Esztergom és Vidéke, 1989

1989. február / 2.szám

6 REPRINTBEN! Esztergom vármegye monográfiája A DOVIN Művészeti kft 1989. IV. negyedévében jelenteti meg a Magyarország vármegyéi és városai c. monográfia-sorozatból Esztergom vármegye reprint kötetét. A dr. Borovszky Samu által szerkesztett, hatalmas történeti, helyismereti ismeretanyagot tartalmazó monográfia 1908-ban jelent meg korabeli térképpel és fényképekkel illusztrálva. E jelentős helytörténeti kiadvány ma már hozzáférhetetlen, antikváriumokban nagynéha felbukkanó példányai 4000 Ft körüli áron találnak gyorsan gazdára. A felfokozott érdeklődést kielégítendő vette tervbe a kiadó a monográfia reprint kiadását, elsősorban esztergomi terjesztésre gondolva. A kötet irányára 980 Ft. A monográfia csak kis példányszámban jelenik meg, ezért célszerű, hogy az érdeklődők igényüket előre jelezzék. Magánszemélyek és közületek részére előjegyzést — pénzügyi kötelezettségvállalás mellett — a GRAN TOURS Esztergom város Utazási Irodája címén veszünk fel. Az előjegyzések gyűjtése folyamatos. A monográfia könyvkereskedelmi forgalomba előzetes információink szerint nem kerül, értékesítését a DOVIN kft., Esztergomban a Balassa Bálint Múzeum és a GRAN TOURS szervezi. A megjelenés időpontjáról a megrendelők három hónappal forgalomba hozatal előtt értesítést kapnak. Koditek Pál ¥ E L 11 I \ A & Esztergom lakói! Polgárok! Városunk valamennyi politikai, társadalmi szervezete és egyesülete kinyilvánította szándékát, hogy közösen ünnepeljük meg az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Mindenkit várunk tehát március 15-én az ünnepi megemlékezésre, melynek helyéről és időpontjáról a lakosságot falragaszokon értesítjük. Legyen ez a nap az összefogás, a nemzeti közmegegyezés napja ! Megjelenésünkkel tegyünk hitet múltunk tisztelete, jövőnk szándékaink szerinti alakítása mellett! Esztergom lakói, március 15-én találkozunk! Balassa Bálint Társaság Esztergom Barátainak Egyesülete Esztergomi Kulturális Egyesület Esztergom Város Tanácsa HNF Esztergom Városi Bizottsága KISZ Esztergom Városi Bizottsága Magyar Demokrata Fórum Esztergomi Szervezete Magyar Szocialista Munkáspárt Esztergom Városi Bizottsága Kiállítás az 1948—49-es helyi dokumentumokból 1989. március 1—14 között a Komárom Megyei Levéltár Esztergom, Vörösmarty u. 7. szám alatti épületében dokumentumkiállítást rendezünk Esztergom és környéke 1848—1849-es történetének legfontosabb eseményeiről. A zömében eredeti iratokat, korabeli felhívásokat tartalmazó kiállítás anyagát a Komárom Megyei Levéltár, a Balassa Bálint Múzeum és a Prímási Levéltár anyagából állítjuk össze. A kiállítás megtekintése díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak a Komárom Megyei Levéltár dolgozói, munkaidőben 8—16 óra között, szombaton és vasárnap 9—12 óra között. Felhívjuk a középiskolák és az általános iskolák történelem tanárainak figyelmét, hogy a fenti időpontban, munkanapokon középiskolai és általános iskolai osztályok számára helytörténeti órát tartunk a Komárom Megyei Levéltár Vörösmarty u. 7. szám alatti épületének előadótermében. Az időpontok egyeztetésére előzetes jelentkezést kérünk telefonon (54). Komárom Megyei Levéltár KRÚniKCl Február 4. 