Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 41. szám
o ESZTERGOM és VIDÉKÉ L944. május 20 A kedves, meghitt beszélgetés után észrevétlenül elsuhant az idő. Autónk a késő esti szürtkületben a szállongó cserebogarak között rohan előre. Gondolkodunk a hősökről. óriási nemzeti tőke ez a hazáért megfaragott koporsó. Amelyik nemzet ennyi sírgödröt meg tudott ásni, abban a népben oly életenergiák rejlenek, ami biztos záloga a jövendőnek. Ki ne fakuljon, el ne halványodjon emlékük, hanem, mint az ének szálljon nemzedékről nemzedékre. Kiömlött piros vérük hozzon dús kamatot ifjúságunk szivében, mert nem voltak kisebbek Rákóczi kurucainál, Görgei honvédéinél. Hősi emléktáblát minden magyar elesett hős házára, lakására, hogy oda a késő unokák is elzarándokoljanak. Ne feledjük Garay versét : Csak törpe nép feled ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket. A lelkes eljár ősei sirjahoz, Gyújt régi fénynél új »zövétneket. Szalva László BIBIK flBllillHlilllSlllliB!illiBüliiBin!íSIIUIIIIIIIIBIII!IB!IIIIBI'IIIKIIII!I Járási vitézi értekezlet Esztergomban Folyó évi május hó 14-én az Országos Vitézi Szék rendeletére vitézi értekezletet tartottak az Esztergom-járási vitézek a Szt. Margit leánygimnázium egyik e célra átengedett termében. A vitézek igen szép számmal jelentek meg és testületileg résztvettek a vízivárosi plébánia- templomban Erdőssy Ferenc tb. kanonok, széktartó által celebrált és szentbeszéddel egybekötött szentmisén. Ennek végeztével átmentek az intézetbe és megkezdődött az értekezlet vitéz dr. Csiby László vitézi székkapitány elnöklete alatt, A ,,Magyar Hiszekegy" elmondása után vitéz Sághy Antal kormányfőtanácsos, járási hadnagy szívélyesen üdvözölte a megjelenteket, vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyző pedig a hősi halottakról emlékezett meg. Az elnöklő székkapitány üdvözölte a jelenlévő h. h. h. Pálfy László főhadnagy édesanyját, kiemelve fia hősi halálát és ennek földi jutalmát a Kormányzó úr Öfőméltósága által vitézzé való nyilvánításával. Ezek után következett a hivatalos ügyek tárgyalása u. m. : a zsidó és vitézi birtokokról jelentés Kálnay Kálmán tart. hadnagy előadásában és a legénységi fegyelmi bizottság választása, melyet vitéz Matus Gyula tart. őrnagy adott elő. Közben remek katonai előadást tartott vitéz Kárpáthy Tibor őrnagy ,,Egy magyar honvéd hőstette" címmel és ünnepélyessé tette az értekezletet Kelemen L. százados vitézzé avatása. Vitéz dr. Csiby László székkapitány keresetlen szavakban ecsetelte és méltatta az új vitéz értékes haditetteit és az eskü letétele után kitűzte a kitüntetésekkel diszitett mellére a vitézi jelvényt. Az ünnepélyes akus után folytatódott az értekezlet és a Szózat elhangzása után a vitézek széjjel mentek. Emlékezzünk és áldozzunk! Az esztendő szép, bensőséges, áhitatos ünnepeként köszönt el hozzánk Hősök napja. Ezen a napon minden magyar ember talál egy-egy órai időt arra, hogy emlékezzen és áldozzon azoknak, akiknek fajunk, népünk és nemzetünk — egyszóval Hazánk a legtöbbet köszönhet. A magyar ember nem veti meg az életet, nem könnyelmű, nem életgyülölő. Sőt inkább megbecsüli a jó napokat, amiket itt tölthet az áldott magyar földön. Éppen ez a megbecsülés — az életnek, családnak, munkának szeretete szabja meg mindnyájunk számára, hogy szeretett Hazánkért, amelynek határai között életünk folyik, magát az életet is feláldozzuk, ha a történelmi sors akként fordul, hogy meg kell óvnunk, s biztosítanunk kell országunk épségét, függetlenségét. A Hősök napjának megünneplése nemcsak az első világháború hadseregnyi magyarjának megdicsőülésére emlékeztet. Elhozza közénk mindazokat a hősöket, akik a haza védelmében nagyok voltak és feláldozták az életüket és vérüket, hogy a magyar élet folyhasson és alkot- ha ■sson, beszélhessen, örülhessen és dalolhasson a Kárpátok koszorúja alatt a Duna Tisza tájon, ahová ezer esztendővel ezelőtt őseink vezéreltek bennünket. Itt vannak Árpád harcosai, akik életüket áldozták, hogy állandó örök hazát adjanak nekünk, magyaroknak. Itt van a magyar keresztes hadak népe ; távol hazájuktól haltak meg, hogy nemzetünk önálló életet tarthasson fenn az európai keresztény kultúrában és civilizációban. Itt vannak körülöttünk Mátyás király fekete seregének harcosai, Erdély fejedelmének vitézei, Rákóczi szabadságkűzdöi, Kossuth fiai, az első világháború hősei és a mostani hőseink ! Itt áldozunk a most folyó gigászi 'küzdelemben Esztergom vármegye hősi halált halt fiai emlékének. Esztergomi járásban: Esztergom : Topái Pál, Bartus János, Holop Lajos, Árvái József, Pap József, Csákvári István, Burza Jenő, Berkeszi László, Tassi Sándor, Balázs Lajos, ifj. Madarász Lajos, Fádl Antal, Juhász János, Bartus Ferenc, Majorcsík Kálmán, Szabó Kálmán, Antalics Mihály, Tölgyes Teofil, Papp József, Glokner Gábor. Bajna : Petrovics István, Sterk Béla, Pallaghy József. Bajóf : Imeg József, Schmidt János, Varga Mihály. Csév : Jurák Mihály, Mészáros János, Bagyura István Mézes József, Tarjáni Ferenc, Sislák Kálmán, Mali Ferenc, Ma- lárik István Jákfalvi Ferenc. Csolnok : Putz József, Klotz József, Tarda Menyhért, Jurkovícs István, Mészáros János. Dág : Csiffári Ádám, Megyeri Mihály. Dorog : Hegedűs Lajos, Tasnádi Ferenc, Pásztor Sándor, Pap József, Krátki József, Duzsik László, Pick János, ifj. Hetényi Béla, Hermann Ferenc, Búzás János. Lábatlan : Galba András. Leányvár : Spielmann Pál. Nagysáp : Bán Géza, Kárász István, Pap Gábor. Nyergesujfalu : Szívós Pál, Hősi Rezső, Schromeisz Pál, Schmidt Mihály, György János, Stromayer Ferenc, Mekler Mihály, Kovács János, Kocsis Sándor, Va- lackí István, Heppler Márton, Handbauer József, Adolf Ferenc, Juhász János, Welchesz János. Piszke: Szodomka József, Német János. Sárisáp : ifj. Szekeres Jakab, Karászek István, Kara József, Kleininger János, \ oj'ték Pál, Bercsényi József, Kántor István, Újhegyi Urbanics István, Tóth János. Farda Imre, Kollár Károly, Pász- ryera Ferenc, Garai János, Kaíli István, Czibulka József, Füzes István. Süttő : Csizmadia Pál, Marton Lajos, Vittmann Egyed, Holdampf Lipót, Hol- dampf Sándor, Tick Peregrin, Marton Gyula, Wendl Győző, Zakár Imre. Tokod : Tömör Sándor, Vigh László, Kontár Gusztáv. Tát : Keil István, Szakmár Ignác, Pap Ferenc, Szilárd József, Harmati Sebestyén. Uny : Végh István, Kreitner János, Hrdlicska István. Mogyorósbánya : Bállá Lajos. Párkányi járásban: Bátorkeszi : Kiss Ferenc, Holop Ferenc, Bottyán István, Gyuricskó Ignác, Csáky Pál, Csöbök Ferenc, Holop Gyula, Szen- ,czi István, Kovács János (1913), Líszkai Lajos, Kiss Pál, Kubovics András, Kri- zsán István, Lrczkó János, Lebocz Márton, Matusek