Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 9. szám
2 1944. január 29. rilZKKReSH fa VIDIII emelkedett és szerves tájegységbe foglalt gyönyörű szép nyaralóvidéket nemcsak a közvetlen közelben fékvő főváros közönsége látogatja majd, hanem épen Budapest közelségére való tekintettel, szívesen fogja felkeresni azt az ország távolabbi vidékeinek utazóközönsége is. A most felvett tervek az átmenetgazdálkodási időre komoly munkalehetőségeket jelentenek, s e munkák egy része olyan természetű, hogy azokat már most, a háború alatt is meg lehet kezdeni. Az érdekelt vármegyék, az illetékes hatóságok és a Közmunkatanács megértésére volna szükség, hogy azok az előfeltételek megteremthetők legyenek, amelyek alkalmasak lesznek a magántőkét is megnyerni arra, hogy a magyar idegenforgalomnak ezen az értékes területén megindulhasson az a munka, amire idegenforgalmunk jövő fejlődése érdekében oly komoly szükség volna. Dr. Markos Béla Kulturest a Belvárosi Kát. Olvasókörben Zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség a Belvárosi Olvasókör hatalmas disztermét a január 23-i kulturest meghallgatására. A keresztény és kifejezetten katolikus sajtó propagandájának volt fényesen sikerült és eredményes eszköze ez a kulturest. A kulturestet dr. Etter Kálmán ügyvéd, a belvárosi egyházközség sajtószakosztályának elnöke nyitotta meg. Utalt a sajtó fontosságára és városunk lakóinak a kát. sajtó iránti kötelességeire. Utána Novák Ilonka adta elő P. Jánosi: Itt végre szint kell vallani ! c. költeményét, majd Verseghy Nagy Károly tart. főhadnagy, a KSV főtitkára tartotta meg mélyenszántó, nagyon elgondolkodtato beszédét. Ami a puska a froutkatonák kezében, az a sajtó a belső front kezében. Emlékeztetett a tizennyolcas idők sajtójára, amely körmönfont tervszerűséggel ásta alá a nemzet életét és nem volt elég a magyar katona legendás hősiessége sem akkor, amikor ez a belső front összeomlott és kevésszámú, lelketlen, hazaáruió zsidógyerek kezébe kaparintotta a hatalmat. Emlékeznünk kell ezekre az időkre, mert nem tudhatjuk, hogy napjainkban nem-e tesznek ismét kísérletet ugyanazokkal a trükkökkel. Nekünk tudnunk kell, hogy melyik lap a mienk és tudnunk kell, hogy ezek a lapok nemzet- épitő munkát végeznek. Családunk jövője, boldogsága és ezzel együtt a nemzeti lét forog kockán, ha nem ügyelünk olvasmányaink kellő megválogatására. „A maszlag'“ c. színdarab előadása után Vajda József dr. teológiai tanár mutatott rá igen fontos és érdekes beszédben a kát. sajtó jelentőségére és értekére. Nem rosszabb, mint a színtelen, vagy épen zsídósajtó még érdekesség szempontjából sem, de az bizonyos, hogy nem ad be senkinek maszlagot. Ezután az irodalom szeretetéröl, átéléséről és értékeléséről olvasott fel dr. Buga László körorvos. A tartalmas, értékes felolvasás után a Szent Margit kongregáció adta elő az ,,Apróhirdetés" c kétfelvonásős sajtó- vigjátékot, majd a Pápai himnusz hangjai mellett oszlott szét a hallgatóság. Legközelebbi kulturest február 6-án d. u 5 órakor kezdődik, amikor az est teljes műsorát az érseki tanitónöképzőinté- zet pedagógiai szemináriuma szolgáltatja. Vármegyei közgyűlés Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 22-én, szombaton dél előtt 10 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével. Tárgysorozat