Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 21. szám
2 1944. március 11 «SZTflOOM M VIDKKk Értékes előadásokkal zárult a szülők iskolája Az esztergomi szülők iskolájának utolsó előadásai f. hó 6-án, hétfőn délután folytak le a szülők és pedagógusok élénk érdeklődése mellett. Az első előadó Földes Ferenc, a honvédelmi minisztériumba beosztott népművelési titkár volt, aki a nemzetnevelés mai kérdéseiről beszélt. Mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott előadásaiban rámutatott arra, hogy az általános emberi értékek és erkölcsi szempontból értékes emberi tulajdonságok kiművelésén túl minden nemzetnek megvannak a maga különleges nevelési céljai, majd ismertette a magyar nemzetnevelés lényeges feladatait. Ezek szerint a magyar ifjúságot öntudatos, harcos szellemű, azaz az áldozatoktól és küzdelmektől vissza nem riadó, hazájáért mindenkor küzdeni és akár meghalni is kész magyarrá kell nevelnünk. Olyan magyar nemzedékre van szükség, amely Széchenyi István szavai szerint mindenkor minden körülmények között merjen magyarnak lenni. Utalt más nemzetek, nevezetesen Románia, Szerbia, Csehország, Németország példájára, amelyek éppen az erős, céltudatos nemzetneveléssel értek el a saját szempontjukból hihetetlenül niagy eredményeket. A magyar évezredes történelméhez híven nem maradhat le a népek versenyében. Az az igazi magyar, aki a veszélyek idején is bátran megállja a helyét és nem fél, nem riad vissza a történelmi viharok leküzdésétől. Obermüller Ferenc gimnáziumi igazgató, tanügyi főtanácsos előadása következett ezután az „Ünnep és a család" címen. Arról értekezett, hogy a mai családokból mindinkább kivész az ünnepek bensőséges megülésének lelkülete és hogy a mai család, a mai diák nem is tud igazán ünnepelni. Pedig a család, az otthon bensőséges ünnepei hatásos nevelőeszközök és az elmaradt ünnepek az egész életen át fájóan hiányoznak a felnőtt ember életéből. A saját életéből vett és hosszú pedagógiai működése alatt szerzett tapasztalataiból bizonyította állítását és felsorolta azokat a módokat és utakat is, amelyek a családokat és az ifjúságot az ünnepek lelki, bensőséges megöléséhez vezetik. A szép, tanulságos előadások után az elnöklő dr. vitéz Onódy-Jánoskúti József vármegyei főjegyző zárta be szívélyes szavakkal a szülők iskoláját a távollevő alispán helyett és megköszönte az előadók fáradozását, a hallgatóságnak pedig a lelkes érdeklődést. Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság közgyűlése A Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság közgyűlését dr. Szokolay Antal, a Szé- kesfőkáptalan jószágkormányzója, mint elnök hazafias gondolatoktól áthatott beszéddel nyitotta meg. A közgyűlésen megjelentek dr. Baranyi József törvényhatósági főállatorvos, vitéz Kacsák András iá Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara titkára, Bodrossy Dénes, a párkányi Futura Kirendeltség igazgatója. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc vármegyei gazdasági felügyelő, Hönsch Pál, a Vármegyei Állattenyésztő Egyesület igazgatója, Bodrogi Ferenc m. kir. gazdasági felügyelő, munkaügyi előadó, Hegedűs Balázs, a Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója, dr. Monostory Pál alís- páni titkár és a tagok majdnem teljes számban. Bodrogi Ferenc munkaügyi előadó ismerteti a munkabér megállapító bizottság működésére vonatkozó törvényeket es rendeletéket, melynek alapján a közgyűlés egyhangúlag a következő tagokat választotta