Esztergom és Vidéke, 1989

1989. július / 7.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE S A gimnasztika kezdetei Esztergomban 3. Esztergom város elemi tanodáiban a testgyakorlást, mint tantárgyat, csak az 1872/73. tanév során vezették be azokba az osztályokba, ahol az osztálytanítók külön díjazás mellett vállalták a „tornászat

7' tanítását. A szakszerű munkavégzés érdekében, 1873ban az esztergomi iskolaszék kötelezte azokat az osztálytanítókat, akik külön díjazás mellett, végezték a tornatanítást, hogy. a tornatanítói képesítést szerezzek meg. ' Esztergom megye tanfelügyelője Németh Antal a tornászat fontosságát elismerve' harcolt annak gyakorlati megvalósításáért. Erről az „Esztergom megye Tanügyi Állapota az 1872/73. iskolaévben" című jelentésében így írt: „... Tudomásomra esvén, hogy téli tornahelyiség Esztergomban nincsen, még az 1872. évi ősz elején felhívtam a nemes városi hatóság figyelmét a tornászat fontosságára és arra kértem, emeltetve egy téli tornatermet, ahol azután nem csak az elemi iskolások, hanem a gimnáziumi és reáliskolai ifjúság is nyerhetne oktatást! Arra azonban, hogy mit szándékozik a nemes város ez ügyben tenni és mikor? — eleddig nem értesültem." A tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt sokáig „egyhelyben járás" volt a gimnasztika a testgyakorlás terén. Az Eötvös-féle iskolatörvények elfogadása idején Esztergom még négy független részből állott, ahol külön-külön iskolaszékek működtek. 1874ben csak Esztergom szabad kir. város iskoláiban tanították a testgyakorlást. Az esztergomi főgimnáziumban 1868-ban a miniszteri rendelet alapján a testgyakorlatot az I. és V. osztályban rendes és kötelezett tantárgyként heti 3-3 órában bevezették. A nem kötelezett tanulók számára a tornászat mint rendkívüli tárgyként szerepelt. Ilyen minőségben a gimnázium tanulói közül 1868-ban 54 tanuló vállalta önkéntesen a testgyakorlás művelését. A „tornászatot" Korányi József városi úszó- és tornamester tanította. 1880-ig a városban megfelelő területtel rendelkező tornaterem nem volt, így az iskolákban a tornászat megvalósítására csupán kora tavasztól késő őszig nyílott lehetőség. 1880-ban az új főgimnázium épületének átadásával a tanulóifjúság korszerűen felszerelt nagyméretű tornateremhez is jutott. Majer István, Korányi József. Németh Antal elképzelései és tevékenységei nem voltak hiábavalók, mert az 1880-as esztendők végén Esztergom polgárai közül többen szükségét érezték egy olyan társaskörnek, egyletnek a létrehozására, melyben a szellemi munka után a testi feiüdülés és szórakozás lehetőségeit élvezhették volna. E gondolatokat valósították meg azok az egyének, akik társakat gyűjtve 1887. december 18-án tartott alakuló közgyűlésen, a. közösen kialakított alapszabály elfogadása után az Esztergomi Tornaegyesületet megalakultnak nyilvánították. Az elfogadott alapszabály' szerint céljuk a tornázás, vívás gyakorlása és terjesztése volt, valamint az. anyagi körülmények figyelembevételével minden " egyéb testedző foglalkozás gyakorlása. A Tornaegylet a kijelölt célok elérése érdekében igyekezett a tagok számára képesített mestereket biztosítani, akik a tornázás, vívás alapelemeit megtanították. A Tornaegylet Korányi József vezetésével a főgimnázium tonatermében tornatanfolyamot indított. A szabadban való tornázás, a vívás, a labdajátékok megkedveltetése céljából az egylet vezetősége bérbe vette a Krechnyák-féle szigeti kertet, ahol alkalmas pályákat és játékteret