Esztergom és Vidéke, 1989

1989. január / 1.szám

2 FÓRUM ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az esztergomi városi pártértekezlet elé A város és környéke 2245 párt­tagjának többsége úgy határozott, hogy szükségesnek tartja a váro­si pártértekezlet összehívását, amelyre a városi pb határozata alapján 1989. január 28-án kerül sor. A májusi országos pártértekez­let állásfoglalása a társadalmi, gazdasági, politikai életünk alap­kérdéseire ráirányította a figyel­met, és ez általánosan kedvező fogadtatásra talált, a feladatok konkrét megfogalmazása azonban késik és így a végrehajtás aka­dozik. Az idő elteltével, a végrehajtás késlekedésével együtt a már ko­rábban tisztázott és megválaszolt kérdések is újra fogalmazódnak, a korábbi felvetések új megvilá­gításban újabb válaszra várnak. Ez indokolja, hogy városunkban is átgondoljuk a korábbi évek történéseit, feltárjuk a városban és a környékbeli településeken felhalmozódott kérdéseket, és je­len ismereteink szerint, a párt­tagság és a lakosság bevonásával választ adjunk ezekre. Az egész országban megfogal­mazódó ideológiai, gazdasági, politikai kérdések mellett, a dön­tő súlyt a pártértekezleten a he­lyi feladatok megfogalmazására, a helyi megoldások keresésére kell fordítani, olyanokra, amelyek sikere a városban élők és dolgo­zók szellemi tevékenységén, szer­vező vagy tényleges fizikai mun­káján múlik. Megoldást kell keresni a város és környéke gazdasági helyzeté­ből adódó kérdések kezelésére, a politikai feladatok megfogalma­zásával segíteni az ipari üzeme­ink gazdasági, szellemi és techni­kai potenciáljának minél haté­konyabb működtetését. A város jellegéből adódóan kedvezőek a kulturális, oktatási, művelődési fejlődés lehetőségei. A lehetőségek kihasználásához azonban egységes koncepció és egységes gondoskodás szükséges. A várospolitika, a városépítészet, a város működésének színvonala a lakosság közérzetét befolyásoló tényező, de ezt meghaladóan az idegenforgalom ellátási színvona­lát is meghatározza. Az e feladatok összehangolt meg­oldása és támogatása összvárosi érdek, itt is szükséges egységes állásfoglalás. A lakosság, a párttagság és a ve­zetés közötti bizalom megingott. A bizalomvesztés elsősorban a korábbi központi döntéseket kö­vető végrehajtás sikertelenségé­ből, a romló gazdasági helyzet­ből következik, de hozzájárult a bizalomvesztéshez az is, hogy né­hány vezető jogtalan előnyszer­zésen keresztül, személyes össze­fonódások révén csorbította te­kintélyét és demoralizálta kör­nyezetét. Az országban, a városunkban több mozgalom és szervezet ala­kult, amelyek sajátosságaiknak megfelelően kívánják érdekeiket hangoztatni és érvényesíteni a városban, a városért. Ki kell ala­kítani a közös cselekvés alap­elveit a párttagságon belül, a vá­rosban működő és alakuló, a vá­rosért tenni akaró egyesületekkel, mozgalmakkal. Meg kell találni a közös pontokat, hogy a közeli és a távolabbi jövő, várost érin­tő társadalmi, gazdasági, idegen­forgalmi, kulturális kérdéseiben egységesen képviselhessük a la­kosság érdekeit a különböző fó­rumokon. E néhány kérdéscsoport is mu­tatja, hogy a pártértekezlet fela­data nem lesz egyszerű. A feladatok végrehajtásához új testületekre, a tagság bizalmát él­vező, tenni akaró pb-tagokra és vezetőkre van szükség. A párt­bizottság teljes megújítását tűz­tük ki célul, amely nemcsak sze­mélyi, hanem módszertani, mun­kastílusbeli megújulást is jelent. A munkamódszer alapelve, a pártszervezetek és pártszervek minden területén az érdekeken alapuló demokratikus feladat­meghatározás, a demokratikus irányítás kialakítása és erősítése. A cél, hogy nyíltabb, nyitottabb legyen a párt szerveinek a tevé­kenysége. A végzett munka és az elért eredmények