meg : Munkavállalók részéről rendes tagok ; Legény Menyhért Csév, vitéz Fabi János Dömös, Czilling Gyula Szőgyén, Bajza Mihály Kőhidgyarmat. Póttagok : Bartal Ferenc Esztergom, Bebiák Flórián Kő- h’dgyarmat, Gerstner Ferenc Leányvár. Tóth József Esztergom. Munkaadó kisgazdák részéről rendes tagok : vitéz Hollóssy József Dunamoes, Németh Flórián Párkány. Póttagok : Bar- tus József Esztergom, Kurucz Pál Sárisáp. Nagybirtokosok részéről : rendes tagok : dr. Szokolay Antal székesfőkápta- laní jószágkormányzó Esztergom, dr. Po- rubszky Géza m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő Kéménd. Póttagok : vitéz Ékessy Zoltán Nagysáp, vitéz Varga Mihály Bucs. Az indítványokkal kapcsolatos és a tárgysorozaton szereplő kérdések kapcsán Hegedűs Balázs vázolta az ország mai nehéz helyzetét, a hadsereg fenntartásának szükségességét és ezzel kapcsolatban a különböző társadalmi rétegek létfenntartásának biztosítására a lerménybeszolgál- tatási kötelezettség nélkülözhetetlenségét. Nem tartja azonban igazságosnak, hogy a nehéz terhekből csak a mezőgazdasági termelő vegye ki a részét és a jelen súlyos gazdasági helyzet másik nélkülöző rétege, a tisztviselő csoport. Javasolja, hogy a mezőgazdaság beszolgáltatási kötelezettség formájában köteleztessenek az ipari vállalatok is beszolgáltatásra s az igy beszolgáltatott ipari termékek, mint textília, bőr, stb. a mai búzaáraknak megfelelő aránylagos árban adassanak a termelőknek. Indítvány hangzott el olyan irányban, hogy a községek láttassanak el hídmérlegekkel s nagyobb figyelem forditassék a baromfitenyésztésre. A baromfitenyésztés fellendítése szempontjából a közgyűlés kérelmet intézett a Vármegyei Közellátási Kormánybiztossághoz, dr. Késmárki Frey Vilmos főispánhoz. Panaszok kapcsán felszólalt Hönsch Pál, az Állattenyésztő Egyesület igazgatója, vitéz Kacsák András gazdakamiarai titkár, Bartosik Béla, a m. kir. téli gazdasági iskola igazgatója, Legény Menyhért, Németh Flórián és mások. Emlékezés dr. György Ernődrő 1, a híres orvosról Most, hogy az Ö hitvese is meghalt, ki sírját és emlékét sok hosszú éven át kegyelettel őrizte, szinte utolsó alkalomnak kínálkozik, hogy megemlékezzünk a jeles orvosról, a páratlanul nemes emberről, akinek Esztergom szegény társadalma a maga idejében oly sokat köszönhetett. Ez a férfiú dr. György Ernőd ezredorvos volt, akinek körülbelül 50 év előtti orvosi praxisáiól kívánok megemlékezni. Az elmúlt 50 év alatt bizony sok-sok ezredorvos élt Esztergomban, de senki sem volt közöttük olyan, akinek munkája 50 év után is világot gyűjtene emlékének. Nyilván félszázad után dr. György Ernődre is kevesen emlékeznek, — de akinek emlékezését fel fogják hívni ezek a sorok, azok meg fognak egyezni abban, hogy benne az azon kori társadalomnak egyik legértékesebb tagját kellett tisztelni. Vájjon kire hivatkozhatnék ezen ítéletem illetékes tanújára ? Talán leginkább Kerschbaummayer Károly személyére, aki e jeles férfiúval barátságot tartott. Egész megjelenésében szerény, modoros daliás és elegáns ember volt. Himlőhelyesnek feltűnő arcával, ünnepélyességet jelentő katonaorvosi ruhájában, hia megjelent betegénél, már megjelenése örömet és bizalmat keltett. Vizsgálatai alaposak mélyrehatók és eredményesek voltak. Sohasem váratott magára, de azért sohasem sietett. És ö, az elegáns ember, a legszegényebb külvárosi családok betegeit éppen oly szeretettel és lelkiismeretességgel kezelte, mint bárki mást. Rövid idő alatt praxisa