Esztergom és Vidéke, 1989

1989. február / 2.szám

% ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MELLÉKLET TETŐFEDŐ Pálinkás Gyula Szenczi István TEHERFUVAROZÓ Schleifer Miklós Varga D. László Baka György Murányi Miklósné Nelhibel Balázs Szenczi István Majdanics János Drahos Sándor Szekeres István Murányi Miklós Fodor István László Gerstmajer Imre Tőkei Zoltán Schmidt József Id. Tóth Imre Ingár Tibor Búzás Zsolt Koller László Farkas László Winkler János Tihanyi Frigyes Erős Ferenc Ifj. Tóth Imre Kárász Gyula Czibula Imre Póldi László Spóner József Kovács Gábor Turi Lajos Magyarovics Sándor Farkas Gyula Patkóczy László id. Horváth László Ifj. Szenczi István Ági Sándor Rékási László Kalmár László Dobosi Pál Pándi Gábor Remsik János Lobog Csaba i Farkas Tibor Dávid Csaba Koppányi I. Andor Kovács Miklós .;' Gazdas László IÍ Tóth Zoltán Orsósné K. Anna Körinek András Turi Zoltán Szokob Gábor Berka Tamás Sebők László Gerendás Ferenc Hock Ferenc Lamger László Kontsek Endre Kuklis Pál Bóna Péter ' V Szendi Ferenc Sztreda Gábor Szabó Péter Szerepi Gábor Pázmándi István Sass Imre Kuti András Vázsonyi József Lugosi Pál Ladmann Csaba Ifj. Molnár Szilveszter Román György Ritzi Dániel Tóth László Patkóczi Attila Németh Lajos Tóth Ferenc Juhász István Kele Tibor Ambrus Tibor Benkovits József Benkovits Sándor TÉSZTAKÉSZÍTŐ Németh Istvánné Szederkényi Miklósné Virág Béla Virág Béláné ÜVEGEZŐ Lugosi Béla Nagy István Pándi Sándor Kerekes Gábor Laczkó Zoltán Nébel Lajos Szetlik István Lőrincz László VAS- ÉS FÉMLAKATOS Bóna György Rácz György Horváth György Deák Ferenc Dikácz Ernő Tóth Gábor Krischneider István Gerendás Gyula Terék Károly Szebeni Zoltán Kiss J. u. 67. Kenderesi u. 7. Aranyhegyi u. 17. Móricz Zs. u. 3. Knézich u. 4. Petőfi S. u. 18. Jókai M. u. 50. Ságvári E. u. 21. Kun B. ltp. 21. Miklósi Gy. u. 6. Basa u. 21/A Petőfi S. u. 18. Kenderesi u. 41. Áchim A. u. 2. Molnár sor 5. Bánomi u. 13. Sallai u. 14. Rudas L. u. 16. Vasas u. 42. Vasas u. 8. Hajabáts u. 3. Károlyi M. u. 51. Eötvös u. 9. Kossut L. u. 15. Sallai I. u. 14. Mikszáth K. u. 41. Bánomi u. 2. 48-as tér 14. Barkóczi u. 15. Károlyi M. u. 47. Szentkirályi u. 40. Széchenyi tér 26. Baross G. u. 24. Dobogókői u. 16. Zója u. 25. Ságvári E. u. 21. Mező I. u. 19. Lőwy S. u. 22. Kossuth L. u. 26. P.-lélek, Petőfi u. 22. Rózsa F. u. 41. Kun B. ltp. 11. Schleifer u. 9. Verseghy F. u. 6. Aradi vért. tere 4. Kossuth u. 35. Ságvári E. u. 63/10 Zsolt N. u. 7. Mező I. u. 4. Dobogókői út 110. Móricz Zs. u. n. Bajcsy-Zs. u. 22. Bajcsy-Zs. u. 7. Bocskoroskúti u. 4S. Béke tér 43 B Petőfi u. 91. Béke tér 12. Schweidel J. u. 4/C Béke tér 24. Budai N. A. u. 25. Thököly u. 9. Jánoskúti u. 16. Bacsó B. u. 14. Kertv., Damjanich u. 9/A Kertv., Blaha L. u. 29/A Kertv., Pozsonyi u. 107. Kertv.. Eperjesi u. 63. Kertv., Pozsonyi u. 35. Kertv., Eperjesi u. 147. Kertv., Eperjesi u. 49. Kertv.. Kolozsvári u. 37. Kertv., Nyitrai u. 93. Kertv., Víztároló u. 12. Kertv., Kolozsvári u. 109/B Kertv., Wesselényi u. 23. Kertv., Vízimalom u. l/A Kertv., Damjanich u. 23. Kertváros, Major Kertv., Pozsonyi u. 4. Kertv., Kinizsi u. 2. P.