Esztergom és Vidéke, 1987
1987. május / 5.szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ CSILLAGÁSZATI HÍRADÓ Szupernova-robbanás Ez év február 24-e óta Földünk déli féltekéjéről, a tőlünk mintegy 170 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-felhő nevű csillagrendszerben - szabad szemmel Is - egy szupernóva látható. A mi Tejútrendszerünkben — a Kepler által 1604-ben megfigyelt szupernóva óta — ennél fényesebb még nem volt. Ez az első olyan szupernóva, amely napjaink merőben új és nagyon fejlett űrkutatási eszközeivel is vizsgálható, mégpedig tőlünk viszonylag kicsi távolságban. Maga az esemény, persze, legalább 170 ezer évvel ezelőtt ment végbe, ám a fény véges terjedési sebessége miatt csak most értesülhettünk róla. Olasz és szovjet részecskefizikusok azt állítják, hogy a Mont Blanc alatt húzódó alagútban elhelyezett neutrínóészlelőjük a fellángolás idején hét másodperc alatt öt neutrínó beérkezését rögzítette. Ezek a nagy áthatolóképességű részecskék valószínűleg a szupernóvából származtak, A Hírharang tájékoztatsáa A dorogi úttörőcsapatok Hírharang című értesítőiének tavaszi száma Peer Krisztián csillagász szakkori tag beszámolóját közli az egy éve létesült dorogi szakkör munkáiárót. Megtudhattuk, hogy a Forgó Csaba által vezetett csoport kezdetben előadásokat hallgatott és újságcikkeket olvasott a csillagászati és űrkutatási kérdésekről. Ebben az évben meqkedték az alapfokú csillaqász vizsgára /aló felkészülésüket. Mindig más-más szakköri taa tart eav-eqy témáról előadást. Gyakran ellátogatnak az esztergomi ÁMKba és az Ottörőházba, testvérszakköreikhez. Szeretnének mielőbb önálló helyiséghez és megfelelő vizsgálóműszerekhez Jutni. Az eddigi sikerekhez gratulálunk és továbbra Is minden támogatást megadunk az előrehaladáshoz. „üstökén az üstököst" A fenti címmel láthattuk a tv április 5-1 délelőtti adásában a magyar Hallev-expedícíó kréta-szigeti küldetését. Sainos, az 55 perces adás, és a nem túl |ól sikerült váqás nem adott megfelelő, áttekintő táiékoztatást az ott lezajlott közel egy hónapos munkáról. A kb. 5 000 m-es felvételi anyagnak csak mintegy egyötödét „vágták" bele a műsorba. Jobb lett volna ezt a nagyon érdekes beszámolót - szinte teljes egészében — 3-4 részben sugározni. Dr. Jónás László szakkörvezető „Barátok a bajban" Az 1985 őszén megjelent „Barátok a bajban" című könyvben közölt fotók között, több esztergomi vonatkozású képet talál az olvasó. Az egyik fénykép (az 53. számú) Etter Jenőt, Esztergom lengyelbarát polgármesterét ábrázolja, mellette Król alezredes, a lengyel katonai képviselet akkori összekötő tisztje, középütt Kollataj-Srzednicki orvos vezérőrnagy és Angelo Rótta pápai nuncius látható. A kép 1943 nyarán, az esztergomi városházán készült. A képek és az a tény, hogy Esztergomtáborban is volt lengyel katonai internáló tábor, felvetette azt a kérdést, hogy miként tükröződik Esztergom 1939 -1945 közötti iratanyagában a lengyel menekültügy. Egyrészt Esztergom szabad királyi város közgyűlési jegyzőkönyve (193945), másrészt polgármesteri anyaga (1939-1945) - kiegészítve az Esztergom és Vidéke (1939-45) című helyi lap tudósításaival — számos fontos információt tartalmaz az internálótábor és a város viszonyára vonatkozóan. Az 1939. szept. 