Esztergom és Vidéke, 1987

1987. március / 3.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MELLEKLET TEHO ESZTERGOM VÁROS TANÁCSÁNAK 3/1986. (XII. 10.) Tr. sz. rendelete a településfejlesztési hozzájárulásról Esztergom Város Tanácsa - az 1984. évi 12. sz. tvr. 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a lakossági településfejlesztési hozzájárulásról (a továbbiakban hozzájárulás) a következőket rendeli: 1. A rendelet célja, hatálya 1. § E rendelet célja a hatályos, központi jogszabályi rendelkezésekkel, az 1984. évi 12. sz. tvr.-ben és a 28/1984. (VII. 17.) PM sz. rendeletben foglaltakkal összhangban annak elősegítése, hogy a Városi Tanács - a lakosság igényei, egyetértése és anyagi hozzájárulása alapján - pénzeszközeit kiegészíthesse és ilyen módon is gondoskodhasson a város fejlesztéséről, fenntartásáról, intézményhálózatának bővítéséről, a közfeladatok ellátásáról. 2. § (1) A Tanács a fizetésre kötelezhetők többségének írásos egyetértése alapján 1987. január 1-től 4 évi időtartamra településfejlesztési hozzájárulás bevezetését és megállapítását rendeli el. (2) A rendelet hatálya a) a város közigazgatási területén élő (lakó) lakáshasználókra - az állami (szolgálati), illetve a személyi tulajdonú lakások főbérlőire (társbérlőire), b) a város közigazgatási területén lakás, vagy egyéb ingatlantulajdonnal (személyi tulajdonban és a tartós használatban álló ingatlannal) rendelkezőkre, illetve ezen ingatlanok haszonélvezőire, - függetlenül attól, hogy Esztergomban laknak-e vagy sem — terjed ki. II. A hozzájárulás mértéke, felhasználásának céljai 3. § A hozzájárulás mértéke a váios egész területén egységesen: a) a személyi tulajdonban és a tartós használatban lévő lakás és egyéb ingatlanok után - ingatlanonként - évi 500 Ft. b) a lakásbérleti (társbérleti) jogviszonyon alapuló lakáshasználat után évi 350 Ft. 4. § (1) A hozzájárulás a város közműellátási színvonalának emelésére és a közvetlen lakókörnyezet komfortosságának növelésére (kiemelten a déli városrészen, Szentgyörgymezőn, Kertvárosban, Szenttamáson, Pilisszentléleken). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél alapján e hozzájárulás városrészenkénti megoszlását, költségnagyságát, felhasználásának tervezett módját (út-, csatornaépítés, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés, ivóvízellátás, portalanítás stb.) időbeni ütemezését — a városfejlesztési bizottság és a tanácstagi csoportok javaslatát figyelembe véve a Tanács határozza meg. (3) A hozzájárulás felhasználásáról — az éves terv teljesítéséről szóló beszámoló keretében - a tanácstestületet, ezen kívül évente a tanácstagi beszámolókon, valamint a ciklusidőszak végén városrészi gyűléseken a lakosságot tájékoztatni kell. III. Mentességek, kedvezmények 5. § (1) A lakásbérleten (társbérleten), valamint a tulajdonosnak a személyi tulajdonon alapuló lakáshasználata alapján megállapítható hozzájárulás fizetése alól azt kell mentesíteni, akinél az egy főre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben — az együttlakó házastárs és más együttlakó nagykorú közeli hozzátartozó jövedelmét is figyelembe véve — a havi 3000 Ft-ot nem haladja meg. (2) Az együttélők körének meghatározásakor az 54/1981. (XI. 19.) PM sz. rendelet 6. §-át kell irányadónak tekinteni. (3) Nem mentesíthetők - e jogcímen — azok, akik a hozzájárulást a személyi tulajdonban, illetve tartós használatban lévő egyéb ingatlanuk után fizetik. (4) Mentesül a hozzájárulás fizetése alól az a lakás, vagy egyéb ingatlantulajdonnal rendelkező, akinek az ingatlana Búbánat, Kerek-tó, Szamár-hegy, Kettős pince feletti üdülőterüieti részen van. 6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében megállapított mentességen, kedvezményen kívül a pénzügyi szakigazgatási szerv elengedheti, illetve mérsékelheti a hozzájárulást azoknál a kötelezetteknél, akik a szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken, vagy komfort nélküli bérlakásban laknak. (2) Mentességben, kedvezményben részesíthető a fizetésre kötelezett abban az esetben is, ha a hozzájárulás megfizetése — sajátos, egyéni körülmények miatt — átmenetileg (Pl. GYES, GYED, katonai szolgálat) a család megélhetését veszélyeztetné. (3) Anyagi körülményeire tekintettel mentesség adható azoknak is, akik a tárgyévben közműfejlesztési hozzájárulást fizettek, vagy közműtársulásba léptek be. (4) Mentesítés adható a fizetésre kötelezetteknek a személyi tulajdonban és tartós használatban lévő lakótelek után a telken fennálló építési tilalom időtartamára. (5) A pénzügyi szakigazgatási szerv egyéni mérlegelés alapján egy évnél hosszabb időtartamra is megadhatja az 5. és 6.§-ban felsorolt mentességeket és kedvezményeket. 7. § (1) A mentesség megállapításánál az egy főre számított jövedelem alapját képezi: - a munkaviszonyból és ipari, szövetkezeti tagsági viszonyból, mezőgazdasági és termelőszövetkezeti tagsági viszonyból, valamint jövedelemadó-köteles tevékenységből származó nettó (nyugdíjjárulékkal, illetve jövedelemadóval csökkentett) kereset, illetve jövedelem. (A munkaviszonyból származó nettó jövedelem része az általános bérpótlék is.); - a nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres ellátás (pl. a termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadék); - a 6 hónapot meghaladó esetekben a keresetpótló juttatás (táppénz, GYED, GYES stb.). (2) A mentesség megállapításánál figyelembe kell venni azokat a jövedelmeket is, amelyek jelentősebb mértéket tehetnek ki, de az általános jövedelemadó, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója alól jogszabályi mentesítést nyertek. E körbe tartozik különösen: a mezőgazdasági tevékenységből eredő 150.000 Ft-nál alacsonyabb összegű bevétel, mint jövedelemforrás, - az albérleti díj, a bortermelésből eredő, boradóval terhelt jövedelem, amely után háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem áll fenn. (3) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni: - a családi pótlékot, - az árvaellátást, - a segély jellegű ellátásokat (p*. a rendszeres nevelési segélyt, vakok személyi járadékát és segélyét, a rendszeres szociális segélyt, a katonai családi segélyt), - a lakbérhozzájárulást, továbbá csökkenti a jövedelmet a fizetett gyermektartásdíj összege is. IV. Egyéb rendelkezések 8. § E tanácsrendelet kihirdetése napján lép hatályba. Esztergom, 1986. december 10. Dr. Sárosi József sk. Brunszkó Antal sk. vb-titkár tanácselnök