-marót, Ady E. u. 20. P.-marót, Esztergomi u. 74. P.-marót, Ady E. u. 46. Szentkirályi u. 37. Babits u. 16'B Kertv., Víztároló u. 5. Kertv., Víztároló u. 5. Kiss J. u. 89. Dózsa tér 1. Martsa A. u. 1. Kertv., Kassai u. 104. Kertv., Damjanich u. 52. Kertv., Vízimalom u. 2. Kertv., Eperjesi u. 29. P.-marót, Ady u. 9. Vasas u. 44. Károlyi M. u. 18. Hősök tere 8. Dobozy M. u. 40. Vár u. 1. Honvéd u. 20. Várfok u. 28. Vár u. 1. 48-as tér 3. Somogyi B. u. 7/B Waller Jakab Szlancsik István Drahos Károly Gyuricza László Posvai István Klobusiczky Jakab Klobusiczky Erika Várszegi László Ifj. Berthold József Horváth Kálmán Dejcsó László Raduka László Szuhi György Dr. Csányi V. László P. VATTACUKOR-KÉSZÍTŐ Pócsföldi Sándor VEGYTISZTÍTŐ özv. Gálicz Józsefné Hartmann János Kovács Lajos Rappauer Mihályné Schmidt Antal VIDEOFELVÉTEL-KÉSZÍTŐ Jónás Zsigmond Juhász Katalin VILLANYSZERELŐ Asztalos József Bartal Flórián Bakai László Csékei Zoltán Juhász Albin Karácson László Kaszner Tibor Major Balázs Major László Nádasi Mihály Rózsavölgyi József Villányi György Wilsicz Lajos Fodor Rudolf Nagy Pál Szikorszki Lajos Janovszki Zsolt Viola Ferenc Somogyi János P. V1ZVEZETÉKSZERELŐ Botó László Kade Zoltán Mandák István Maros István Seemann László Weisz Lajos Dr. Csányi V. László WC-ÜZEMELTETŐ Esztergomi Zsigmondné Molnár P. Istvánné EGYÉB Vasas u. 7. Mély u. Palkovics u. 9. Siszler u. 4. Galagonyás u. 5. Károlyi M. u. 8. Károlyi M. u. 8. Bacsó B. u. 17. Petőfi u. 48. Zalka M. u. 65. Bartók B. u. 32. Kertv., Sátorköi u. 2 A Kertv., Dejcző V. u. 17. -marót, Széchenyi u. 19. Budai N. A. u. 15. Honvéd u. l. Móricz Zs. u. 11. Felszabadulás u. 2. Ferenczy B. u. 7. Bajcsy-Zs. u. 5. Aradi tér 2. Kossuth u. 8. Béke tér 60. Vécsei u. 8. Vaskapui u. 37. Budai N. A. u. 31. Pöltenberg u. 27. Móricz Zs. u. 13. Rozália u. 21. öntöde u. 24. Vécsei u. 11. Hajabáts u. 21. Vécsei u. 13. Bánomi u. 23. Szentkirályi u. 50. Martsa A. u. 9. Kertv., Pozsonyi u. 21. Kertv., Temesvári u. 14. Dömös, Petőfi u. 12. Dömös, Kőrösy telep 16. -marót, Dobozy M. u. 86. Zsák u. 4. Attila u. 1. Petőfi u. 101. Vasas u. 9. Bajcsy-Zs. u. 26. Kiss J. u. 103,'A 3.-marót, Széchenyi u. 19. Lépcső u. 8. Bajcsy-Zs. u. 44. ÉLELMISZER Bábszki Gyula Bihari Mihály Farkas László Vámos Zoltánná FÉMNYOMÓ Babits Mihály KÉZIMUNKAKÉSZÍTŐ Huszák Józsefné KÉZMŰ — HAZI Jerusse ödön Remetei Béla Szálka Endre Tardosi József TEXTILIPAR Fonyódiné Rozsó Györgyi TEXTILRUHÁZATI Peregovics Jánosné VEGYIPARI Ilosvai Antal Csatai Sz. u. 2. Thököly a. 21.. Semmelweis u. 7. Csatai Sz. u. 2. Eszperantó u. 15. Dessewffy u. 16. Berényi Zs. 17. Béke tér 40. ÍII/1. Mártírok u. 4. P.