erősen megnőtt. Ö is válogatós lett, de a szegény embereket, különösen a szegény gyerekeket válogatta. Lelkiismeretességénél, és szeretetreméltóságánál csak a pénz iránti közönyössége volt nagyobb. Mert nem pénzért dolgozott. Százszámra menő betegeitől nem fogadott el honoráriumot és azt oly megtiszteltető előkelőséggel tudta visszautasítani, ami glóriát von nemes homloka köré, amit egyesek most 50 év után sem tudtak elfelejteni. Ismétlem különösen szerette a gyermekeket és ifjúságot, akik lazután igazán nem tudtak fizetni neki. Többször mondotta, hogy ő legényember — akkor az volt — nincs szüksége pénzre. Volt az esztergomi gimnáziumnak abban az időben egy szegény, de eminens nyolcadikos tanulója, ki súlyos agybetegség tünetei között megbetegedett. Esti szürkületben január végi fagyban hívták őt hozzá. Hosszú ideig vizsgálta szegény környezetben a szegény kosztos fiút. Midőn betege kifáradt, üdítő, kedves beszédével elevenítette fel az aggódó körűiül lókat és a vizsgálatot újra folytatta. És mert az számára nem volt kielégítő, éjjel 11 órakor újra jött oda, ahol nyilvánvaló, hogy a honoráriumot vissza fogja utasítani, — amint, hogy ezt igy cselekedte meg hosszú orvosi kezelés után. Apró kis gyermekekkel szemben, akik ijedten fordultak el tőle, szeretetteljes modora pillanatok alatt leszerelte ia félelmet, amiben része volt az ő különösen érdekes zsebórájának, amit oly örömmel simogattak, a beteg gyerekek. De az ifjúságon kivíil általában az esztergomi szegény földműves népnek volt orvosa, akik valóban sokat köszönhettek néki. Hiszen sokat nemcsak gyógyított, de gyógyszerrel és kenyérrel is ellátott. Itt Esztergomban sem fizetés, sem elismerés nem jutalmazta munkáját, mert minden fizetés és megtiszteltetés elől is kitért, És amidőn évtizedek után halála előtt megfordult Esztergomban, nem is akart emlékezni azokról la nemes szolgálatokról, amit népünknek tett. Ez a pár soros írás félszázad elmúlta után legyen egy szál virág a sírján, amely őt és hitvesét takarja. De ha azok, akik vele szemben erkölcsileg ma is adósok, — az erkölcsi adósság 50 év után sem évül el, — tartozásukat kicsiny kamattal lerónák, emléket állíthatnának belőle e nemes férfiú emlékének a Kossuth Lajos-utcai Hübschl-, vagy a Simor-utcai Brutsy-házon, ahol lakott. Dr. 6 I. Mmwwmmmuuvutumum Lövészeink háziversenyének szép eredményei Az esztergomi MOVE kispuska lőteré- ■nek 5 lőállását fűthető helyiséggé építette át és igy az egyesület céllövői edzéseiket már januárban megkezdhették. Ez adott lehetőséget arra is, hogy Tölgyessy Sándor, az egyesület bajnok pisztolylövője már felkészülve tudott menni a Műegyetem fedettpálya versenyére és meglepe- tésszerűleg 560 köregységgel a régi 535- össel szemben új országos fedettpálya csúcseredményt tudott kilőni. Az egyesület kétízben is — január hó 30-án és február hó 27-én — házi lóversenyt tartott, sorozatonkint 5 lövéssel, melyék főbb eredményei a következők : Január hó 30-án: Hölgyek : Huszár Anna 126, Tölgyessy Sándorné 110, Riedl Ferencné 102 köregység. Férfiak : IV.—VI. osztály : Papp István (alerdész) 134, Tili István (tanitóképző) 127, Pécsy László 125, Szűts Béla 125, Czikk Sándor 125, Bátory István 124, Bors Vilmos 124, Nagy Antal (tanitóképző) 124 köregység. Kezdők : Paizs Jenő 124, Németh József 118, Csipke Árpád 110, P. Farkas László 104, Mayer József 103, dr. Riedl Ferenc 102, Pataky Károly 95, Czeller Károly 93 köregység. Február hó 27-én : Hölgyek : IV.