Esztergom és Vidéke, 1989

1989. július / 7.szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Tanácsi hírek Az elmúlt időszakban mind a Városi Tanács, mind a Végrehajtó Bizottság tartott egy-egy ülést. A június 8-i tanácsülés több jelentős napirendje között megtárgyalta Esztergom város általános rendezési terve programjának módosítását, melyet a következő főbb kiegészítésekkel hagyott jóvá: — Az Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek lélekszámának megtartása érdekében sürgetőnek ítélte a házhely-kialakítások kérdésének megoldását, — hiányolta, hogy a terv nem tartalmaz.. . levegőtisztaság-védelmi fejezetet,- • • — indokoltnak tartotta a belváros lakósűrűségének növelését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez.nem járhat együtt a lakásmennyiség és .a lakószintszám növekedésével, — a temető helyének kijelölésére a Dobogókői vagy a Bocskoroskúti utat tartotta alkalmasnak. Az 1988. évi pénzügyi terv teljesítéséről szóló beszámoló megvitatása során az egységes pénzalap felhasználását 1 055 6G6 Ft bevétellel, 975 477 000 Ft kiadással és 53 934 000 Ft társadalmi munka értékkel hagyta jóvá. Egyebekben a tanácsülés elfogadta Brunszkó Antal tanácselnök lemondását, hozzájárult Bende László építési és műszaki osztályvezető, valamint Balogh Ákosné művelődési osztályvezető munkaviszonyának megszüntetéséhez. Nem tartotta szükségesnek a szociális feladatokat ellátó szakigazgatási szervekből és intézményekből „szociális háló" kialakítását. „Pro Urbe Esztergom" kitüntetést adományozott Horváth Zsoltnénak, a Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanárának. A mezőőri őrszolgálat létrehozásáról és a mezőőri járulék fizetéséről szóló tanácsrendelet végrehajtását — a nagy összegű ráfordítás miatt — felfüggesztette és intézkedéseket kezdeményezett a rendelet visszavonására. A június 15-i végrehajtó bizottsági ülésen a két vébé közötti eseményekről szóló tájékoztató kapcsán Simon Tibor tanácselSimon Tibor tanácselnök-helyettes javaslatára — a HNF Városi Bizottságával egyetértve — a Városi Tanács testülete jegyzőkönyvben emlékezett meg 1989. június 16-áról. Tisztelettel adózott Nagy Imre volt miniszterelnök és társai, valamint minden mártír emlékének. Hangsúlyozta, hogy legyen ez a nap a nemzeti megbékélés napja, s egyben a magyar nép azon közös akaratának a kifejeződése, hogy a súlyos gazdanök-helyettes elmondta, hogy a város idegenforgalmi célú beruházásai iránt egyre erőteljesebb érdeklődést mutatnak egyes külföldi társaságok, így legutóbb a Prímás-szigeten kialakítandó mintegy 130 szobás szállodakomplexum építésével kapcsolatban szóba jött a DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Vállalattal, valamint a Süba Építtető és Üzemeltető nyugatnémet vegyes vállalattal kötendő részvénytársaság gondolata. — Elismerte 'a; téstulet a, Családsegítő Központ tevékenységét, munkájának eredményességét a cigánylakosság társadalmi beilleszkedéséért. Szükségesnek tartotta a viszonylag fiatal intézmény kapcsolatrendszerének javítását a feladatban érintett egyéb városi szervekkel. A testület jóváhagyta az I- István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola nevének megváltozását. Az intézmény új neve: Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola. Egyebekben a magánerős lakásépítés és -vásárlás