Esztergom és Vidéke, 1988
1988. november / 9. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Az EKE vendége volt: MIKÓ BALÁZS a városi pártbizottság első titkára Az Esztergomi Kulturális Egyesület október 17-én megtartott fórumán a városi pártbizottság első titkára számos, a várost és lakóit élénken foglalkoztató kérdést válaszolt meg. E hasábokon most mintegy folytatjuk az EKE-FÓRUMOT, MIKÓ BALÁZS válaszaival. — Érzékeli-e a városi pártbizottság a közvélemény aggodalmait, a GNV építésével kapcsolatban? Milyen konkrét intézkedéseket tesz vagy tervez, hogy a most megígért járulékos és védelmi beruházások maradék nélkül megvalósuljanak? A városi pártbizottság és a tanács vezetése már 1984ben kezdeményezte és megszervezte a vízlépcső építésével kapcsolatos tájékoztatót annak érdekében, hogy a tervezés akkori állása szerint megfelelő információ álljon a lakosság rendelkezésére. Azóta is folyamatos és részletekre is kitérő tájékoztatót kapott és kaphat a .lakosság az OVIBER és a Vízügy vezetőitől. A városi pb vezetésének kezdettől fogva az az álláspontja, hogy a vízlépcső építése során csak olyan tervet kell támogatnunk és elfogadnunk, amely szebbé, komfortosabbá és biztonságosabbá teszi a város és környezetének életét, és megalapozza továbbfejlődését. Feladatunk ennek ellenőrzése és az ettől eltérő kivitelezés észrevételezése. Az ellenőrzést a már megalakult városi társadalmi bizottság, az Országgyűlés, valamint a : Környezetvédelmi Minisztérium beruházást-ellenőrző : bizottsága végezheti, amelyhez nagy segítséget, adhat a városi közvélemény. Minden olyan észrevételt és kezdeményezést támogatunk és képviselünk, amely szebbé, gazdagabbá teszi környezetünket, és az építés jelenlegi fázisában érvényesíthető a kivitelezés során, —• Sokan és különböző formában felvetik, hogy a Bástya Áruházban történt bűncselekményben miért nincs megfelelő tájékoztatás? Miért húzódik az ügy ilyen sokáig? A Fórumon is szóltam róla és lényegesnek tartom, hogy itt is jelenjen meg: a Bástya Áruház vezetője ellen alapos a gyanú, hogy bűncselekményt követett el a köztulajdon hűtlen kezelése és más közösségi tulajdont károsító ügyben! A széles körű rendőrségi vizsgálat lezárult, amely során a bizonyítási eljárás több hónapot vett igénybe, a vádirat szeptember végén készült el, a bíróság a tárgyalást rövid idő múlva kitűzi, a vétkes áruházvezető és a bűncselekményben közreműködő munkatársai a bíróság előtt felelnek tetteikért. A pártalapszervezet mindkét gyanúsítottat, Pusztai Lászlót és Erős Jánost, kizárta a pártból. — Miért nem kapott az ügy nagyobb nyilvánosságot? Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a március 19-én felfedett bűncselekményről április 5-én a párttitkároknak, és ezt követően a pártbizottság tagjainak és a meghívottaknak adott részletes tájékoztatót a városi rendőrkapitány. Április közepén a Dolgozók Lapjában részletes tájékoztató jelent meg és azóta, szintén a megyei lapban, jelent meg közlemény a rendőrségi vizsgálat befejezéséről, majd a vádemelés tényéről. Egyéb részletek közlését az alaptalan vádaskodás gyanúja nélkül nem lehetett megtenni. A bírósági tárgyalásról, a büntetések mértékéről szintén részletes tájékoztató jelenik meg a tárgyalás befejezése után. Az ügyhöz tartozó körülmény az is, hogy néhány vezető beosztású személy neve is kötődik a történtekhez. Igaz, hogy ők bűncselekményt nem követtek el, így az igazságszolgáltatás szervei ezzel nem foglalkoznak, de: erkölcsi felelősségük fennáll. Ennek megállapítására a Komárom Megyei Tanács V. B. a hivatali fegyelmi eljárást megindította a városi tanács elnöke, az UNIKER Vállalati Tanácsa pedig a vállalat igazgatója ellen. A vizsgálat eredményéről, a kiszabott büntetések mértékéről széles körű tájékoztatás jelenik meg a megyei lapban és e lap hasábjain is. Itt szeretném megjegyezni, hogy a