János, Szabó István, Ud- vardi János, Tácsik János, Habai József, Bóna István, Gasparek István, Laumi István, Bruder Gyula, Blahovics István, Csáky László, Kovács János (1922), Matusek András. Bény : Dikácz Mihály, Horváth Kálmán, Kiss János, Turányi Móric, Hrmó József, Virág Elemér, Horváth Sándor, Dikácz László, Lőrincz László, Csicsai Gyula. Búcs : Kocsis Kis Lajos, Szabó Sándor, Persei József, Czibor József, Kecskés István, Gregó Mihály, Martsa Miklós, Csekes Ferenc, Juhász Lajos, Csekes András. Ebed : Szűcs János, Tácsik József. Farned : Boros József, Balázs Gyula, Gergő József, Klukány József, Nagy János, Spanyó Lajos, Spanyó János, Andro- vics János, Kmetyó Gyula. Muzjla : Csákvári István, Pócs Imre, Mészáros Márton, Janicsek József, Por- gesz László, Csepszkí István. Naqyölved : Túrán János, Balázs Pál, Kurali József, Molnár Jónás, Túrán Sándor, Gy. Csömör András. Párkány : Zahorszky Pál, Repka László, Varkulik Imre Németh J., Pozsár József. Dunamoci : Zámbó János. Karva : Jezsó József, Mráz Gyula, Kos- tér ják József. Érsekkéfy : Lebocz Balázs, Szalma Zsig- mond. Kúrál : Benyák Károly, Klenkó Sándor. Bajfa : Simon János, Ziff Kálmán. Garamkövesd : Tamás N., Ziff József, Zsiíva Sándor, Juriga Lőrinc. Kicsind : Bogdán Ferenc, Ruta László, Matus Gábor, Zsarkovics József. teléd : Labai János, Kleiner István. Bart : Barcsok Károly, Porubszky Márton. Kéménd : Benefi János. Gyiva : Fekete Péter, Csutora Károly, Fekete Imre, Pálinkás László, Nágel József. Kisújfalu : Dobai László. Fodor Lajos, Fodor Kálmán, Harcsa Ernő, Mészáros Gyula, Kovács Béla, Kiss Kálmán, Takács András, Mészáros Béla. Köbölkút : Szalai István, Vas László, Szépvölgyi István, Marencsók Vince, Ké- méndi István, Pszota István, Járai Béla, Jezsó Vince, Szakálas Gáspár, Lentár Ferenc, ifj. Bitter Károly, Mihalovics András, Czilling Imre, Blaskovics Lajos, Gelle Gyula, Kaszán Kálmán, Fekete Ferenc. Sárkányfalva : Varga Gyula, Balog Gyula, Jánosi Károly, Janicsek Mihály, Foltin József. Béla : Petróczi Mihály, Ivanics László, Garai András, Hraskó Károly, Takács József. Libád : Túrán Sándor, Molnár János, Vodicska Lajos. Szögyén : Moncz Ignác, Sárai Ferenc, Méri István, Nagel Béla, Pék János, id. Méri Ferenc, ifj. Méri Ferenc, Sabok Boldizsár, Moncz N., Rigó János, Kéri Ferenc. Akiknek a neveit itt nem közöljük, azok nevei még nem szerepelnek a Hadigondozó Szövetség nyilvántartásában. Itt lebegnék a megdicsőült lelkek. A messzi hősi sírokból ködlik elő testi alakjuk, izomerejük, fegyverzetük. Halljuk hősi csatakiáltásukat, amellyel mindig arra az ellenfélre vetették magukat, amelynek útjában volt Magyarország s amely el akarta söpörni népünket, nemzetünket az európai kontinensről, az ősi magyar földről. Meghalták mindnyájan a hazáért ! és megdicsőültek. Azért él ereje teljében maga a magyar faj, a magyar nép, a magyar Haza, Életük szent válts^g volt. Ebből a váltságból fakadt a mi életünk, fi- ainkké, unokáinkká s az örök magyar nemzedékeké. Minden magyar tudja a kötelességét. Ez a kötelesség kettős : a múlt kötelez bennünket, hogy méltók lehessünk azokhoz, akiknek lelke megdicsőült érettünk! S a jövő is kötelez bennünket, példaadóknak kell lennünk azok iránt, akiknek tisztaságán, hűségén lelkierején, áldozatosságán a Haza jövője nyugszik. Végtelen hálával és tisztelettel tekintünk az itt felsorolt hősökre, azokra, akik előttünk menetelnek most és mindörökké a hazához való hűségben, önfeláldozásban. Megtanuljuk tőlük, hogy életünk is boldogan legyen áldozat a Hazáért, ha kell. Nem zártuk le e hősi sort, mert egyre nagyobb elszántsággal folyik a harc és egyre több hősünk születik még a most folyó vérzivatarban. Kegyelettel hajtjuk meg fejünket e megdicsőült hősök előtt és a költővel mondjuk : „Feltámadunk haddal, vésszel, Buzogánnyal, kelevézzel, Kifeni mind nehéz kardját S a hont újra elfoglalják !“ Kötelező honvédelmi munkára hívják be a 18-30 éves nőket , A nők önkéntes honvédelmi munka- szolgálata mellett májüs folyamán megkezdődik azoknak honvédelmi munkára való kötelező igénybevétele, elsősorban egyes hadiüzemek részére. Az igénybevétel egyelőre a 18—30 éves hajadonokat és a gyermektelen asszonyokat fogja érinteni. Az igénybevételt a honvédelmi miniszter kiküldöttjének felhívására a népmozgalmi nyilvántartók fogják elrendelni. Az igénybevételnél alapvető szempont, hogy az igénybevett nők megmaradjanak családjukban és lakóhelyükön és onnan járjanak munkahelyükre. A bizottság teljes mértékben méltányolni fogja 'a következő mentességi okokat : a) terhes állapot, b) családja háztartását állandóan maga látja, vagy c) betegségénél, illetőleg hajlott koránál fogva gyámolitásra szoruló hozzátartozóját maga gondozza, stb. d) önálló iparos vagy kereskedő, vagy méltánylást érdemlő önálló foglalkozást folytat, e) olyan karitativ munkát végez, melynek folytatása a bizottság elbírálása szerint közérdek, f) olyan háztartási alkalmazott, akinek ilyen minőségben való meghagyását egyénenként lefolytatott kivizsgálás alapján a bizottság indokoltnak találja. Testi munkára elsősorban azok lesznek kijelölve, akiknek rendes kereseti foglalkozása a testi munka. Ezeken felül testi mimikára jön tekintetbe minden olyan nő, aki testi rátermettségénél fogva e munkára alkalmas és általános műveltségénél szellemi munkára egyáltalában nem, vagy csak szükségképen jöhet tekintetbe. Zsidónők a Budapesti Közlöny 1944, évi 92. számában kihirdetett 1540—1944. M. E. számú rendelet folytán testi munkára lesznek igénybevéve. A bizottság elé idézett nőnek jelentkezésekor magával kell vinnie a személyi okmányait, mint pl. a jelenlegi alkalmaztatást igazoló okmány, polgári személyi lap, állandó lakásbejelentési igazoló szelvény, születési anyakönyvi kivonat, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, munkakönyv, stb. Ha iazonnali igénylés kielégítéséről van szó, úgy a kijelölt nők ott helyben megkapják a „Honvédelmi munkajegyet" melyen fel van tüntetve, hol és mikor kell munkára jelentkezniük. Ha csak kiválogatás célját szolgálja az idézés, úgy ia szükséges adatok feljegyzése után a bizottság az idézett nőt elbocsátja, esetleg ez alkalommal már közölheti vele, hogy milyen munkára jegyezte elő. Női honvédelmi munka igénylésére azok a polgári és katonai szervek, illetőleg magánüzemek jogosultak, amelyek a Budapesti Közlöny 1940. évi 285. szá- mábrm hirdetett 6570—1940. M, E. számú rendelet végrehajtása során az igénylésre felhatalmazást kaptak. A miniszterek fogják szabályozni a tárcájuk körébe tartozó polgári és katonai szervek, illetőleg magánüzemek igényléseinek benyújtását is. A honvédelmi munkára igénybevett nők szociális gondozásáról, egészségének és erkölcsének védelméről az ipari hadiüzemekben a horvédelmi miniszter által külön e szolgálatra kiképzett és oda beosztott honvédelmi gondozónők gondoskodnak. r* rr re—,iK—stra mr-af/rrre—asm Légoltalmi tudnivalók Észrevételek a ríasztóügyeleli szolgálat ellátása körül. , Annak ellenére, hogy már korábbi közleményekben a riasztóügyeleti szolgálat mikénti ellátására vonatkozólag, valamint annak megszervezésével kapcsolatban már támpontokat adtunk, mégis egyre tcbb panasz és feljelentés érkezik, mind a házcsoportparancsnokok, mind pedig a házcsoportban lakók részéről. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az ügyeleti szolgálat ellátására 14—70 évig mindazok kötelesek, akik személyes légoltalmi szolgálat ellátására kötelezhetők. Ezalól való kivételeket, mentességeket f. évi május hó 6-án megjelent számunkban részletesen ismertettük. A betegségeket, illetve betegség alapján leendő felmentést minden esetben tisztiorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. A házcsoport parancsnokok 48 órával a szolgálat megkezdése előtt kötelesek a szolgálatot tevők tudomására hozni, hogy milyen időpontban kire kerül a szolgálat. A beosztás ismételten hangsúlyozzuk személy szerint kell elvégezni. A „riasztó ügyelet" feliratú táblácskák kifüggesztése, azoknak továbbadása a riasztó ügyeleti szolgálatot elrendelő 121.100—ein. 35—1944. H. M. sz. rendeletben előirva nincs, azt a gyakorlat fejlesztette ki, s alkalmazásuk helyes. A szolgálat ellátása, ha az kellően van megszervezve és a hirdetmények valamint korábbi ujságközlemények alapján lett beosztva, nem jelent terhes szolgálatot. Ha valaki mégis úgy érezné, hogy a szolgálat ellátása személyére nézve terhes a mai időkhöz mért komolysággal vállalja ezt a kis áldozatot. Gondoljon ugyanakkor a harctéren küzdő magyar baj társaira, hasonlítsa össze a saját áldozatvállalását azokéval s kitűnik, hogy idehaza a hetenként egyszer reákerülő szolgálat nem is olyan nagyon terhes. Fi fel nem robbant bombák és alkatrészeinek kezelése A legutóbbi légitámadások alkalmával Budapesten, de különösen vidéki városokban és községekben a ledobott, de fel nem robbant bombák egy részét, vagy a fel nem robbant bombák aránylag épségben maradt alkatrészeit, légvédelmi ágyú fel nem robbant lövedékeit a lakosság széthordta. Az általuk ismeretlen szerkezetű bomba vagy alkatrész felrobbanása igen sok szerencsétlenségnek lett az okozója. Az esetleges balesetek elkerülése végett felhívjuk a figyelmet, hogy mindazok; akik a fent említett tárgyakat, vagy egyéb ellenséges repülők által ledobott tárgyakat megtalálnak, azokat hagyják ott és azonnal tegyenek jelentést a rendőrségen vagy pedig a tűzoltóságon. A látszólag alkalmatlan bomba alkatrész, légvédelmiágyú lövedéke, vagy pedig az ellenséges gépektől származó egyéb tetszetős kivitelezésű használati tárgyaik a hozzá nem értő lakosság kezében veszedelmes lehet és szerencsétlenséget idézhet elő. Az ilyen tárgyak összegyűjtése 169.000 —ein. 35—1943. H. M. számú rendelet alapján a légoltalmi parancsnok vezetése mellett a polgári tűzszerészek feladata. A nagyközönségnek feladata ezzel kapcsolatban csupán annyi, hogy a hely pontos megjelölésével hozzák ezt a légoltalmi parancsnok, vagy a tűzoltó parancsnokság tudomására.
