, többen le akartak áldozata nem volt hiábavaló, ber sietett a Széchenyi tér felé. szállni, köztük Lia is, de néhány Kivonultak az üzemek, hivatalok „forrófejű" nem engedte a buszt Homorné Szkalka Anna OLTALOM—EMBERSÉG—BARÁTSÁG LENGYEL MENEKÜLTEK ESZTERGOMBAN ÉQBŐL ÁLDÁS... Az esztergályos, az az iparos, már az ókeresztény hagyomány­aki esztergályozott aruk keszité- ban eggyé forrt. Sok vita, kuta­sevei foglalkozik, lvia már van tás után kiderült, hogy a három la-, vas-, rez-, fém stb. eszter- nőalak nem egy. A nyugati egy­galyos. A VIII. század végen, ház Nagy Szent Gergely óta a há­amikor meghalt fazent Gomér rom asszony személyét összekap­(Guramár), csak faesztergályosok csolta, míg a keleti egyház meg­voltak. Egy legenda lolytán lett a különbözteti őket. védöszentjük. Csak az evangéliumokra tá­Elete dióhéjban: a tehetséges maszkodva: Jézus meggyógyított és vallásos Gomér szüleinek ki- egy beteg asszonyt, Máriát, aki vánságára megnősült ugyan, de ettől fogva, több más asszonnyal házasélete helyett a remeteéletet együtt, Jézussal tartott, választotta. Feleségéről (Grimma- A „hajpakolás" nem az ő nevé­ra) anyagilag gondoskodott. Egy hez fűződik, de a fodrászok még­szigeten (Nethe) kis házikót, majd [ s g t választották égi patrónusuk­templomot építtetett magának. Itt nak. Az ország több vidékén tart­élte csendben szép, derűs életét, ják — a bibliai eseményből kiin­A legendája: mikor a kis há- dúlva —, hogy ezen a napon (júl. zikó építéséhez fogott, útjában 22.) a kislányok hajából le kell alít egy fa, melyet ő kivágott. Kis vágni, hogy aztán a hajuk még idő múlva megjelent egy ember nagyobbra nőjön. A levágott ha­és szidalmazni kezdte, mert a fa jat tűzre dobják, hogy az utolsó az ő tulajdona volt. Gomér kér- ítéletkor ne kelljen keresniük, te, hogy ne bántsa; megígérte, Ma már nem „divatos" a min­hogy reggelre jóváteszi a kárt. denszentek litániája, így feledés­Éjjel buzgó imádságban kérte az be kerülnek olyan szentek, akiket Istent, hogy segítené meg. És cso- 1500 éven át egyaránt tisztelt 3 da történt: a gyökerére vissza- keleti és a nyugati egyház, a ke­helyezett fa reggelre teljes díszé- resztény világ, ben pompázott! , , . Itt van például a két arab szár­Bizonyara sokak szamara ismert mazás ú vértanú-testvérpár Koz­Magdalai Mária képe, amint a ma és Damján- ikertestvérek. A barlangban töredelmesen, össze- fogorvosok vé dőszentjei. A fog­kulcsolt kezet a koponyara he- műves viszont ne m fogorvos, de lyez i- kapcsolatban állnak egymással. Magdolna Jézus idejében élt Ugyanis az odontotechnikának két Palesztinában. Magdalából, Gali- része van: a klinikai rész és a leának a Tiberiás-tó mellett fek- laboratóriumi rész. Az első afog­vő városából származott. A város orvosé (gyökérelőkészítés, fémko­neve a héber migdal „torony" rónák stb.), a második a fogmű­szóval függ össze, míg a görög Ves vagy fogtechnikus feladata neve Tarichea „halsózó" arra (mintára készült műdarabok el­utal, hogy a kifogott halakat a készítése). halászok itt dolgozták fel. Ma ez A legtöbb legenda úg emlé k_ egy halaszkikoto El-Medzsdel. szik meg S2ent jeinkről, mint or­Szent Mária Magdolna, bűnbá- vosokról, akik életük során sok­nóról úgy beszéltek, mint a „bű- so k beteget gyógyítottak ingyen, nös nőről". Ez igaz is volt, mert vértanúságuk után pedig a menny­szívét-lelkét marcangolta az a tu- bői folytatták áldásos tevékeny­dat, hogy fenékig üríti az élveze- ségüket. Életükről valójában ke­tek kelyhét, de amikor Jézus hí- vesét őrzött meg az utókor. A rét meghallotta, felkereste őt, fentebb említett sorokon kívül hogy hallgassa tanítását. Megtért, tudjuk róluk, hogy Galíciában és szabadulni kívánt bűneitől, (Kis-Ázsia) Égeaban, ma Ajasz Szakított eddigi életmódjával, Jé- működtek. Pénztelennek hívták zus lábaihoz borult, azokat köny- őket és sokakat megtérítettek a nyeivel áztatta, drága illatos olaj- keresztény hitre, emiatt megkí­jal megkente, hajával törölgette, nozták és lefejezték őket. Az evangélium szerint tanúja vértanúságuk a Diocletianus­volt Jézus halálának, eltemetésé- féle üldözés idején, 303-ban tör­nek, feltámadásának. tént. Mária