Esztergom és Vidéke, 1987

1987. március / 3.szám

c^icnuum VIUEIVC iwnunnuj iHjcnutiniw Esztergom hétköznapjai 1T3T márciusa 1737-ben Esztergom szabad királyi város magisztrátusát, polgárságát, a várostól még (középkori és a XVII-XVIIl. század fordulóján megerősített) falakkal elválasztott Szenttamás mezőváros lakóit; a katonákkal rakott vár alatti kis Érseki-Víziváros és Szent György mezejének népét is a pestis tartotta rémületben. A város vezetői 1737. március 7-én a vármegyeházán tartott megyegyűlésre sem mentek el - a mai Balassa Múzeum épületébe. A királyi város lélekszámát ebben az időben 3500 főre becsülhetjük. Az egyház 1732ben készített canonica vizitátiója szerint 1500 gyónóképes felnőtt élt a szinte csak katolikusok lakta városban, hiszen az 1708-as kiváltságlevél szerint más vallásúakat nem fogadhattak be polgáraik közé. Kivételt csak a rácok jelentettek, akik egykor mint sajkás katonák vitézkedtek a török, majd Rákóczi kurucai ellen, s így erősebbnek bizonyultak a Bécsből irányított mindenkori várkapitányok támogatásával, mint a vallási és kereskedelmi okokból is velük ellenséges városvezetés. Ekkor Faichtinger József volt a városi főbíró, s a gyakorlatilag hetente tartott tanácsüléseken Bottyán egykori palotájában, a Nemes Város házában ilyenkor Eőszy János, Gánóczy István, Szép Péter, Szkacsányi János, Walther György János, Zellézy András, Pöszler György, Szandthoffer Ferenc és Trim: Lénárd szenátorok ülték körül a tanács asztalát. A szenátorok nevei is mutatják, hogy részben a város 1683-as török alóli felszabadulását, 1685-ös ostromát követő évtizedekben betelepült német iparosok és kereskedők leszármazottjai, részben pedig korábban katonáskodó, vagy vármegyei hivatalt viselt nemes emberek voltak, A város főbíráját és szenátorait nagy tisztesség illette meg: a március 9-i tanácsülésen Szőcs Pál felett ítélkeztek, aki Gánóczy István és Walther György János tanácsnok, egyben vármegyei szolgabíró úr jelenlétében ,,minden respectus nélkül" süvegét fent merészelte tartani. „Jól lehet, más büntetést érdemlett volna" de a tanácsnokok kegyességéből a nyilvános bocsánatkéréssel megúszta. Ügy tűnik, alkura máskor is volt lehetőség. Március 2-án a városi mészárosok voltak beidézve a tanács elé, akik titkon két bikát vágtak le a városon kívül és húsát eladták. A pestisveszély is szigorította a város jogainak kijátszásáért járó büntetést. A hat mészárost fejenként nagy Összeg, 6 forint megfizetésére büntették. Apró gyermekeikre való tekintettel, őszinte megbánásukat figyelembe véve még azon a napon a felére csökkentették a büntetést, de az összesen 18 forintot be kellett fizetni, hiszen a büntetéspénzekből a főbírónak is járt rész. Hasonló módon értékelte újra döntését a tanács a méhesek ügyében is. A március 13-i tanácsülésen személyesen jelent meg Szalkay István, a várbéli katonaság zászlótartója és panaszt tett, hogy Kiss Mihály, Toóth János és Bél András méheseiből a méhek szüretkor évek óta nagy kárt okoznak szőlejében. A tanács határozatot hozott, hogy a szöllők között méhkaptárakat tartsanak. Március 16-án viszont a méhes gazdák jelentek meg a tanácsteremben „alázatosan instáltak azon, mivel már némelyek közülük ki is rakták (kaptáraikat), hogy ezen esztendőben helyben maradhassanak." Szalkay úr távollétében a főbíró úgy döntött, hogy most maradhatnak, de a jövő nyáron „ki-ki más alkalmasabb helyről gondoskodjon." A tanácsüléseken olvasták fel a felsőbb hatóságok rendelkezéseit, döntöttek a város anyagi ügyeiről, de itt tárgyalták meg a bűnügyeket és a kisebb perpatvarokat is. Március 16-án Bekő Mihály házastársa, Jutka felett ítélkeztek, aki nyilvánosan gyújtogatással fenyegette meg előző házigazdáját, mivel az kitette őt. A vörös kakastól való félelem végigvonul a város döntéseiben. A nyelves asszony végül árestomban, a városi tömlöcben való kenyéren és vízen való raboskodással viszonylag enyhe büntetést kapott. A város főterén, a piactéren, a mai Széchenyi téren, a bíróság helyén ál't a Nemes Város Vendégfogadója. 1737ben nem lehetett túl jó a forgalma, mert Strausz Mihály vendégfogadós inkább Dömösre költözött mészárosnak, s a jelentkezők közül a március 27-i tanácsülésen választották ki az új bérlőt, Psorer Ulrikot, a táti molnár vejét A Komárom Megyei Levéltár egyik legértékesebb anyagrészéből, Esztergom szabad királyi város levé'tárának jegyzőkönyvei és iratai közül válogattuk ki adatainkat, avval a reménnyel, hogy más alkalommal sem fogjuk untatni a tisztelt olvasót. Ortutay András 1987. március 4-én KISZ küldöttértekezletet tartunk, melyen részt vesznek a négy területi alapszervezet választott fiataljai. 1987. március 9-én hagyományos nőnapi ünnepségen köszöntjük a gyárunkban dolgozó asszonyokat, 'ányokat vidám műsorral és ajándékkal. Ezt követően a NOSZTALGIA együttes szórakoztatja az ünnepelteket. A FIN keretén belül március 20-án a gyári KISZ-szervezet ünnepélyes keretek között emlékezik meg a KISZ megalakulásának 30. évfordulójáról. Az esztergomi KlOSZ-alapszerveieí vezetősége 1987. március 21-én 20 órakor a Fürdő Szálló Pálmatermében hagyományos iparos bált rendez. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Jegyek a KlOSZ-irodában kaphatók. A Finn-Magyar Baráti Kör I. negyedévi összejövetelét március hó 30-án 17 órakor tartja a Technika Házában. A programot külön meghívóban közöljük. Várjuk tagtársainkat. A Baráti Kör vezetősége Fogadóórák: (a HNF irodájában) 1. Díjtalan jogi tanácsadás: 1987. március 9-én 3-4-ig. Tartja: dr. Németh Gábor ügyvéd. 2. Dr. Nemes Tamás országgyűlési képviselő. 1987. március 2-án 3-4-ig,