Esztergom és Vidéke, 1989

1989. június / 6.szám

Lakáskiutalást névjegyzék; A Gróh-ház (2) — FÓR UM (3) — Fáklyaláng (4) — IDŐLAPOZÓ (5) Mátyás király Nagymaroson (6) — SPORT (7) — Hol-mit-mikor (8) ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉK E Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító 1989 Június 6. szám ARA: 9,50 Ft KULCSÁR FERENC ÓRIÁS ARANY-ORGONA — részlet — (...) Ó anyanyelv, óriás anyaméh, végső menedék! Kiáltozásom, kiátkozásom meghallója, van-e még hitem, te kiálts, vallani rólad? Van-e már hitem vallani rólad? Ó, sokszor taposott, pokolra taszított! Bölcsőmet mégis röpíted s ringatod: egyetlen életem egyetlen csodája, világ-nagy ékszerem: Hamupipőke-árva. (...) A költő — aki a könyvhéten Balla Kálmánnal és Barak Lászlóval együtt városunk vendége volt — 1949-ben született, Dunaszerdahelyen él, 1973-tól a pozsonyi Madách Kiadónál dolgozott, máig az Irodalmi Szemle egyik szerkesztője. BALLA D. KÁROLY ESZTERGOM Az Esztergomi Tanítóképzőnek mintha hallanád a hersegést mint ahogy a penge húsba metsz és idegenült részeiért mintha még sóhajtana a test ám csak a feledés pillére emel egy csonkolt csontot égre s csak képek szaggatottját hordja az idő-folyó sebes sodra leszédülsz a tátongó nincsbe nem fog fel sziklapad vagy párkány csak lépcsejét hízelgi alád a gátrakó villamos sárkány Megjegyzés: lapunk 4. oldalán e vers ajánlásának történetét írja le Gyárfásné dr. Kincses Edit. Püspökkari körlevél a pápalátogatás előkészületére ÉLETÜNK KRISZTUS! Kedves Ilívek! A magyar katolikus egyház most készül történelmének egyik kiemelkedő eseményére: a Szentatya lelkipásztori látogatására. Az elmúlt évtizedek tették lehetővé, hogy a katolikus híveket az Egyház közösségében nemcsak hitük megvallása kapcsolja a pápához, hanem arra is lehetőség nyílott, hogy saját országukban személyesen is találkozhassanak vele. Az öt világrész számos országában köszöntötték már Szent Péter utódát, Krisztus földi Helytartóját. Most a magyar katolikus egyház hívei Istennek hálát adva köszönik, hogy előreláthatóan két év múlva a Szentatya szeretett hazánk földjére fog lépni. Öröm és kitüntetés számunkra a pápai látogatás, de egyben felelősségteljes feladat is: méltóan felkészülve kell őt fogadnunk. A pápai látogatás elsősorban nem külső ünnepélyességet kíván tőlünk. A Szentatya mindig hangsúlyozza, hogy látogatása lelkipásztori jellegű. (...) A Püspöki Kar ezért úgy látta jónak, hogy a lelki előkészület a Szentlélek eljövetelének ünnepén, Pünkösd napján kezdődjék és az előkészület feladatait a pünkösdi esemény adja meg. (...) Az első keresztények életének a középpontjában Krisztus személye állott. Keresztény életünk megújítását, amellyel a AZ ÁTKELÉS HITE Május 29-én az ünnepi könyvhét városi nyitányaként a vers és a dal otthona lett a Babits könyvtár. Bizonyítandó, hogy a hely nem csak a „holt" betűk tára, hanem ott a míves élő — szó és zengő ének — szó egyaránt honosak. (Az ilyen jellegű rendezvények „a város dolgozószobájában" az elmúlt években rendszeressé váltak.) „Átkelés — felvidéki magyar költők" — így szólt a meghívó. S rögtön eltűnődtem: Felvidék — az utóbbi évtizedekben meglehetősen ritkán leírt szó! Ha pedig az ötágú sípról — a határainkon túli magyar irodalomról — esett szó, leginkább a „szlovákiai magyar irodalmat" említettük, holott jól ismertük a tájegység nevét. Két fiatal művész — Tóth Zsóka versmondó és Szvorák Katalin énekes — elhozta nekünk a felvidéki magyarság üzenetét: anyanyelvszeretetét, megmaradásvágyát és testvériségtudatát. Olyannyira „hanghűen", hogy még a palócos a-á közötti átmeneteket is hamisítatlannak éreztük. A népdalbetétek ugyancsak ismerősnek bizonyultak. Szakember a talpán, aki hallás útján meg tudta volna állapítani, hogy a Duna melyik partján született az elhangzott dal... máskor pedig a változat élt emlékezetünkben. Jól tudjuk, hogy a Dunántúli magyarság sem mentes a nemzetiségi lét megpróbáltatásaitól. Elég erről néhány gondolattöredék az elhangzott versekből: . . .a folyópartok kettétörnek és száll a semleges ég az elmenőkkel az öntudatlan vétkezőkkel a nyelvük vesztett tétovákkal akik csak mennek egyre mennek akik egyre csak távolodnak önmagukból is kitántorognak apáik szavát elfelejtik a tegnapjukat rejtve rejtik néz utánuk küszöb kapu néz a sötét kapubálvány s kifordul az emlékük is a megnémult ajtók száján (Gál Sándor) Katynban nincsenek sírkövek márványlapokkal úgysem fojtható el az egész világ szüntelenül ismétlődő felrobbanása a fejekben (. . .) nem tudom