1327-ben Miklós győri, Csanád egri és László pécsi püspök Henrik veszprémi püspök panaszára bizonyítják, hogy Boleszló esztergomi érsek a visegrádi és több Csepel-szigeti egyházat jogtalanul saját hatósága alá vont. * * * * 70 ÉVE JELENT MEG a Földmívesvilág Valamikor — jó húsz évvel ezelőtt — valaki négy példányát ajándékozta a Komárom Megyei Levéltárnak, amit akkor még Esztergomi Állami Levéltárnak hívtak. Az újságpéldányok ma is megvannak — felhívás ez arra, hogy történelmünkhöz kötődő iratoknak, dokumentumoknak ma is hű megőrzői leszünk —, de becsületesen be kell vallani, hogy az újság többi száma, történele után nem nyomoztunk. Mit árulnak el a magát politikai és társadalmi lapnak hirdető újság számai, azon túl, ami a fejlécből kiderül: azaz, hogy a szerkesztőség a Vörösmarty u. 2. szám alatt van, felelős szerkesztő Németh Pál, s hogy az újság a XXVHI/1. évfolyam — tehát az első esztergomi évfolyam. A vezércikkekből, hírekből, jelszavakból kiderül, hogy az Országos Kisgazda és Földmívespárt lapjáról van szó. Többször is megjelenik a vastag betűvel nyomott felhívás: Minden íöldmives, aki önmagának nem ellensége, csatj lakozzék az Orsz. Kisgazda és Földmívespárthoz Esztergomban, a Kisgazda és Földmívespart, Szabó István pártja az 1918-as őszirózsás forradalom után szerveződött meg, elnöke Horváth Mihály lett. A január 16-i számban olvashatjuk a párt kérését: A Kisgazda és Földmívespárt vezetősége ez úton is felkéri mindazokat, kiknek toborzó ív lett kiosztva, hogy az íveket folyó hó 19-én vasárnap d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében Horváth Mihály elnöknek átadni szíveskedjenek. Miről beszélnek a vezércikkek? Arról, hogy Szabó Istvánt, az Országos Kisgazda és Földmívespárt elnökét Berinkey meghívta | a kormányba. „Mi szívből örüS lünk, hogy egy olyan ember, aki ; maga is kisgazda, tárcát kap. Ebi bői azt látjuk, hogy a földmíves nép tényleg megmozdult — hacsak pár hete is — s oly erővel, hogy a hullámok már eljutottak a miniszteri bársonyszékig." De figyelmeztetnek a vezércikkek a parasztság különálló érdekeire is. így a január 26-i: „Éles határvonalat kell húzni az arra illetékeseknek a földmívelés és — nem is az ipar — hanem a gyáripar között. Gyáripart kell említenünk, mert meggyőződésünk, hogy a kisiparosnak, aki a faluban él, a földmívelő néppel teljesen azonosak az érdekei. Ha ezt a kérdést tovább elemezzük, reá kell jönni arra az igazságra, hogy a földmívelő nép lelki világát olyan éles vonalak választják el, a nemzetközi elveket valló szociáldemokrácia lelki világától, amelynek láttára valóban fel kell kiáltania a tárgyilagos szemlélőnek, hogy a vér sohasem válhatik vízzé és amiként ez meg nem történhetik, úgy nem lehet a földmíves sem szociáldemokrata, illetve kommunista." A hirdetések mellett viszonylag kisebb hely jutott a számunkra elsősorban érdekes helyi híreknek. De megtudjuk az újságból, hogy a Beniczky Ödön kormánybiztos által kihirdetett statárium értelmében a város vendéglői fél 9-kor zártak, a mozi és a színház működhetett, de este 9 után tilos volt a gyülekezés. Olvasói kérésre közölték — ki tudja, hogy nem szerkesztői ötlet volt —, hogy csak a papírhiány miatt jelenhet meg hetente kétszer a Földmívesvilág, s nem naponta, pedig lenne mindennapra mondanivalója. Állandó probléma volt a csehek által megszállt Párkány és a párkányi járás problémáival való foglalkozás. S hogy a korabeli sajtó élesen is tudott fogalmazni, befejezésül álljon itt egy hír az 1919. január 23-i számból: „Kiléptek a szociáldemokrata pártból. Az Esztergom című újság (a Földmívesvilággal együtt 4 lap jelent meg a városban) 20 aláírással levelet közöl, amelyben az illetők a helyi szociáldemokrata elnökségnek bejelentik, hogy kilépnek a szociáldemokrata pártból, mert — úgymond „Nem akarjuk a kendermagot elvetni arra a célra, hogy ebből nekünk és gyermekeinknek kötelet fonjanak." O. A. Február 5. A körülzárt Komárom várából kicsapó gróf Eszterházy Pál által vezetett huszárok Párkányig nyomultak, s kitűzték Párkányban az Esztergomból is jól látható magyar zászlót. 