—VI. osztály : Huszár Anna 118, Segély Erzsébet 115 köregység. VII. osztály : dr. Riedl Ferencné 116, Tölgyessy Sándorné 114 köregység. Férfiak : I.—11. osztály : Tölgyessy Sándor 137, Kiss Árpád 135 köregység. 111.—/V. osztály : Ray Béla 135, Bors Vilmos 131 köregység. V.—VI. osztály : Papp István (alerdész tanuló) 133, Czikk Sándor (alerdész tanuló) 119 köregység. VII. osztály . Hudák Kálmán 122, dr. Riedl Ferenc 120, Németh József 111, Klotz Antal 105, Tóth Vilmos 101 köregység. Családi versenyben : Kiss—Huszár 253, Tölgyessyék 251, dr. Ried) Ferencék 236 köregységgel. A bencés gimnázium kultúr- délutánja a Belvárosi Kát. Olvasókörben F. hó 5.-én, vasárnap nagysikerű vidám délutánt rendezett a bencés gimnázium a hagyományos kultúrelőadások sorozatában s a bencés diákok csák öregbítették jóhírnevüket. Az első szám dr. Monsberger Ulrik bencéstanár beszéde volt, „Nyugatma- gyarország kulturális és gazdasági fejlődése az elmúlt 25 év alatt" címmel. A magasszinvonalú beszédben először az ottani viszonyokat hallotta tárgyalni a közönség, majd a szónok rámutatott arra, hogy mindenfelé az országban mennyire szükség v.an a gazdasági szakiskolákra. A tárgyánál fogva méltán tartott igényt a beszéd az érdeklődésre s méltán volt oly nagy sikere. Ezután a diákszereplők nevében Huszty Tamás VIII. o. t. köszöntötte a közönséget s ő konferálta be az egyes számokat is Közvetlen élénkséggel előadott magánszámaival, sok számban való szereplésén kívül, nagyban hozzájárult a siker kivívásához. A gyorsan pergő számok közül a második egy filmparódia volt. A világ eseményeit mutatták be a szereplők élvezetes módon. Elsősorban ki kell itt emelni Székely Gyula VII. o. t.-t, ki az egész est rendezője, több előadott jelenet írója s az egyik legtöbbet szereplő volt. Zsám- boki J. VII., Boromissza I. VII., Páldi L. VII. és Székely Gyula VII. o. tanulók sok fáradozása és munkája volt az est sikerének legfőbb biztosítéka. A szinészőrs kitett magáért. Ezután Holop G. VI. o. t. szavalt egy futurista verset, majd az est legjobb száma : egy jazzparódia következett. Kottler Ottó VIII. o. t. harmonikaszámai köré csoportosult az egész, ö és jóhangú s jólábú tánccsoportja vitte a közönséget a zene szárnyain a világ különböző tájaira. De Kottlernak nemcsak itt, hanem a zongoraszámokban is sikere volt. A szünetben ő és Zsámboky szórakoztatták zenével a közönséget. Két nevelő történetét mutatta be a szinészőrs a „Póruljárt kísértet” c. 1 felvo- násos vígjátékban, majd a szünet után ugyancsak ezek a sokoldalú fiúk játszották az „Elveszett cukorjegy" komédiáját különböző változatokban. A színészi teljesítmény határát súrolta Körmöczy Miklós VIII. o. t. magánszáma „Az alkohol temetése”. Hallatlan derültséget keltett az élvezetes előadással elmondott vidám kabarészám. Hogy a közönség igénye mennyit fejlődött népi tekintetben azt a „Nagykányi verebek" hatalmas sikere mutatta. A VIII osztály táncegyüttese : Csornai B., Emese Gy., Körmöczy M., Haraszti J., Nagy L., Nádor E., Prommer J. és Urbanics F. mutatta be e nehéz, de szép táncot. Hogy ez valóban kiváló volt, azt az mutatta, hogy meg kellett ismételni, a „Görög Ilona" c népi színjáték után. E színmű komolyságánál fogva szinte a misztérium játékhoz hasonlított s a szinészőrs tagjai ezúttal éneklő készségükről tettek tanúságot. A tánc megismétlése egyúttal az utolsó szám volt. Ezután Huszty Tamás a konferáló. búcsúzott el a közönségtől. Az egész estét betöltő darabban