előtt elnöklő főispán me- lcghangon köszöntötte vitéz Sághy Antal lábatlani gyárigazgató, megyebizottsági tagot abból az alkalomból, hogy a kormányzó úr kormányfötanácsossa nevezte ki. Rövid tárgysorozat következett ezután amelyben Esztergom vármegye szabályrendelete került napirendre a községi kör- és segédjegyzök szabadságidejéről, a kapcsolatos helyettesítésről és hivatalos működési idejéről, — továbbá a belügyminiszter leirata alapján a vármegyei tisztviselők részére gyermekeik iskoláztatása céljából segély folyósítása. Tárgyalásra került két új vármegyei kezelői állás szervezésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet is. Végül az esztergomi járási főszolgabírói hivatal épületének telkén a vármegyei Közjóléti Szövetkezet részére raktár és garázsépület építésére tett előterjesz tést az alispán. A MAGYAR SORS ÉNEKESE Huszonöt esztendeje annak, hogy a századforduló nagy költője, Ady Endre örök álomra hunyta le a szemét. Január 27-én volt az évfordulója annak, hogy a halál megváltotta a szenvedéstől az ország már akkor ünnepelt költőjét. Azóta lecsendesültek költészete körül a viták, a vádak és tisztázódtak a félreértések. Azok a körök, amelyek nemzetgyalázás, erkölcstelenség és istentagadás riasztó képét látták Ady Endrében, ma a magyar sors egyik legnagyobb költőjét ünnepük benne. Talán a legnagyobb értékelése Esztergom városából indult el akkor, mikor a katolikus nyári egyetemünkön Farkas Gyula és Szekfű Gyula egyetemi tanárok a magyar Sión ormáról hirdették, hogy Petőfi után a legnagyobb magyar költő és halhatatlan művei bevonultak a magyar irodalomba. Alig egy évtizede, hogy a magyar tudományos Akadémia is befogadta falai közé. Ez újság hasábjain kevés a hely irodalmi méltatásra, annak minden részében való megismerésére. Azok akik az ő írásait meg akarják ismerni, költeményeinek olvasása közben rádöbbennek nagyságára és arra, hogy egyedülálló a magyar irodalomban. Ö is mint a magyar költők nagy része, halálával vásárolta meg a sikert és a dicsőséget. Kemény magyar ember volt Ady Endre amit róla a munkástól az arisztokratáig megállapított mindenki. Magyar szellemére ma úgy néznek fel, mint egy prófétára, aki szenvedélyes haraggal, de féltő szeretettel lobbantotta a szemünkre vétkeinket és fájó, vérző szívvel hajolt le sebeinkre, azokat ápolni, Olthatatlan vággyal szerette fajtáját. Mint évezredek mélyéből támadt türk fejedelem, aki áttekinti a földkerekségét és az örök égboltozatot, meg nem nyugvó tekintettel minden porcikájában az eleve elrendelt sorsot érezve és vállalva igazgatta, nevelte, szervezete, hadakoztatta, tanította, korholta népét. Ismerte a vidéket és életét, korholta elmaradottságát. Halála huszonöt éves évfordulóján nékünk vidékieknek is rá kell ébredni arra, hogy sajnos még ma is el van maradva a vidék a fővárostól, nehezen fordul a kutlurnjeg- mozdulásai felé. ö maga volt a népi Magyarország egy személyben, testben és lélekben. Költeményeiben igaztalannak tartották keserű kiíakadásait és izgatásait a magyar viszonyok ellen. Ezek a kifakadások a magunkra ébresztésnek jóslatai voltak, amit sajnos elég későn vettünk észre. Magyarság szempontjából magától mindig rengeteget követelt, másoktól is any- nyit, hogy a gyengébb lelkűek összeros- kadtak