Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 9. szám

2 1944. január 29. rilZKKReSH fa VIDIII emelkedett és szerves tájegységbe foglalt gyönyörű szép nyaralóvidéket nemcsak a közvetlen közelben fékvő főváros kö­zönsége látogatja majd, hanem épen Bu­dapest közelségére való tekintettel, szí­vesen fogja felkeresni azt az ország tá­volabbi vidékeinek utazóközönsége is. A most felvett tervek az átmenetgaz­dálkodási időre komoly munkalehetősé­geket jelentenek, s e munkák egy része olyan természetű, hogy azokat már most, a háború alatt is meg lehet kezdeni. Az érdekelt vármegyék, az illetékes hatósá­gok és a Közmunkatanács megértésére volna szükség, hogy azok az előfeltéte­lek megteremthetők legyenek, amelyek alkalmasak lesznek a magántőkét is meg­nyerni arra, hogy a magyar idegenforga­lomnak ezen az értékes területén megin­dulhasson az a munka, amire idegenfor­galmunk jövő fejlődése érdekében oly komoly szükség volna. Dr. Markos Béla Kulturest a Belvárosi Kát. Olvasókörben Zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség a Belvárosi Olvasókör hatal­mas disztermét a január 23-i kulturest meghallgatására. A keresztény és kifeje­zetten katolikus sajtó propagandájának volt fényesen sikerült és eredményes esz­köze ez a kulturest. A kulturestet dr. Etter Kálmán ügy­véd, a belvárosi egyházközség sajtószak­osztályának elnöke nyitotta meg. Utalt a sajtó fontosságára és városunk lakói­nak a kát. sajtó iránti kötelességeire. Utána Novák Ilonka adta elő P. Jánosi: Itt végre szint kell vallani ! c. költemé­nyét, majd Verseghy Nagy Károly tart. főhadnagy, a KSV főtitkára tartotta meg mélyenszántó, nagyon elgondolkodtato beszédét. Ami a puska a froutkatonák kezében, az a sajtó a belső front kezében. Emlé­keztetett a tizennyolcas idők sajtójára, amely körmönfont tervszerűséggel ásta alá a nemzet életét és nem volt elég a magyar katona legendás hősiessége sem akkor, amikor ez a belső front összeom­lott és kevésszámú, lelketlen, hazaáruió zsidógyerek kezébe kaparintotta a hatal­mat. Emlékeznünk kell ezekre az időkre, mert nem tudhatjuk, hogy napjainkban nem-e tesznek ismét kísérletet ugyan­azokkal a trükkökkel. Nekünk tudnunk kell, hogy melyik lap a mienk és tud­nunk kell, hogy ezek a lapok nemzet- épitő munkát végeznek. Családunk jövő­je, boldogsága és ezzel együtt a nemzeti lét forog kockán, ha nem ügyelünk ol­vasmányaink kellő megválogatására. „A maszlag'“ c. színdarab előadása után Vajda József dr. teológiai tanár mutatott rá igen fontos és érdekes be­szédben a kát. sajtó jelentőségére és ér­tekére. Nem rosszabb, mint a színtelen, vagy épen zsídósajtó még érdekesség szempontjából sem, de az bizonyos, hogy nem ad be senkinek maszlagot. Ezután az irodalom szeretetéröl, átéléséről és ér­tékeléséről olvasott fel dr. Buga László körorvos. A tartalmas, értékes felolvasás után a Szent Margit kongregáció adta elő az ,,Apróhirdetés" c kétfelvonásős sajtó- vigjátékot, majd a Pápai himnusz hang­jai mellett oszlott szét a hallgatóság. Legközelebbi kulturest február 6-án d. u 5 órakor kezdődik, amikor az est tel­jes műsorát az érseki tanitónöképzőinté- zet pedagógiai szemináriuma szolgál­tatja. Vármegyei közgyűlés Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 22-én, szombaton dél előtt 10 órai kezdettel rendkívüli közgyű­lést tartott dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével. Tárgysorozat előtt elnöklő főispán me- lcghangon köszöntötte vitéz Sághy Antal lábatlani gyárigazgató, megyebizottsági tagot abból az alkalomból, hogy a kor­mányzó úr kormányfötanácsossa nevezte ki. Rövid tárgysorozat következett ezután amelyben Esztergom vármegye szabály­rendelete került napirendre a községi kör- és segédjegyzök szabadságidejéről, a kapcsolatos helyettesítésről és hivata­los működési idejéről, — továbbá a bel­ügyminiszter leirata alapján a vármegyei tisztviselők részére gyermekeik iskoláz­tatása céljából segély folyósítása. Tárgyalásra került két új vármegyei kezelői állás szervezésére vonatkozó bel­ügyminiszteri rendelet is. Végül az esztergomi járási főszolga­bírói hivatal épületének telkén a várme­gyei Közjóléti Szövetkezet részére raktár és garázsépület építésére tett előterjesz tést az alispán. A MAGYAR SORS ÉNEKESE Huszonöt esztendeje annak, hogy a századforduló nagy költője, Ady Endre örök álomra hunyta le a szemét. Január 27-én volt az évfordulója annak, hogy a halál megváltotta a szenvedéstől az or­szág már akkor ünnepelt költőjét. Azóta lecsendesültek költészete körül a viták, a vádak és tisztázódtak a félreértések. Azok a körök, amelyek nemzetgyalázás, erkölcstelenség és istentagadás riasztó képét látták Ady Endrében, ma a magyar sors egyik legnagyobb költőjét ünnepük benne. Talán a legnagyobb értékelése Eszter­gom városából indult el akkor, mikor a katolikus nyári egyetemünkön Farkas Gyula és Szekfű Gyula egyetemi taná­rok a magyar Sión ormáról hirdették, hogy Petőfi után a legnagyobb magyar költő és halhatatlan művei bevonultak a magyar irodalomba. Alig egy évtizede, hogy a magyar tudományos Akadémia is befogadta falai közé. Ez újság hasábjain kevés a hely iro­dalmi méltatásra, annak minden részében való megismerésére. Azok akik az ő írá­sait meg akarják ismerni, költeményeinek olvasása közben rádöbbennek nagyságára és arra, hogy egyedülálló a magyar iro­dalomban. Ö is mint a magyar költők nagy része, halálával vásárolta meg a si­kert és a dicsőséget. Kemény magyar ember volt Ady Endre amit róla a munkástól az arisztokratáig megállapított mindenki. Magyar szelle­mére ma úgy néznek fel, mint egy prófé­tára, aki szenvedélyes haraggal, de féltő szeretettel lobbantotta a szemünkre vét­keinket és fájó, vérző szívvel hajolt le sebeinkre, azokat ápolni, Olthatatlan vággyal szerette fajtáját. Mint évezredek mélyéből támadt türk fejedelem, aki át­tekinti a földkerekségét és az örök ég­boltozatot, meg nem nyugvó tekintettel minden porcikájában az eleve elrendelt sorsot érezve és vállalva igazgatta, ne­velte, szervezete, hadakoztatta, tanította, korholta népét. Ismerte a vidéket és éle­tét, korholta elmaradottságát. Halála hu­szonöt éves évfordulóján nékünk vidéki­eknek is rá kell ébredni arra, hogy saj­nos még ma is el van maradva a vidék a fővárostól, nehezen fordul a kutlurnjeg- mozdulásai felé. ö maga volt a népi Magyarország egy személyben, testben és lélekben. Költe­ményeiben igaztalannak tartották keserű kiíakadásait és izgatásait a magyar vi­szonyok ellen. Ezek a kifakadások a ma­gunkra ébresztésnek jóslatai voltak, amit sajnos elég későn vettünk észre. Magyarság szempontjából magától min­dig rengeteget követelt, másoktól is any- nyit, hogy a gyengébb