Esztergom és Vidéke, 1989

1989. október / 10.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MELLÉKLET AD.I IKKT! Kéréssel fordulunk minden jószándékú emberhez. Segítsünk beteg embertársainkon, s adjunk vért!!! A vér életment ő és nem fertőzőforrás! Vérre lehet szüksége: az újszülötteknek, az édesanyának, a balesetet szenvedettnek, a műtött betegnek, a szülőknek, a rokonoknak, a barátoknak. A köztudatban helytelenül terjedt el az információ az AIDS-fertőzéssel kapcsolatban. A véradókat semmiféle AIDS-veszély nem fenyegeti, mivel a vérvételnél egyszerhasználatos tűket és szerelékeket használnak, a vérre szorulók pedig többszörösen átvizsgált vérkészítményt kapnak. A vérvétel feltételei szigorúan ellenőrzöttek. Véradásra jelentkezni lehet a Véradó Állomáson minden hét keddjén 8—10 óráig. Esztergom, Babits Mihály út 2. A rák okairól A VÉR ÉLETET MENT, ADJ VÉRT ! ! ! Röviden... KISMAMÁK! Jelentkezni lehet díjmentes terhestorna-tanfolyamra! Saját és születendő gyermeke egészsége és a könnyebb, zavartalanabb szülés érdekében vegyenek részt e hasznos foglalkozáson. A foglalkozás ideje: 1989. október 2től minden hétfőn 16—17 óráig. Helye: A kórház idegosztályának tornaterme. A foglalkozást vezeti: Gayer Aliz gyógytestnevelő tanár. Jelentkezni lehet a Terhestanácsadóban vagy a helyszínen. A Vöröskereszt Városi vezetősége és az Üttörőelnökség a novemberi egészségügyi hónap előkészületeihez kapcsolódva plakátversenyt hirdetett meg az úttörők körében, melynek témája az egészségmegőrzés. Kérjük az úttörőket, minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a versenybe. Az egészséges táplálkozást elősegítő korpás barnakenyér előfizethető 16 Ft/ kg egységáron a kórház büféjében. A dietetikai szolgálat minden szerdán 8—14 óráig — a kórház sebészeti pavilonjának II. emeletén — diétás tanácsadást tart cukorbetegek részére. Egyéb betegségben szenvedők vagy fogyókúrázni kívánók diétás tanácsadását is vállalják. * * * A Vöröskereszt városi vezetősége és a kórház szervezésében ez évben is indul házigondozó-tanfolyam. Első foglalkozás 1989. október 16-án lesz. Helye: A kórház GH-előadóterme. • * * 1989. október 23-án 14,30 órakor kerül sor a városi elsősegélynyújtó verseny megrendezésére felnőttek részére. Helye: Üttörőház. Szervező: Vöröskereszt városi vezetősége. * * * 1989. október 26-án 14.30 órakor a Vöröskereszt városi vezetősége megalakítja az Ifjú Vöröskeresztesek Klubját. Helye: Tömegsz. Székház. * * * A cukorbetegek klubjának következő foglalkozása október 30-án, 17.30 órakor lesz a PV-bázis előadótermében. Szinte nap mint nap felfedeznek valami újabb anyagot, amely hosszú időn át és nagy mennyiségben alkalmazva rákot okozhat. Ezek az ún. karcinogén anyagok. Nagyon sok olyan anyag van, amely kísérleti körülmények között (állatkísérletekben) rákkeltőnek bizonyult, emberekben azonban még nem sikerült igazolni ilyen hatását. A különböző rákfajták nem egyformán jelentkeznek az egyes népesség, illetve lakosságcsoportokban. Ismeretes, hogy bizonyos rákféleségek egyes embercsoportokban gyakrabban, mások ritkábban fordulnak elő. Például a dohányzók körében jóval gyakoribb a tüdőrák, mint a nem dohányzók körében. Különbségek vannak e tekintetben az egyes országok között is. Például a középkorú japán emberek ötször gyakrabban betegszenek meg gyomorrákban, mint a velük egyidős közép-európai emberek, az emlőrák viszont egyharmadával kevesebb Japánban. Perceval Pott már több mint 200 évvel ezelőtt megfigyelte, hogy a herezacskórákos betegek közül sokan kéményseprők voltak ifjúkorukban. A tudósok csak a mi századunkban adtak választ erre a rejtélyre: a nadrágba beleivódott korom okozta a kéményseprők gyakori herezacskórákját. Sajnos még ma is csak néhány rákféleség kiváltó okát ismerjük pontosan. Közöttük is első helyre került a tüdőrák, amelynek a dohányzással való összefüggése ma már vitathatatlan. Néhány vegyszerről szintén ismeretes, hogy rákot idézhet elő. Ezek többségét az ipar használja, de szerencsére ma