Esztergom és Vidéke, 1989

1989. január / 1.szám

2 FÓRUM ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az esztergomi városi pártértekezlet elé A város és környéke 2245 párttagjának többsége úgy határozott, hogy szükségesnek tartja a városi pártértekezlet összehívását, amelyre a városi pb határozata alapján 1989. január 28-án kerül sor. A májusi országos pártértekezlet állásfoglalása a társadalmi, gazdasági, politikai életünk alapkérdéseire ráirányította a figyelmet, és ez általánosan kedvező fogadtatásra talált, a feladatok konkrét megfogalmazása azonban késik és így a végrehajtás akadozik. Az idő elteltével, a végrehajtás késlekedésével együtt a már korábban tisztázott és megválaszolt kérdések is újra fogalmazódnak, a korábbi felvetések új megvilágításban újabb válaszra várnak. Ez indokolja, hogy városunkban is átgondoljuk a korábbi évek történéseit, feltárjuk a városban és a környékbeli településeken felhalmozódott kérdéseket, és jelen ismereteink szerint, a párttagság és a lakosság bevonásával választ adjunk ezekre. Az egész országban megfogalmazódó ideológiai, gazdasági, politikai kérdések mellett, a döntő súlyt a pártértekezleten a helyi feladatok megfogalmazására, a helyi megoldások keresésére kell fordítani, olyanokra, amelyek sikere a városban élők és dolgozók szellemi tevékenységén, szervező vagy tényleges fizikai munkáján múlik. Megoldást kell keresni a város és környéke gazdasági helyzetéből adódó kérdések kezelésére, a politikai feladatok megfogalmazásával segíteni az ipari üzemeink gazdasági, szellemi és technikai potenciáljának minél hatékonyabb működtetését. A város jellegéből adódóan kedvezőek a kulturális, oktatási, művelődési fejlődés lehetőségei. A lehetőségek kihasználásához azonban egységes koncepció és egységes gondoskodás szükséges. A várospolitika, a városépítészet, a város működésének színvonala a lakosság közérzetét befolyásoló tényező, de ezt meghaladóan az idegenforgalom ellátási színvonalát is meghatározza. Az e feladatok összehangolt megoldása és támogatása összvárosi érdek, itt is szükséges egységes állásfoglalás. A lakosság, a párttagság és a vezetés közötti bizalom megingott. A bizalomvesztés elsősorban a korábbi központi döntéseket követő végrehajtás sikertelenségéből, a romló gazdasági helyzetből következik, de hozzájárult a bizalomvesztéshez az is, hogy néhány vezető jogtalan előnyszerzésen keresztül, személyes összefonódások révén csorbította tekintélyét és demoralizálta környezetét. Az országban, a városunkban több mozgalom és szervezet alakult, amelyek sajátosságaiknak megfelelően kívánják érdekeiket hangoztatni és érvényesíteni a városban, a városért. Ki kell alakítani a közös cselekvés alapelveit a párttagságon belül, a városban működő és alakuló, a városért tenni akaró egyesületekkel, mozgalmakkal. Meg kell találni a közös pontokat, hogy a közeli és a távolabbi jövő, várost érintő társadalmi, gazdasági, idegenforgalmi, kulturális kérdéseiben egységesen képviselhessük a lakosság érdekeit a különböző fórumokon. E néhány kérdéscsoport is mutatja, hogy a pártértekezlet feladata nem lesz egyszerű. A feladatok végrehajtásához új testületekre, a tagság bizalmát élvező, tenni akaró pb-tagokra és vezetőkre van szükség. A pártbizottság teljes megújítását tűztük ki célul, amely nemcsak személyi, hanem módszertani, munkastílusbeli megújulást is jelent. A munkamódszer alapelve, a pártszervezetek és pártszervek minden területén az érdekeken alapuló demokratikus feladatmeghatározás, a demokratikus irányítás kialakítása és erősítése. A cél, hogy nyíltabb, nyitottabb legyen a párt szerveinek a tevékenysége. A végzett munka és az elért eredmények nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Javuljon a párttagság és a lakosság információja és minden kérdés vitára kerüljön, amely a lakosságot érinti. A feladatok kidolgozását széleskörűen szakértők bevonásával kell végrehajtani, itt támaszkodni kell a városban dolgozó intézetek, irodák szakembereinek tudására, aktivitására. Egyszerűsíteni és növelni kell a párttagság és a választott pártszervek kapcsolatát. Ezért a vezető testület, a pártbizottság tagjainak többségét, 35 főt, az alapszervezetek közvetlenül választják és delegálják a testületbe. A 200 fő küldött és a 35 fő pb-tag választása az elmúlt hetekben megtörtént. A küldöttek feladata, hogy közvetítsék az alapszervezetek, a lakosság véleményét a felmerült kérdésekben és alakítsák a feladatok megfogalmazását, a pártértekezlet állásfoglalását, annak érdekében, hogy a végrehajtás során minél kevesebb kérdés merüljön fel, és minél egységesebb támogatást kapjunk a lakosság részéről. Az országos pártértekezlet a korábbi időszak kritikája alapján elindította a párt politikai, szervezeti megújítását, amely folyamatnak most mi is részesei vagyunk. Saját kereteinken belül, saját dolgainkról, annak korszerűsítéséről határoznunk kell. A kérdések száma, súlya, azok fontossága igen széles skálán mozog. A gazdasági, társadalmi, politikai feladatok megoldása mindannyiuk munkáján múlik. A feladatok megoldásának szervezéséből, támogatásából, a felelős végrehajtásból, a párt tagjai, annak vezető szervei döntő részt kell, hogy vállaljanak. Itt nem a munkában való részvétel, vagy távolmaradás a kérdés, hiszen mindenki részese, szenvedője vagy alakítója a jelen helyzetnek. Itt az a feladat, hogy aktív munkával segítsük a város és környéke gondjainak megoldását, politikai munkájának alakítását, hogy egy egységes cselekvésen keresztül az országos gondok rendezéséhez is hozzájáruljunk. A feladatok megfogalmazásához kérjük és várjuk a lakosság észrevételeit, javaslatait, felvetéseit és a végrehajtás során a támogatást. Esztergom, 1988. december Mikó Balázs városi első titkár Vélemény a tézisekről Kivonat a pártbizottság liavi tájékoztatójából Mint azt e lap decemberi számában közöltük, a városi pártbizottság november 21-én ülést tartott a párttitkárok jelenlétében, s a párttagság szavazatai alapján 1989. január 28-ra összehívta a városi pártértekezletet. A 2245 fő párttag közül 1598 fő nyilvánított véleményt, ez a tagság 71,2 %-a. A pártértekezlet összehívását 928 fő, a szavazók 58%-a kérte, 659 fő nemet mondott (41,3%) és 11-en tartózkodtak a szavazástól. A pártbizottság döntött, hogy az alapszervezeteket 200 fő küldött képviselje és döntött abban is, hogy a pb létszáma 49—53 lő között legyen. A testület 35 tagját közvetlenül az alapszervezetek delegálják. A pártalapszervezetek a pártértekezlet összehívásának támogatásakor hangsúlyozták azokat a témákat, amelyek foglalkoztatják a párttagságot. Az 1985. évi pártértekezlet óta növekedett a gazdasági, társadalmi feszültség. A párttagok érzete szerint rosszabbodtak az állapotok. A városban a gazdasági egységek helyzetéből adódóan erősödött a létbizonytalanság. Ebből eredően növekszik térségünkben a politikai feszültség. A várospolitikában visszaesés érzékelhető, a város jövője bizonytalan, nem látszik a fejlődés iránya. A párttagság szerint foglalkozni kellene a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos városi feladatok összehangolásával. Ezen kívül a párt és a gazdaság viszonyának tisztázásával. Javaslatként hangzott el továbbá, hogy foglalkozzon a pártértekezlet ideológiai kérdések tisztázásával is. A politikai képzés, továbbképzés sorsával, irányaival, feladataival. A