nagyobb nyilvános­ságot kapjanak. Javuljon a párttagság és a la­kosság információja és minden kérdés vitára kerüljön, amely a lakosságot érinti. A feladatok ki­dolgozását széleskörűen szakér­tők bevonásával kell végrehajta­ni, itt támaszkodni kell a város­ban dolgozó intézetek, irodák szakembereinek tudására, akti­vitására. Egyszerűsíteni és növelni kell a párttagság és a választott párt­szervek kapcsolatát. Ezért a ve­zető testület, a pártbizottság tag­jainak többségét, 35 főt, az alap­szervezetek közvetlenül választ­ják és delegálják a testületbe. A 200 fő küldött és a 35 fő pb-tag választása az elmúlt hetekben megtörtént. A küldöttek feladata, hogy köz­vetítsék az alapszervezetek, a la­kosság véleményét a felmerült kérdésekben és alakítsák a fela­datok megfogalmazását, a párt­értekezlet állásfoglalását, annak érdekében, hogy a végrehajtás során minél kevesebb kérdés me­rüljön fel, és minél egységesebb támogatást kapjunk a lakosság részéről. Az országos pártértekezlet a korábbi időszak kritikája alapján elindította a párt politikai, szer­vezeti megújítását, amely folya­matnak most mi is részesei va­gyunk. Saját kereteinken belül, saját dolgainkról, annak korsze­rűsítéséről határoznunk kell. A kérdések száma, súlya, azok fon­tossága igen széles skálán mozog. A gazdasági, társadalmi, poli­tikai feladatok megoldása mind­annyiuk munkáján múlik. A fela­datok megoldásának szervezésé­ből, támogatásából, a felelős vég­rehajtásból, a párt tagjai, annak vezető szervei döntő részt kell, hogy vállaljanak. Itt nem a mun­kában való részvétel, vagy távol­maradás a kérdés, hiszen min­denki részese, szenvedője vagy alakítója a jelen helyzetnek. Itt az a feladat, hogy aktív munkával segítsük a város és környéke gondjainak megoldását, politikai munkájának alakítását, hogy egy egységes cselekvésen keresztül az országos gondok ren­dezéséhez is hozzájáruljunk. A feladatok megfogalmazásá­hoz kérjük és várjuk a lakosság észrevételeit, javaslatait, felveté­seit és a végrehajtás során a tá­mogatást. Esztergom, 1988. december Mikó Balázs városi első titkár Vélemény a tézisekről Kivonat a pártbizottság liavi tájékoztatójából Mint azt e lap decemberi számá­ban közöltük, a városi pártbizott­ság november 21-én ülést tartott a párttitkárok jelenlétében, s a párttagság szavazatai alapján 1989. január 28-ra összehívta a városi pártértekezletet. A 2245 fő párttag közül 1598 fő nyilvání­tott véleményt, ez a tagság 71,2 %-a. A pártértekezlet összehívá­sát 928 fő, a szavazók 58%-a kér­te, 659 fő nemet mondott (41,3%) és 11-en tartózkodtak a szava­zástól. A pártbizottság döntött, hogy az alapszervezeteket 200 fő kül­dött képviselje és döntött abban is, hogy a pb létszáma 49—53 lő között legyen. A testület 35 tag­ját közvetlenül az alapszerveze­tek delegálják. A pártalapszervezetek a párt­értekezlet összehívásának támo­gatásakor hangsúlyozták azokat a témákat, amelyek foglalkoztatják a párttagságot. Az 1985. évi párt­értekezlet óta növekedett a gaz­dasági, társadalmi feszültség. A párttagok érzete szerint rosszab­bodtak az állapotok. A városban a gazdasági egységek helyzetéből adódóan erősödött a létbizonyta­lanság. Ebből eredően növekszik térségünkben a politikai feszült­ség. A várospolitikában vissza­esés érzékelhető, a város jövője bizonytalan, nem látszik a fejlő­dés iránya. A párttagság szerint foglalkozni kellene a bős—nagy­marosi vízlépcsővel kapcsolatos városi feladatok összehangolásá­val. Ezen kívül a párt és a gaz­daság viszonyának tisztázásával. Javaslatként hangzott el továbbá, hogy foglalkozzon a pártértekez­let ideológiai kérdések tisztázá­sával is. A politikai képzés, to­vábbképzés sorsával, irányaival, feladataival. A tömegbefolyás