Esztergom és Vidéke, 1989

1989. május / 5.szám

2 6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Jelentkezés óvodai felvételre Értesítjük a szülőket, hogy gyermekük óvodai felvételi kérelmét a lakóhelyükhöz legközelebb eső óvodában jelenthetik be. A beiratkozás időpontja: 1989. május 15—19. (8—12 és 14—16 óráig). A bejelentéshez a szülő vigye magával a személyi igazolványát. A jelentkezés elfogadása az óvoda részéről nem jelenti egyúttal a felvételt is. A gyermeke felvételéről bizottság dönt. A szülők június 4-től kaphatnak tájékoztatást az óvodában a felvételről. A művelődési miniszter 12/1986. (VIII. 1.) MM számú rendelete alapján óvodába az a gyermek vehető fel, aki 3. életévét 1989. augusztus 31. napjáig betölti, ill. december 31. napjáig tölti be és felvételét az óvodai férőhelyek száma lehetővé teszi. Év közben felvételre jelentkezést nem fogadunk el ! Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy akinek a gyermekgondozási segélye 1989. december 31. után szűnik meg, gyermeke felvételét bölcsődébe kérje. A bölcsődébe járó gyermekek átvétele az óvodába nem történik automatikusan, ezért ezeket a gyermekeket is be kell jelenteni az óvodába. Kérjük azokat a szülőket, akiknek gyermeke 1990. szeptember 30-ig betölti 6. életévét és még nem óvodás, feltétlen jelentkezzenek az óvodában. Aki a gyermeke felvételi határozatával nem ért egyet, 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet az óvodavezetőnél kell előterjeszteni. Az HÍ7J11* Esztergomi Reformkörviiek FELHÍVÁSA Esztergom város óvodáinak körzetei: 1. sz. Óvoda 6. (Aranyhegyi út 11.) 2. sz. Napközi Otthonos Óvoda (Bottyán J. u. 7.) 7. 3. sz. Napközi Otthonos Óvoda (Kun B. ltp. 37.) 4. sz. Napközi Otthonos Óvoda 8> (Kiss J. u. 1.) 5. sz. Napközi Otthonos Óvoda (Esztergom-Kertváros, 9. Kolozsvári u.) sz. Napközi Otthonos Óvoda (Mező I. u.) sz. Napközi Otthonos Óvoda (Rózsa F. u. 39.) sz. Napközi Otthonos Óvoda (Honvéd u.) sz. Napközi Otthonos Óvoda (Deák F. u. 48.) A Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya az egyes körzetekben mutatkozó túljelentkezés esetén az átcsoportosítás jogát fenntartja. Esztergom Városi Tanács V. B. Művelődési Osztály 1989. április 14-én tizenegy esztergomi párttag megalakította az MSZMP helyi reformkörét. A jelen helyzetben kötelességünknek éreztük a színre lépést, hogy hazánk, közvetlen környezetünk megújulását ilyen módon is elősegítsük. Ezért kijelentjük: 1. Az MSZMP jelenleg olyan jelentős politikai alakulat, amely szellemi potenciált, szervezettséget, taglétszámot és programot tekintve alkalmas lehet a reformfolyamat megszervezésére. Az MSZMP-t dogmáktól mentes politikai, politizáló és nem ideológiai pártnak tekintjük. Tevékenységünkben vállaljuk és igényeljük a széles körű társadalmi nyilvánosságot. Hozzá kívánunk járulni az MSZMP-n belül annak a tömegbázisnak a kialakulásához és megerősödéséhez, amely a legfelső szintű pártvezetésben kibontakozott reformszárnyat, irányzatot támogatja, annak alapját képezi. 2. Folytatói kívánunk lenni a haladó szociáldemokrata örökségnek és az MSZMP megalakulásakor megfogalmazott eredeti politikai céloknak. Szélesebb vagy konkrétebb politikai ügyekben a kulturált, demokratikus politizálás esélyegyenlőséget garantáló keretei között keressük a koalíció és együttpolitizálás lehetőségeit minden demokratikus erővel. Ugyanakkor elhatároljuk magunkat mindazoktól, akik bármilyen formában a monolitikus politikai szerveződést próbálják visszaállítani, akik elhivatottságukról megfeledkezve, retorikájukban érdekeiket pártérdeknek nevezik, majd ezt a nép, a nemzet érdekei elé helyezik. 