rendezett be. Az egylet tornakertjében heti 2 alkalommal l-l órát fordítottak a testgyakorlásra, amely során a szertornázást, a futást, az ugrást gyakorolták. Az egyleti tagok vasárnap és ünnepnapokon a tekézés szenvedélyének hódoltak. Az Esztergomi Tornaegylet tevékenységét a korabeli sajtó az alábbiak szerint minősítette: „... városunkban csak az imént alakult meg a Tornaegylet, mely azonban hivatását nem hivalgó feltűnésben a vasárnapi tetszés hajhászatban, hanem rendszeres erőfejlesztő eszközök által rendszeres és komoly tornában keresi. Nem űz sportot a sportból, mint az már a vidéki városok utánzó képességéből mindenfelé terjed, hanem a régóta hiányzó rendszeres testedzésnek állított fel telepet." A gimnasztikának, testgyakorlásnak több mint félévszázados esztergomi kibontakozása nem volt csupán elkeseredett harc. A szabadságharc viharos, majd az elnyomatás nehéz évei, a társadalmi élet hullámzásai sem tudták megállítani a gimnasztika elméleti és gyakorlati kezdeményezőit majd zászlóvivőit, mert mint a fenti idézet is igazolja, az 1880as esztendők végére a kezdeti cél a rendszeres testedzés minden hivalkodás nélkül Esztergomban is megvalósult. Dr. Magyar György LABDARÚGÁS Megyei bajnok a serdülőknél az Esztergomi MIM Vasas SC. Egy év megszakítással újra a MIM VASAS serdülő labdarúgócsapata nyerte meg a Komárom megyei bajnokságot. Előtte egymás után kétszer már voltak bajnokok, tavaly a körzeti bajnokságban másodikok lettek, így lecsúsztak a megyei döntőről. 1988/ 89 bajnoki évben újra élre törtek! A tavaszi szezont már az első helyen kezdték az esztergomiak, és növelte önbizalmukat, hogy megnyerték az 1989. évi Pellinger-kupát, sőt harmadszori győzelmükkel végleg birtokukba került ez a szép trófea. A körzeti bajnokság végeredménye (az élmezőny sorrendje): 1. Esztergomi MIM Vasas 14 14 — — 28 pont, 159: 0 2. Magyar Viscosa SE 14 12 — 2 24 pont, 45:24 3. Dorogi Bányász SC 14 8 1 5 17 pont, 37:40 A megye három körzetének győztese, a MIM Vasas, a Tatabányai Bányász, a Komáromi AC körmérkőzésen döntötte el a végső sorrendet. MIM Vasas—Tatabánya 3:1 (2:0), góllövő Lábos (2), Vezér. Szép fegyvertény volt, annak ellenére, hogy a csapat néhány kulcsembere — Szálkái, Benke, Spóner — az elvártnál kevesebbet nyújtott. Vezér Csabát a szélen nem tudták tartani, a védelem pedig jól csinálta a lesre állítás taktikáját. Komáromi AC—Esztergom 3:2 (3:1), góllövő Benke, Kneiszel. Váratlan meglepetés az előző eredmény után. Sokkal gyengébb volt a csapat, kissé fejükbe szállt a dicsőség. Erőtlen labdacipelés, nagyon rossz passzolás, egyéni hibák okozták a vereséget. Vargán kívül senki nem felelt meg! Tatabánya—Komárom (4:1). A megyei döntő sorrendje: 1. Esztergomi MIM Vasas SC* 2 1 — 1 2 pont, 5:4 gólarány, 2. Tatabányai Bányász 2 1 — 1 2 pont, 5:4 gólarány, 3. Komáromi AC 2 1 — 1 2 pont, 4:6 gólarány. Az egymás elleni eredmény döntött az esztergomiak javára! Osvald Béla edző neveltjei ezek a fiatalok. Az utánpótlásnevelés területén évek óta dolgozó edző véleménye: — A bajnokságot 15ös kerettel játszottuk (Fodor Gábor, Deres Gyula, Nagy József, Varga Péter csapatkapitány, Lehrbaum Zoltán, Pásztor Márk, Lábos Lajos, Szálkái Csaba, Kneiszel Krisztián, Vezér Csaba, Benke Róbert, Spóner Gábor, Hetényi Péter, Horváth László, Monostori Balázs, Kisbalázs András), nagyon jól összeszokott a csapat, fegyelmezetten jártak edzéseinkSPORT re. Évek óta most fordult elő, hogy nem volt fegyelmezetlenség, sárga lap! A csapat