ala­kulásával, a propaganda és agi­tációs feladatokkal. A párt- és tömegszervezetek kapcsolatával, egymáshoz való viszonyával. Az alternatív szervezetek céljaival, működésével, ehhez való viszony­nval. Információs munkánk iaví­tásával. Igényli a párttagság, hogy essék szó a pártbizottságok, alap­szervezetek munkamódszeréről, a munka színvonalának javításáról, a pártmunka nyitottságáról, a döntéselőkészítések és a végre­hajtás szervezésének nyilvános­ságáról. A párttagok és vezetők etikai tisztaságának kérdéseiről. A párt végrehajtóbizottsása 1988. november 17-i ülésén meg­tárgyalta a városi MTESZ és tag­egyesületeinek tevékenységéről, a továbbfejlesztés feladatairól szólj előterjesztést. A testület elismer­te az MTESZ-ben végzett munkát és azt a tevékenységet, amelyet a város közművelődési feladatai­nak ellátásában betölt. Megállapí­tották, hogy rendezvényeik, kon­ferenciáik folyamatosak, jó szín­vonalúak, a résztvevők nagyon jó véleménnyel nyilatkoztak. Szakmai tanfolyamaik elsődlege­sen a speciális képzést pótolják. 1985 és 1988 között 64 tanfolya­mon 2094 fő képezte magát, amelyből 786 fő szakmai képesí­tést szerzett. Tudományos Innovációs Bizott­ságukban tartalmas munka fo­lyik, Munkatervi programjaik naprakészen alkalmazkodnak az országos és helyi gazdasági, tár­sadalmi követelményekhez. Kap­csolatuk és együttműködésük jó színvonalú a pártbizottsággal, ta­náccsal és tömegszervezetekkel. A város társadalmi munkájához 1987-ben 1,8 millió Ft-tal járul­tak hozzá. 1987-ben működésük­höz állami támogatást már nem kaptak, de ennek ellenére 1 mil­lió Ft eredménnyel zártak. A párt végrehajtóbizottsága a LMIM részéről tájékoztatót foga­dott el az 1988. november 17-i Gazdasági Kamarai egyeztető tár­gyalás eredményéről és egyetér­tett a vállalati szervezet módosí­tása alapján városi hatáskörbe tartozó személyek munkakörvál­tozásával. Az egyeztető tárgya­láson a vállalat tartozásainak 75 0 ,,-át követein pazriálkorin szer­vezetek képviselői vettek részt. A hitelezők hajlandóságot mutattak arra, hogy követelésük 30%-át elengedjék, és a maradék 70%-kal pedig egy részvénytársaságot ala­kítsanak az esztergomi jármű­gyárral és a budapesti műszer­gyárral. Néhány partner hajlan­dó tőkét is befektetni a társu­lásba. A Tokod nagyközségi pártbi­zottság 1988. november 10-én megtárgyalta és elfogadta „A gaz­dasági és gazdaságpolitikai agi­táció szerepe a Tokodüveggyár IV. alapszervezetében" című elő­terjesztést. Megállapították, hogy nagy hangsúlyt fektettek a haté­konyabb munkaerő-foglalkozta­tásra, a minőségi színvonal emelé­sére és a takarékosabb költség­felhasználásra. Többek között ja­vaslatot tett az alapszervezet az automata üzem formaellátási gondjainak megoldására. A gaz­daságvezetés ezt figyelembe véve személyi átszervezést hajtott vég­re, ami rendezte a formagyártást. Második napirendként megtár­gyalták a társulások szerepét, helyzetét a tokodi Aranykalász Mgtsz-nél. Megállapították, hogy a termelőszövetkezet hosszú idő óta kihasználja a társulásokban rejlő lehetőségeket. Igen sok tár­sulásnak tagja, melyből általá­ban nyereséget tudnak biztosíta­ni a tsz részére. Azokat a társu­lásokat megszüntették, illetve ki­léptek, melyek éveken keresztül nem voltak nyereségesek. Minden társulásnál a tsz egy-egy gazda­sági vezetője képviseli a szövet­kezetet. Két év óta igen nagy gond az egyik legnagyobb társu­lásuk (ÉKV Dorog) helyzete. Ezt a társulást a bajnai tsz-szel közö­sen hozták létre. Nyereségük évente 8—12 millió Ft között volt, amit az ÉKV mindkét alapító ré­szére biztosítani tudott. Két év óta azonban az ÉKV igen nagy gondokkal küszködik, már két esetben teljes egészében lecserél­tek- a felső vA7í»tpst Az Esztergomi Tanítóképző Fő­iskola