17-1 lengyel összeomlás után nagy tömegekben érkeztek lengyel polqárl és katonai menekültek Magyarországra. Hirtelenjében táborokban helyezték el őket. Az Esztergom szabad királyi város polgármesteri anyagában található 1939. november 15-1 belügyminisztériumnak küldött jelentés szerint a „honvéd hatóságok" a kincstár tulajdonát képező esztergom-tábori laktanya melléképületeiben lengyel katonákat helyeztek el, valamint a város tulajdonát képező és a m. kir. kincstár által bérelt tiszti üdülőben lengyel tiszteket szállásoltak el. A jelentés szerint magánlakást nem vettek Igénybe. A szeptember végén, október elején Ide érkezett lengyeleket, az Esztergom és Vidéke 1939. okt. 19-i tudósítása szerint, a város részvéttel fogadta. A lengyel tiszteket már 1940, májusában, júniusában elszállították, annak ellenére, hogy a polgármester az 1940. április 22-én a m. kir. 2. honvéd hadtestparancsnoksághoz írt levelében kérte, hogy a tiszteket ne vigyek el o városból, mert a kapott kb. 12 000 pengő iletményüket itt költik el és ez nagy szerepet játszik a város kereskedelmi életében. Felajánlotta, hogy a város megfelelő épületről is gondoskodna. A kérést azonban katonapolitikai okokra hivatkozva elutasították és 1940 VII. 31-re, a város megterhelés nélkül, már a tiszti üdülő tatarozása is megtörtént. Hosszabb távon az esztergom-tábori internálótáborban elhelyezett katonai menekültek játszottak szerepet a város életében. A tábor és a város vezetése között igen jó kapcsolat alakult ki, ami egyenes következménye annak, hogy a tábor élén álló Matus Gyula őrnagy és a város akkori polgármestere dr. Etter Jenő, lengyelbarát, és mind a katonák, mind a város érdekét messzemenően figyelembe vevő együttműködést igyekezett megvalósítani. Álljon itt példának a „cigány-kúti földcsuszamlás" ügye. 1941 tavaszán a nagy esőzések következtében a „cigány-kúti dűlő megindult" és megrongálta az utakat, vízelvezetőket stb. „A helyreállítási munkálatok... oly nagy költséget iqényelneíc, hogy azok a háztartási költségvetés keretében nem fedezhetők ..." (Eszterqom szab. kir. város közgyűlési iegyzőkönyv 1941. 200/1941. kgy. sz.) Ezért a kéDviselőtestület felkérte a Dolgármestert, hogy „eszközölie ki munkasTolaálatosok iaénybevételét." A 10783/1941. sz. Dolgármesteri anvaaban t a!ált Iratból tudjuk, hogy 50-70 fős lennve! csonortot kér+ek seqítsénül az eszteraom-táhori táborból, olyan feltétellel, hoqv az élelmezést a kincstár, a pótdíjakat pediq a város fizeti. Fszteraom vénül Is 20 lenavel katonát kanott, akiket 3 ^ónaoon keresztül foalalkoztatott. „Tekintettel azonban arra, hqoy a lenavelek a várostól aránvlaa kevés napszámbért kaptak, a kifizetett összeq a rendes napszám mellett n 7 000 nenqőt is meahaladta volna." (FsTtprnom közavűlési tkv. 94/104? knv. sz.) Eszteraomban - különböző munkahelyeken — a háború véqéig maradtak lengyel katonák. Az elmondottakból is kiderül, hogy Esztergom város tevékenyen részt vett a II. viláqháború alatt az ún. „lenqyelmentésben". Jelentőséqéhez mérten csak az elmúlt évben indult meg a kutatómunka a Komárom Meqvei Levéltárban. E munka iqen fontos forrásai a visszaemlékezések, illetve a mór felderített és méa felderítetlen, maqánkézben lévő dokumentumok. Ezek felkutatásában örömmel vennénk és várjuk az olvasók segítségét. Csombor Erzsébet —0—i MAGYAR VÍZÜGYI MÚZEUM Esztergom, Kölcsey u. 2. Tel.: 325 Nyitva: hétfő kivételével 9-17 óráig Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787-1852) emlékkiállítás (április közepétől)