tömegbefolyás alakulásával, a propaganda és agitációs feladatokkal. A párt- és tömegszervezetek kapcsolatával, egymáshoz való viszonyával. Az alternatív szervezetek céljaival, működésével, ehhez való viszonynval. Információs munkánk iavításával. Igényli a párttagság, hogy essék szó a pártbizottságok, alapszervezetek munkamódszeréről, a munka színvonalának javításáról, a pártmunka nyitottságáról, a döntéselőkészítések és a végrehajtás szervezésének nyilvánosságáról. A párttagok és vezetők etikai tisztaságának kérdéseiről. A párt végrehajtóbizottsása 1988. november 17-i ülésén megtárgyalta a városi MTESZ és tagegyesületeinek tevékenységéről, a továbbfejlesztés feladatairól szólj előterjesztést. A testület elismerte az MTESZ-ben végzett munkát és azt a tevékenységet, amelyet a város közművelődési feladatainak ellátásában betölt. Megállapították, hogy rendezvényeik, konferenciáik folyamatosak, jó színvonalúak, a résztvevők nagyon jó véleménnyel nyilatkoztak. Szakmai tanfolyamaik elsődlegesen a speciális képzést pótolják. 1985 és 1988 között 64 tanfolyamon 2094 fő képezte magát, amelyből 786 fő szakmai képesítést szerzett. Tudományos Innovációs Bizottságukban tartalmas munka folyik, Munkatervi programjaik naprakészen alkalmazkodnak az országos és helyi gazdasági, társadalmi követelményekhez. Kapcsolatuk és együttműködésük jó színvonalú a pártbizottsággal, tanáccsal és tömegszervezetekkel. A város társadalmi munkájához 1987-ben 1,8 millió Ft-tal járultak hozzá. 1987-ben működésükhöz állami támogatást már nem kaptak, de ennek ellenére 1 millió Ft eredménnyel zártak. A párt végrehajtóbizottsága a LMIM részéről tájékoztatót fogadott el az 1988. november 17-i Gazdasági Kamarai egyeztető tárgyalás eredményéről és egyetértett a vállalati szervezet módosítása alapján városi hatáskörbe tartozó személyek munkakörváltozásával. Az egyeztető tárgyaláson a vállalat tartozásainak 75 0 ,,-át követein pazriálkorin szervezetek képviselői vettek részt. A hitelezők hajlandóságot mutattak arra, hogy követelésük 30%-át elengedjék, és a maradék 70%-kal pedig egy részvénytársaságot alakítsanak az esztergomi járműgyárral és a budapesti műszergyárral. Néhány partner hajlandó tőkét is befektetni a társulásba. A Tokod nagyközségi pártbizottság 1988. november 10-én megtárgyalta és elfogadta „A gazdasági és gazdaságpolitikai agitáció szerepe a Tokodüveggyár IV. alapszervezetében" című előterjesztést. Megállapították, hogy nagy hangsúlyt fektettek a hatékonyabb munkaerő-foglalkoztatásra, a minőségi színvonal emelésére és a takarékosabb költségfelhasználásra. Többek között javaslatot tett az alapszervezet az automata üzem formaellátási gondjainak megoldására. A gazdaságvezetés ezt figyelembe véve személyi átszervezést hajtott végre, ami rendezte a formagyártást. Második napirendként megtárgyalták a társulások szerepét, helyzetét a tokodi Aranykalász Mgtsz-nél. Megállapították, hogy a termelőszövetkezet hosszú idő óta kihasználja a társulásokban rejlő lehetőségeket. Igen sok társulásnak tagja, melyből általában nyereséget tudnak biztosítani a tsz részére. Azokat a társulásokat megszüntették, illetve kiléptek, melyek éveken keresztül nem voltak nyereségesek. Minden társulásnál a tsz egy-egy gazdasági vezetője képviseli a szövetkezetet. Két év óta igen nagy gond az egyik legnagyobb társulásuk (ÉKV Dorog) helyzete. Ezt a társulást a bajnai tsz-szel közösen hozták létre. Nyereségük évente 8—12 millió Ft között volt, amit az ÉKV mindkét alapító részére biztosítani tudott. Két év óta azonban az ÉKV igen nagy gondokkal küszködik, már két esetben teljes egészében lecseréltek- a felső vA7í»tpst Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola pártalapszervezete megvitatta a városi pártbizottság által a január 28-i értekezletre készített téziseket. E rövid állásfoglalásunkban nem méltatjuk a legfontosabb, előre vivő megállapításokat, inkább csak azokat a jelzéseket emeljük ki, amelyek továbbgondolásra inspirálhatnak és hozzájárulhatnak a januári városi pártértekezlet sikeréhez. A tézisek, véleményünk szerint, nem a legfontosabb ideológiai-politikai összefüggéseket tárják fel és nem adnak rájuk választ, hanem elsősorban olyan gondokkal foglalkoznak, amelyek a városi tanács hatáskörébe tartoznak, s csak hatásukat tekintve politikaiak. Feltétlenül szükséges lett volna, hogy valamilyen formában önértékelésre is sor kerüljön, továbbá arra a kérdésre is választ kellett volna adnia: a pártbizott| ság mit tekint politikai feladatának, s azt ezidáig hogyan oldotta ! meg? Ez azért is fontos, mert a pártmunka a jövőben elsősoroan a meggyőző-agitatív tevékenységben nyilvánul meg. Sajnálatos, hogy ideológiai-politikai feladatokról csak áttételesen esik szó. A tézisek nem szólnak a városi végrehajtó bizottságról és annak munkájáról sem, holott ennek értékelése nagyon fontos, mivel összefügg az apparátus tevékenységének értékelésével is. Kérdésünk: mit tett a városi pártbizottság és annak végrehajtó bizottsága a májusi országos pártértekezlet határozatainak a megvalósításáért, s annak során milyen problémák vetődtek fel? Nem utolsó sorban: melyek a kongresszusig terjedő időszak legfontosabb stratégiai és taktikai tennivalói? Mégha röviden is, de értékelni kellett volna a párttagok jelenlegi közéletiségét, vitakészségét. Vajon csökkent-e a párton belül a bürokratizmus? Kritikusabbak lettünk-e a kádermunkában? Javasoljuk, hogy a megválasztandó és személyi összetételében is megújuló pártbizottság csak politikai kérdésekkel foglalkozNemzetközi események közül is a legnagyobb érdeklődést a roszszabbodott magyar—román viszony váltotta ki. Felháborítónak, előre kiterveltnek tartják a magyar diplomata kiutasítását Romániából. Általános a vélemény, hogy az eddigi lojális álláspontunkat adjuk fel és méltó válaszban részesüljön a román lépés. Gond, hogy a román tájékoztatás egyoldalú, és a belső hangulatot meghatározóan manipulálja a magyar vezetés ellen. Többen román csapatösszevonásokról beszélnek, s elsősorban nekünk szánt fenyegetésnek tartják Ceausescu kijelentését a román ipar által előállítható nukleáris eszközök tekintetében. Az igen kiélezett helyzetet növelik olyan hírek, hogy kicserélik a fiatalokat, románokat Erdélybe, magyarokat Dél-Romániába telepítenek át. Más vélemények kedvezőtlennek tartják néhány környező szocialista ország reagálását a magyar—román viszonyra, ill. reformtörekvéseinkre. Nehezen érthető Ceausescu berlini kitüntetése, mintha csak a nyugatnémet kötődésű német ajkúakat érnék Romániában sérelmek. Hasonlónak tartják a Csehszlovák intézkedéseket is a vámszabályok szigorításában. A szovjet belső helyzetet elsősorban a balti és déli köztársaságok önállósulási törekvései oldaláról kíséri kíváncsi figyelem. Szóba került az afganisztáni szovjet csapatkivonások ügye, Gorbacsov éles bírálata Pakisztán, ill. USA irányába. Sokan egyetértenek azzal, hogy a kivonás esetleges leállításáért a kormányellenes erőket támogató országok is felelősek. Grósz Károly legutóbbi nyugati országokban tett látogatásait összegzően úgy értékelik, hogy a szimpátia irányunkban tovább növekedett, gazdasági téren újabb lehetőségeket jelent, pl. közös vállalatok alapítása, de ehhez fel kell gyorsulni a belső feltételek megteremtésének. Az ország belső ügyei, helyzete a véleményekben a kilátástalanság, a várakozás jegyeiben tükröződnek vissza. Reménykedés, mnirl mpön57tnhhan nca 1 Ari úe zék. A politikai munka pedig elsősorban az emberek megnyerésére, gondolkodásmódjuk gazdagítására, világnézetük elmélyítésére kell hogy irányuljon. Az információ ne csak alulról felfelé áramolják, hanem horizontálisan is. A vertikális kapcsolatokba merevedett politikai rendszert feltétlenül fel kell hogy váltsa, vagy még pontosabban, ki kell hogy egészítse a horizontális kapcsolatrendszer. Javasoljuk, hogy a jövőben egytestületes pártbizottság működjön. A szinteket nem szaporítani, hanem csökkenteni kell. Minél közelebb kerülünk a testületi politikai munkához, annál eredményesebben végezhetjük tevékenységünket. Javasoljuk továbbá, hogy a 200 fős pártértekezlet ne csak a pártbizottság testületét és a vb-t válassza meg közvetlenül, hanem a funkcióba kerülő titkárokat is — több jelölt közül. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az apparátus létszámát csökkentsék. Ezzel párhuzamosan — ha az átszervezés megtörtént — a politikai munka közvetlen végzésébe jobban be lehetne vonni a választott pártbizottsági testületet, így a politikai munka új arculatot ölthetne. A jelenlegi 3 titkár helyett egy elsőtitkár és egy titkár végezze a munkát. Lényegesnek tartanánk, ha az ideológiai kérdések nagyobb hangsúlyt kapnának; ezt a területet társadalmi titkár felügyelhetné. Hiányoljuk a tézisekből, hogy nem foglalkozik kellő súllyal az ifjúsággal, holott köztudott: Esztergom iskolaváros. Egyben idegenforgalmi központ is, ami szintén jelentős politikai színezetet ad-adhat munkánknak. Arra is szükség van, hogy tevékenységünket a nyilvánosság és a hiteles informáltság jegyében végezzük. Lenin azt írja: egy párt komolysága hibáinak fölismerésében és kijavításában áll! Fogadjuk meg végre a tanácsát! Végezetül: pártalapszervezetünk javasolja, hogy legyen megyei pártértekezlet. A Tanítóképző Főiskola pártalapszervezete vette a párt és a kormány legutóbbi üléseit, vezetők nyilatkozatait. Igen vegyes véleményeket váltott ki elsősorban a párttagok körében Grósz Károly néhány nyilatkozata. Kormányfői pozícióból való felmentése előzőleg köztudott volt, mégis az időzítést sokan nem tartják jónak: eredménytfelmutató szakaszban jobb lett volna a cseréje. Röviden ••• — Jelentős kritika éri a városi állami kereskedelmi árak (pl. cipő, konfekció, gyermekruha) 20— 30%-kal magasabb eltéréseit országos, főleg Centrum Áruházakban tapasztaltakkal összevetve. Nem tudják jogos-e az eltérés? Választ a népi ellenőrzéstől és nem a kereskedelemtől várják. — Többen felhívják a tanács figyelmét az autóbusz-megállók környékén tapasztalható szemétre. Több szemétgyűjtő is kellene a helyekre, meg a közterületfelügyelők is erélyesebben léphetnének fel a szemetelőkkel szemben. — A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ dolgozói sürgetik leválásukat a Petőfi Sándor Általános Iskolától, mert a közös intézményi alakulat nem tudja adni a várt eredményeket. Külső vélemények megkérdőjelezik a művelődési ház apparátusának nagyságát, annak tevékenységéhez, eredményeihez mért szükségességét. — November 21-én tartotta tisztújító értekezletét az Esztergom Barátainak Egyesülete. Jó benyomásokat szerezhetett a résztvevő, mert az egyesület egységesen, problémaérzékenyen állapította meg a város érdekébe vágó tevékenységének programját. Ehhez megfelelő vezetőséget választott. Elnök: Iványi Pál, titkár: dr. Éttér Ödön lett. — A korábbi hónapokban viszszatérő kérdésként vetődött fel a Bisztró építésének elhúzódása. Az előző havi információt kiegészítve: A Kristály Vendéglátó Vállalat az építést vállalta és a kixri fol 070C cv T ÓTrV\or* ol \rc±rrr[ 4 \r