3. Országosan a jogállamiság kiépítését, azt a gazdaságpolitikát támogatjuk, amely a korszerű piacgazdaság minél gyorsabb kiépítésére irányul és egy széles körű szociális gondoskodással párosul, így még reménnyel kísérelhetjük meg a fejlett Európához történő felzárkózást. Kiállunk a társadalmi igazságosságért, az értelmes, kulturált emberi életért. 4. Helyi vonatkozásban támogatjuk azokat az elképzeléseket, amelyek figyelembe veszik településeink sajátos igényeit és lehetőségeit. Elvetünk minden olyan kezdeményezést és tendenciát, amely kizárólag politikai megfontolásokból szabja meg egy-egy térség gazdasági fejlődését. 5. Olyan politikai közéletet kívánunk, amely bármikor megteheti, hogy szembenéz önmagával és saját múltjával, amelyhez nem tapadnak egyéni, sem szűk hatalmi csoportosulásokhoz kötődő takargatnivalók; amelyben egyetlen politikai tényező sem akar más tényezők fölé kerekedni sem az erőszak, sem a demagógiával manipuláló megtévesztés eszközeivel; amelyben a beváltott és csak a hiteles programok nyerhetnek teret. Felhívjuk Esztergom és környéke MSZMP alapszervezeteinek tagságát, hogy mindazok, akik e politikai platform céljaival és törekvéseivel egyetértenek és a párton belül ennek képviseletét vállalják, csatlakozzanak a reformkörhöz! Vegyenek részt a reformkör vitáin, lakó- és munkahelyi környezetükben kezdeményezően képviseljék polititkai céljainkat. Következő összejövetelünket e hó 16-án, 18 órakor tartjuk a Tömegszervezetek Székházában. Témák: várospolitika, környezetvédelem. Az MSZMP Esztergomi Reformköre Megkérdeztük: miért adóznak a könyvterjesztők ? Városunkban is, mint az köztudott, üzemi és iskolai bizományosok végzik a könyvterjesztést, ám nem sok hasznuk van, mert a 7% jutalékból is adózniuk kell. Nagy Sándor boltigazgatótól kérdeztük: miért vonnak e szerény összegekből adóelőleget, amikor a terjesztők jutalékát nem bruttósították? — Az MNKV anyagilag nem tudja az adóterhet viselni, ezért az egész ország területén áthárították a terjesztőkre. Az adóelőleget központi utasításra vonják le a jutalékokból, de bármennyire is kínosan csekély összegekről van szó, ha egyébként bármely terjesztő adómentességet igazol, a levonástól eltekintenek. 100—120 terjesztőnktől kell adóelőleget vonni, de központilag készített nyomtatványt nem kaptunk, ezért a magunk által fabrikált nyomtatványon kell végeznünk ezt a munkát. Hónap végén, a kiszolgálás mellett, már nem is a könyvszakmai ismeretek fontosak, hanem az adóhivatalok ré szére vonandó összegek egyezősége! Ilyenkor nincsenek szabadnapok, mert a munkát határidőre be kell fejezni. Közben pedig a könyvújdonságok a raktárban felgyülemlenek és csak 3—4 napos késéssel kapják meg terjesztőink. Végül magam is sajnálom, hogy adóügyek intézésére nem képeznek könyvterjesztői szakmunkásokat, de azt külön fájlalom, hogy az adóügyek intézésére kiképzett stáb nem kapott könyvterjesztői szakoktatást. Pedig így lenne egál. Az elmondottak ellenére azt remélem, hogy terjesztőink elhiszik vétlenségünket és továbbra is jó könyvterjesztőink lesznek, mert számítunk segítségükre! . KÖZLEMENY A Komárom Megyei Tanács Brunszkó Antal tanácselnököt 1988. decemberében fegyelmi büntetésben részesítette. Ezért hivatkozással a választójogi törvény 15. 1—3. bekezdésére az esztergomi 7-es számú választókerület tanácstagja — Brunszkó Antal — visszahívását kezdeményeztük. Ezt a kezdeményezést 68, a körzethez tartozó választópolgár aláírásával támogatja, a visszahívással egyetért. Az aláírásokat a Hazafias Népfront illetékes titkárságára átadtuk. Esztergom, 1989. április 24. Magyar Demokrata Fórum Esztergomi Szervezete Cserkészavató Április 23-án a várkápolna ívei alatt tettek esküt — a 40 év múltán újjáalakult — esztergomi 14es Holló cserkészcsapat legifjabb tagjai. A Szent Benedeket ábrázoló csapatzászló