1849-ben, 140 éve történt. * * * * Február 8. Nyolcvanöt éve kezdték meg az esztergomi villanytelep építését az egykori indóház (vasútállomás) mellett. A város a Ganz Rt-vel kötött szerződést a város villamosítására, s 10 évre bérbe adta a cégnek az épülő erőművet. Párkányt is Esztergomból látták el árammal. A villany bevezetését nagy vita előzte meg. A város vezetői több magyar várost is meglátogattak, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek (Nagyvárad, Losonc stb.). * * * * Február 12. 1849-ben, 140 éve, rövid szünet után, ismét császári csapatok vonultak be Esztergomba. * * * * Február 14. 1739-ben, negyedévezrede Esztergom város tanácsának ülése foglalkozott a Haditanács utasításával, amely a török háború miatt a katonaság ellátásához nagyobb anyagi segítséget követelt a városoktól is. * * * * 1919-ben, hetven éve új kormánybiztost neveztek ki Esztergom vármegye élére dr. Mailáth Ferenc személyében, aki ezen a napon vette át a kormánybiztosi és főispáni teendőket. * * * * Február 15. 1849-ben e napon vette át Esztergom vármegye irányítását Andrássy József királyi biztos, s nevezett ki új, megbízható, császárhű vármegyei tisztikart. * * * * Február 27. 1839-ben, 150 éve a Magyar Királyi Helytartótanács Kopácsy József hercegprímást az Esztergom vármegye örökös főispáni székbe beiktatta. Február 28. 1959-ben. harminc éve Esztergom város tanácsa határozatot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsításáról. HELYREIGAZÍTÁS! Lapunk januári számának 5. oldalán a Krónika-rovat néhány helytelen adatot közölt egy régi esztergomi újságról. Az Esztergomi Közlöny ugyanis 1879. január l-jén nem először jelent meg, hanem 10 évi szünetelés után újraindult (Első megjelenése: 1867. október 6). Nem 1930tól lett Esztergom vármegye hivatalos lapja — hiszen 1904 decemberében megszűnt —, hanem 1881-től. A Tanácsköztársaság leverését követően a Csernoch János hercegprímás vezette katolikus egyház offenzív politikát folytatott: a keresztényszocialista mozgalom révén határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy képviselői részesévé váljanak a kormányzásnak, a nemzetgyűlésnek. A társadalmi mozgások élénkülése magával hozta a pártok megerősödését. Az egyik oldalon létrejött a Friedrich István vezette kormányt alkotó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), a Keresztény Nemzeti Párt és az Ernszt Sándor vezette Keresztény Gazdasági és Szociális Párt egyesülése révén. A másik oldalon megindult a szociáldemokrata mozgalom újjászerveződése, a Magyar Szociáldemokrata Párt jobbszárnyának vezetése alatt. A pártélet harmadik pólusán a Független Kisgazda és Földműves Párt, valamint az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt állott. A KNEP szervezkedését támogató Csernoch 1919. október 26-án 50 000 koronát bocsátott Ernszt I. RÉSZ Az 1920. januári nemzetgyűlési választások HARCA SZAVAZATOKÉRT mellett kiálló szónokokat. Ezek esélyét tovább gyengítette, hogy nem tudván egyezségre lépni, az utolsó pillanatban Jakus mellé Kurcz Lajos személyében újabb jelöltet állítottak. rendelkezésére azzal, hogy az öszszeg nagyobbik hányadát fordítsa a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP) választási harcának támogatására. Ezen belül is kiemelkedő jelentőséget tulajdonított annak, hogy Esztergomból és környékéről a KGSZP képviselője jusson be a képviselőházba. A választásokat megelőző események 1919 végére felgyorsultak. 1919. november 17-én megjelent a közelgő választások rendjét szabályozó 5985/1919. sz. kormányrendelet, amely kimondta a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választások általános, titkos és egyenlő voltát. Választási jogot biztosított minden 24. életévét betöltött magyar állampolgárnak — ha legalább hat esztendeje elnyerte az állampolgárságot, s legalább fél éve ugyanazon a településen lakott vagy ott volt lakása. A nők számára az előbbiek mellett követelményként jelölte meg azt, hogy írni és olvasni tudjanak valamely hazai élő nyelven. Az 1920. január 25-26-i választásokon részt vevő legfontosabb országos pártok közül január 15én visszalépett az MSZDP: a Munka Párt pedig úgy döntött, hogy tagjai a KNEP jelöltjére is leadhatják szavazatukat. ' Esztergomban az országos mozgásoknak megfelelően alakult a helyzet. Az MSZDP képviselőjelöltje: Schmarilla Géza képviselőjelölt visszalépett. Ennek következtében a választási küzdelem a Földműves- és Kisgazda Párt képviselői és a KNEP jelöltje között zajlott le. A Földműves és Kisgazda Párt alig egy héttel a választások előtt kezdte meg a választásra való felkészülést. Az 1920 január 20-át megelőző napok egyikén 120 főnyi küldöttség kereste fel Jakus Mihályt, alelnöke pedig Kubovics Jánost, felkérve őt a jelölés elfogadására. A Kisgazda Párt helybéli elnöke ekkoriban Horváth József volt. A dolog pikantériája, hogy a képviselőjelöltként induló Jakus, valamint Horváth és Kubovics is tagja volt a Belvárosi Olvasókör választmányának, melynek élén a KNEP zászlaja alatt fellépő Mátéffy Viktor plébános állott. Mátéffy Viktor, Csernoch János korábbi kérésének megfelelően minden támogatást megkapott a helyi és az országos sajtótól. Jakus ennek ellenére komoly ellenfélnek bizonyult, s már-már úgy látszott, hogy legyőzheti Mátéffyt. A KNEP és a Mátéffy győzelemre juttatásában érdekelt erők, átlátva a helyzetet, hozzáfogtak Jakus lejáratásához. A sajtóban és a suttogó propagandában egyaránt kommunistagyanúsnak, szociáldemokrata szelleműnek tüntették fel a kisgazdák A sajtókampány és az erők, szavazatok megosztását eredményező kettős jelölés immár elegendő volt Mátéffy győzelméhez, aki 3 810 szavazattal jutott be a Nemzetgyűlésbe. Ellenfelei közül Jakus 1 682, Kurcz pedig 495 szavazatot kapott. A választási küzdelemben kivívott győzelem együtt járt a KNEP tevékenységének érzékelhető felélénkülésével. A győztes pártnak a Mátéffy Viktor vezette másik egyesület: a Katolikus Legényegylet székháza adott otthont. A párt tevékenysége iránt megnyilvánuló kitüntető figyelem jeleként Haller István ügyvezető elnök személyesen is megjelent Mátéffy 1921. június 19-i Széchenyi téri beszámoló nagygyűlésén. A gyűlést követően a vármegyeháza nagytermében újjáalakuló ülést tartott a KNEP helyi szervezete. Ezen a leköszönt Gróh József bankigazgató helyébe Nika Lajost választották elnökükké. DR. BÁRDOS ISTVÁN