-marót, Dózsa u. 9. Aradi vért. tere Bartók B. u. 5. Kun B. ltp. 3. IV/1. TISZTELT KISIPAROS! Sietős világunkban felértékelődött az információ. Az üzleti életben a siker attól is függ, milyen tömeghez jut el az ön által felkínált szolgáltatás lehetősége. Többszörösen igaz ez, ha új vállalkozásba kezd, illetve ha tevékenységét fejlesztve, újabb lehetőségeket teremt a pontos,, kulturált üzletvitelhez. A rohanó ember honnan tudhatná mindezt, ha nem a lapok hirdetéseiből?! Mi készek vagyunk az Önnel való együttműködésre! HIRDESSEN Esztergom és Vidékében! Megjelent az Esztergom és Vidéke mellékleteként 1989. februári számában 4-0 éves a KI OSZ A mesterség tisztelete - az iparos becsülete! Az iparosok minden időben az alkotás, a haladás letéteményesei voltak, mert munkájukkal tovább örökítették az évezredes emberi kapcsolatokat, mert mindig igyekeztek új eszközöket és embertszolgáló célszerű használati tárgyakat készíteni. Szorgalmuk, emberségük, szerénységük, szaktudásuk gyakran szolgált példaképül környezetük számára. Itt nálunk Esztergomban, írásos adatok bizonyítják, hogy az államalapítás óta működik a kézműves ipar és a kereskedelem, amiben meghatározó volt a Duna szerepe. A magyar állam első évszázadaiban Esztergom városában iparos- és kereskedőcsaládok tevékenykedtek. Virágzó kézműipar szolgálta a királyi és az érseki udvart, a város és a környék lakosságát: pénzverők, ötvösök, fegyverkovácsok, takácsok, vargák, szabók, kovácsok, mészárosok, serfőzők, vendéglősök, fazekasok. .. Sajnos azonban a tatárjárás, majd a másfélszázados török hódoltság következtében a rájuk vonatkozó részletes írások nagyrésze megsemmisült. De azt tudjuk, nyugat mintájára Esztergomban is megjelentek a céhek. Az első, a csizmadia-céh 1473ban. A nagyszerű ötvösök viszont csak félévszázaddal később, 1529ben alakítják meg a győri, komáromi és érsekújvári közös ötvös céhüket. A céhrendszer eredete olasz—német követítéssel a római korra nyúlik vissza. A céh feladata és hatásköre igen sokoldalú volt, ők képviselték tagjaikat a hatóságok és a fogyasztók felé, őrködtek a szakmára vonatkozó minőségi, súlybeli, finomsági előírások megtartására. Irányították az inasok és legények szakmai képzését, mesterré nyilvánították a szakmájukat kellően elsajátított legényeket. Gondoskodtak a munkaképtelen és öreg iparosokról, a céhtagok özvegyeiről és árváiról, sőt városuk ostromakor kötelesek voltak résztvenni a városfalak rájuk bízott szakaszainak védelmében is. Feladatuk és tevékenységük tehát az akkori élet egész keresztmetszetét átfogta. Ez a zárt szakmai tagozódás Esztergom vármegyében több mint ötszáz éven keresztül működött. Óvta tagjait a bölcsőtől a koporsóig. Szervezeteinkben itt-ott még ma is érezhetők a céhes szokások, pl.: temetéskor, társvacsorákon, legényavatáskor. A céhrendszer a maga korában nagymértékben elősegítette a kézműipar színvonalának fejlődését, a szakmai közösségek kialakulását és a kontárok (himpellérek) elleni harcot. Idővel azonban — ez is tény — a fejlődés kerékkötőivé váltak. Monopolhelyzetet akartak maguknak biztosítani, akadályozták a szabadverseny kialakulását. Ezért a múlt század második felében a céheket megszüntették. Az öreg mesterek nosztalgikus visszaemlékezései a régi „tisztes ipar" aranykorára lassanként