Magdolna, Bethániai Má­ria és a Bűnös Asszony alakja Várady László A magyarországi „lengyel piaco- lás okozta károk helyreállítására, A vándorgyűlésre a Széchenyi kon" nyüzsgő embertömeg láttán, illetve az új vízelvezetők és csa- Kaszinóban került sor, ahol a valószínűleg keveseknek jut eszé- tornák elkészítésére alkalmaztak résztvevők között foglalt helyet be, hogy a magyar—lengyel ba- lengyeleket. A tábor elvonulása Henryk Slawik, az ún. Polgári Bi­rátság közös történetében vannak után, ez az átlag 50 főből álló z ottság elnöke, valamint dr. Kés­és főleg voltak más jellegű kap- munkascsapat a város gazdasága- márki Frey Vilmos főispán. A sot es szeDtember közeS len- ban foglalkoztattak lengyeleket, sz e"» d r- Etter Jenő polgármester ... _ • icatnnák noieári szemé- hiszen a bevonultatások miatt ke- ped l§ arr a emlékeztetett, hogy a | ros képviselői azt az okmányt, amely- IV> Béla királ y megengedte Róbert MS u^rZ mínJcuiSk' Maevar- letkez ő munkaerőhiányt így pó- lengyeleket számos történelmi em- ben a négy város egyesítését kérik. esztergom l érseknek, hogy új, ún. ér­lyetí uzezieiL mene^uite*1 lehetett. !ék fűzi Esztergomhoz, és szólt a A felterjesztést dr. Földváry István seki várost alapít Son. A város a hév­orszagra. Itt taDorokban helyez- művészet és az irodalom nemzeti; fogalmazta. KRÖni&Q — 1894. szeptember 6-án írták alá a Víziváros, Szentgyörgymező, Szentta­I más és Esztergom szabad királyi vá­dén követelményének megfelelt. Az építés költségeit 98 492 koronára be­csülték. Ehhez a város 44 000-t a Pesti Kereskedelmi Banktól vette fel, míg a többit közadakozásból fedezték. 750 éve, 1239. szeptember 29-én A városnál dolgozó lengyel ka- megtartó erejéről. Beszédét két el. Azonban ezt a tábort mar 1940 majusaban felszámolták, a polgármester kerése ellenére. Az esztergomtábori első világ­haourus naaifogolytaüor DarakK­jaiban, a tiszteit mellett, nagyoDD­reszt altiszteket és a legenyseg­nez tarcozó katonakat szállásol­ták; el 193y. szeptember 22-én. A taoort 1940 elején átszervezték, neve: 1/2. lengyel műszaki mun­kás zászlóalj lett, tek ei okét, a katonák számara felállított taDorok szama 141 volt. tonákat a sz enttamás-vízivárosi nyelven mondta — tudott lengye­Lengyel tiszteket és katonákat Katolikus Olvasókör épületében, lui —, ami óriási lelkesedést vál­hoztaK i93y. szeptember vegen illetve az Izraelita Hitközség tott ki a jelenlévőkből, i^sztergomoa is. A tisztek egy cso- székházában és iskolájában he­portjat, családtagjaikkal együtt, a ^ték el. Egy ideig (1944 nya- A gyűlés hangulatát emelte a nonvedtiszti üdutóben helyezték rán) laktak az ipariskolában is. lengyel írók müveinek lengyel es Ellátásuk a város feladata volt. A magyar nyelvű eioadasa, vala­gazdákhoz, iparosokhoz kiadott mint az ipolyszalkai lengyel taöor emberekről a munkaadóknak kel- énekkaranak közreműködése, lett gondoskodnia. A lengyel menekültek sorsa a A város lakói, akárcsak másutt nyilas uralom (1944. okt. ló.) után az országban, mély együttérzés- vált igazan tragikussá. Az i^sz­sel fogadták a lengyeleket, akik tergomoan levó lengyeleket egy újra meg újra talaitak alkalma- íy^t. december 2-an kelt parancs kat arra, hogy ismerkedjenek a a pilisvorosvari táborba rendelte helyi lakossággal. vissza. Azonban sokan nem vo­nultak be, okét magyar barátaik 1940. március 15-én a lengyel bujtatták, gyakran igen kalandos magyai pa- tisztek a tiszti üdülőben emlékez- korulmenyek között, rancsnoka pedig Matus Gyula tar- tek meg a magya r i 848/49-es talékos őrnagy. Mintegy hétszá- szabadsagharcról, ahol a helybéli A barátságnak, szolidaritásnak zan voltak ekkor a táborban, de polgárság több tagja is részt vett. erre a példajára mind az eszter­ez a szám az allando athelyezé- voltak közös karácsonyok, isten- gomiak, mind pedig az egyetemes sek miatt folyton változott. tiszteletek. Nagy esemenyt jelen- magyarsag büszke lehet! Ugy A zászlóalj elsődleges feladata tett mind a varos, mind a mene- gondolom nem szabad hogy el­a leadott lengyel gépkocsik szá- kultek eleteben az 194 3' oktober a nf ag iaso d? világunkban torte­mára való garázsok