Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 31. szám - 1944 / 32. szám

2 ISZIIROQM ei VIDIKB iy44. április 15 szerű, de még nem kötelező. Ellenben mindkét jelzésre a tömegfor- 'galmi helyeket az előirt rend szerint azonnal ki kell űriteni, hacsak megfelelő saját óvóhely nem áll rendelkezésre. Megjegyzendő! További rendelkezésig a magánvilágitás elsötétítése ezután is 19 (esti 7) órakor kötelező. A rendelet megszegői elsőizben 15 napi elzárással büntethetők, ismétlődés esetén pedig az 1939. évi II. te. szigorú büntető­rendelkezései nyernek alkalmazást. üz esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. LV. Séta a halottak városának utcáin. A magasba ágaskodó fák még kopa­szon, egykedvű közömbösséggel szemlé­lődnek, a bokrok ágán azonban már nyi­ladoznak, pattannak a rügykoronák, sót lejjebb, közel ia föld színéhez a tél ke­gyetlen uralmától megkopott pázsiton a tavasz első, szerény virágai ütköznek, Zsongó nyugtalanság járja át a földet, melytől semmi sem menekülhet, amiben az életnek csak szikrája lappang. A kövek nyugodtak. Testüket nem tépi a tavasz láza Betűseregeik a múltak lá­tóhatárán dermedt csend élettelen már­vány medrében őrzik a letűnt életek szűk marokra fogható foszlányait. Kopott rózsa színe szomorkodik Pal- kovics Lászlóné Demjáni Mária sírkövén. Az emlékező sorok a ,,hön szeretett és felejthetetlen nő meg anya hamvaira“ ál- pási esdekelnek. A korponai származású Palkovics László szállítónak a feleség halálára 9 esztendővel hántolták síri la­kóhelyet. Szentgáli Ferenc sírkeresztje az első telekrészbe pihenő Tóth. Imre püspöknek emlékét mintázza. A két család között fennálló rokonság megmagyarázza a ko­rábban meghalt püspök sírkövéről vehető minta gondolatát és megvalósítását, Az egyezés vitathatatlan, legfeljebb a püspök szürke kövének nagyobb aránya s a fi­nomabb, tökéletesebb kivitelezés ad és mond többet a később faragott, gondolat­ban egymás mellé helyezhető két emlék egybevetésekor. A himlőben elhalt fiatal, 22 esztendős legény Szentgály Ferenc­nek és Hajdú Teréz-nek a fia. ,,E halom földi s szomorú anyja fájdalmában köny- nyezi“ a szülők reménységének elhanyat- lott ígéretét. A szomszédos márvány sorai szerint ,,ez örök béke ölében nyugszik“ Petrik Mihályné Niedermann Anna, Petrik Mi­hály gazdatisztnek hítestársa. A betűk tovább csoportosuló seregében Petrik Jó­zsef-né Vaudra Mária neve kel életre. 35 éves korában bocsájtották le a sír ágyára. A kis Petrik Örzsébet épen hogy életre fakadt virága hullott utoljára ko­szorúnak a felnőttek koporsójára. Kőhasábok kemény kerete parancsol gátat a széteső, omló föld kéoyekedvé- nek. Katonás rendben von sort három délceg tartású márványkereszt a hom­loktér kőperemén. Az első Gajárszky Mihály vendéglős nevét szikrázza arany betűivel. A tündöklő szín ragyogása nem hal el ia feleségnek, Tatay Teréz-nek fel- ködlő nevénél sem. A másik két kő azon­ban már színt vesztett holt medreken ke­resztül húzza Peregouics József és Pers- govics József-né életének adatokba me­nekülő emlékét, pusztuló örökségét. A feledés settenkedő árnya egyre job­ban, jobban kezd kísérteni. Még jó, ahol halmot mutat a föld háta. Ilyen helyen önkénytelenül meg-megképzik a síri pi­henés ágya s a feléje szálló emlékezés ! De egyre sűrűbben laposodnak a száraz fű gyepszönyegévé a teljesen szétesett sírhelyek, mélyükön egykor itt fenn járó­kelő, szenvedő-örvendező testekkel, ar­cokkal, amelyek valaha úgy ragyogtak az élet ömlő sugártengerében, mint napban a virágok. Az ásók vasa segít takaró földet lódí­tani a kissé megsüppedt kő oldalára. A német nyelvű felírás jórésze szabadon a szellős, szabad levegőn táborozott, csak az alap sorai rejtőztek a hantok alá : Du fromme Unschuld hast nur ausgelitten Und sankst zu früh ins Khüle Grab Der Schöpfer liess sich nicht erbitten Der Dir ein besseres Leben gab. Hier ruhet in Gott Sidonia Rudna ge­boren den 26-ten Juni 1848. Starb den 23-ten März 1849. — A kiásott alap fa­lán záródik a szomorú bölcselet panasz­kodása : In die Gräber dringt kein Laut des Lebens Ruft Altern, Kmd und Freund zurück vergebens. Josepha Rudna gestorben den 5-ten Júni. 1849. Geboren den 5-ten May 1825. — Az életük bimbó- és virágkorában el­távozott leányok Rudna József lakatos­mesternek — a belvárosi plébánia anya­könyve szerint Rudnay — és Schenek Jozefa-nak a gyermekei. A szülök házas­ságánál tanúként szereplő Palkovics Ká­roly „fizikus" és Strohmayer Károly „pesti polgár“ magasabb társadalmi ösz- szeköttetésekre enged következtetni. -- Érintkező emlékek ösvényén indulva egy­betartozó kapcsolatok szálai válnak fel - ismerhetőkké. Schenek Jozefá-nak öccse az Esztergomban született s a bencések iskolájában jáit neves dr. Schenek Ist­ván. Kezdetben a keszthelyi gazdasági intézet, majd a Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémia tanára. A M. Tud. Akadémia levelező tagjának választotta Munkás életének jutalmáért elnyerte a magyar nemességet. A világító gáz pót­lására pertóleum-gáz étert fejlesztő ké­szülékével az 1873. évi bécsi világkiállí­táson kitüntetést nyert. Legjelentősebb kutatásai az akkumulátorokra vonatkoz­tak. Ezek az akkumulátorok a buda­pesti-, bécsi operánál, a Burgszinháznál s több más előkelő intézménynél szolgál­tak világításra. — A nővér nevének fel­bukkanásakor talán nem kegyeletet sértő szóbeszéd emlékezéssel adózni a testvér­nek, aki a korábbi század negyvenes éveinek elején itt diákoskodott Eszter­gomban, el-eljárt ,a kis unokahugok sír­jához, hogy később messze elkanyarodó úttal a hír és emlegetettség napsütötte ormára jusson. Pázmányáé Németh Janka sírjának gyepes halmán kőbe ágyazott emléklap rüvidszavú sorai mentik a pihenő köd­bevesző földi életének foszladozó felhőit. Körülkerített sírhely keresztjének már­ványlapja az élők kegyeletéről csillogtat idezarándokoló érzést és gondolatot, amikor Eggenhof fér János kereskedőnek s élete társának síri pihenőhelye elé ve­zeti az élő hozzátartozókat, rokonokat és ismerősöket. Kardlevelű pálma ad őrsé­get a sír dombján, üdezöld fenyő tűleve­lei zörögnek meg nem szűnő dalt az örökkévalóságról Eggenhoff er Gyula ny. el. iskolai igazgató szüleinek síri szállása fölött. Horváth Rezső világháborús egyszerű katonaemléke hősi élet hősi áldozatáról beszél, mikor csaknem 30 esztendő távla­tából figyelmeztet az önfeláldozás és kö­telességteljesítés írott és inatlan törvé­nyeire. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Az Országos Sz. Gellért Egye­sület Prohászka-ünnepélye Az OSzTGE Prohászka-emlékünne- pélyt rendezett s a tagokat a légi veszély sem tartotta vissza a megjelenéstől. Az ünnepélyen Prohászka emlékbizottságot alakítottak. Einczinger Ferenc takarék- pénztári elnökigazgató indítványában be­hatóan fejtegette, mily nemzetfenntartó erők rejlenek nagyjaink emlékének fenn­tartásában, ha érdemeiket irodalmi s mű­vészeti téren követésül megjelenítjük. Haya Tibor szentferencrendi hitszónok gondolatokban gazdag beszédében ki­emelte, hogy az egyesület 1925. évi szent­évi zászlóját annakidején XI. Pius pápa jelképileg megáldotta, Prohászka püspök pedig Diósdon, Szt, Gellért látomási mi­sehelyén, megszentelte. Az egyesület ki­mondotta, hogy a beszédet jegyzőkönyv­be foglalják s hálájukat a Ferences-rend iránt diszalbumban örökítik meg. Bejelentette azután az elnök, hogy Esz­tergom város a Prohászka-szoborhoz za­rándoklókat jelzőtáblával irányítja. To­vábbá, hogy szorgalmazzák Prohászká- nak városunkban irt alkotásainak idegen nyelvekre fordítását és népszerűsitését, Az egyesület 23 évi tevékenységéről tör­tént beszámoló után közölte az elnök, hogy 1943. junius 1-én az apostoli nun- cius értesítése szerint minden tag a pápa Öszentségének áldásában részesül s a Prohászka boldoggáavatását előkészítő mozgalom is. Ezután Prohászka-ódákat szavalt a bencés gimnázium két tanulója, Sliaszny Pál és Székely Gyula, majd Bú­zás Kálmán kisgazda Pigally Irén, hősi­halált halt százados özvegye alkalmi köl­teményét adta elő. Ismét aknákat dobtak le az ellenséges repülők a Dnnába Többizben mondotta be a rádió, hogy a Tiszán és Dunán aknaveszély van, a hajók vigyázzanak. A veszélyeztetett szakasz a Dunán Esztergom és Vác kö­zött van, a hajók tehát legnagyobb óva­tossággal haladjanak. Az angolszász ellenségnek utóbbi idő­ben legelső célja, hogy Németország köz­lekedési útjiait tönkretegye, vagy leg­alább is a közlekedést megbénitsa. Éjsza- kánkint az éj sötétjében rejülőgépek húznak el feleltünk s azok, kik magukat szívesen játszálk ki szakértőknek, azt állítják, hogy ezek a gépek magyar gé- r'"k ó a/ ellenség felkutatására indul­tak. Tévedés ! Ezek a repülőgépek az úgynevezett zavaró repülésben résztvevő gépekhez tartoznak, de különleges fel­adattal vannak megbízva. Az a köteles­ségük, hogy aknákkal szórják be a ha­józható belvizeket. A Duna és Tisza sohasem ismerte az aknákat és biztonságosabb volt a rajtuk való járás, mint bármelyik európai vizen. Ámde az angolok ezeket a folyókat is ki akarják rekeszteni a forgalomból. Hi­szen, hia egy két akna robbanna, nemcsak érzékeny károkat okozna a hajózásnak, de a partmenti lakosságban rémületkeltő pánikot okozna. A sokmillió liter petró­leum, melyet a tankok szállítanak, roh­anna és kigyulladna és borzalmas való­sággá válna Verne Gyula regényíró fan­táziája', mert a hatalmas folyam egész széliében és több kilométeres hosszúság­ban égne és veszélyeztetné nemcsak a hajókat, de a partok közelében álló va­rosok házait is. Ettől a veszedelemtől megóvott ben­nünket eddig az éber magyar folyamőr­ség, mely minden ilyen veszedelmethozó repülőgép nyomába szegődik és rögtön kutatni kezdi a nagy vizet. A rádió már többször mondotta be az aknaveszélyt, miért kisebb hajóknak is szükséges, hogy legnagyobb óvatossággal haladjanak és az éjszakai repülők megjelenésére a leg­nagyobb figyelmet fordítsák. Ugyanezt teszi a dunai rendőrség is, melynek hasz­nos munkája most érvényesül igazán a közvagyon megóvásában és megvédésé­ben. Kormánynyilatkozat hangzott el, amely a háború mai nehéz időszakában az egész magyar gazdasági életnek is szigorúan megszabja feladatát. A totálissá vált háború gazdasági éle­tünktől is totális erőkifejtést követel., amelynek a nemzet sorsdöntő óráiban biztosítania kell az egységes magyar front küzdőképességét, szilárdságát és rendithetetlenségét. A totálissá vált há­ború bombáinak felvillanó fényei vakí­tóan világítják meg azokat a szigorú elvi alapokat, amelyeken a nemzetgazdaság erői marxizmusra fejleszthetők. Fegyelemre, áldozatkészségre és kö­zösségi morálra van mindenekelőtt szük­sége a gazdasági életnek, hogy a fokozott helytállás követelményeinek megfelelhes­sen. Fegyelemre van szükség a termelés minden területén, olyan fegyelemre, amely nem tűr megalkuvást és bármilyen körülmények között csak egy célt, a ter­melés fenntartásának és fokozásának ér­dekeit tartja szem előtt. De a fogyasztás szempontjai is fokozott fegyelmet köve­telnek. A totális háború során nagy ér­tékek mennek veszendőbe. A vesztesége­ket fegyelemmel el kell viselni és tudo­másul kell venni, hogy ezeknek pótlásá­ra ebben a pillanatban csak a legszüksé­gesebbek tekintetében lehet lehetőség, mert a termelés a nemzet összességének szolgálatában áll. Áldozatkészségre, zúgolódás nélküli le­mondásra van tehát másodszor szükség, hogy az egyéni nélkülözést a közösség érdekeben fegyelemmel elviselhessük. Ennek az áldozatkészségnek az élet min­den területén meg kell nyilvánulnia, mert az nemcsak a javakról való lemondás, hanem a kiszabott munka elvégzésének körülményei tekintetében is terheket ró-' hat reánk. A munka, a kötelességteljesí­tés ütemét tehát fennakadás nélkül a leg­nagyobb áldozatok árán is meg kell őrizni, mert ez a háború kérlelhetetlen és a nemzeti közösség természetes pa­rancsa. A közösségi morál, a nemzeti közösség érdekeinek átérzése és követése az a szi­lárd alap, amelyen a nemzet létérdeke követelte fegyelem és áldozatkészség nyugodhat. A nemzeti közösség érdeke a nemzet minden egyes tagjának érdeke s nem lehet ma olyan egyéni cél, amely nem a közösség érdekeit szolgálja. Ez a közösségi morál minden rétegében át kell hogy hassa a gazdasági életet, amelynek tevékenysége igy nyer még céltudatosabb értelmet és olyan dinamizmust, amely az ország totális erőkifejtésének összes esz­közeit előteremteni képes és kisugározza a fegyelem és áldozatkészség erényeit, amelyeknek kifejtését megkönnyíti az igazságos, szociális viszonyoknak a kor­mánynyilatkozatban bejelentett biztosí­tása, ami a háború elkerülhetetlen terheit az osztó igazság szellemében rója ki. «iiiiimiiiiniiiimiimiiii«niinimmiinHiiiiinniiiHiiiiiaiiiimuiiiHini A bombakárokat nem a bizto­sítóknál kell bejelenteni A Biztositó Intézetek Országos Szö­vetsége saját érdekükben figyelmezteti a biztosított feleket, hogy a bombázásból eredő károk megtérítése az 1200—1943. M. E. sz. rendelet értelmében állami fel­adat. A bombázásból eredő kárigények tehát nem a biztosító társaságnál, hanem /az elöljáróságnál jelentendők be. A bombázásra, kiürítésre és egyéb okokra tekintettel kérik a kárbiztositott feleket, hogyha lakcímük megváltozik, 1 akkor új lakcímüket, ha biztosított va­gyontárgyaikat egészben vagy részben más helyre szállítják, akkor a teljes biz­tosított összegből az elszállított vagyon­tárgyakra eső részt, valamint az új táro­lási helyet, végül ha a biztosított vagyon­tárgyaik egészben vagy részben megsem­misültek, akkor a biztosítás teljes vagy részbeni törlése céljából ezt a körül­ményt a megsemmisült vagyontárgyak megjelölését és a teljes biztosított ösz- szegből azokra eső részt — késedelem nélkül jelentsék