elhalványulnak, de a céhvilág megőrzésre méltó emlékeit ne hagyjuk végleg eltűnni. Hiszen dolgos emberek tízezrei fáradoztak, munkálkodtak évszázadokon keresztül, kezük nyoma, küzdelmes életük eredménye ott van ma is mindenütt az anyagi és szellemi kultúránk egymásra rakódott rétegeiben és közösségi életünk számtalan alapvető szociális intézményének fundamentumában. Mint utaltam rá, a céhvilág kora a múlt században lejárt: az első ipartörvény 1872-ben minden céhbeli korlátozást megszüntetett. Szabaddá tette az ipar gyakorlását, az iparosok érdekképviseleti szerveként, de hatósági jogkör nélkül, önkéntes ipartársulások fennállását rendelte el. 1884-ben egyes iparágak gyakorlását képesítéshez kötötték, és létrehozták az ilyen ipart űző iparosok kötelező tagságán alapuló bizonyos hatósági és vizsgáztatási joggal is felruházott ipartestületet. A hajdani ipartestületek itt, Esztergomban, 1886ban jöttek létre, mely tulajdonképpen a mai KlOSZ-szervezetünk elődje volt; emennek még élő alapítótagjai voltak az ipartestületeknek is, mely hatvan éven keresztül működött, 1948-ig. Az ipartestületek kötelessége volt a tanoncoktatás, iparosok ügyes-bajos dolgainak intézése. Különböző bizottságok, szakosztályok működtek. Az elnökség ügyelt a szervezet rendjére, alapszabály rögzítette a tagok jogait és kötelességeit. Érdekességképpen szeretném elmondani, hogy egy-egy közösségben mennyire meghatározó volt az iparos fiatalok jelenléte. Megtalálhatjuk őket az 1848-as szabadságharcban épp úgy, mint az 1919-es Tanácsköztársaság direktóriumában. Sokan kimagasló eredményeket értek el a sportmozgalomban, az olimpiákon. De sorolhatnám a közös kirándulásokat, dalárdában és a színjátszó körben való szereplést is, hiszen valamennyiüknek más személyes élménye is párosult az elmondottakhoz. A szakmai szeretet mellett jutott hát idő a közösségi dolgokra, a művelődésre, sőt a feltalálásokra, újításokra is! E történelmi kitérő után szervezetünk megalakulásának négy évtizedéről szeretnénk megemlékezni. Napjainkig mindössze 16an maradtak sorainkban azok közül, akik négy évtizeden át következetesen kitartottak a kisiparban vetett hitük és bizalmuk mellett. Boldogulásukat hol nehéz, hol pedig még nehezebb körülmények közt keresték és találták meg. Ha ez a generáció semmi mást nem hagyna ránk örökségül, csak azt az álhatatos kitartást, mesterségük, a munka és a megrendelőik iránti tiszteletet, már az is olyan tőke lenne számunkra, mely tovább kamatoztatható. De mi tudjuk: az iparosörökség ennél jóval több! Elődeinktől, a mestereinktől megtanultuk a legfontosabbat: zászlónk jelszavát: a mesterség tisztelete az iparos becsülete! Szervezetünk 1948-ban rövid ideig párhuzamosan működött az ipartestülettel. Idősebb iparostársaim sokat meséltek nekem, hogy ők akkor fiatalos hévvel és lelkesedéssel léptek be ebbe az új, demokratikus szervezetbe. A KIOSZ I. kongresszusa 1948. szeptember 3-4-én volt, Esztergomból ezen Martsa Alajos és Szabó László vett részt. Ekkortájt a kisiparban 360 000 fő dolgozott, részt