pártalapszervezete megvi­tatta a városi pártbizottság által a január 28-i értekezletre készí­tett téziseket. E rövid állásfogla­lásunkban nem méltatjuk a leg­fontosabb, előre vivő megállapí­tásokat, inkább csak azokat a jel­zéseket emeljük ki, amelyek to­vábbgondolásra inspirálhatnak és hozzájárulhatnak a januári városi pártértekezlet sikeréhez. A tézisek, véleményünk szerint, nem a legfontosabb ideológiai-po­litikai összefüggéseket tárják fel és nem adnak rájuk választ, ha­nem elsősorban olyan gondokkal foglalkoznak, amelyek a városi tanács hatáskörébe tartoznak, s csak hatásukat tekintve politi­kaiak. Feltétlenül szükséges lett volna, hogy valamilyen formában önértékelésre is sor kerüljön, to­vábbá arra a kérdésre is választ kellett volna adnia: a pártbizott­| ság mit tekint politikai feladatá­nak, s azt ezidáig hogyan oldotta ! meg? Ez azért is fontos, mert a pártmunka a jövőben elsősoroan a meggyőző-agitatív tevékenység­ben nyilvánul meg. Sajnálatos, hogy ideológiai-po­litikai feladatokról csak áttétele­sen esik szó. A tézisek nem szólnak a vá­rosi végrehajtó bizottságról és annak munkájáról sem, holott ennek értékelése nagyon fontos, mivel összefügg az apparátus te­vékenységének értékelésével is. Kérdésünk: mit tett a városi pártbizottság és annak végrehaj­tó bizottsága a májusi országos pártértekezlet határozatainak a megvalósításáért, s annak során milyen problémák vetődtek fel? Nem utolsó sorban: melyek a kongresszusig terjedő időszak leg­fontosabb stratégiai és taktikai tennivalói? Mégha röviden is, de értékel­ni kellett volna a párttagok je­lenlegi közéletiségét, vitakészsé­gét. Vajon csökkent-e a párton belül a bürokratizmus? Kritiku­sabbak lettünk-e a kádermunká­ban? Javasoljuk, hogy a megválasz­tandó és személyi összetételében is megújuló pártbizottság csak politikai kérdésekkel foglalkoz­Nemzetközi események közül is a legnagyobb érdeklődést a rosz­szabbodott magyar—román vi­szony váltotta ki. Felháborítónak, előre kiterveltnek tartják a ma­gyar diplomata kiutasítását Ro­mániából. Általános a vélemény, hogy az eddigi lojális álláspon­tunkat adjuk fel és méltó válasz­ban részesüljön a román lépés. Gond, hogy a román tájékoztatás egyoldalú, és a belső hangulatot meghatározóan manipulálja a magyar vezetés ellen. Többen román csapatösszevo­násokról beszélnek, s elsősorban nekünk szánt fenyegetésnek tart­ják Ceausescu kijelentését a ro­mán ipar által előállítható nuk­leáris eszközök tekintetében. Az igen kiélezett helyzetet növelik olyan hírek, hogy kicserélik a fi­atalokat, románokat Erdélybe, magyarokat Dél-Romániába tele­pítenek át. Más vélemények ked­vezőtlennek tartják néhány kör­nyező szocialista ország reagálá­sát a magyar—román viszonyra, ill. reformtörekvéseinkre. Nehezen érthető Ceausescu ber­lini kitüntetése, mintha csak a nyugatnémet kötődésű német aj­kúakat érnék Romániában sérel­mek. Hasonlónak tartják a Cseh­szlovák intézkedéseket is a vám­szabályok szigorításában. A szov­jet belső helyzetet elsősorban a balti és déli köztársaságok ön­állósulási törekvései oldaláról kí­séri kíváncsi figyelem. Szóba ke­rült az afganisztáni szovjet csa­patkivonások ügye, Gorbacsov éles bírálata Pakisztán, ill. USA irányába. Sokan egyetértenek az­zal, hogy a kivonás esetleges le­állításáért a kormányellenes erő­ket támogató országok is felelősek. Grósz Károly legutóbbi nyuga­ti országokban tett látogatásait összegzően úgy értékelik, hogy a szimpátia irányunkban tovább növekedett, gazdasági téren újabb lehetőségeket jelent, pl. közös vállalatok alapítása, de ehhez fel kell gyorsulni a belső feltételek megteremtésének. Az ország belső ügyei, helyzete a véleményekben a kilátástalan­ság, a várakozás jegyeiben tük­röződnek