hová tűnhet ennyi energia isten pillanatonként elveszít vagy elveszejt egy világot de ami előtte van azt a pillanatot hogyan éli túl úgy látszik semmi közünk sincsen sétálgatunk a sírkövek között vagy inkább sírkövek állnak közöttünk SÍRKŐNEK LÁTJUK EGYMÁST MERT KÜLÖN HALUNK MEG (Balla Kálmán) (Jelentem: az átkelés megtörtént. Volt, aki evezett, inaszakadtából, a nyelvüket vesztett tétovákkal volt, aki átkozódott és jajveszékelt, volt. aki térdre rogyott, s átcsapott fölötte a hullám. Az élők helyébe túlélők léptek, összeszorított fogakkal, test test mellett ziháló mell ziháló mellek mellett.) A hit, ó! Van-e hát? S ha van, mi más lenne, mint az átkelés hite, mi más lenne, jaj, mint hinni az átértékelésben mint hinni a mindig-harmadikkakasszóban mint hinni a létezőben és hinni a sosem-voltban. .. (Tóth László) A műsorban Balla Kálmán, Barak László, Bettes István, Farmbauer Gábor, Gál Sándor, Hizsnyai Zoltán, Krausz Tivadar, Kulcsár Ferenc, Ozsvald Árpád, Tóth László, Varga Imre és Zs. Nagy Lajos költeményei hangzottak el. A könyvtár házigazdája Nagyfalusi Tibor által szerkesztett műsorban szépen ölelkeztek a testvérmúzsák, úgy, ahogy a Duna mentén élő népeknek kellene. .. (s. j.) — rövidített szöveg — Szentatya fogadására készülünk, Krisztusról. Legyen minden csaugyanez a gondolat hassa át, szin- Iádban alapvető gond a gyermete jelszóként. kek hit szerinti nevelése. „ÉLETÜNK KRISZTUS"! Ezzel a mélyértelmű szentírási gondolattal indítjuk el a Szentatya lelkipásztori látogatásának hármas előkészületét. „Eletünk Krisztus!" Ez először azt kívánja meg, hogy Krisztus személyét jobban megismerjük a Szentírásból az Egyház tanítása szerint, és megértsük Krisztus személyének a jelentőségét egyéni és közösségi életünkben. (...) A Szentatya látogatása alkalmul szolgál arra, hogy az Egyházban Krisztus akaratát, az Egyházra vonatkozó rendelkezését és tanítását mélyebben megismerjük. Az Egyház közösségébe jobban bekapcsolódva a Szentlélek legyen éltetője a magyar egyháznak is. És ez ad alkalmat arra, hogy Krisztus akarata szerint megértsük Szent Péter utódjának, a pápának a szolgálatát, feladatát, az Egyház életében. „Életünk Krisztus!" Másodszor ez megkívánja tőlünk, hogy egyéni és közösségi életünkben mindig jobban megmutatkozzék Krisztus akarata: „A Szentlélek közreműködése gyűjtse egységbe a szétszórt nemzeteket és embereket." (Dominum et vivificantem 30.) Elsősorban a széthullott családokat. A családi élet hűsége és tisztasága az evangéliumi tanításra épülve tegyen tanúságot (...) „Életünk Krisztus!" Harmadszor imádsággal készüljünk a nagy találkozásra. (...) Ezért mint katolikusok imádkozzunk az Egyházért, pápáért, hivatásokért, hazánkért, családunkért, szenvedőkért, bűnösökért, halottakért. Alakuljanak imaközösségek, amelyek Isten kegyelmét kieszközölik magyar egyházunkért és a pápalátogatás eredményességéért. Kedves Hívek! A Szentatyára várva az első keresztényekhez hasonlóan törekedjünk mi is Krisztus életét élni. Törekedjünk őt minél jobban megismerni és másokkal is megszerettetni. Keressük őt a közösségben, mert ott teljesíthető a főparancs második része: szeresd felebarátodat. (...) Végezetül: a Szentatya meghívásának a kihirdetése akkor történt, amikor az elmúlt esztendőben közösségileg megújítottuk Szent István felajánlását a Boldogasszonynak. Újítsuk meg lelkünkben folytonosan ezt a felajánlást: a Magyarok Nagyasszonya közbenjárása tegye eredményessé lelki felkészülésünket és a Szentatya magyarországi lelkipásztori látogatását. Budapest, 1989. április Magyar Katolikus Püspöki Kar CSOŐRI SÁNDOR ESZTERGOMI TÖREDÉK Alvó kutyák feje a nehéz porban s itt-ott szétszórva kövek, kidöntött fák és bazilika-árnyak; Esztergom augusztus-éji töredékei. Hazaérni én már csak itt érek haza. Egy harang ballag velem a dombok közé némán, mintha Isten bolondja volna. Ling-leng a diófák közt, én meg mosolygok. Minden porszem a házam népe itt s minden fűszál. A kígyó is csak annyira fél tőlem, amennyire a teremtmények félnek egymástól kezdet óta. Egyszál gyufa és egyszál csillag kivételes tüzében látom a kezem: itthon van, ajtót nyit nekem s oszlatja el az örök sötétséget. Csoóri Sándor, a „nemzet rebellise", az ünnepi könyvhétre ismét „hazaért" Esztergomba. Barátai, tisztelői, olvasói június 5-én, hétfőn délután találkoztak vele a Berda József könyvesboltban, ahol a most megjelent, A világ emlékművei című kötetét is dedikálta. Utána az Általános Művelődési Központban, „telt ház" előtt válaszolt az érdeklődők kérdéseire.