hátulról építkezett, a kezdésnél már letámadott, kitűnően alkalmazták a lestaktikát. Szélsők révén sok labda jött be oldalról, amiből születtek a gólok. A jövőre vonatkozóan, szinte új csapatot kell kialakítani. Kilenc játékos kerül át az ifibe, hogy megállják a helyüket, még harcosabbnak, lendületesebbnek kell lenniük. A következő szezonban már az 1974 augusztus 1-je utáni születésűekre épül a csapat, tehát ismét legalább két évre előre kell gondolkodni, hogy folytatódjon az esztergomiak sikersorozata—, mondta a magával és csapatával szemben mindig igényes edző. TENISZ Tavaszi fordulók után első helyen a megyei csapatbajnokságon Az Esztergomi Granvisus SE éveken keresztül támogatta a teniszezőket, jóhírű versenyzőket neveltek, akik később elkerülva a városból másutt, magasabb osztályokban is helytálltak (Zsembery Ákos, Galgóczy Lajos, Bádi József). A Prímás-szigeti szabadidő központjukat eladni kényszerültek, melyet a Szénbányák Vállalat (Dorog) vásárolta meg, s ma már a Gran Tours Utazási Irodával működtetik a „GranCamping"-et. A teniszezők maradhattak, és a Bányász színeiben versenyeznek tovább, megköszönve ezt elsősorban Matyók László elnöknek. A megyei csapatbajnokság során a tavaszi mérkőzéseket mind megnyerték ellenfeleikkel szemben, sorrendben Lábatlan 9:0, Viscosa 9:0, Tatai VOLÁN 6:3, Ácsi Cukorgyár 7:2 arányban. A tavaszi sorrend: 1. Bányász SC 8 pont (31:5 mérkőzésarány), 2. Tatai VOLÁN 6 pont (25:11), 3. Ácsi Cukorgyár 4 pont (1?:19), 4. Viscosa' 2 pont (13:23), 5. Lábatlan 0 pont (4:32). A tavaszi szezon mérkőzésein az alábbi teniszezők szerepeltek: dr. Török Tamás, Szilágyi Regő, Lázár István, Szép Norbert, Pálos Imre, Varga Csaba, Kemény Péter, Kapus Károly, Németh László, Molnár Péter. A csapat őszi mérkőzéseinek programja: augusztus 5-én (szombat) 8.30 órakor Esztergomban Ács ellen, 12-én Tatán, 13-án 8.30-kor Esztergomban) Viscosa ellen, 26-án Lábatlanon. A teniszezők készülnek a jó folytatásra, érdemes lesz megnézni mérkőzéseiket. CSELGÁNCS A Spartacus versenyzői folytathatják ősszel Fizel József vezető edző örömmel újságolta, hogy a szakosztály fölül elhárultak a viharfelhők, a kisszövetkezetek megadják az anyagi támogatást, készülhetnek a további versenyekre. A lányok közül most a nemzetközi IBV-re készül Paska Veronika (48 kg) Válent Marianna (52 kg), Szeleczki Zita (72 kg). A serdülők és úttörők korosztályát Deák Attila, a kezdőket Bakács János edzi. Szigorodtak a követelményeik, csak az országosan ismert cselgáncsozóikat támogatják, a többiek saját erejükre számíthatnak, tehát érdemes igyekezni. PÁLOS CSBK XIII. Megyei Találkozója A TIT Komárom Megyei Szervezete és a Csillagászat Baráti Körének megyei vezetősége június 10-én megyei találkozót szervezett az amatőr csillagászok részére az esztergomi Révész Béla Úttörőházban. A díszterem zsúfolásig megtelt az egész megyéből összesereglett hallgatósággal. A program pontosan 10 órakor kezdődött. Mécs Miklós szakkörvezető üdvözölve a résztvevőket felkérte az elnökségben lévő Katona István megyei TIT-titkárt a megnyitásra. Ezután Tihanyi László, az ELTE filozófiai tanszékének tanára tartott nagyon színvonalas előadást „Kozmológia" címmel. A hozzászólások elhangzása után Mécs Miklós részletesen ismertette a Révész Béla Űttörőház csillagászati szakkörének történetét és tevékenységét. Ezután a megyei CSBK-tagok jutalmazására került sor. Lehetőséget adtak az új csillagászati egyesületek MCSE és MACSIT országos képviselőinek rövid