városi pártbizottság a hivatali fegyelmi vizsgálattal együtt a pártfegyelmi vizsgálatot is elindította, végeredményét szintén nyilvánosságra hozzuk. Mivel konkrét kérdésként felmerült, válaszolok rá: Nekem, személy szerint, semmi közöm nincs a fent említett ügyhöz! Semmiféle anyagi előnyhöz nem jutottam, a pletyka és találgatási szinten felvetett gyanúsítgatásokat, feltevéseket ez úton is visszautasítom. — Hogyan látja ma a munkásőrség szerepét és feladatát? Ebben a gazdasági helyzetben mennyiben volt indokolt egy új munkásőrségi épület felépítése? A közbiztonság megőrzése — mindannyiunk érdeke. A munkásőrség erre hivatott. Tagjai társadalmi munkában segítik a rendfenntartó erőket. Társadalmi munkában végzett tevékenységük évente meghaladja a személyenkénti 50—60 órát. Segítik a rendőröket, segédkeznek a természeti katasztrófák elhárításánál, árvizeknél, és biztosítják a különböző rendezvények zavartalan lebonyolítását. Mennyibe kerülne ez, ha hivatásos állománnyal kellene ellátni? Szeretném megemlíteni, hogy szinte minden országban van nemzeti gárda, amely hasonló feladatokat lát el hasonlóan tásadalmi alapon, éppen a költségvetés-csökkentés érdekében. E jelentős társadalmi munkát végző munkásőr-egység elhelyezése, a foglalkozások megtartásának tárgyi feltételei igen mostohák voltak. Én indokoltnak tartom, hogy jobb és kulturáltabb elhelyezést kaptak. A régi épület teljes egészében a város rendelkezésére áll, amelybe a tanács egészségügyi és kulturális intézmények telepítését tervezi. A városi pártbizottság új épületéről: tervezéséről, építéséről a fórumon beszéltem. Azonban itt is megemlítem, hogy a ház építése során városi pénzt nem használt fel a beruházó, az a Központi Bizottság által nyújtott összegből épült, ezzel is gazdagítva a várós értékeit; A ház helyét, terveit, annak formáját szakemberek, neves építészek véleménye alapján az esztergomi Tervező Iroda munkatársai jelölték ki, illetve készítették, sokak véleménye szerint — nem rosszul. És ha felidézzük a négy-öt évvel ezelőtti állapotot, azon a helyen — én úgy érzem —, az épület ékesíti, nem pedig rontja a város e részének képét ! — Érvényes-e ma is: vezetőket csak a pártbizottság egyetértésével lehet kinevezni? Előfordult-e, hogy olyan vezetőt neveztek ki, akit az illetékes pártszerv nem javasolt? Minden pártszervezetnek és a városi pártbizottságnak is van hatásköri listája. A pártbizottságnak döntési joga van például a pártbizottság tagjainak, bizottságai titkárainak megválasztásában. Előzetes állásfoglalási jogkörrel rendelkezik a különböző társadalmi szervek, intézmények, vállalatok igazgatói, vezetői kinevezése esetén. Igen, többször előfordult, hogy nem azt választották meg, nem azt nevezték ki, akinek a jelölését a pártbizottság vagy a végrehajtó bizottság támogatta. Ilyen példák: ÁFÉSZ elnöke, a GRANVISUS előző igazgatója, vagy a KIOSZ helyi titkára. — Ki jelöli és milyen formában történik a városi tanácselnök választása? A választási törvény vitára bocsátott tervezete szerint őt egy Esztergom nagyságrendű városban a lakosság közvetlenül választja. A jelölés joga a különböző közösségeket, szervezeteket, köztük a pártszerveket, a pártbizottságokat, a Hazafias Népfrontot illeti. Remélem e szervek közös megegyezése alapján egy mindenki által elfogadott és támogatott személy kerül majd a tanácselnöki székbe. — Tervezi-e az Esztergom városi pártbizottság a városi pártértekezlet összehívását? A pb határozatának megfelelően kértük a pártalapszervezeteinket, a tagságot, nyilatkozzanak: szükségesnek tartják-e a pártértekezlet összehívását és melyek azok a témák, amelyeket napirendre kell tűzni? Amennyiben a tagság többsége úgy dönt, akkor lesz pártértekezlet a városban. Végezetül: Remélem, rendszeres lehetőség nyílik arra, hogy a hozzánk érkező közérdekű kérdéseket e lapban is megválaszoljuk.