alatta. Félelmetes tudásánál a magyar őserőben, magyar fajban való hite még félelmesebb volt. Egyiktől a tudatlanok remegtek, a másiktól a kicsíny- hitűek. A népi Magyarország hívői s gyenge erőnktől félő munkásai az emlékezés szövésében össze akarják kötni a múltat a jelennel, hétköznapot az Éggel, az elesettet az élettel, a népet a nemzettel, a nemzetet Kelettel és Nyugattal. Ady Endrében keressük a magyar lélek, a magyar alkat törvényeit, titkait, hogy lássuk szervesen milyen életforma lehetne a mienk. Ady mindig érezte, hogy azok között van a helye, akik küzdelemmel akarják sorsukat jobbá tenni. Sajnálja, hogy ebben a hazában épp a dolgozó magyarnak van a legkevesebb föld a kezében, akit pedig élethivatása a földhöz köt. Nyíltan kimond olyan dolgokat, amelyek halála után 25 év múlva válnak valóra. ,,Kíé ez a föld, kinek a kezén van. Kié legyen a föld és mennyi legyen az a föld, amely becsülettel és igazsággal kell, hogy egy munkáskéz érdekkörébe tartozzék." Nem hunyta be a szemét a kereszténység társadalmi kötelességeivel szemben, nem ■szépített, nem keneteskedett, meglátta a nyomort és felhördült ellene. ,,Él-e a magyar emberhez méltó életet ? Lakás-, kereseti-, szaporodási viszonyok milyenek?" Reális ember volt s nem kegyeskedő misztikus, sem mesterséges gyerme- tegségben álmodozó, puha lélek. A költő büszke volt magyarságára és ezért követelt jussot itt népének ezen a földön. Érzi a földnélküli magyarok fájdalmát, mikor négyen-öten összehajolnék és búsulnak a magyar sorson. Ü pedig joggal kérdezi : Magyar-e ez a föld, magyar-e a vezetés, magyar-e a sajtó, a pénz, a közigazgatás, vagy öncél ? Vagy kicsi érdektársaságok, vagy nagy kertelek szabad frontjára. Lehetetlen fájdalmas mosoly nélkül szemlélni ezt a népi prófétát, aki minden magyarból hőst akar formálni. Idézzük Ady Endrét. Hívjuk haló poraiból magunk közé, hogy szavait ismét hallhassuk naponta. Szavai holt betűkbe zárultak, ki támasztja fel őket, ki formál belőlük hús, vér embereket, mindennapi életet ? Talán soha nem időszerűbb a magyar sors költőjének a megérzése, mint ma ebben a vérrel öntözött világban, mikor kérdés, hogy mi lesz velünk a háború végső befejezésekor itt Kelet és Nyugat kapujában ? Idézzük „Küldöm a frigyládát“-ból a költő szavait : Bennünk nagyságos erők várnak Hogy életre ébredjenek, Bennünk egy szép ország rejtőzik Mint gim a fekete csalitban S leskelödnek a vérebek. Szalva László A templomok légoltalma riadó eseten Serédi Jusztinián biboros hercegprímás most közölte a honvédelmi miniszter rendeletét a templomok légoltalmának szabályozásáról. A templomok a III. légó- csoportba tartoznak, de különleges rendelkezések alá esnek. Óvóhelyeket létesíteni bennük általában nem kell. Emiatt készültség idején tömegforgalmukat korlátozni fogják, illetve beszüntetik. A használati időn kivüleső időben csak a tűzvédelemről kell gondoskodni, a közelben al'kó lelkészekből és alkalmazottakból riadó esetére meg kell szervezni a tűzvédelmi szolgálatot. Elsötétítés csak akkor kötelező, ha valamely istentisztelet ideje beleesik az elsötétítés elrendelt idejébe. Az egyházközség alkalmas tagjaiból meg kell szervezni a riasztóügyeleti, rendfenntartó és mentőszolgálatot. Riasztás esetén az istentisztelet résztvevőivel a következő