építése volt. A J 7­e n , Esztergomban rendezett nelmünknek e szép hagyomanyat jobb ellátás érdekében azonban engyel-magyar ünnepseg, ame- feledjük. Ezért a Komarom Me­katonákat adtak ki mezőgazdasá- a M a§y a r Mickiewicz Tarsa- gyei Leveltar a Balassa Muzeum­gi munkára is de a táborban sa g vándorgyűlése kapcsán ren- mai közösen — a II. világháború selyemhernyó-tenyésztés is folyt dezte k- A társaság 1929-ben ala- kitörésének és a lengyel mene­A zászlóalj 1941 február l-jétől kult azzal a célla l« h o§y a le n~ kü ltek érkezésének 50. évfordu­az 1/2 lengyel műszaki munkás Syel—magyar kulturális kapcso- lója alkalmából — kiállítást ren­tábor nevet vette fel. Parancsno- latoka t erősítsék. Abban, hogy a dezett a Balassa Múzeumban, ka 1940. decemberétől Bezemek vándorgyűlést éppen Esztergom- melyre ezúton is szeretettel meg­Béla tartalékos százados őt 1941 ban r endezték, bizonyára szerepe hívunk minden kedves érdeklő­júniusában Kicsindy Kálmán fő- l ebetett dr. Etter Jenő polgár- dőt. Kiállításunk szeptember 30­hadnagy váltotta fel. ' mesternek is, akit lengyel polgár- ig tart nyitva. mesternek is hívtak. A gyűlés Bár a tábort 1942 tavaszán át- előtt a szentmisét a vízivárosi helyezték Pilisvörösvárra, marad- plébániatemplomban tartották, Csombor Erzsébet, tak a városban lengyel katonák majd megkoszorúzták a Serédi- . ' és polgári személyek; még 1941- parkban álló Sobieski-emlékmű- a Komárom Megyei Levéltar ben is a cigánykúti földcsuszam- vet. igazgatóhelyettese — 1899. szeptember 17-én tették le az új esztergomi főgimnázium (mai Boty­tyán János Szakközépiskola) alapkö­vét. Esztergomban 1778-tól folyt gim­náziumi szintű oktatás, de ez az épü­let volt az első, amely a korszak min­források vizétől a Veprech nevű érseki toronyig terjedt. A király piac tartását is engedélyezte (szombatonként). IV. Béla engedélye a későbbi Víziváros alapjait vetette meg. összeállította a Komárom Megyei Levéltár SZÓ zött működött. Általában a polgárok és a szegényebb rétegek iskolája volt. A tehetősebbek a humán képzésű szerzetesi gimnáziumba íratták gyer­mekeiket. A reálban végzett diákok műszaki alapképzést kaptak, megfele­lő általános ismeretek mellett, és főleg műszaki főiskolákon, egyetemeken folytathatták eredményesen továbbta­nulásukat. Ugyanakkor fakultatív tan­1911-től 8 osztályos és érettségit adó tárgyként latint és görögöt is oktat­lett. Gazdája a város volt, fő segélye- tak, lehetőséget biztosítva az ilyen pá­zői az állam, a primacia és a főkáp- lyára irányulóknak is. Hasonló célú talan. Állami kezelésbe adása többszö- és szintű középképzést sokáig nélkül ri kezdeményezés ellenére mindig el- lözte 45 után műszaki felsőoktatásunk, akadt. így elhelyezésileg és anyagilag de tán még most is helyet érdemelne is mindvégig szegényes lehetőségek kö- közoktatásunkban. Októberi számunkban többek között egy iskolára emlékezünk. Pontos neve: Esztergomi, államilag se­gélyezett, községi Szt. Imre Reáliskola volt. KONFERENCIA rendezésére kerül sor. A neves filmrendező még a 40-es években A Vitéz János Tanítóképző Főis- kezdeményezte ennek a képzési kola szeptember folyamán több formának a megszervezését. A jelentős konferenciának ad ott- rendezvényen a ma Bécsben élő hont: Szőts István is jelen lesz. A meg­nyitóelőadást Nemeskürty István 1. Szeptember 1—2-án a „KÉT- tartia NYELVŰSÉG A NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ 3 Szeptember 30-án a Balassa TAGOZATÁN" című rendezvény Bálint Társaság és a főiskola kö­a szlovák nemzetiségi oktatás stra- zö s rendezésében kerül sor a tégiai jelentőségű kérdéseivel fog- „DEMOKRÁCIA lalkozik, melyeknek megoldása a GÁTAS" című többi nemzetiségi általános isko­la számára is modellértékű lehet. ÉS KÖZIGAZ­konferenciára, amely a közigazgatás jelenlegi struktúrájának korszerűsítését sürgető erőknek kíván fórumot biztosítani. 2. Szeptember 8—9-én a tanító­népművelő szak specializációja­ként induló filmterjesztőképzés megkezdése alkalmából „SZÖTS A főiskola a rendezvényekre min­ISTVAN SZEMINÁRIUM" meg- den érdeklődőt szeretettel vár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom