Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 21. szám

2 1944. március 11 «SZTflOOM M VIDKKk Értékes előadásokkal zárult a szülők iskolája Az esztergomi szülők iskolájának utol­só előadásai f. hó 6-án, hétfőn délután folytak le a szülők és pedagógusok élénk érdeklődése mellett. Az első előadó Földes Ferenc, a hon­védelmi minisztériumba beosztott népmű­velési titkár volt, aki a nemzetnevelés mai kérdéseiről beszélt. Mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott előadásaiban rá­mutatott arra, hogy az általános emberi értékek és erkölcsi szempontból értékes emberi tulajdonságok kiművelésén túl minden nemzetnek megvannak a maga különleges nevelési céljai, majd ismer­tette a magyar nemzetnevelés lényeges feladatait. Ezek szerint a magyar ifjúsá­got öntudatos, harcos szellemű, azaz az áldozatoktól és küzdelmektől vissza nem riadó, hazájáért mindenkor küzdeni és akár meghalni is kész magyarrá kell ne­velnünk. Olyan magyar nemzedékre van szükség, amely Széchenyi István szavai szerint mindenkor minden körülmények között merjen magyarnak lenni. Utalt más nemzetek, nevezetesen Románia, Szerbia, Csehország, Németország példá­jára, amelyek éppen az erős, céltudatos nemzetneveléssel értek el a saját szem­pontjukból hihetetlenül niagy eredménye­ket. A magyar évezredes történelméhez híven nem maradhat le a népek versenyé­ben. Az az igazi magyar, aki a veszélyek idején is bátran megállja a helyét és nem fél, nem riad vissza a történelmi viharok leküzdésétől. Obermüller Ferenc gimnáziumi igazgató, tanügyi főtanácsos előadása következett ezután az „Ünnep és a család" címen. Arról értekezett, hogy a mai családokból mindinkább kivész az ünnepek bensősé­ges megülésének lelkülete és hogy a mai család, a mai diák nem is tud igazán ün­nepelni. Pedig a család, az otthon benső­séges ünnepei hatásos nevelőeszközök és az elmaradt ünnepek az egész életen át fájóan hiányoznak a felnőtt ember életé­ből. A saját életéből vett és hosszú peda­gógiai működése alatt szerzett tapaszta­lataiból bizonyította állítását és felso­rolta azokat a módokat és utakat is, ame­lyek a családokat és az ifjúságot az ün­nepek lelki, bensőséges megöléséhez ve­zetik. A szép, tanulságos előadások után az elnöklő dr. vitéz Onódy-Jánoskúti József vármegyei főjegyző zárta be szívélyes szavakkal a szülők iskoláját a távollevő alispán helyett és megköszönte az elő­adók fáradozását, a hallgatóságnak pedig a lelkes érdeklődést. Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság közgyűlése A Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság közgyűlését dr. Szokolay Antal, a Szé- kesfőkáptalan jószágkormányzója, mint elnök hazafias gondolatoktól áthatott be­széddel nyitotta meg. A közgyűlésen megjelentek dr. Baranyi József törvényhatósági főállatorvos, vi­téz Kacsák András iá Kisalföldi Mezőgaz­dasági Kamara titkára, Bodrossy Dénes, a párkányi Futura Kirendeltség igazgató­ja. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc vár­megyei gazdasági felügyelő, Hönsch Pál, a Vármegyei Állattenyésztő Egyesület igazgatója, Bodrogi Ferenc m. kir. gazda­sági felügyelő, munkaügyi előadó, Hege­dűs Balázs, a Vármegyei Gazdasági Egye­sület igazgatója, dr. Monostory Pál alís- páni titkár és a tagok majdnem teljes számban. Bodrogi Ferenc munkaügyi előadó is­merteti a munkabér megállapító bizottság működésére vonatkozó törvényeket es rendeletéket, melynek alapján a közgyű­lés egyhangúlag a következő tagokat vá­lasztotta meg : Munkavállalók részéről rendes