előirt szöveget kell közölni : „Légvédelmi riadó van. Mindenki őrizze meg nyugalmát és a kijelölt rendfenntartó közegek irányítása mellett hagyja el a templomot és azon kívül keressen menedéket. Aki akar, továbbra is a templomban maradhat. Ne tolongjunk, nyugodtan hagyjuk el a templomot." A hercegprímás szükségesnek tartja, hogy riasztás esetén a papság a funkciót mindaddig folytassa, mig a hívek a templomot el nem hagyják. (IIIIIHIIiílBllllíBIlíIMIIIIIBIIIllflílUtHlllllHilllinnillBlllllBIIIIUllülBIIIII Városunk új virilis képviselői az 1944. évre Múlt vasárnapi számunkban a tévedésből hozzánk juttatott tavalyi névsort közöltük le, amit most a beküldött új névjegyzékkel helyesbitünk. Dr. Serédi Jusztinián* 22.631 P Brutsy Jenő 21.210 P Dr. Boronkay Dénes* 8.797 P Schwach Sándor 7.779 P Pivók József* 6.931 P Illés Sándor* 6.510 P Vitéz Matus Gyula* 5.872 P Kókay Kálmán 4.871 P Grósz István* 4.725 P Kerschbaummayer Károly 4.576 P Nádler Rezső* 4.416 P Dr. Gróh József 4.130 P Nelhiebel Ferenc* 3.963 P Schalkház Ferenc* 3.811 P Kovancsek Jenő* 3.791 P Nelhiebel Antal* 3.349 P Vitéz Leidenfrost Pál* 3.312 P Philipp József* 3.015 P Dr. Divéky István* 2.995 P Szabó István* 2.885 P Ifj, Toldy János* 2.862 P Özv. Marosi Józsefné 2.850 P Einczinger Sándor 2.824 P Romanek Miklós* 2.745 P Vitéz Dudás László* 2.660 P Dr. Szokolay Antal* 2.602 P Dr. Csik József* 2.490 P Dr. Wiedermann Károly* 2.427 P Sáska József* 2.381 P Oltóssy Rezső 2.359 P Bognár Gergely* 2.359 P Dr. Késmárki Frey Vilmos 2.215 P Dr. Drahos János* 2.147 P A csillaggal jelöltek adója számit. kétszeresen Adományok a belvárosi társulati kisdedóvódának A belvárosi társulati kisdedovoda karácsonyfa ünnepségéhez a következő adományok érkeztek : Szt. Erzsébet Egylet 150, Esztergomi Takarékpénztár 100, Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 50, Iparíestület 50, Brutsy Jenő 50, dr. Dra- hos János 30, vitéz Dudás László, dr. Mattyasóvszky Béláné, Jeszenszky Kálmán, Farkas Jenő, özv. Töldezsán I.-né, DEL-KA cég 20—20, előadáskor perselyből 17.64, dr. Breitwieser Pál 15, Szlabey Imréné 12, dr. Késmárki Frey Vilmos, özv Jacoby Gáborné, v. Zsámbéky Pálné, Se- rédi Sándorné, dr. Felber Gyula, Fekete Marianne, Jalkóczy Erzsi, dr. Katona Sándorné, Einczinger Ferencné, Grosz Istvánné, özv. Reitter Alajosné, dr. Ham- za Józsefné, dr. Etter Jenőné dr. Major Györgyné, Tóth Pál, Kemény Lajos cég, 10—10, Szabolcs János 7, Kaszás Károly 6. Klement Janka, Szvoboda Románné, özv. Körmendy Károlyné, dr. Gróh József, Machovits János, özv. Draxler Alajosné, Malatinszky Anny, özv. dr. Mike Lajosné, Franke Ferenc, Pataky László, Varga Margit, Fuchs Györgyné, Németh Ferencné 5—5, Frank Sándorné, Gyöngyös György 4—4, Miklóssy Ilonka 3, Csics Ákosné 3, N. N, bencéstanár 2, Erdélyi Ica 2, özv. Gonda Feerncné 2 P. Különféle adományok: Szatzauer Gyu- láné 4 kg. sütemény, Obermüller Ferencné 2 kg. keksz, 2 kg. dió, Szvoboda Románné alma és játékok, Szlabey Imréné játékok, 1 kg. szaloncukor és keksz, Gép Ferenc 1 kg, mézessütemény, Scheiber Zoltánné ruhaneműek, Erdélyi Béla alma, dió, Juhász Károlyné alma, cukor, sütemény, Ámon Károly 2 kg. keksz, Karácsonyi Istvánné 10 kg. alma, özv. Hu- szágh Mátyásné 2 kg. alma, Kovancsek Jenő 2 kg keksz, 50 drb. zacskó, Schwartz Lajosné 4 kis kosár sütemény, Einczinger Sándor 10 drb. kalács. Ruhát varrtak : Fekete Marianne, Magos Margit, Jalkóczy Erzsi, Vezér Mária, A nemesszivű adakozókra a jó Isten bőséges áldását kérve mond köszönetét az Óvoda elnöksége. Lengyel népi játékok előadása városunkban A pilisvörösvári lengyel internáltak tábora műkedvelői előadást rendezett az elmúlt vasárnap. A szép lengyel népi játékokból és népszokásokból összeállított előadást alkalmunk volt megtekinteni. Igen hangulatosan adták elő a közismert szláv mélabús melódiákkal fűszerezett népijátékok sorozatát. Hét Ízben változott a színpad az előadás tartama alatt, a két és félórás műsor keretében. Az első szin a mi pásztorjátékainkhoz hasonló volt, a második ellenben egészen egyéni északi szlávok lelkületére valló bethle- hemi játék volt, melynek főérdekessége é^ főszereplője a sátán befolyása alatt álló Herodes, aki az ismert betlehemi mészárlást elrendelte. Nagyon megható volt utána a szimbolikus bethlehemi játék, A kis Jézus jászolához járultak sorban ajándékaikkal, a pásztorok, a napkeleti bölcsek, majd a község lakossága, s végül egy 1939, évi hadjáratban résztvett katona. A lengyel katona volt az egyetlen, aki nem hozhatott ajándékot a íöldreszállott kis Jézusnak, csak töretlen hűségét, bizalmát tudta a jászol elé helyezni. Ezzel szemben ő volt az egyetlen, aki kéréssel fordult a kis Jézushoz, hogy mielőbb adja vissza számára a független szabad Lengyelországot. A népi játékok mellett még egyéb műsorszámok is voltak ,igy a lengyel nemes élete, a lengyel zsidó és a lengyel paraszt pár jelenete. Az előadásokat végig kisérte a lengyel internáltakból alakult zenekar és énekkar. Azonkívül gyönyörű krakkói táncokban gyönyörködhettünk. Az előadást teljes egészében január hó 30-án vasárnap fogják lengyel testvéreink városunk közönségének bemutatni a Fürdő Szálló nagytermében fél 4 órai kezdettel. Legyünk ott számosán és gyönyörködjünk a lengyelek népszokásaiban és mélabús szláv énekeiben. Megjelenésünkkel támogassuk a pillanatnyilag hontalan lengyel nép fiait. mMuuuuuvmuuiuHuuuui A fodrászipar új kiszolgálási árszabálya A borbély és fodrásziparban február 10-én új kiszolgálási dijak lépnek életbe. Az erre vonatkozó rendelet kimondja, hogy a borbélyiparosokat öt rendes és egy luxus díjosztályba kell sorolni. Az osztálybasorolást az ipartestületek végzik, a luxusdij osztályba azonban csak a közellátási hivatal vehet fel borbélyüzletet. Az ötezer lakosnál kisebb létszámú községek borbélyiparosai az első díjosztályba nem sorolhatók. A laktanyai borbélyiparosokat, valamint a kórházakkal és intézményekkel szerződésben lévő iparosokat általában az ötödik osztályba kell sorolni. A február 10-én életbelépő új fodrászipari kiszolgálási dijakat az alábbiakban közöljük. Az első szám a luxusüzletek kiszolgálási diját jelzi a következő sorrend szerint : L, II., III., IV. és V. díjosztály kiszolgálási árait, Borotválds : 90, 80, 70, 60, 50, 40 fillér. Hajnyirás fazonra, fejborotválás, hajmosás : 2.10, 1.90, 1.60, 1.40, 1.20 és 1 pengő. Hajnyirás géppel: 1.60, 1.40, 1.30, 1.10, 1, 0.80 pengő. Fazonigazítás : 1.10, 1, 0.90, 0,80, 0.60, 0.50 pengő. Kölnivíz : 50, 40, 30, 30, 20, 20 fillér. Fésülés: 40, 30, 20, 20, 20, 10 fillér. Borotválásnál * tiaitóért