már tudjuk .hogyan lehet ellenük védekezni. Egyre több bizonyíték születik bizonyos ételek, illetve italok rákkeltő hatásáról is. Ezek a bizonyítékok azonban ma még nem elegendőek ahhoz, hogy szigorú szabályokkal tiltsuk fogyasztásukat. A jelenlegi ismereteink birtokában csupán javaslatokat tehetünk. így aztán míg számos rákkeltő tényező felfedezésre vár, addig azt tehetjük, hogy az ismert veszélyeztető tényezőket (amelyeket ismerünk) kerüljük el. Melyek a rák tünetei? Nincsen olyan tünet, amely egyértelműen rákot jelezne. Orvoshoz kell fordulni, ha bármilyen látható vagy kézzel tapintható változást észlelünk magunkon, ami két hét után is fennáll. Ilyen tünet lehet pl. egy állandóan fájó pont a bőrön vagy a száj üregben, makacs rekedtség vagy köhögés, csomó az emlőben vagy más testrészen, állandó emésztési zavar, nehéz nyelés, változás a megszokott bélműködésben, váratlan vérzés bármelyik testnyílásból. Az orvosi vizsgálat során a legtöbb esetben kiderül, hogy nem rákról van szó. De minden elváltozást meg kell vizsgálni. Ha azonban mégis rákról van szó, minél hamarabb ismerik fel, annál sikeresebb lesz a kezelés. Ütés, sérülés okozhat-e rákot? Nem. Legfeljebb az emlőt ért ütés hívja fel a figyelmet a már régebben ottlévő csomóra. Növekszik-e a rákos megbetegedések száma? Manapság több a bejelentett rákos megbetegedés, mint pl. 20 évvel ezelőtt. De ne felejtsük el, hogy az életkor meghosszabbodott, s mivel a rák főleg a középkorú vagy idősebb embereket érinti, több a rákos megbetegedés is. A ráknak számos típusa van, és mindegyiknek más az előfordulási gyakorisága. Míg Magyarországon pl. néhány rákféleság csökkenőben van, sajnálatosan a dohányzás miatt jelentős mértékben növekszik a tüdőrákos betegek száma. Viszonylag sokan tudják, hogy az agyi érbetegségek a halálozási okok között a harmadik helyet foglalják el. Statisztikai adatok szerint 100 000 lakosra számolva 230—280 új agyi érbeteg jut, vagyis Magyarországon évente átlagosan 30 000 beteget kezelnek. Egy részük súlyos mozgássérült marad, másik részük aránylag könnyebb tünetekkel vészeli át a betegséget; tekintélyes hányaduk azonban meghal. Már ennyi is indokolja, hogy rövid áttekintést nyújtsunk erről a betegségcsoportról az egészségesek, a veszélyeztetettek számára. A régi elnevezések lassan feledésbe mennek, de a legismertebb „gutaütés" kifejezés továbbra is él. Ez népi eredetű elnevezés, az érbetegségek egyik formájára jól illik, mivel a „guta" a növénytanban olyan nedvkeringési zavart jelent, amelynek következtében a fa vagy egyik része kiszárad. Az agyi érbetegségek azon formájának tehát megfelelő elnevezése, ahol az agyat tápláló erek valamelyike elzáródik és így ennek táplálási területe elhal. A népi elnevezés — tágabb értelemben — minden olyan agyi történést jelöl, ami múló vagy maradandó következménnyel, illetve halált okozó bénulással jár. Ismert még az agyszélhüdés és a szélütés megnevezése. Ide, ebbe a kategóriába sorolták az agyvérzést, az agyi érelzáródást, az agyi vérrögösödést és további formákat is. Az elnevezés azonban végső soron •— hasonlóan latin, görög megfelelőihez (ictus, apoplexia) — csak azt jelenti, hogy hirtelen, katasztrófaszerűen agyi eredetű bénulás alakul ki, ami „leüti, földre teríti" a beteget. Jó tudni azt is, hogy az agyi érbetegségeknek két fő formája van. 1. Az agy bizonyos részéhez — az ellátó ér keringési zavara, szűkülete vagy elzáródása miatt •— nem jut elegendő vér. Tehát tulajdonképpen vérkeringési elégtelenségről van szó. Mivel az agyhoz a vér szállítja a működéshez feltétlenül szükséges oxigént és cukrot, a keringéstől megfosztott területekben pár perc alatt súlyos agyszövet-károsodások keletkezhetnek. Működészavar néhány másodperc után is kiprof. dr, Leel-Űssy Lóránt c. egyetemi tanár, osztályvezető főorvos Az agyi érbetegségekről alakulhat, mivel az idegsejtek oxigénszükséglete rendkívül nagy, és nagyon érzékenyek az oxigénhiányra. Ha ez a hiány olyan területen lép fel, ahonnan az akaratlagos mozgások kiindulnak, vagy amelyen a mozgató pályák haladnak, akkor — rendszerint a test egyik oldalán — a végtagok megbénulnak. A beteg tehát „hüdést", „paralízist" szenved el. A mozgató és az érzékelő pályák elég közel futnak egymáshoz, ezért a bénult részekben gyakorta zsibbadás vagy érzéketlenség is kialakul. Mivel a két pálya kereszteződik, ezért tudni kell azt is, hogy a bal agyfélteke keringési zavarához a jobb kar és a láb, a jobb agyfélteke hasonló betegségéhez a bal kar és láb bénulása és/vagy érzéketlensége társul. Jobbkezes egyéneknél a bal agyfélteke a „vezérlő", azaz ezen az oldalon vannak a legfelsőbbrendű értelmi működések központjai (mint a beszéd-, írás-, olvasási-, számolási és egyéb jelfelismerési képesség). Ebben az esetben a féloldali bénuláson túl többé-kevésbé súlyos beszéd és gondolkodási zavarok is kialakulhatnak. (Balkezes egyénnél a jobb félteke a „vezérlő".) Az agyi, keringési betegségeknek ez a formája — amennyiben ez az agyszövet kisebb-nagyobb kiterjedésű elhalását idézi elő — megfelel a szívizmot tápláló, ún. koszorús erek elzáródása következtében fellépő infarktusnak. Ezért leghelyesebb e maradandó tünetekkel járó állapotot agyi infarktusnak nevezni. Ez annál is inkább indokolt, mivel az infarktus elnevezés ma már teljesen elfogadott és a köznyelvben is jól ismert, továbbá nem anynyira sértő, mint a szakmailag gyakran használt és az elváltozást is jól jelző „agylágyulás". 2. A másik fontos agyi érbetegség az agyvérzés. Ez azt jelenti, hogy az érfalak — sérülés, egyéb ok következtében — súlyos károsodást szenvednek, emiatt nagyobb tömegű vér jut az agyba, s ott roncsoló hatást fejt ki. A vérzés ugyanúgy mozgásképtelenséget, érzészavart okoz, mint a vérellátás megszűnése, de itt jóval gyakoribb az eszméletvesztés és a súlyos általános állapot. Emiatt az agyvérzés halálozási aránya jóval nagyobb, mint az agyi infarktusé. Az említett kétféle, agyi károsodásra hajlamosító érelváltozás szoros kapcsolatban áll számos kockázati (rizikó) tényezővel. A fontosabbakat érdemes felsorolni: a) Magas vérnyomás: amikor a vérnyomás tartósan a 160 Hgram felső és a 100 Hgmm alsó értéken felül van. b) Érfalmeszesedés: (érelmeszesedés) amikor az érfalban zsíros anyagok rakódnak le, majd a fal rostosodás következtében merevvé válik. c) Szívbetegségek közül elsősorban a koszorúserek betegsége, illetve az infarktus, a ritmuszavarok és a szívbillentyű zavarai járhatnak együtt agyi keringési zavarral (embóliával). d) Cukorbetegség: az erek fent említett elváltozásait nagy mértékben befolyásolja. e) A családban (felmenő ágon) előforduló szív és agyi érbetegségek. f) A hormonális fogamzásgátló tabletták is fokozhatják az agyi érbetegségek előfordulását. g) Elhízás, magas vérzsírtartaIom, dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás : a fentiekkel csaknem egyenértékű kockázatot jelentenek. Természetesen az agyi érbetegségre való hajlam hatványozottan nő, ha egy-egy egyénnél a felsoroltakból több tényező is előfordul. Statisztikai adatok szerint agyi érbetegség bármely korban előfordulhat, mégis jóval gyakoribb 55 év fölött, vagy a még idősebbeknél, valamint a férfiaknál. A legfontosabb lépést az agyi érbetegségek megelőzésében a kockázati tényezők kikapcsolása Örökölhető-e a rák? Néhány ritka kivételtől eltekintve nem. Megfigyelték pl., hogy egyes bél- és emlődaganatok bizonyos családokban halmozódnak. Sokszor ez puszta véletlen is lehet, máskor valószínűleg az azonos életmóddlál (pl. étkezési szokásokkal) függ össze vagy valóban öröklött hajlammal. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy a rák öröklődik. Ami örökölhető, az inkább a hajlam. Ha ilyen halmozódás az ön családjában is előfordult, legjobb, ha gondosan figyel minden változást. Hogyan kezelhető a rák? A kezelés a rák típusától és a beteg általános állapotától függ. Az, hogy az egyik beteg másfajta kezelésben részesül, mint a másik, nem azt jelenti, hogy megkülönböztetett figyelemben részesül, csupán azt, hogy a kezelés megtervezésekor figyelembe vették az egyéni adottságokat is. A kezelés lehet sebészi, sugaras vagy kemoterápiás (gyógyszeres). Gyakran ezek kombinációit alkalmazzák. Gyógyítható-e a rák? Sok olyan rákféleség van, amely ma már gyógyítható. A rák gyógyításához az szükséges, hogy minden kóros sejtet eltávolítsanak vagy elpusztítsanak. Ezért rendkívül fontos, hogy a betegséget még korai stádiumában fedezzék fel. Az is igaz, hogy a rák néhány formája ma még nem gyógyítható, de még ilyenkor is gyakran el lehet érni, hogy rendszeres ellenőrzéssel a beteg hoszszú évekig emberhez méltó életet éljen. (Részlet A rák megelőzhető c. kiadványból. Szerkesztették: az Országos Onkológiai Intézet munkatársai.) (dohányzáis, alkohol, elhízás) és kezelése (magas vérnyomás, cukorbetegség) jelenti. Mivel az agyat ellátó erek keringési zavarai különböző módon keletkezhetnek, azok kialakulása, tünetei is eléggé változatosak lehetnek. Röviden a következő formákról beszélhetünk: 1. Vér rög vagy szövetféleség kerül az ütőerekbe és ez — az agyi ütőerekbe sodródva — valahol megakad (embólia) elzárva a véráramlás útját. 2. A vérrögösödés (trombózis) rendszerint az agyi ütőerek fali sérülései, beszűkülése következtében alakul ki. 3. Komolyabb érszűkület vagy érelzáródás nélkül is kialakulhat bénulás. Ilyen keringési zavart okozhat a vérnyomás hirtelen megemelkedése (220 Hgmm fölé) vagy ellenkezőleg a vérnyomás hirtelen lecsökkenése. Súlyos szívelégtelenség, vagy tüdőtágulat is okozhat agyi vérkeringési zavart. 4. Az agyi vénás keringés zavarai is okozhatnak könnyebb vagy súlyosabb agykárosodást. Nagyon fontosak az agyi vérkeringési, vérellátási zavarokra utaló kisebb, figyelmeztető tünetek, amelyek rendszerint hónapokkal, napokkal, ritkábban évekkel is megelőzhetik a végleges bénulást. Ezek a rohamok könnyebb lefolyásúak, gyorsan elmúlnak. Pillanatok alatt kifejlődnek és pár perc, óra (legfeljebb egy nap után) hirtelen megszűnnek. Az ilyen rohamok vagy rosszullétek alatt rövid időtartamű végtaggyengeség, látászavar, végtagzsibbadás, beszédzavar jelentkezik. A roham elmúltával a beteg teljesen panaszmentes, vizsgálatnál tünetmentes. Éppen ezért fontos, hogy a beteg észleleteit, érzéseit részletesen mondja el orvosának. így még van mód arra, hogy megfelelő gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel megelőzzük a végleges bénulásos állapotokat. A másik fő betegség az agyvérzés, amit leggyakrabban a magas vérnyomás idéz elő. Agyvérzéskor az érből kikerülő vér az agyszövetet roncsolja. Minél nagyobb mennyiségű a vér, annál súlyosabb az agyvérzés: nagyobb tömegű vér, nagyobb roncsolást okoz. Még súlyosabb liefolyású a betegség, ha a vér az életfontos agytörzsi központokban alakul ki. Az agyvérzés legeredményesebben tehát a magas vérnyomás felderítésével és korszerű kezelésével előzhető meg. Agyvérzés esetén az orvosnak a baj megállapítása után a beteget minél előbb kórházba kell szállítania. A vérzések között van olyan is, amely az agyat burkoló finom hártya, a lágyburok alatt keletkezik. Ekkor rendszerint az agyalapon levő nagyobb ütőerek rendellenes, zsákszerű tágulatainak (aneurizmáknak) a megrepedéséről van szó. Ilyen lágyburki vérzés •— szemiben a magas vérnyomással összefüggő vérzések 50—60 év közötti gyakori előfordulásával — fiatal korban is előfordulhat. A tünetek hirtelen alakulnak ki, és hasonlítanak az agyhártyagyulladás tüneteihez: ütésszerű, erős fejfájás, hányinger, hányás, nyakmerevség, fénykerülés, esetleg zavartság, aluszékonyság vagy eszméletvesztés. A teendő az azonnali kórházi elhelyezés. Szeptember 7-én megalakult az agyérbetegek városi klubja. A klub orvosvezetője: dr. Leel-össy Lóránt, c. egyetemi tanár, osztályvez. főorvos. A klub foglalkozásait minden második hét szerdáján, 15 órai kezdettel tartja az idegosztály tornatermében. Minden érdeklődő — városi és városkörnyéki — lakost szeretettel várunk. Mellékletünk Esztergom város Egészségvédelmi Tanácsa és a Kolos Kórház gondozásában jelent meg.