Esztergom és Vidéke, 1987

1987. március / 3.szám

J. JL Petőfi Sándor Művelődési Ház TÁT Március 1., 16.30-22 óráig Polka-parti a Pártházban Közreműködik: a Művelődési Ház német nemzetiségi fúvószenekara Március 29., 18 órakor a Pártházban Nincs szebb, mint a szerelem... — operett est Közreműködnek: PITTI KATALIN, BENDE ZSOLT, FARKAS BÁLINT, FEHÉRVÁRI MÁRTA, D. ANTAL ISTVÁN Április 9., 13.30 órakor a Pártházban A jóságos pillangó - mesejáték Jegyek elővételben kaphatók a könyvtárban. Szakkörök, klubok: Minden héten pénteken: Csillagász szakkör Vezeti: Szijártó Lajos, Helye: Pártház. Minden héten pénteken 18—20 óráig: Ifjúsági Klub Helye: könyvtár Rákóczi Ferenc Művelődési Ház LÁBATLAN Hétfő: Számítógépes szakkör 15-18 óráig Kedd: Angol nyelvtanfolyam 18—20 óráig Csuhé szakkör 16—19 óráig Szerda: Számítógépes szakkör 15—18 óráig Szabad kötetlen programok Csütörtök: Angol nyelvtanfolyam 18-20 óráig Természetvédő szakkör 16—18 óráig Péntek: Szabad, kötetlen programok 14—20-ig Szombat: ifjúsági klub 12-22 óráig Vasárnap: Természetvédő szakkör 16-18 óráig ECcsasi János (ÍM® 75 évvel ezelőtt, 1912. március 22-én halt meg esztergomi (Jókai u. 16.) házában Kaán János, aki a XIX. század második felében városunk kereskedelmi, ipari és gazdasági fejlődésében fontos szerepet vállalt. Bár 43 éven át (1857— 1900) rajzot és mértant tanított a reáliskolában (és sok évig ugyanakkor a tanítóképzőben, főgimnáziumban, elemi iskolában, iparostanonc iskolában), mellette eredeti hivatását — akadémiai festőként arcképek festését — gyakorolta, de még ennél is többet tett a város iparosait, szőlő- és borgazdálkodással foglalkozóit segítő egyletek alapításával. A Kereskedelmi és Iparbank (1866) és a Szőlészeti és Borászati Egylet (1879) igazgatását is hosszú időn át végezte, Mint filoxéra-biztosnak, sikerült hozzájárulnia az esztergomi szőlők megmentéséhez, így ismét virágzásnak indult a borászat, A Kereskedelmi és Iparbank 1912-ben a vidéki intézetek között előkelő helyet foglalt el. Az iskola, amelyben tanított, főreáliskolává fejlődött. Élete alkonyán munkája eredménye nagyobb siker volt számára, mint Ferenc József lovagrendje. Sírkertje a belvárosi temetőben van. Esztergomi arcképcsarnok HOMOR IMRE A két világháború közötti Esztergom kulturális életének jelentős személyisége, egy olyan tanító nemzedék tagja, aki mint publicista, író, költő, sokirányú tevékenységével segítette városának közművelődési, irodalmi, tudományos fejlődését. 100 évvel ezelőtt, 1887. március 8-án született Esztergomban, Apja kisiparos, aki a fiát a városi reáliskolába járatja. A tanítóképző elvégzése után (1906) három évig Putnokon tanít, de 1909-tő! már Esztergom városi tanító és hamarosan hallani róla az Esztergom és Vidéke újság híreiben (1910): a Vízivárosi Polgári Kör estélyén ,,Az olvasás művészete" c. felolvasást tartja, majd még ebben az évben „Mulattató felolvasás"-ban „apróságokkal" teremt vidámságot az Orsz. Katolikus Tanító Árvaház céljaira rendezett jótékony célú mulatságon. 1912-től az Esztergom hetilapban jelennek meg ismertetői, versei, és olyan írásai, amelyben aggódva ad hangot a külföldi és magyar eseményekről. A háború után rövid ideig az Esztergomi Friss Újság szerkesztője, majd 1920—1931-ig az Esztergom főszerkesztője. 1920-ban a kisemberek legégetőbb problémáit (drágaság, élelmiszer hiánya stb.) veti fel élces, panaszos hangon versben megfogalmazva az újság Krónika rovatában. 1922-ben a budapesti Pedagógiumban elvégzi a magyar-történelem szakot, majd a polgári iskolai tanári képesítéssel 1924-től a tanítóképző tanáraként, 1926-tól mellette még főtanfelügyelőségi előadóként jelentős pedagógiai munkásságot is folytat. Az újságjában ilyen írásai — A mi drága gyermekeink, Mit tanulnak Esztergomról a magyar népiskolákban, — illetve később (1927) tankönyvei — Földrajz a kath. elemi népiskola IV. és V. VI. osztálya számára, Vezérkönyv a beszéd és értelemgyakorlatok tanításához — jelzik ezt a tevékenységet. Természettudományos és ismeretterjesztő munkái vá-osárcl szintén jelentősek. Irt esztergomi ismertetőt, kalauzt, valamint a város geológiai viszonyairól tanulmányt. Már 1912-ben pontos térképpel segíti ki Dvihally Géza: Esztergom c. ismertetőjét. Az 1926. esztendő fontos állomás a város kulturális életében. Ekkor alakul meg a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság, amelynek fennállása idején (1926— 1945) Homor Imre a főtitkára. Itt bontakozik ki szervező tevékenysége (levelezések, értesítések stb.). A Társaság működését az Esztergom hasábjain nyomon követhetjük, mert minden lényeges mozzanatról értesíti a város és környéke olvasó közönségét. A Társaság író, költő tagjainak írásait, verseit közli, amelyek így forrás értékűek (Bányai Kornél: Kövekben alvó város. Féja Géza: Krisztusi ének c. versét itt olvashatták először.) A tárca rovatban Lépőid Antal (a Társaság elnöke) ír hoszszú folytatásokban a híres hercegprímások működéséről. Homor Imre nem csak szervez, hanem ő az írója az első díszközgyűlésen bemutatott „Balassa szerelme" c. melodrámának. Később felolvas, majd 1940-ben az „Erdélyi Est"en Erdély természeti kincseit ismerteti előadásban. Ő szerkesztette a Társaság egyetlen évkönyvét, amelyben az első sikeres három év működését írta meg. A sikerek országos hírűvé tették a Társaságot, így 1937-ben felvette tagjai közé a Magyar Irodalmi Társaságok Szövetsége, sőt a tudományos-irodalmi szakosztály tevékenysége a határokon túlra is eljutott, 1938-ban a német Minerva kiadó kérte a tudományos működés ismertetését a magyar tudományos társaságokról készülő kiadványához. Homor Imre egyéb irodalmi munkásságát ismerhetjük meg a tanítóképző ifjúsági önképzőkörének felvirágoztatásával. Számos színdarabot írt, amelyet a kör színjátszói mutattak be nyilvános városi előadásokon. (A kis tanító, Eszméim győzedelme, Szülőföldem szép határa.) Egészségi állapotára hivatkozva 1943ban nyugdíjba vonult, 1950. január 6-án halt meg Esztergomban. Szilágyi István