lelkűek összeros- kadtak alatta. Félelmetes tudásánál a magyar őserőben, magyar fajban való hite még félelmesebb volt. Egyiktől a tu­datlanok remegtek, a másiktól a kicsíny- hitűek. A népi Magyarország hívői s gyenge erőnktől félő munkásai az emlé­kezés szövésében össze akarják kötni a múltat a jelennel, hétköznapot az Éggel, az elesettet az élettel, a népet a nemzet­tel, a nemzetet Kelettel és Nyugattal. Ady Endrében keressük a magyar lélek, a magyar alkat törvényeit, titkait, hogy lássuk szervesen milyen életforma lehet­ne a mienk. Ady mindig érezte, hogy azok között van a helye, akik küzdelemmel akarják sorsukat jobbá tenni. Sajnálja, hogy eb­ben a hazában épp a dolgozó magyarnak van a legkevesebb föld a kezében, akit pedig élethivatása a földhöz köt. Nyíltan kimond olyan dolgokat, amelyek halála után 25 év múlva válnak valóra. ,,Kíé ez a föld, kinek a kezén van. Kié legyen a föld és mennyi legyen az a föld, amely becsülettel és igazsággal kell, hogy egy munkáskéz érdekkörébe tartozzék." Nem hunyta be a szemét a kereszténység tár­sadalmi kötelességeivel szemben, nem ■szépített, nem keneteskedett, meglátta a nyomort és felhördült ellene. ,,Él-e a ma­gyar emberhez méltó életet ? Lakás-, ke­reseti-, szaporodási viszonyok milye­nek?" Reális ember volt s nem kegyes­kedő misztikus, sem mesterséges gyerme- tegségben álmodozó, puha lélek. A költő büszke volt magyarságára és ezért követelt jussot itt népének ezen a földön. Érzi a földnélküli magyarok fáj­dalmát, mikor négyen-öten összehajol­nék és búsulnak a magyar sorson. Ü pe­dig joggal kérdezi : Magyar-e ez a föld, magyar-e a vezetés, magyar-e a sajtó, a pénz, a közigazgatás, vagy öncél ? Vagy kicsi érdektársaságok, vagy nagy kerte­lek szabad frontjára. Lehetetlen fájdal­mas mosoly nélkül szemlélni ezt a népi prófétát, aki minden magyarból hőst akar formálni. Idézzük Ady Endrét. Hívjuk haló po­raiból magunk közé, hogy szavait ismét hallhassuk naponta. Szavai holt betűkbe zárultak, ki támasztja fel őket, ki for­mál belőlük hús, vér embereket, minden­napi életet ? Talán soha nem időszerűbb a magyar sors költőjének a megérzése, mint ma ebben a vérrel öntözött világban, mikor kérdés, hogy mi lesz velünk a háború végső befejezésekor itt Kelet és Nyugat kapujában ? Idézzük „Küldöm a frigyládát“-ból a költő szavait : Bennünk nagyságos erők várnak Hogy életre ébredjenek, Bennünk egy szép ország rejtőzik Mint gim a fekete csalitban S leskelödnek a vérebek. Szalva László A templomok légoltalma riadó eseten Serédi Jusztinián biboros hercegprímás most közölte a honvédelmi miniszter ren­deletét a templomok légoltalmának sza­bályozásáról. A templomok a III. légó- csoportba tartoznak, de különleges ren­delkezések alá esnek. Óvóhelyeket léte­síteni bennük általában nem kell. Emiatt készültség idején tömegforgalmukat kor­látozni fogják, illetve beszüntetik. A használati időn kivüleső időben csak a tűzvédelemről kell gondoskodni, a kö­zelben al'kó lelkészekből és alkalmazot­takból riadó esetére meg kell szervezni a tűzvédelmi szolgálatot. Elsötétítés csak akkor kötelező, ha valamely istentiszte­let ideje beleesik az elsötétítés elrendelt idejébe. Az egyházközség alkalmas tag­jaiból meg kell szervezni a riasztóügye­leti, rendfenntartó és mentőszolgálatot. Riasztás esetén az istentisztelet részt­vevőivel