tagok ; Legény Menyhért Csév, vitéz Fabi János Dömös, Czilling Gyula Szőgyén, Bajza Mihály Kőhidgyarmat. Póttagok : Bartal Ferenc Esztergom, Bebiák Flórián Kő- h’dgyarmat, Gerstner Ferenc Leányvár. Tóth József Esztergom. Munkaadó kisgazdák részéről rendes tagok : vitéz Hollóssy József Dunamoes, Németh Flórián Párkány. Póttagok : Bar- tus József Esztergom, Kurucz Pál Sári­sáp. Nagybirtokosok részéről : rendes ta­gok : dr. Szokolay Antal székesfőkápta- laní jószágkormányzó Esztergom, dr. Po- rubszky Géza m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő Kéménd. Pótta­gok : vitéz Ékessy Zoltán Nagysáp, vitéz Varga Mihály Bucs. Az indítványokkal kapcsolatos és a tárgysorozaton szereplő kérdések kapcsán Hegedűs Balázs vázolta az ország mai ne­héz helyzetét, a hadsereg fenntartásának szükségességét és ezzel kapcsolatban a különböző társadalmi rétegek létfenntar­tásának biztosítására a lerménybeszolgál- tatási kötelezettség nélkülözhetetlenségét. Nem tartja azonban igazságosnak, hogy a nehéz terhekből csak a mezőgazdasági termelő vegye ki a részét és a jelen sú­lyos gazdasági helyzet másik nélkülöző rétege, a tisztviselő csoport. Javasolja, hogy a mezőgazdaság beszolgáltatási kö­telezettség formájában köteleztessenek az ipari vállalatok is beszolgáltatásra s az igy beszolgáltatott ipari termékek, mint textília, bőr, stb. a mai búzaáraknak meg­felelő aránylagos árban adassanak a ter­melőknek. Indítvány hangzott el olyan irányban, hogy a községek láttassanak el hídmérle­gekkel s nagyobb figyelem forditassék a baromfitenyésztésre. A baromfitenyész­tés fellendítése szempontjából a közgyű­lés kérelmet intézett a Vármegyei Köz­ellátási Kormánybiztossághoz, dr. Kés­márki Frey Vilmos főispánhoz. Panaszok kapcsán felszólalt Hönsch Pál, az Állattenyésztő Egyesület igazga­tója, vitéz Kacsák András gazdakamiarai titkár, Bartosik Béla, a m. kir. téli gaz­dasági iskola igazgatója, Legény Meny­hért, Németh Flórián és mások. Emlékezés dr. György Ernődrő 1, a híres orvosról Most, hogy az Ö hitvese is meghalt, ki sírját és emlékét sok hosszú éven át ke­gyelettel őrizte, szinte utolsó alkalomnak kínálkozik, hogy megemlékezzünk a jeles orvosról, a páratlanul nemes emberről, akinek Esztergom szegény társadalma a maga idejében oly sokat köszönhetett. Ez a férfiú dr. György Ernőd ezredorvos volt, akinek körülbelül 50 év előtti orvosi praxisáiól kívánok megemlékezni. Az el­múlt 50 év alatt bizony sok-sok ezredor­vos élt Esztergomban, de senki sem volt közöttük olyan, akinek munkája 50 év után is világot gyűjtene emlékének. Nyil­ván félszázad után dr. György Ernődre is kevesen emlékeznek, — de akinek emlé­kezését fel fogják hívni ezek a sorok, azok meg fognak egyezni abban, hogy benne az azon kori társadalomnak egyik legértékesebb tagját kellett tisztelni. Váj­jon kire hivatkozhatnék ezen ítéletem il­letékes tanújára ? Talán leginkább Kerschbaummayer Károly személyére, aki e jeles férfiúval barátságot tartott. Egész megjelenésében szerény, modoros daliás és elegáns ember volt. Himlőhe­lyesnek feltűnő arcával, ünnepélyességet jelentő katonaorvosi ruhájában, hia meg­jelent betegénél, már megjelenése örömet és bizalmat keltett. Vizsgálatai alaposak mélyrehatók és eredményesek voltak. So­hasem váratott magára, de azért sohasem sietett. És ö, az elegáns ember, a legszegé­nyebb külvárosi családok betegeit éppen oly szeretettel és lelkiismeretességgel ke­zelte, mint bárki mást. Rövid idő alatt praxisa erősen megnőtt. Ö is válogatós lett, de a szegény embereket, különösen a szegény gyerekeket válogatta. Lelkiis­meretességénél, és szeretetreméltóságánál csak a pénz iránti közönyössége volt na­gyobb. Mert nem pénzért dolgozott. Száz­számra menő betegeitől nem fogadott el honoráriumot és azt oly megtiszteltető előkelőséggel tudta visszautasítani, ami glóriát von nemes homloka köré, amit egyesek most 50 év után sem tudtak elfe­lejteni. Ismétlem különösen szerette a gyerme­keket és ifjúságot, akik lazután igazán nem tudtak fizetni neki. Többször mon­dotta, hogy ő legényember — akkor az volt — nincs szüksége pénzre. Volt az esztergomi gimnáziumnak ab­ban az időben egy szegény, de eminens nyolcadikos tanulója, ki súlyos agybeteg­ség tünetei között megbetegedett. Esti szürkületben január végi fagyban hívták őt hozzá. Hosszú ideig vizsgálta szegény környezetben a szegény kosztos fiút. Mi­dőn betege kifáradt, üdítő, kedves be­szédével elevenítette fel az aggódó körűi­ül lókat és a vizsgálatot újra folytatta. És mert az számára nem volt kielégítő, éjjel 11 órakor újra jött oda, ahol nyilvánvaló, hogy a honoráriumot vissza fogja utasí­tani, — amint, hogy ezt igy cselekedte meg hosszú orvosi kezelés után. Apró kis gyermekekkel szemben, akik ijedten fordultak el tőle, szeretetteljes modora pillanatok alatt leszerelte ia félel­met, amiben része volt az ő különösen ér­dekes zsebórájának, amit oly örömmel simogattak, a beteg gyerekek. De az ifjúságon kivíil általában az esz­tergomi szegény földműves népnek volt orvosa, akik valóban sokat köszönhettek néki. Hiszen sokat nemcsak gyógyított, de gyógyszerrel és kenyérrel is ellátott. Itt Esztergomban sem fizetés, sem el­ismerés nem jutalmazta munkáját, mert minden fizetés és megtiszteltetés elől is kitért, És amidőn évtizedek után halála előtt megfordult Esztergomban, nem is akart emlékezni azokról la nemes szolgá­latokról, amit népünknek tett. Ez a pár soros írás félszázad elmúlta után legyen egy szál virág a sírján, amely őt és hitve­sét takarja. De ha azok, akik vele szemben erköl­csileg ma is adósok, — az erkölcsi adós­ság 50 év után sem évül el, — tartozásu­kat kicsiny kamattal lerónák, emléket állíthatnának belőle e nemes férfiú emlé­kének a Kossuth Lajos-utcai Hübschl-, vagy a Simor-utcai Brutsy-házon, ahol lakott. Dr. 6 I. Mmwwmmmuuvutumum Lövészeink háziversenyének szép eredményei Az esztergomi MOVE kispuska lőteré- ■nek 5 lőállását fűthető helyiséggé építette át és igy az egyesület céllövői edzéseiket már januárban megkezdhették. Ez adott lehetőséget arra is, hogy Tölgyessy Sán­dor, az egyesület bajnok pisztolylövője már felkészülve tudott menni a Műegye­tem fedettpálya versenyére és meglepe- tésszerűleg 560 köregységgel a régi 535- össel szemben új országos fedettpálya csúcseredményt tudott kilőni. Az egyesület kétízben is — január hó 30-án és február hó 27-én — házi lóver­senyt tartott, sorozatonkint 5 lövéssel, melyék főbb eredményei a következők : Január hó 30-án: Hölgyek : Huszár Anna 126, Tölgyessy Sándorné 110, Riedl Ferencné 102 kör­egység. Férfiak : IV.—VI. osztály : Papp István (alerdész) 134, Tili István (tanitóképző) 127, Pécsy László 125, Szűts Béla 125, Czikk Sándor 125, Bátory István 124, Bors Vilmos 124, Nagy Antal (tanitókép­ző) 124 köregység. Kezdők : Paizs Jenő 124, Németh Jó­zsef 118, Csipke Árpád 110, P. Farkas László 104, Mayer József 103, dr. Riedl Ferenc 102, Pataky Károly 95, Czeller Károly 93 köregység. Február hó 27-én : Hölgyek : IV.