Esztergom és Vidéke, 1987

1987. május / 5.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE if szellem Jöttment Jenő és Őslakos Lajos disputája Esztergomról A városunk valóságát keresgélő szociológusoknak ajánlom. Hely: a Várvendéglő legsötétebb kazamatája. Idő: záróra előtt. Szereplők: Őslakos Lajos: magas, sportos, hetven körüli kiérdemesült filosz, lelkes amatőr búvár; ő találta meg a vértesszöllősi előembernek, Samunak a nagyapját, a Grantropust. Azóta ő az „eszterqomért" örökmécses legfőbb őre. A túlzók vezére. Jöttment Jenő: vékonydongájú ifjú titán, kissé szeleburdi. Alighogy a város földjére tette a lábát, már is sarkaiból akarta kiforgatni azt. (Szerencsére lefogták.) A hozzá közelállók időnkint isteni szikrákat látnak kipattanni a homlokából. Bár ezt hozzáértők szemfényvesztésnek vélik, A kar: d^rék honpolgárok. Ha valaki városunk nevét egy kis felhanggal ejti, ölre mennek. Ök az örökmécses aprószentiei, akik őrzik a lángot. Ősinkos Lajos: .. .Kezdetben vala a jó esztergomi, aki — mint az a nagykönyvben meg van írva — már hainali ötkor eltakarította a havat a háza előtt. Ha kellett, maltert hordott a bazilika építéséhez, ha pedig az idők szava úqv diktálta, házat épített az ökör Kör számára. . . hoqy a vaskapui turistaház köveinek hátizsákban való felhordását ne is említsem. Eqy szó mint száz: paradicsomi nyuqalom honolt e tálon,. .de ekkor inteni csapásként megjelentetek ti, a jöttmentek. Évszázados szokások hulltak a porba, A havak elhányásával pedig már senki sem törődött. Emlékszem, egy időben még ejtőernyősök is érkeztek hozzánk. Talán a pilisi szél hozta ide őket — valamelyik fatornyos kis faluból. így aztán nem csoda: napról napra felhígultunk - puhányokká lettünk. Bezzeg. . .ha mi magunk maradhattunk volna! S itt Lajosunk tekintete a távolba révedt. A kar: Jól meg aszonta! (S ki-ki, amennyire tehette, kihúzta maqát. Néhányan még a hordó módra döngő mellüket ís megöklözték.) Jöttment Jenő: Ti, akik oly büszkék vagytok őseitekre, nem emlékeztek jóltevőtökre, első szent királyunkra, városalapítótokra, aki már anno így intette fiait: „Erőtlen és romlandó az egynyelvű és egyszokású ország." - Akinek van füle, hallja! - tette hozzá a bibliai penitenciát. - Ha rajtatok múlna — folytatta —, ti még mindig az Árpádokat várnátok vissza - s hűen, jó alattvalóhoz méltóan robotolnátok. Ti még mindig a „Nem engedünk a negyvennyolcból" kezdetű imádsággal indítjátok a napot. S amikor e földtekén már mindenki iparkodott-iparosított, ti azt az ördög incselkedésének tartottátok. Eleinte szég szekerét, a vonatot sem engedtétek át a Pilisen. A kar: ördögnek cimborája! (Már majdnem megragadták, s székestül a várkútba taszajtották Jenőt, amikor a falakat díszítő alabárdok megmozdultak, s leesni vágytak. A lelkeket félelem ülte meg...) István szelleme volt az! (Többen Jenő mellé álltak.) Szavai mélyén ott buzog az igazság, csak még nem tud a nyelvünkön beszélni — mondogatták. Jöttment Jenő: Ti örökké csak füstölögtök — Hol Róma és a provincia ellen; hol a főispán a kárhozatra méltó, hol az alispán; hol a bevándorlók a minden baj okozói, hol az elvándorlók; néha Bizánc a bűnös, máskor meg Passau. S ha mindez falrahányt borsónak bizonyul, szavaltok az ősi dicsőségről, s a Kék-Dunáról ábrándoztok. Őslakos Lajos: (kissé csendesebben) Mem csoda, ha Rómát nem szíveljük. Még a Dunamenti Hírharsona is csak elvétve emlékezik meg rólunk. Én aztán juszt se fizetem elő. Inkább maradok a helyi Kártyások Közlönyénél. . . . . .Mi a saját talpunkra szeretnénk állni. Zarándokhellyé tesszük ezt a várost! Ismét fürdőváros leszünk! Az öszveqyűlt körmöci aranyakból pediq megintlen felhúzzuk a városfalat. Csápjaink segítségével talán még a szabad királyi város címet is visszaszerezzük. . . Maid a vendégforgalom, az foq bennünket megváltani, . .az lesz a gyógyír sebeinkre. Jöttment Jenő: Igen, a kiskakas visszarepül a saját dombjára... A legfőbb bűnötök pe-'n az, hogy polgáraitok a saját múltjukat sem tették magukévá: a várról csak annyit tudnak, hogy még a nagy árvíz előttről való, s hitük szerint a Keresztény Múzeumban valami etruszk gyűjteményt őriznek, amit a nemzetközi maffia a minap megpróbált elcsenni, noha szuperbiztosított. Apropó: miután az istenek kegyelméből felújíttatott a várszínház, felfáradtatok-e a vár fokára? — Nem, csak alulról büszkélkedtetek: nekünk is van! Őslakos Lajos: Félre e káromló szókkal! A kar: Bűnbánatot kell tartanunk. Ki-ki szálljon magába. Különben is, kattant a lakat, záróra. A már megpirosodott arcú derék honfiak szépen elporoszkáltak, csupán egy kelleténél kapatosabb felvégi idézgette még kedvenc költőjét: „...továbbá Karthagót le kell rombolni." S hazaballagott az is, aki mindezeknek akaratán kívül fültanúja volt: Sebő József MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT „BERDA JÓZEF" KÖNYVESBOLT (Bástya sétány, telefon: 83-32) Tájékoztatjuk a kedves szülőket, hogy az 1987/88. tanévre szóló, általánosiskolai tankönyvek egy része már április végén—május elején kaphatók az iskolákban. Az árusítás idejét mindenütt előre közlik. KÖNYVÚJDONSÁGAINK - Az expresszionizmus enciklopédiája 325 oldal, 200 Ft. - 2. bővített kiadásban jelenik meg A színház világtörténete l-ll. kötet, 1865 oldal, 335 Ft. - Nyulásziné Straub Éva: öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címeres levelein. 302 o., 500 Ft, - A keresztény művészet lexikona. 303 oldal, 290 Ft. Szerkesztette: Jutta Seibert, a Herder Verlag lexikonszerkesztőség közreműködésével. A magyar változat munkatársai: Végh János, Marosi Ernő, Körber Ágnes. - Jó tudni, hogy boltunkat vásárlóink szombaton is felkereshetik 13 óráig. - Vásárlóink figyelmébe ajánljuk gazdag hanglemez- és kazettakészletünket, de nyelvleckékből is bőséges a választéuknk. Ismét kapható a HIGH COLOR VIDEO-kazetta (240 perces játszási idő).