Esztergom és Vidéke, 1988
1988. október / 8. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Sporteseményekről... LABDARÜGAS: KERTES LÁSZLÖ az új edző Kertes (Krieschneider) Lászlót Esztergomban jól ismerik a labdarúgás hívei. Az NB i.-et megjárt, többszörös ,,B" és vidék-válogatott labdarúgó már sikerrel edzősködött NB Il.-es, NB III.-as csapatunknál. öt évig egyik csapat összeállítása után sem olvashattuk nevét. Most, augusztus végén a szurkolók örömmel vették a hírt hogy „a" csapat edzője újra ő lett. Milyen kapcsolata volt az elmúlt években a labdarúgással, és milyen tervekkel vág neki az 1988/89-es bajnoki évnek? — kérdeztük a mestert. — örülök, hogy az „Esztergom és Vidéke" gondolt rám, magam is rendszeresen olvasója vagyok, és környezetemben is érdeklődéssel lapozzák, ötven éves vagyok, tősgyökeres esztergomi, szüleimnél Szentgyörgymezőn nevelkedjem. Tizenn gy éves koromban lettem igazolt labdarúgó, előtte a híres Hunyadi utcai grundon ivódott belém a foci szeretete. A VASAS ifiben játszottam két évet, azután tizenhat évesen az NB II.-be kerültem. Kiestünk, csapatunk kettévált, és én a Szerszámgépgyárba kerültem esztergályosnak, és a labdarúgást is ott folytattam. Edzőnk a sokunk által szeretett és nagyrabecsült Hevesi Sándor volt. Gólkirály voltam 43 góllal; máscdikok lettünk az NB Ill.-ua:;. Több NB i.-es csapat is keresett. Én 1958ban Dorogot választottam, mert Esztergomból nem volt szívem elköltözni. Hat évet játszottam ott, neves játékosokkal. Szép emlékeim közül csak kettőt említek: Grosicsnak mesterhármast rúgtam, majd az én gólommal 1—0-ra győztük le a Bayern Münchent. örömmel jöttem vissza Esztergomba — mikor a MIM VASAS hívott — az NB. II.-be. A vállalat lakatosműhelyében lettem műszaki ellenőr, most is ott dolgozom. Jó csapatunk volt akkoriban: Trasser, Zöld, Dinnyés, Takács, Tarnóczi, Szendi, Nóvák, György, Dunai, Markó, Osvald, Turai, Pellinger voltak a csapattársak; a másodosztályban élcsapat voltunk. Az ifjúsági, majd felnőtt csapatnál lettem edző. Legemlékezetesebb, hogy 1983 őszén a Dorogot 5—l-re megvertük, öt évre azért álltam félre, mert az akkori szakosztályi elnök — aki időközben már el is távozott beosztásából — és közöttem szakmai vita támadt. S én a labdarúgást illetően, elveimet nem adtam föl. Abban az időben játszottam és akkor szereztem oktatói képesítést, amikor a magyar labdarúgás Európa élvonalába tartozott. Most is a stílusos, technikás, szellemes játék híve vagyok. Az elmúlt öt évben a sportegyesület elnökségének felkérésére vállaltam a 8—11 évesek, az úgynevezett előkészítő csoport szakmai vezetését. Most, hogy három éves, mindent kielégítő körülmény mellett sem tudott a csapat a másodosztályba jutni, és ez csalódást okozott a szurkolóknak, újra rám esett a választás. — imádom Esztergomot! Szerettem volna, ha a labdarúgásban kiemelkedik a környező városok közül. Sajnos a rengeteg gátló körülmény miatt, sem játékos koromban, sem a korábbi edzőségem alatt ez nem sikerült. Amikor a feltételek jók voltak, akkor pedig idegen edzőt szerződtettek. Most, hogy a patronálónk nehéz gazdasági helyzetbe került, a stabil csapatból tíz kezdő játékos eltávozott, újból rám esett a választás. Én esztergomi vagyok, minden vágyam, hogy a hűséges és szeretett esztergomi szurkolóknak megfeleljek. A Schromeisz, Bulfán, Meszes, Martin, Olasz, Csapucha, Bankó, Zöld, Hernádi Gyula és János, Szoboszlai, Molnár, Stréhli, Sági, Paul, Herr, Turai, Rosta, Tarnóczi összeállítású csapat jobbára fiatal és meglehetősen tapasztalatlan, de lelkesek, és mind esztergomiak vagy környékbeliek. Szeretnék L ^lőlük jó csapatot kovácsolni. Éppen ezért n; ,'yon kérem a szurkolókat, hogy bíztassák a fiatal, most alakuló csapatot. A város intézményeit pedig arra, hogy — az anyagi lehetőségeikhez mérten — támogassanak bennünket — mondta a labdarúgók új edzője. MIKROMED SE: Köszöntjük MRAZ nUDOLF ügyvezető elnököt Augusztus 29-én ünnepelték a sportbarátok Mráz Rudolfnak, a MIKROMED SE ügyvezető elnökének, a városi tanács sport albizottsága tagjának 70 éves születésnapját. A hófehér hajú, korát meghazudtolóan fiatalos megjelenésű sportembert arra kértük, hogy sportolói múltjával, sportvezetői jelenével ismertessen meg bennünket. — Dorogi születésű vagyok és ott is gyerekeskedtem. Mint minden akkori fiú, én is focistaként indultam, s az iskolában atlétizáltam. Mivel öten vagyunk testvérek, fiatalon munkába kellett állnom, ezért abban az időben az aktív sportolást korán abbahagytam. Szénosztályzón, bányagépgyárban dolgoztam, és a szurkolók egyik szervezője lettem. Katonaság, majd a frontra kerültem. Esztergomba 1946-ba jöttem az akkori Petz Iparművekhez. Az államosítás után a Szerszámgépgyár megkapta a ferencesek sporttelepét. Ott a labdarúgó-szakosztály vezetője voltam, edzőnk Hevesi Sándor volt. Esztergályosként indultam, majd továbbtanultam és meó-vezető, majd műszakivezető lettem. 1962-ben a Relégyárba kerültem, ahol akkor Sipos István elnöklésével mozgalmas sportélet folyt. Társadalmi munkában először a gyárudvaron, majd a Béke téren épült sporttelepünk. A városrendezés innen is „elüldözött" minket, a Prímás-szigeten kaptunk és vettünk végleges helyet. 1972-től választottak meg az ÉMG VASAS elnökének. Abban az időben — nyugdíjazásomig, 1980-ig — üzemvezető voltam. Szakosztályaink közül a férfi röplabdások több mint 10 év óta az NB II.-ben szerepelnek, és jó középcsapatnak számítanak. A nők most kerültek fel az NB II.-be. A vívók elsősorban az utánpótlás nevelésében eredményesek. Természetjáróink nem csak hazai, hanem külföldi kirándulásokon is részt vesznek. A tömegsportban a MIKROMED SE-nél az asztalitenisz, a labdarúgás, a sakk, az úszás, a torna és a tenisz a legnépszerűbbek. Ügyvezető elnök 1984 januártól vagyok. Azóta a legnagyobb eredménynek a Prímás-szigeti sportcentrumunk felépítését tartom. Még nics készen, mert a villamoskábelezést, a csatorna- és a vízvezeték bekötését még meg kell csinálnunk. Tíz évig együtt dolgoztunk Cserháti Ferenc barátunkkal, aki fiatalon 59 éves korában — súlyos betegségben — a napokban halt meg. Kegyelettel emlékezünk rá, hiszen a sportegyesületünk nemcsak a pálya gondnokát, hanem a röplabdasport egyik nagy szurkolóját is elvesztette. Nehéz lesz őt pótolni. A sportvezetésben György Jánosnak köszönhetek még sokat, aki a programok lebonyolításában, a sportolók kiszolgálásában otthonos. A MIKROMED sportegyesület büszke arra, hogy a gyári dolgozók, családtagjaik és az aktív sportolók a hét minden napján betöltik a pályákat és a klubházat. Magunktól ezt zavartalanul nem tudnánk megoldani; jelentős segítséget kapunk Bádi Béla vezérigazgatótól és Németh János elnöktől. Most hetven évesen sem okoz fáradtságot a sportügyekkel való foglalkozás, és amíg örömöm telik benne, addig szívesen is vállalom —mondta városunk sportéletének egyik nagy „öregje". Pálos Imre