beszámolóira is. A közös ebéd után hangulatos hajókirándulás volt a Dunán. A program lefolyása alatt lehetősége volt mindenkinek az úttörőházi szakkör által nagy gonddal összeállított kiállítás megtekintésére. Dr. Jónás László klubvezető Két napig Európa... Két napra Esztergom lesz a víziturizmus európai központja! Ingolstadt (NSZK) városából induló XXXIV. Nemzetközi Vízitúra 1989. július 16-án köt ki Esztergomban, és 18-án felhúzva a horgonyokat, hajózik tovább. Végcélja a bulgáriai Silistra város, amelyet három hónapos hosszú vándorlás után augusztus 27-én ér el a népes, és egyre csak duzzadó dunai szerelmesek hada. Esztergom régi és nagyon kedves vendégei az utóbbi 5—6 évben néha hűtlenek voltak városunkhoz, és a szemben lévő oldalon is ki-kikötöttek. Ez az idő viszont úgy tűnik, már a múlté! A város eddigi vendégszeretetét elismerve, 1989-től ismét Esztergom lesz Magyarország első fogadó városa. Megnövekedett jelentőséggel, hisz első ízben történik meg az, hogy a majd minden nációt képviselő 7—800 fős csapat teljes két napot tartózkodik majd városunkban. A fogadással megbízott helyi szervezők olyan feltételeket igyekeztek teremteni, hogy megszolgálják azt a bizalmat, amellyel a Nemzetközi Vízitúra Szövetség kitüntette a várost: a táborként szolgáló Üttörő Sporttelep területén komplett ellátást valósítanak meg a GRAN TOURS és a Bástya Rt. közreműködésével; fakultatív programajánlatuk pedig nagyon igényes és ízléses, amelyben a központi esemény a túrázók tiszteletére szervezett bazilikai orgonahangverseny (VII. 17., 17.00 óra) lesz. Mindezekről a rendezők kétnyelvű, térképpel ellátott szóróanyagot készítettek és küldtek már előre a pozsonyi táborhelyre, abból a célból, hogy a kedves vendégek-sportbarátok „felkészülhessenek" Esztergomból, és nem utolsósorban érezzék e gesztusból azt a szíves vendéglátást, amely feléjük árad! Rozgonyi Miklós JiV MEMÓRIÁM M. K. Életének 69. évében elhunyt Marton Kálmán, nyugalmazott középiskolai tanár. 45 esztendőn át oktatta az ifjúságot magas színvonalon a természet kibetűzésére, nevelte tanítványait önzetlenségre, becsületes, tiszta életre. Tudta és hirdette, hogy az életsorsok szakadékain csak a szív és az ész egybekapcsolódó igazsága segíthet át. Egyéni harcát az életben Marton Kálmán becsületes munkával vívta meg. Nemcsak lányát nevelte szeretettel, nemcsak a mindennapi fennmaradásért küzdött: harca üdvösségharc volt mindannyiunkért. A testet tipró élet nem koptatta el a jóra való vágyakozását, nem törte meg hitét. Ez a hit legyőzte a fájdalmakat, feledtette a betegséget. Szenvedélyesen küzdött az „egyszólamúság" ellen. A nem győzni, hanem meggyőzni akaró vitákban a városért, annak lakóiért, a nemzetért emelte fel szavát, makacs hittel. Munkájáért nem várt elismerést, eredményeivel nem dicsekedett. A világból igyekezett kiemelni az igazi értékeket, s azokat lelkes szervezőmunkával közkinccsé tenni. Közéleti emberként is oktatott, nevelt: becsületre, nemzeti közszolgálatra, az igazság harcának megvívására. Halálával szegényebb lett a föld, de gazdagabb az ég. Barátaink! Emléke előtt hajtsunk fejet! Esztergomi Kulturális Egyesület, Dobó Katalin Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola Magyar Demokrata Fórum Esztergomi Szervezete. Marton Kálmán temetésén csak a családtagok vesznek részt; barátai, tanítványai, akik szerették, ismerősei, akik tisztelték, július 8án 18 órakor a Ferences templomban tartandó gyászmisén kegyelettel adóznak emlékének. ad