természetesen még sokan szerepeltek. Kicsik és nagyok egyaránt megmutatták a bencésdiákok életrevalóság ít. De mindent szívesen tettek. Mert úgy volt, ahogy a konferáló hangoztatta az elején : „A közönség elfelejti egy kis időre a háborá okozta bajokat és nehézségeket s ez a szónak ozás közben felszabaduló jókedvű, nevető lélek kárpótolta a szereplőket kis munkájukért. A menyasszonyok boldogok, — legalább is kevés a boldogtalan menyasszony. A boldog menyasz- szonyokból azután boldog asszonyok lesznek, vagy boldogtalan asszonyok. Ha az asszony boldog, akkor nincs baj a házas- élettel. Mert mikor boldog az asszony ? Akkor, ha szereti az ura, ha jók és egészségesek a gyermekek, ha a férj és apa munkája és keresete biztosítja a család megmentését, boldogulását, — ez pedig a családi élet fejlődését, biztonságát jelenti. Azonban ha az asszony boldogtalan, akkor baj van a házasélettel is. Mert mikor boldogtalan az asszony ? Akkor, ha valamilyen okból elhidegül az ura, vagy hiányoznak a gyermekek, vagy a férj és apa nem képes a szükséges anyagiakat előteremteni s így a család léte, az otthon melege és biztonsága veszedelembe kerül, — ez pedig a házasélet bomlásához, vagy sivárságához, pusztulásához vezet. Vannak a házaséletben erkölcsi és anyagi, testi és lelki tényezők, amelyekért maga az ember, maga a férfi vagy a nő felelős, vannak azonban olyan tényezők is, amelyekért a közösség is felelős. Amennyiben a család épsége és boldogulása a nemzet épségének és boldogulásának is alapja, — közérdek az, hogy a boldog menyasszonyokból boldog asszonyok legyenek és ezek az asszonyok mindvégig boldogok is maradjanak. A házasság szentség : tudjuk, hisszük és valljuk ezt és ebből a tényből kifolyólag nagy felelősség terheli az embert, az egyént a házaséletben a boldogságot illetően. Viszont a közösség szent kötelessége, hogy a házasélet, a család anyagi és erkölcsi alapjának biztosításáért küzdő családfőt támogassa munkájának kellő méltánylásával. A boldog menyasszony mellett ott áll a boldog vőlegény, — a boldog asszony mellett pedig a boldog férj és apa. A sikeres esztergomi mennyasszonyok iskoláján valaki felvetette azt a gondolatot, hogv a mennyasszonyok iskolájával kapcsolatosan, vagy párhuzamosan vőlegények iskoláját kellene rendezni. Ezen azután mosolyogtak. Pedig ha kissé tréfás íze is van a dolognak, mégsem annyira nevetni való a vőlegények iskolája. Utóvégre igazán nem ártana a vőlegényeket is kiokosítani a házaséletet illetően. A hercegprímás mond beszédet s Szent István Társulat közgyűlésén. A Szent István Társulat március 16-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja ezévi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Serédi Jusz- tUiián bibornok, Magyarország herccg- orimása mond ünnepi megnyitóbeszédet. Utána az alelnöki jelentést Erdősi Károly pápai prelátus olvassa fel, majd a különböző jelentésekre kerül sor. Az Oltáregyesület niárc. 12-én, vasárnapon a vizivárosi Zárdatemplomában egésznapos •szentségimádást tart. A szentségbetétei délután 5 órakor lesz. Az egyesület március havi gyűlését f. hó 13-án, hétfőn délután taz érs. Tanitónőképző intézetben a szokott helyen és időpontban megtartja. Kinevezés. Laiszky Bélát iá Pesti Hazai Takarékpénztár osztályfőnökhelyettesévé nevezték ki. Az Esztergomi Polgári Egyesület a mai idők komolyságára való tekintettel a március 15-iki ünnepi vacsorát ezidén nem tartjla meg, hanem résztvesz a város állal rendezett közös ünnepélyen.