vett a romeltakarításban, az ország újjáépítésében. A reményteljes I. kongresszus után a reális elképzelések hóntypok alatt szertefoszlottak. Ennek oka, hogy a politikai vezetés az állami tulajdon mellett nem tűrte meg a jól prosperáló magántulajdont. Ezért először ideológiai, majd kényszerítő gazdasági és adminisztratív eszközökkel visszaszorította a kisipar fejlődését. Ezeknek a sokszor drasztikus intézkedéseknek hatására 1953-ban a kisiparosok létszáma a mélypontra zuhant, 48 000 főre. Nemsokára kiderült: az ipari szövetkezetek nem tudják pótolni azt a szerepet, amit a kisiparosok végeztek. Ennek felismerése, majd a hozott kormányzati intézkedések aztán lassan megállították a létszám csökkenését. De a hosszabb távú politikai döntés csak később, 1957-ben született. Kedvező rendelkezés jelent meg 1958-ban a tanulótartásról. 1964-ben lépett életbe a mellékfoglalkozásként működő iparosok lehetősége, s ettől az időponttól egyenletesen fejlődő létszámnövekedésről beszélhetünk. A jelenleg is működő tízesbizalmi hálózat 1954-től áll fenn, tagjai, mint társadalmi tisztségviselők segítik a vezetőség munkáját. Iparostársaink aktívan kiveszik részüket a társszervek munkájából, mint pb-tagok, tanácstagok, népfrontelnökségi tagok. Alapszervezetünknél tervszerű közösségi munka folyik, szakosztályok, bizottságok, iparosbrigád; iparosaink a közép- és országos szerveknél különböző tisztségeket töltenek be, öregbítik megyénk, iparosaink hírnevét. Nem titok: nekünk gyakran a társadalmi körülményekkel dacolva kellett az eredményeket kikényszeríteni, hiszen az eredményes munkának sokszor az előfeltételei is hiányoztak. A kézzel fogható, szemmel látható, számokkal mérhető tagadhatatlan eredmények mégis itt vannak körülöttünk. Mekkora volt az út, amit eddig megtettünk! Élve az alkalommal, e helyt is köszönöm az alapító tagoknak, kedves feleségeiknek azt a hitet, kitartást, szakmaszeretetet, a tanulóiknak átadott tudást, kuncsaftjaikhoz tanúsított pontos munkát, amelyet több évtizeden keresztül a köz érdekében elvégeztek. A jelenleg is aktívan működő iparostársaimat pedig arra kérem, hogy közösen vigyázzunk erre a szervezetre, mert a 40 év történelme is azt igazolja: a gazdasági kérdések megoldása a szervezettség erejétől is függ. Foglaljuk ezt a közösségi erőt egységbe, mert ha ezt nem tesszük, akkor soha nem szabadulhatunk „mostohagyermeki" szerepkörünktől! Juhász József elnök A KIOSZ vezetői 1948-tól napjainkig Martsa Alajos fényképész mester Szabó László kőműves mester Szokob Márton kőműves mester Kertész Ferenc tetőfedő mester Petrik Kálmán szabó mester Benyik Ernő kályhás mester Torma József üveges mester Sárhegyi Béla lakatos mester Spisák László kádár mester Juhász József kőműves mester Kolohár Lászlóné Juhász József kőműves mester Kriskó Istvánné elnök titkár elnök titkár elnök titkár elnök titkár elnök titkár függetlenített titkár elnök függetlenített titkár 1948—50 1948—50 1950—55 1950—53 1955—65 1953—68 1965—70 1968—73 1970—75 1973—75 1975—85 1975— 1985—