vissza. Reménykedés, mnirl mpön57tnhhan nca 1 Ari úe zék. A politikai munka pedig el­sősorban az emberek megnyerésé­re, gondolkodásmódjuk gazdagí­tására, világnézetük elmélyítésé­re kell hogy irányuljon. Az in­formáció ne csak alulról felfelé áramolják, hanem horizontálisan is. A vertikális kapcsolatokba merevedett politikai rendszert feltétlenül fel kell hogy váltsa, vagy még pontosabban, ki kell hogy egészítse a horizontális kap­csolatrendszer. Javasoljuk, hogy a jövőben egytestületes pártbi­zottság működjön. A szinteket nem szaporítani, hanem csökken­teni kell. Minél közelebb kerü­lünk a testületi politikai munká­hoz, annál eredményesebben vé­gezhetjük tevékenységünket. Javasoljuk továbbá, hogy a 200 fős pártértekezlet ne csak a párt­bizottság testületét és a vb-t vá­lassza meg közvetlenül, hanem a funkcióba kerülő titkárokat is — több jelölt közül. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az apparátus létszámát csökkentsék. Ezzel pár­huzamosan — ha az átszervezés megtörtént — a politikai munka közvetlen végzésébe jobban be le­hetne vonni a választott pártbi­zottsági testületet, így a politikai munka új arculatot ölthetne. A jelenlegi 3 titkár helyett egy elsőtitkár és egy titkár végezze a munkát. Lényegesnek tarta­nánk, ha az ideológiai kérdések nagyobb hangsúlyt kapnának; ezt a területet társadalmi titkár fel­ügyelhetné. Hiányoljuk a tézisekből, hogy nem foglalkozik kellő súllyal az ifjúsággal, holott köztudott: Esz­tergom iskolaváros. Egyben ide­genforgalmi központ is, ami szin­tén jelentős politikai színezetet ad-adhat munkánknak. Arra is szükség van, hogy te­vékenységünket a nyilvánosság és a hiteles informáltság jegyében végezzük. Lenin azt írja: egy párt komolysága hibáinak fölis­merésében és kijavításában áll! Fogadjuk meg végre a tanácsát! Végezetül: pártalapszerveze­tünk javasolja, hogy legyen me­gyei pártértekezlet. A Tanítóképző Főiskola pártalapszervezete vette a párt és a kormány leg­utóbbi üléseit, vezetők nyilatko­zatait. Igen vegyes véleményeket váltott ki elsősorban a párttagok körében Grósz Károly néhány nyilatkozata. Kormányfői pozícióból való fel­mentése előzőleg köztudott volt, mégis az időzítést sokan nem tartják jónak: eredménytfelmu­tató szakaszban jobb lett volna a cseréje. Röviden ••• — Jelentős kritika éri a városi állami kereskedelmi árak (pl. ci­pő, konfekció, gyermekruha) 20— 30%-kal magasabb eltéréseit or­szágos, főleg Centrum Áruházak­ban tapasztaltakkal összevetve. Nem tudják jogos-e az eltérés? Választ a népi ellenőrzéstől és nem a kereskedelemtől várják. — Többen felhívják a tanács fi­gyelmét az autóbusz-megállók környékén tapasztalható szemét­re. Több szemétgyűjtő is kellene a helyekre, meg a közterület­felügyelők is erélyesebben lép­hetnének fel a szemetelőkkel szemben. — A Petőfi Sándor Általános Mű­velődési Központ dolgozói sürge­tik leválásukat a Petőfi Sándor Általános Iskolától, mert a közös intézményi alakulat nem tudja adni a várt eredményeket. Külső vélemények megkérdőjelezik a művelődési ház apparátusának nagyságát, annak tevékenységé­hez, eredményeihez mért szüksé­gességét. — November 21-én tartotta tiszt­újító értekezletét az Esztergom Barátainak Egyesülete. Jó benyo­másokat szerezhetett a résztvevő, mert az egyesület egységesen, problémaérzékenyen állapította meg a város érdekébe vágó tevé­kenységének programját. Ehhez megfelelő vezetőséget választott. Elnök: Iványi Pál, titkár: dr. Ét­tér Ödön lett. — A korábbi hónapokban visz­szatérő kérdésként vetődött fel a Bisztró építésének elhúzódása. Az előző havi információt kiegészít­ve: A Kristály Vendéglátó Vál­lalat az építést vállalta és a ki­xri fol 070C cv T ÓTrV\or* ol \rc±rrr[ 4 \r

Next

/
Oldalképek
Tartalom