a következő előirt szöveget kell közölni : „Légvédelmi riadó van. Min­denki őrizze meg nyugalmát és a kijelölt rendfenntartó közegek irányítása mellett hagyja el a templomot és azon kívül ke­ressen menedéket. Aki akar, továbbra is a templomban maradhat. Ne tolongjunk, nyugodtan hagyjuk el a templomot." A hercegprímás szükségesnek tartja, hogy riasztás esetén a papság a funkciót mindaddig folytassa, mig a hívek a templomot el nem hagyják. (IIIIIHIIiílBllllíBIlíIMIIIIIBIIIllflílUtHlllllHilllinnillBlllllBIIIIUllülBIIIII Városunk új virilis képviselői az 1944. évre Múlt vasárnapi számunkban a tévedés­ből hozzánk juttatott tavalyi névsort kö­zöltük le, amit most a beküldött új név­jegyzékkel helyesbitünk. Dr. Serédi Jusztinián* 22.631 P Brutsy Jenő 21.210 P Dr. Boronkay Dénes* 8.797 P Schwach Sándor 7.779 P Pivók József* 6.931 P Illés Sándor* 6.510 P Vitéz Matus Gyula* 5.872 P Kókay Kálmán 4.871 P Grósz István* 4.725 P Kerschbaummayer Károly 4.576 P Nádler Rezső* 4.416 P Dr. Gróh József 4.130 P Nelhiebel Ferenc* 3.963 P Schalkház Ferenc* 3.811 P Kovancsek Jenő* 3.791 P Nelhiebel Antal* 3.349 P Vitéz Leidenfrost Pál* 3.312 P Philipp József* 3.015 P Dr. Divéky István* 2.995 P Szabó István* 2.885 P Ifj, Toldy János* 2.862 P Özv. Marosi Józsefné 2.850 P Einczinger Sándor 2.824 P Romanek Miklós* 2.745 P Vitéz Dudás László* 2.660 P Dr. Szokolay Antal* 2.602 P Dr. Csik József* 2.490 P Dr. Wiedermann Károly* 2.427 P Sáska József* 2.381 P Oltóssy Rezső 2.359 P Bognár Gergely* 2.359 P Dr. Késmárki Frey Vilmos 2.215 P Dr. Drahos János* 2.147 P A csillaggal jelöltek adója számit. kétszeresen Adományok a belvárosi tár­sulati kisdedóvódának A belvárosi társulati kisdedovoda ka­rácsonyfa ünnepségéhez a következő adományok érkeztek : Szt. Erzsébet Egy­let 150, Esztergomi Takarékpénztár 100, Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 50, Iparíestület 50, Brutsy Jenő 50, dr. Dra- hos János 30, vitéz Dudás László, dr. Mattyasóvszky Béláné, Jeszenszky Kál­mán, Farkas Jenő, özv. Töldezsán I.-né, DEL-KA cég 20—20, előadáskor persely­ből 17.64, dr. Breitwieser Pál 15, Szlabey Imréné 12, dr. Késmárki Frey Vilmos, özv Jacoby Gáborné, v. Zsámbéky Pálné, Se- rédi Sándorné, dr. Felber Gyula, Fekete Marianne, Jalkóczy Erzsi, dr. Katona Sándorné, Einczinger Ferencné, Grosz Istvánné, özv. Reitter Alajosné, dr. Ham- za Józsefné, dr. Etter Jenőné dr. Major Györgyné, Tóth Pál, Kemény Lajos cég, 10—10, Szabolcs János 7, Kaszás Károly 6. Klement Janka, Szvoboda Románné, özv. Körmendy Károlyné, dr. Gróh Jó­zsef, Machovits János, özv. Draxler Ala­josné, Malatinszky Anny, özv. dr. Mike Lajosné, Franke Ferenc, Pataky László, Varga Margit, Fuchs Györgyné, Németh Ferencné 5—5, Frank Sándorné, Gyön­gyös György 4—4, Miklóssy Ilonka 3, Csics Ákosné 3, N. N, bencéstanár 2, Er­délyi Ica 2, özv. Gonda Feerncné 2 P. Különféle adományok: Szatzauer Gyu- láné 4 kg. sütemény, Obermüller Ferenc­né 2 kg. keksz, 2 kg. dió, Szvoboda Ro­mánné alma és játékok, Szlabey Imréné játékok, 1 kg. szaloncukor és keksz, Gép Ferenc 1 kg, mézessütemény, Scheiber Zoltánné ruhaneműek, Erdélyi Béla alma, dió, Juhász Károlyné alma, cukor, süte­mény, Ámon Károly 2 kg. keksz, Kará­csonyi Istvánné 10 kg. alma, özv. Hu- szágh Mátyásné 2 kg. alma, Kovancsek Jenő 2 kg keksz, 50 drb. zacskó, Schwartz Lajosné 4 kis kosár sütemény, Einczinger Sándor 10 drb. kalács. Ruhát varrtak : Fekete Marianne, Ma­gos Margit, Jalkóczy Erzsi, Vezér Mária, A nemesszivű adakozókra a jó Isten bő­séges áldását kérve mond köszönetét az Óvoda elnöksége. Lengyel népi játékok előadása városunkban A pilisvörösvári lengyel internáltak tá­bora műkedvelői előadást rendezett az elmúlt vasárnap. A szép lengyel népi já­tékokból és népszokásokból összeállított előadást alkalmunk volt megtekinteni. Igen hangulatosan adták elő a közismert szláv mélabús melódiákkal fűszerezett népijátékok sorozatát. Hét Ízben válto­zott a színpad az előadás tartama alatt, a két és félórás műsor keretében. Az első szin a mi pásztorjátékainkhoz hasonló volt, a második ellenben egészen egyéni északi szlávok lelkületére valló bethle- hemi játék volt, melynek főérdekessége é^ főszereplője a sátán befolyása alatt álló Herodes, aki az ismert betlehemi mészárlást elrendelte. Nagyon megható volt utána a szim­bolikus bethlehemi játék, A kis Jézus já­szolához járultak sorban ajándékaikkal, a pásztorok, a napkeleti bölcsek, majd a község lakossága, s végül egy 1939, évi hadjáratban résztvett katona. A lengyel katona volt az egyetlen, aki nem hozha­tott ajándékot a íöldreszállott kis Jézus­nak, csak töretlen hűségét, bizalmát tud­ta a jászol elé helyezni. Ezzel szemben ő volt az egyetlen, aki kéréssel fordult a kis Jézushoz, hogy mielőbb adja vissza számára a független szabad Lengyelorszá­got. A népi játékok mellett még egyéb mű­sorszámok is voltak ,igy a lengyel nemes élete, a lengyel zsidó és a lengyel pa­raszt pár jelenete. Az előadásokat végig kisérte a lengyel internáltakból alakult zenekar és énekkar. Azonkívül gyönyörű krakkói táncokban gyönyörködhettünk. Az előadást teljes egészében január hó 30-án vasárnap fogják lengyel testvére­ink városunk közönségének bemutatni a Fürdő Szálló nagytermében fél 4 órai kezdettel. Legyünk ott számosán és gyö­nyörködjünk a lengyelek népszokásaiban és mélabús szláv énekeiben. Megjelené­sünkkel támogassuk a pillanatnyilag hon­talan lengyel nép fiait. mMuuuuuvmuuiuHuuuui A fodrászipar új kiszolgálási árszabálya A borbély és fodrásziparban február 10-én új kiszolgálási dijak lépnek életbe. Az erre vonatkozó rendelet kimondja, hogy a borbélyiparosokat öt rendes és egy luxus díjosztályba kell sorolni. Az osztálybasorolást az ipartestületek végzik, a luxusdij osztályba azonban csak a közellátási hivatal vehet fel borbélyüz­letet. Az ötezer lakosnál kisebb létszámú községek borbélyiparosai az első díjosz­tályba nem sorolhatók. A laktanyai bor­bélyiparosokat, valamint a kórházakkal és intézményekkel szerződésben lévő ipa­rosokat általában az ötödik osztályba kell sorolni. A február 10-én életbelépő új fodrászipari kiszolgálási dijakat az alábbiakban közöljük. Az első szám a luxusüzletek kiszolgálási diját jelzi a kö­vetkező sorrend szerint : L, II., III., IV. és V. díjosztály kiszolgálási árait, Borotválds : 90, 80, 70, 60, 50, 40 fillér. Hajnyirás fazonra, fejborotválás, hajmo­sás : 2.10, 1.90, 1.60, 1.40, 1.20 és 1 pengő. Hajnyirás géppel: 1.60, 1.40, 1.30, 1.10, 1, 0.80 pengő. Fazonigazítás : 1.10, 1, 0.90, 0,80, 0.60, 0.50 pengő. Kölnivíz : 50, 40, 30, 30, 20, 20 fillér. Fésülés: 40, 30, 20, 20, 20, 10 fillér. Borotválásnál * tiaitóért

Next

/
Oldalképek
Tartalom