—VI. osztály : Huszár Anna 118, Segély Erzsébet 115 köregy­ség. VII. osztály : dr. Riedl Ferencné 116, Tölgyessy Sándorné 114 köregység. Férfiak : I.—11. osztály : Tölgyessy Sándor 137, Kiss Árpád 135 köregység. 111.—/V. osztály : Ray Béla 135, Bors Vilmos 131 köregység. V.—VI. osztály : Papp István (alerdész tanuló) 133, Czikk Sándor (alerdész tanuló) 119 köregység. VII. osztály . Hudák Kálmán 122, dr. Riedl Ferenc 120, Németh József 111, Klotz Antal 105, Tóth Vilmos 101 kör­egység. Családi versenyben : Kiss—Huszár 253, Tölgyessyék 251, dr. Ried) Ferencék 236 köregységgel. A bencés gimnázium kultúr- délutánja a Belvárosi Kát. Olvasókörben F. hó 5.-én, vasárnap nagysikerű vidám délutánt rendezett a bencés gimnázium a hagyományos kultúrelőadások sorozatá­ban s a bencés diákok csák öregbítették jóhírnevüket. Az első szám dr. Monsberger Ulrik bencéstanár beszéde volt, „Nyugatma- gyarország kulturális és gazdasági fejlő­dése az elmúlt 25 év alatt" címmel. A magasszinvonalú beszédben először az ottani viszonyokat hallotta tárgyalni a közönség, majd a szónok rámutatott arra, hogy mindenfelé az országban mennyire szükség v.an a gazdasági szakiskolákra. A tárgyánál fogva méltán tartott igényt a beszéd az érdeklődésre s méltán volt oly nagy sikere. Ezután a diákszereplők nevében Huszty Tamás VIII. o. t. köszöntötte a közönsé­get s ő konferálta be az egyes számokat is Közvetlen élénkséggel előadott magán­számaival, sok számban való szereplésén kívül, nagyban hozzájárult a siker kiví­vásához. A gyorsan pergő számok közül a má­sodik egy filmparódia volt. A világ ese­ményeit mutatták be a szereplők élveze­tes módon. Elsősorban ki kell itt emelni Székely Gyula VII. o. t.-t, ki az egész est rendezője, több előadott jelenet írója s az egyik legtöbbet szereplő volt. Zsám- boki J. VII., Boromissza I. VII., Páldi L. VII. és Székely Gyula VII. o. tanulók sok fáradozása és munkája volt az est sike­rének legfőbb biztosítéka. A szinészőrs kitett magáért. Ezután Holop G. VI. o. t. szavalt egy futurista verset, majd az est legjobb szá­ma : egy jazzparódia következett. Kottler Ottó VIII. o. t. harmonikaszámai köré csoportosult az egész, ö és jóhangú s jó­lábú tánccsoportja vitte a közönséget a zene szárnyain a világ különböző tájaira. De Kottlernak nemcsak itt, hanem a zon­goraszámokban is sikere volt. A szünet­ben ő és Zsámboky szórakoztatták zené­vel a közönséget. Két nevelő történetét mutatta be a szi­nészőrs a „Póruljárt kísértet” c. 1 felvo- násos vígjátékban, majd a szünet után ugyancsak ezek a sokoldalú fiúk játszot­ták az „Elveszett cukorjegy" komédiáját különböző változatokban. A színészi teljesítmény határát súrolta Körmöczy Miklós VIII. o. t. magánszáma „Az alkohol temetése”. Hallatlan derült­séget keltett az élvezetes előadással el­mondott vidám kabarészám. Hogy a közönség igénye mennyit fejlő­dött népi tekintetben azt a „Nagykányi verebek" hatalmas sikere mutatta. A VIII osztály táncegyüttese : Csornai B., Emese Gy., Körmöczy M., Haraszti J., Nagy L., Nádor E., Prommer J. és Urbanics F. mu­tatta be e nehéz, de szép táncot. Hogy ez valóban kiváló volt, azt az mutatta, hogy meg kellett ismételni, a „Görög Ilona" c népi színjáték után. E színmű komolyságánál fogva szinte a misztérium játékhoz hasonlított s a szi­nészőrs tagjai ezúttal éneklő készségük­ről tettek tanúságot. A tánc megismétlése egyúttal az utolsó szám volt. Ezután Huszty Tamás a kon­feráló. búcsúzott el a közönségtől. Az egész estét betöltő darabban termé­szetesen még sokan szerepeltek. Kicsik és nagyok