előtt — amelyet az elődök megőriztek — 9 cserkész és 8 kiscserkész mondta az eskü szövegét. (A fiúk felkészítését dr. Kolumbán György végezte.) A cserkésztörvények szelleméről Csongrádi Jenő, az országos szövetség társelnöke beszélt. (Ö is egykori „14-es Holló", aki 61 éve az esztergomi Szentjánoskúti kápolnánál tett fogadalmat.) Majd Bessenyői Zoltán, nyugalmazott bencés tanár, a „Hollók" utolsó parancsnoka szólt a fiúkhoz. A zsúfolásig megtelt kápolnában az esztergomi öregcserkészeken kívül jelen voltak a szentendrei testvércsapat képviselői is. Az avatás végén az örökifjú öregcserkészek és a most avatottak elénekelték a cserkészindulót. Az ünnepi aktust Kovács Tibor őrkanonok — hajdani cserkész — által celebrált mise zárta a Bazilikában. O Röviden... Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (II.) A Budapester Rundschau ez évi 12. számának címlapjáról ismerős kép köszönt ránk: az esztergomi várkápolna szépművű íveinek fotója. A 7. oldalt pedig teljes egészében esztergomi témájú írások és fényképek töltik be. Koditek Pál a királyi palota történetét, feltárását és helyreállításának históriáját ismerteti. A történeti részt követően a Keresztény Múzeum kincseiről, a kempingezési lehetőségekről, a város utazási irodájáról, a Gran Toursról, az idegenforgalmi szolgáltatásokról és a Pilis bércei között megbúvó Klastrompusztáról olvashatunk. Ez utóbbit bizonyára nekünk, esztergomiaknak is érdemes volna (újra) felfedeznünk. A képek a város romantikus vonzerejét igyekeznek megmutatni — jó részt számunkra is szokatlanul szép nézetből. — x — Esztergom Város Tanácsa április elsejei hatállyal Bacsa Györgynét nevezte ki a Termelés- és Ellátásfelügyeleti Osztály vezetőjévé. Korábban ugyanott árellenőrként dolgozott. Értesítjük városunk polgárait, hogy megalakult a FIDESZ helyi csoportja FIDESZ ESZTERGOMI KÖRE néven. Várunk minden kedves érdeklődőt, akár csatlakozás, akár tájékozódás végett: minden csütörtökön 18—19.30-ig a művelődési központ második emeletén, a rendelkezésünkre bocsátott helyiségben. Megtekinthetők a FIDESZ okmányai, belső újságja, a FIDESZ Hírek, illetve tájékoztatást adunk a FIDESZ jelenlegi munkájáról. Postacím: FIDESZ EK, 2501 Esztergom Pf. 188. Knapp János Pál A volt Takarékpénztár háza Engedjünk a sarkon álló volt I patikaház hívogatásának, s akár | a Széchenyi téren, akár a Kossuth Lajos utcán megyünk tovább, a Takarékpénztár által építtetett két homlokzatú, kétemeletes nagy épület előtt meg kell állnunk. Mikor létesült Esztergomban az első takarékpénztár? Széchenyi István Hitel című művének megjelenése után, 1844-ben, az országban harmadiknak Esztergomban Nitter Ferenc fűszerkereskedő takarékpénztárt alapított, néhány polgártársa támogatásával. Ki is volt Nitter Ferenc? Apja még kiskereskedő volt Esztergomban, de ő már elvégezte az akkor hat osztályos bencés gimnáziumot, amely akkor a tanácsháza Bottyán János utcai szárnyában működött. Ezután 10 évig tartó tanulmányútra ment: előbb Pestre, majd Svájcba, Német-, Franciaés Olaszországba. Esztergomba visszatérve 1830-ban önálló fűszerüzletet bérelt a Kossuth u. és Arany János u. sarkán, majd hamarosan meg is vette az egész házat az üzlettel együtt. A reformkor gazdasági lendületébe belekapcsolódva, külföldi tapasztalatait felhasználva, 18.44. dec. 12-re takarékpénztár-alakuló közgyűlést hirdetett. Ezen 163 részvényes 300 darab 50 pengőforintos kötvényt jegyzett. Az alapszabályok elfogadása után Nitter Ferencet 111 szavazattal igazgatónak megválasztották. A pénztáros Frey Vilmos lett, aki a pénzt átvette és saját házában egy szobát a Takarékpénztár számára átadott, amely 1845. január l-jén megkezdte működését. Ezzel az üzleti életet serkentő hitel- és váltóforgalom Esztergomban is megindult. Három év múlva városunk polgársága nagy lelkesedéssel vett részt a szabadságharcban. 1848. máj. 27-én a Takarékpénztár 500 Ft-ot ad a honvédelmi sereg felszerelésére. A város kérésére további 6000, majd 5000 Ft-ot ad kölcsön a tanácsnak a szabadságharc költségeire. A Kossuth-bankó megjelenésével a fémpénz ritkul, a részvényesek félnek a pénzromlástól, ezért Nitter személyesen megy Bécsbe és a papírpénzeket fémpénzre váltja. A Pénztár pénzét az osztrák győzelem hírére az akkor még a magyar honvédség kezén lévő komáromi Takarékpénztárnak adta át. A szabadságharc leverése után, mivel a komáromiak nem akarták visszafizetni a letétet, Nitter pert indított, és a pénz felét sikerült visszakapnia. Nitter Ferenc lelkesedése és nagy szakértelme jócskán hozzájárult az esztergomi Takarékpénztár fenntartásához, s újbóli felvirágoztatásához. 1850. február 14-i közgyűlésen Nitter bejelentette, hogy az intézet fennmarad, és 1851-ben már osztalékot is fog fizetni. Ugyanebben az évben földszintes házat vásároltak az akkori Lőrinc utcában. Ez hamarosan szűknek bizonyult, és 1860-ban pályázatot írtak ki új kétemeletes nagy ház építésére. A pályázatot az országszerte híres pesti építész, Hild József nyerte meg, aki 1840 óta volt a Bazilika építésvezetője. 1860ban Hild éppen az általa tervezett Papnevelde épületén dolgozik, ezért a Takarékpénztár új épületének kivitelezését a fiatal, 9 éves németországi tanulmányútjáról nemrégen visszatért Prokopp János építészre bízza. Mindkét nagy esztergomi épület romantikus stílusban épült, amely a klasszicizmust váltotta fel. Pesten a romantika első európai jelentőségű épülete, a Vigadó is ekkor, 1859-től épült. E stílus jellemzője a dicső nemzeti múlt felelevenítése, amely az építészetben a középkori várakat idézi — az ősmagyarnak tekintett keleties, arabeszk díszítésekkel. A Takarékház mindkét homlokzatát erőteljes párkányzat zárja le, amely a várszerűséget hangsúlyozza. A Széchenyi téri főhomlokzatot széles párkányzaton nyugvó oromzat zárja, amelynek középpontjában az olaj ággal övezett magyar címer áll. Felette ülő, szimbolikus alak szobra emelkedik, baljában méhkassal, jobbjában sólyommal és mögötte a szerencse kerekével. Az első emeletet a hivatali helyiségek foglalták el, míg a ház többi része bérlakásoknak épült. A romantika új anyaga volt az öntöttvas, amelyet itt, Esztergom első bérházában a függőfolyosók és a lépcsőházak korlátainál szép romantikus kivitelben láthatunk. Prokopp János Németországban főként a középkori várak helyreállításánál dolgozott, így nagy kedvvel végezte első esztergomi megbízatását, a számos pesti épülete után. 1862-re a Takarék épülete készen állt. Nitter Ferenc 40 évig volt a Takarékpénztár igazgatója. Ez alatt az idő alatt, különösen a kiegyezés után, jelentősen fejlődött. 1884-ben a közgyűlésen, amelyen elnökölt, „azon a helyen, amelyet életében leginkább kedvelt, szélhűdéses roham által összeroskadva, néhány nap múlva örökre elszenderült." — mondta a Takarék 50 éves jubileumán dr. Feichtinger Sándor főorvos, Nitter arcképének leleplezésekor. Ezt az olajfestményt ma a Balassa Bálint Múzeum őrzi. Az emlékbeszéd kiemelte Nitter önzetlenségét, amelynek legszebb megnyilvánulása volt, hogy noha a megnövekedett tisztviselői kar fizetése magas volt, ő a 40 évi igazgatósága alatt egyetlen fillér fizetést sem fogadott el. A addig eltelt 50 év nehéz küzdelmét díszalbumban örökítette meg Reusz József akkori igazgató. Az épületben működő későbbi igazgatók közül ki kell emelnünk Bleszl Ferencet, aki 60 évig vezette az intézetet, majd Einczinger Ferencet, Etter Ödönt és Zsámbéky Pált, aki az 1952. évi államosításig vezette az intézetet. Prokoppné dr. Stengl Marianna