támogatására kamatmentes és vissza nem térítendő pénzügyi támogatásban részesítette: Tillmann Zoltán, Esztergom, Ságvári u. 61. Berényi Éva, Esztergom, Honvéd utca 42.; Juhász Mihály, Pilismarót, Ady Endre utca 58; Buza Petru Pável, Tokod, Szabadság utca 72.; Juhász Tibor, Esztergom, Kossuth Lajos utca 8.; Geletei Zsolt, Esztergom, Jókai Mór utca 19.; Zeller Gyula, Esztergom-Kertváros, Dejcző utca 3; Szabó János, Esztergom, Téglaház utca 10.; Sárhegyi Péter, Csolnok, Kossuth Lajos utca 11.; Demjén János, Esztergom, Kiss János utca 32.; Szarvas Zsuzsanna, Esztergom, Vadrózsa utca 4/B.; Pfliegel Gábor, Esztergom, Béke tér 60.; Pierer László, Pilisszentlélek, Hunyadi utca 5. alatti lakosokat és Demeter Bodnár János erdélyi menekültet. sági és társadalmi válságból az egyetlen kivezető út a független, nemzeti és a többpártrendszer alapjain nyugvó demokratikus államrend lehet csak. Ennek feltétele a nemzeti öszszefogás, a társadalmi konszenzus kialakítása. A mártírok tisztelete arra kötelez bennünket, hogy az ország példájára városunkban is megörökítsük emléküket. Tanárhiány Esztergomot — szerte az országban — iskolavárosként emlegetik. Kiváltképp középiskolái révén tett szert hírnévre. S most szokatlan híreket hallunk: tanárhiányról panaszkodnak az illetékesek. A városi tanács művelődési osztályától kapott információk szerint középiskoláinkban az idén 17 pályakezdőt és 9 nem pályakezdőt várnak. Ezidáig 5 pályázat érkezett, ezek közül is egyik-másik „tárgytalan" a lakásgond megoldatlansága-"miatt. ' • ' ' Főként német, angol, matematika szakosokat keresnek, de hiány van kémia, magyar és történelem szakosokból is, sőt mérnöktanárokat is keresnek. A letelepedés legfőbb feltétele — bármilyen igénytelen is egy pályakezdő — mégiscsak a lakás. A hiány tehát hiányt szül, s ez nemcsak az iskolák életét keseríti meg, hanem az üzemek szakemberellátásában ugyancsak gondot okoz. Jelentkeztek erdélyi tanárok is, de az ismert ok miatt ők is továbbálltak. Gizi néni kérdezi: Esztergom fürdőváros-e, vagy sem? Falusi nem lehetne? Itt van az idegenforgalmi szezon és a turisták nemcsak a szépet látják, hanem a nemkívánatosat is; akárcsak a helybeliek. S ez többek közt a szemét. Esztergom meglehetősen rangos helyen áll ebben a kategóriában, s talán nem is ok nélkül; ugyanis a városban kevés a kuka, ami van, az meg majdnem mindig tele van. S erről jut eszembe: a falvak is elég koszosak. Kesztölcön felindulóban van az idegenforgalom Klastrompuszta felé, ami jó. Viszont azt már nem tudom megérteni, hogy faluhelyen miért nincsenek úgy, mint a városokban, a járda mentén szemétkosarak. Ugyanis így, hogy nincsenek, elég lehangoló a falu utcája! Miért nem lehetne legalább a főúton és a nagyobb pontoknál, mint posta, ABC, kukákat felállítani? S mivel van szemétszállítás a faluban, ezek a szemétszállítók elszállíthatnák a szemetet, hiszen az a dolguk. Minden bizonnyal tisztább lenne a falu, környezetünk, ha lennének szemeteskukák. így csak az árokszélek vannak tele, pipacsok helyett szeméttel. Nem hinném, hogy olyan horribilis összegbe kerülne a tanácsnak felállíttatnia pár szemeteskukát. Hiszen a környezetvén delem nemcsak a nagy dolgokban fontos, hanem sokkal inkább mindennapi életünkben! Makovics János Kesztölc A magyar föld egyik ragyogó gyöngyszeme Esztergom. Nem