egyaránt megmutatták a ben­césdiákok életrevalóság ít. De mindent szívesen tettek. Mert úgy volt, ahogy a konferáló hangoztatta az elején : „A kö­zönség elfelejti egy kis időre a háborá okozta bajokat és nehézségeket s ez a szónak ozás közben felszabaduló jókedvű, nevető lélek kárpótolta a szereplőket kis munkájukért. A menyasszonyok boldogok, — legalább is kevés a boldog­talan menyasszony. A boldog menyasz- szonyokból azután boldog asszonyok lesz­nek, vagy boldogtalan asszonyok. Ha az asszony boldog, akkor nincs baj a házas- élettel. Mert mikor boldog az asszony ? Akkor, ha szereti az ura, ha jók és egész­ségesek a gyermekek, ha a férj és apa munkája és keresete biztosítja a család megmentését, boldogulását, — ez pedig a családi élet fejlődését, biztonságát jelenti. Azonban ha az asszony boldogtalan, ak­kor baj van a házasélettel is. Mert mikor boldogtalan az asszony ? Akkor, ha va­lamilyen okból elhidegül az ura, vagy hi­ányoznak a gyermekek, vagy a férj és apa nem képes a szükséges anyagiakat előteremteni s így a család léte, az otthon melege és biztonsága veszedelembe kerül, — ez pedig a házasélet bomlásához, vagy sivárságához, pusztulásához vezet. Vannak a házaséletben erkölcsi és anyagi, testi és lelki tényezők, amelyek­ért maga az ember, maga a férfi vagy a nő felelős, vannak azonban olyan ténye­zők is, amelyekért a közösség is felelős. Amennyiben a család épsége és boldogu­lása a nemzet épségének és boldogulásá­nak is alapja, — közérdek az, hogy a boldog menyasszonyokból boldog asszo­nyok legyenek és ezek az asszonyok mindvégig boldogok is maradjanak. A házasság szentség : tudjuk, hisszük és valljuk ezt és ebből a tényből kifolyó­lag nagy felelősség terheli az embert, az egyént a házaséletben a boldogságot ille­tően. Viszont a közösség szent kötelessé­ge, hogy a házasélet, a család anyagi és erkölcsi alapjának biztosításáért küzdő családfőt támogassa munkájának kellő méltánylásával. A boldog menyasszony mellett ott áll a boldog vőlegény, — a boldog asszony mellett pedig a boldog férj és apa. A si­keres esztergomi mennyasszonyok iskolá­ján valaki felvetette azt a gondolatot, hogv a mennyasszonyok iskolájával kap­csolatosan, vagy párhuzamosan vőlegé­nyek iskoláját kellene rendezni. Ezen azután mosolyogtak. Pedig ha kissé tré­fás íze is van a dolognak, mégsem annyi­ra nevetni való a vőlegények iskolája. Utóvégre igazán nem ártana a vőlegénye­ket is kiokosítani a házaséletet illetően. A hercegprímás mond beszédet s Szent István Társulat közgyűlésén. A Szent Ist­ván Társulat március 16-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja ezévi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Serédi Jusz- tUiián bibornok, Magyarország herccg- orimása mond ünnepi megnyitóbeszédet. Utána az alelnöki jelentést Erdősi Károly pápai prelátus olvassa fel, majd a külön­böző jelentésekre kerül sor. Az Oltáregyesület niárc. 12-én, vasár­napon a vizivárosi Zárdatemplomában egésznapos •szentségimádást tart. A szent­ségbetétei délután 5 órakor lesz. Az egye­sület március havi gyűlését f. hó 13-án, hétfőn délután taz érs. Tanitónőképző in­tézetben a szokott helyen és időpontban megtartja. Kinevezés. Laiszky Bélát iá Pesti Hazai Takarékpénztár osztályfőnökhelyettesévé nevezték ki. Az Esztergomi Polgári Egyesület a mai idők komolyságára való tekintettel a március 15-iki ünnepi vacsorát ezidén nem tartjla meg, hanem résztvesz a város állal rendezett közös ünnepélyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom