Esztergom és Vidéke, 1987

1987. május / 5.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ A lakóhelyért Napjainkban a városok gazdálkodása számtalan feszültség hordozója. Ez a helyzet gondolkodtatta el a IV. körzeti pártszervezetet Esztergom-Kertvárosban: a kulturális intézményekben ellátatlan városrészben miként lehet a hiányzó könyvtárat, mozit, klubhelyiségeket véglegesen pótolni. Már 1980-tól széles körű társadalmi összefogással elkezdődött a régi mozi épületének felújítása 1,5 milió forint értékben. Kertváros 6-7 ezer fő lakossága szívesen fogadta a helyi pártszervezet kezdeményezését a saját kultúrotthon, közösségi ház megteremtésére. Először 1985-ben 250 ezer forintért bútort vásároltak a tanács segítségével. 1986-ban az épület alagsorát 150 ezet forintos kétkezi társadalmi munkával állították helyre. Közben a városi könyvtárszolgálat színvonalas író-olvasó találkozókat szervezett. A könyvtári tagok száma 100-ra emelkedett. A mozi sajnos csak hetente egy nap vetít, telt házzal. Az idősek klubjának ötven tagja van. A kertvárosi városrész lakossága Esztergom éves társadalmi munkaterveihez 760 ezer forinttal járult hozzá 1986-ban. Pölczman László aranyköpések Könnyebb félelmet kelteni, mint tiszteletet. A legkisebb szabadsága annak van, akinek legtöbb a hatalma: a hatalom — börtön. Az ember a születésével válik teljesen éretté a halálra. Nem tudni, hogy a valóság szüli-e az álmokat, vagy az álmok a valóságot. z.-f. Babits Mihály Városi Könyvtár Felhívás olvasóinkhoz A Városi Könyvtár, a múzeum, a Megyei Levéltár, a Balassa Bálint Társaság, az Esztergom Barátainak Egyesülete által folytatott HELYTÖRTÉNETI GYŰJTÉS, KUTATÁS nem szorítkozik csupán az írásos vagy képi dokumentumok (könyvek, helyi sajtó, hivatalos iratok, fotók stb.) körére, hanem arra is törekszik, hogy számba vegye, rögzítse, megőrizze: 1. — a törénelmi, irodalmi jelentőségű emlékhelyeket, emlékműveket, 2. — a szemtanúk emlékezetében, a családi .legendáriumokban" máig eleven szóbeli hagyományt, amely az érdemes munkásságú esztergomi személyekhez fűződik. Mindkét gyűjtési irányra nézve nélkülözhetetlen azoknak a segítsége, akik városunknak régóta polgárai. Hogy ez mennyire így igaz, arra a következőkben adunk példát. 1. Mostani számunk arcképcsarnokának szereplője RUMY KÁROLY GYÖRGY, akinek sírjára 1880-ban Majer István kanonok állíttatott egy feliratos, szürke márványból (gránitból) készült, tömör, gúla-alakú, mintegy 2 m magas emlékművet. A szentgyörgymezői temetőben igyekeztünk megkeresni ezt a méltóképpen jelölt sírt: sajnos, még jeltelen nyugvóhelynek sem találtuk semmi nyomát. (Ahogy néhány éve a Szegeden könyvtár-alapító Somogyi Károly kanonokét is mindhiába kutattuk.) A közelmúltban elhunyt Rumy Lajos családjától úgy értesültünk, hogy a sírkő a háború után még a helyén volt. 2. Arcképcsarnok c. rovatunkban áprilisban kapott először helyet egy olyan személyiség — Dudás László mérnök —, akinek alakját, félmúltunkhoz tartozván, még sokszínű elevenségében őrzik a régi esztergomiak. Legközelebbi számunkban hasonlóképpen emlékezetes személy portréját szeretnénk megrajzolni: dr. SCHLEIFER MÁTYÁS-ét. Február 1-én múlt harminc éve, hogy meghalt: az idősebb városlakók számára jóval több ő, mint egy talányos — vagy csak érdektelen — utcanév a belvárosi temető tájékán, amelynek földjében 1957 óta nyugszik. Sírkövére méltán került ez a felirat: „A szegények orvosa". - A vele „megtörtént eseteket" őrző helyi anekdotakincsből már eddig is számosat sikerült összegyűjtenünk. ízelítőnek álljon itt belőlük két rövidebb: - Egyszer a házunk udvarán, amíg bejutott hozzám, a gyakran betegeskedő kisgyerekhez, népes libahadunk egészen leszaggatta róla a nadrágot. Nem haragudott meg érte, pedig kölcsön nadrágban kellett hazamennie; csak szelíden megjegyezte édesanyámnak, hogy máskor jobban ügyeljen a libáira. (Somogyi Lajosné közlése.) - Mindig kalucsniban járt. A háború után még száraz időben is, mert nem volt egy ép cipője. Egyszer összetalálkoztam vele, amikor épp a Szenttamásra caflatott fölfelé. Elkelne Matyi bácsinak egy autó! — mondtam neki. El ám! de legalább egy jó kalucsni felelte ő ismert, mindig optimista derűjével. (

Dr. Bense Imre közlése.) Megköszönve a szíves közreadást, — hasonló anekdotákat, családi emlékeket kérünk Schleifer Mátyásról vagy Esztergom félmúltjának más érdemes személyiségéről. Kérjük továbbá, hogy aki Rumy sírjának, síremlékének sorsáról tud valamit, jelentkezzék. Keresse meg személyesen, levélben vagy telefonon a Babits Mihály Városi Könyvtárat, (Pf. 106. 2501 - Tel.: 418), amelynek munkatársai készségesen vállalkoznak arra is, hogy — kívánság szerint — „házhoz menjenek".