csoda: fényét élete eseményeitől kapta, de tündöklő csillogóvá forrásai, hévizei mosták. Esztergom gyógyvizének összetétele szinte páratlant Van (volt) benne: kén, magnézium, kalciumhidrogén-karbonát, magnéziumhidrogén-karbonát, kalciumszulfát, nátrium-klorid, . alumínium-szulfát, kovasav, szabad széndioxid. Kiváló, hatással volt köszvényre, csúzra, idegbántalmakra, vérszegénységre, női betegségekre. .. Rendkívüli gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték, használták. Nyilvános fürdővé III. Béla-király első felesége: Antiochiai Anna építtette'1170—1180 között. Majd átkerült a Johannita-rend kezelésébe. Tatárjáráskor elpusztult, de a török uralom alatt a fürdőkhöz remekül értő törökök gőzfürdővé alakították. Ekkor már „ispotály", kórház is állott a fürdő mellett. És télen is a nyílt, meleg vízen duruzsoltak a kenyeret adó malmok. Az 1800-as évek elején töltötték fel az addig nádas, mocsaras tó vidékét, vezették be medencébe a források vizét és kezdődött meg a fürdőélet kulturáltabb körülmények között. Esztergom sokáig megtartotta fővárosi rangját, hírét és jellegét- De azt hiszem, ez a név már elvesztette aktualitását. Tudatosan nem mentem információk után, úgy szeretném adni a jelenlegi tényeket, amilyennek látszanak a semmit sem tudók, köztük előttem is. Az 1930-as években még én is gyakori vendége voltam a 29 fokos meleg vizű és igen forgalmas Strandnak: a Malának, és a télen bárkinek állandóan nyitva tartó fedett uszodának. Aztán én elkerültem Esztergomból, és úgy látszik, a meleg víz is. Én visszatértem, a meleg víz nem. A mai napig sem. A mendemonda szerint engedély és útlevél nélkül egyszerűen „disszidált" Párkányba. Lehet, hogy nálunk rossz volt az ellátás és a bánásmód? Mert a jelek szerint nagyon jól érzi magát, „túlsófélen", és hűséges követői jelentősen emelik nyáron a határátkelés forgalmát. Pedig visszajöhetne, mert nagyon hiányzikCsakúgy, mint a szigeten lefojtott kúté is. Abban az időben, mikor feltört, a .városban járva betértem az akkor még élő „Mackó" üzletbe. A szigeten, egy épület emeletén. dolgozók. is átjöttek reggelit venni. Mivel én a városközponttól nagyon-nagyon messze, szinte a periférián: a Somogyi Béla úton lakom, ahová a hír csak lassan, vagy sohase ér, meglepődve láttam, hogy az üzletben a vásárlók csapot-papot otthagyva megrohanták és körülfogták a szigeti építkezésről jövő négy munkást és roppant nagy izgalommal érdeklődtek a fúrás nyomán feltört 60—70 °C-os forró víz és sorsa után. A munkások elmondták: a hír igaz, de mivel erre senki nem számított, hiszen csak épületalapozást végeztek, ezért a kutat további intézkedésig lefojtották, lezárták. De azóta is nagyon sokan várjuk velem együtt a híreket arról, hogy készül-e, épül-e már valami méltó keret ennek az igazán fejedelmi vendégnek? Beszélik, hogy a Hotel Esztergommal együtt a forrás a budapesti Danubius kezelésébe kerül. Ez nekünk, a meleg vízre váróknak jó hír, de nem elég! Minket az is érdekel, de nagyon, hogy minél előbb legyen belőle fogadóképes fürdő. Ne hosszú évek múlva! Abból elég az, ami mögöttünk van. Fogjon össze valamiképpen a város és a tulajdonos, bárki is az! Tudom és hiszem, hogy mint már annyiszor, támogatni fogja őket az önkéntes segítők hada is. összefogással nagyon sok mindent, ennél nagyobb ügyeket is megoldottunk már sikerrel. Miért ne sikerülne pont ez? Trexler Béláné Az esztergomi cigányságért... Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (IV.) 1859-ben meghalt Bach, az osztrák diktátor. A következő évi októberi diploma a Bach-korszak utolsó nyomait is elsöpörte. A nemzettel együtt Esztergom is fellélegzett. A Takarékpénztár működése is egyre inkább nyereséges lett, amelynek egyik fő bizonysága, hogy az eddigi szerény, Mártírok útja 10. helyén álló földszintes ház helyett kétemeletes, két utcára néző nagy bérház építésére írtak ki pályázatot, ahová a hivatal is átköltözhet — 1862-re már készen is állt a Takarékház, amely a híres, pesti építész, Hild József tervei szerint és fiatal munkatársa, Prokopp János kivitelezésében valósult meg. Az 1862. évi avatóünnepség jegyzőkönyvében a választmányi tagok között szerepel Bischitzky János vaskereskedő, ö a tulajdonosa a Széchenyi tér és Arany János utca sarkán található 310 négyszögöl nagyságú teleknek. Ő arra törekedett, hogy e központi fekvésű helyen, a Tanácsháza és a Takarékház között, méltó házat építtessen. A tervezéssel a Takarékház építésénél megismert építészt, Prokopp Jánost bízta meg. Prokopp János pesti építész népszerűségét jelzi, hogy ugyanebben az évben az ő tervei szerint épült Etter Lőrinc serfőző Deák Ferenc utca 7. szám alatt ma is álló szép romantikus háza, amelyre sorozatunkban még viszszatérünk- Sőt Prokoppot a város vezetése a mai tanácsház kétemeletessé történő romantikus átépítésével is megbízta. Az esztergomi főtéren, a Gróhházban 1861-ben megszűnt a Trenker-féle vaskereskedés. Ennek örökébe lépett Bischitzky, amikor üzletét megnyitotta. Az 1890-es években azonban már Müller Gyula a h^z és az üzlet tulajdonosa, amint ezt. a korabeli fénykép is bizonyítja. Müller 1897-ben bekövetkezett halála után e szép palotaszerű épületet a város vette meg Postahivatal céljára. (A posta korábban kisebb házakban működött.) Nézzük meg a posta főhomlokzatát: A széles középrészt a két szintet összefogó két falpillér emeli ki, amely a párkány fölé nyúlva a középkori várak bástyatornyait idézi. A bejárat eredetileg a homlokzat tengelyében volt. Efölött a három, egymáshoz íves párkányzattal kapcsolódó nagy ablak a ház reprezentatív termének, a szalonnak a megvilágítását szolgálta. A középrészt lezáró oromzat a klasszicista timpanonra emlékeztet, de tört vonalával már a romantika világát jelzi. Ezt hangsúlyozza a konzolsoron nyugvó magas pártázat, amely a várszerű erőteljesség kifejezése. A tetőzet alacsonyabb, mint a barokk manzárdtető, így hangsúlytalan. A homlokzatot a szimmetrikus felépítés jellemzi: a középA POSTAPALOTA részt mindkét oldalon ké.t-két ablak kíséri, amelyeket egy-egy közös, konzolokon nyugvó egyenes vonalú párkány fog össze. A főés oldalhomlokzatot egyaránt gazdag ornamentika ékesíti, főképpen rozetták és szalagfonatos motívumok, melyek az európai és magyar középkor kincsestárából származnak. Esztergomban ezzel a házzal mutatkozott be Prokopp János pesti építészmérnök, önálló formanyelvét jellemzi az idősebb. Hild által tervezett Takarékháztól való eltérés, amely már a romantika teljes diadalát jelenti. Hol alakult ki Prokopp romantikus stílusa? Kétségtelenül nem a klasszicista építészet nagy mestere, Hild József mellett, akit csak 1850-ben ismert meg, miután hazatért hét évi németországi építészeti tanulmányútjáról. Végezetül pályájáról: 1825-ben szül. Apatinban. A zomboti kőműves céhben szabadult fel 1843-ban. Ekkor kiváltotta vándorkönyvét, Esztergomban és környékén mintegy nyolcszáz cigány él. E szám a város népességéhez viszonyítva magasnak tekinthető. Közismert, hogy a cigányság lépéshátrányban van. A bűnözési statisztika ugyancsak ellenünk vall. Az esztergomi cigány kulturális szövetség minden erejével és tudásával azon fáradozott, hogy ezen a rossz és tűrhetetlen állapoton változtasson. Szeretnénk a cigányságot olyan útra igazítani, amely társadalmunk hasznára válna. A cigányság körében is elindult egy reformfolyamat, amely mindés ennek szabályzata szerint, amely csak a német császárság területére jogosított, Németországba ment- A hét év alatt 39 építkezésnél dolgozott, előbb mint kőművesmester, majd miután fennmaradt bizonyítványai szerint újabb iskolákat végzett, rajzoló-tervező a rastatti erődépítkezésnél. München, Augsburg, Ulm, Stuttgart, Karlsruhe után 1849 novemberében tért. haza. Előbb a komáromi várépítésnél dolgozott, majd 1853-tól a Dunagőzhajózási Társulat óbudai hajógyáránál a Duna menti építkezések felügyelője. így került Esztergomba, ahol a hajóállomás épületének tervezésével bízták meg (ma az Űttörőház). Még 1853ban feleségül vette az esztergomi Trenker János fűszerkereskedő Jozefa nevű lányát. 1862-ig Óbudán laktak, és éppen a postaépület elkészülte után költöztek Esztergomba. 1864-tŐl az érseki uradalom építészmérnöke. 1866ban létrehozta az első vasöntödét és gépjavító műhelyt. (Az öntöttvas a romantikus építészet új anyaga, amelynek ő kiváló szakértője volt.) 1871-ben már Esztergom vármegye mérnöke, 1878ban pedig Esztergom városa külön is — egyhangúan — mérnökévé választotta. Az 1894-ben bekövetkezett haláláig ő teremtette meg a város romantikus arculatát, amely itt-ott még ma is látható. Prokoppné dr. Stengl Marianna annyiunkat arra késztet, hogy felzárkózzunk azok mögé, akik nem csak a segélyekért, hanem a munkáért is sorba állnak. Szeretnénk bekapcsolódni a város vérkeringésébe, és a ránkbízott feladatokat becsülettel, tudásunk szerint teljesíteni. Városunk Tisztelt Vezetői, kérem Önöket, segítsenek, adják át tapasztalataikat, adjanak lehetőséget, hogy bizonyíthassunk! Tisztelettel: Vadászi László a Magyarországi Cigányok Kulturális Egyesülete esztergomi tagszövetségének elnöke (Esztergom, Sallai u. 1.) Tisztelt olvasó! Esztendő kezdetekor úgy gondoltuk, mostani lapszámunkban bejelenthetjük: ezentúl kéthetente köszönthetjük önt. Sajnos, e jó hír helyett most azt kell ideírnunk: erre egyelőre semmi remény, sőt — a mostani megjelenés is egyre nehezebb anyagi körülmények között történik! Ez a lap ugyanis már több mint 28 forintba kerül példányonként. A nyomdaköltségek ilyen arányú növelését semmiképp se háríthatjuk át teljes egészében önre, de a lap árának emelését sem kerülhetjük meg. Könnyű kiszámolni, az új ár, a 14,50 forint a tényleges költségeknek még így is csak a felét fedezi. Reméljük, hogy önnel együtt eddigi támogatóink — vállalatok, intézmények, egyesületek, és nem utolsó sorban a Városi Tanács — is megértik a szerkesztőbizottság eme döntését, s a jövőben is velünk együtt azon lesznek: a lapot még ilyen áldozatok árán is VÁLLALNI KELL! Esztergom és Vidéke