be a biztositó intézetnek a kötvényszám és az eddigi lakcím fel­tüntetésével. Az életbiztositott felek is jelentsék be az esetleges lakcímváltozást. A bombá­zás következtében bekövetkezett elhalá­lozásokra az életbiztosítások érvényesek. H » f » R » E * K A főkáptalan uj tagjai: dr. Gigler Károly és Mihalovics Zsigmond A megüresedett kanonok! stallumba a dicsőségesen uralkodó XII. Pius pápa Őszentsége Mihalovics Zsigmond pápai prelátust, budapesti herminamezői plébá­nost, laz A. C. országos igazgatóját és dr. Gigler Károly pápai kamarást, herceg- primási irodaigazgatót nevezte ki. Áz új kanonokok éietrajza. Mihalovics Zsigmond 1889-ben szüle­tett Homokbödögén. 1914-ben szentelték pappá, a felszentelés után első állomása budapesti hitoktatás volt, majd 1918-ban gimnáziumi hittanár lett. Közben 1919- ben kinevezték adminisztrátornak a her­minamezői plébániára, majd ugyanitt 1924-ben plébános lett. A lelkes és szé­leskörű plébánosi munkáért a bíboros fő- pásztor tb. kanonokká nevezte ki, 1931- ben a budapesti karitász elnöke, majd bekapcsolódik a Katolikus Akció ügyei­nek munkájába. 1932-ben a Kormányzó Ur Öfőméltósága a Signum Laudissal tüntette ki. 1933-ban a bíboros föpisztor U Katolikus Akció igazgatójának nevezte ki. A katolikus Akciónak mindmáig a leglelkesebb munkása volt. Fáradságot nem ismerve rendezte meg a XXXI1/. Eucharisztikus fgVjpgtrf'l''15!. Á' kong­resszus- /rÁége\„t '^^zerúsége, Aueiy világviszonylatban is' kimagasló egyházi esemény, az ő fiatalos buzgó fáradozá­sainak az érdeme. 1937-ben- a Kormány­zó Ur Öfőméltósága kormányfőtanácsos­sá, majd 1943-ban a felsőház tagjává ne­vezte ki. Mihalovics Zsigmond minden eddigi hivatalát a legnagyobb odaadás­sal és lelkiismeretességgel végezte és méltán érdemelte ki a legfelsőbb egyházi elismerést. Dr. Gigler Károly 1897-ben Budapes­ten született, középiskoláit és teológiai tanulmányait itt végezte. 1920-ban szen­telték pappá. Első állomása budapesti hitoktatás volt, két év után gimnáziumi hittanárrá nevezték ki, ugyanott ahol 12 évig nevelte, oktatta a budapesti közép- iskolásokat. A Bíboros hercegprímás 1934-ben esztergomi theológíai tanárnak nevezi ki, majd a kispapok lelki vezeté­sét veszi a kezébe. Ebben a minőségben éri őt .a szentszéki bírói kinevezés, majd a pápai kamarási tisztség. 1939-ben ke­rül a primási aulába titkárnak, majd 1940-ben dr. Hamvas Endre budapesti érseki helynökké történt kinevezése után a hercegprimási iroda igazgatója lett. A rengeteg adminisztrációs elfoglaltsága mellett, mindig talált módot larra, hogy az irodalommal is foglalkozzon. Hosszú éveken át szerkeszti a Katolikus Nevelés c. folyóiratot, majd 1934-ben megjelenik ia kiváló pedagógiai érzékkel megirt, a jövő hitoktatása szempontjából fontos munkája, a Katekizmus az elemi iskolák számára. Dr. Gigler Károly jelen kitün­tetésének szívből örvendünk, az új mun­kakörhöz la jó Isten bőséges áldását kér­jük. Változások a kanonoki stallumokban. XII. Pius pápa Őszentsége az eszter­gomi főszékesegyházi káptalanban a fo­kozatos elölépés címén az olvasókano- noki stallumot dr. Lépőid Antal éneklő­kanonoknak, az éneklőkanon oki stallu- mot dr. Drahos János örkancnoknak, az őrkanonoki stallumot dr. Mészáros Já­nos főszékesegyházi főesperesnek, a fő­székesegyházi főesperességet dr. Török Mihály föesperesnek, a nógrádi föespe- rességet dr. Meszlényi Zoltán sinopei c. püspök, mestenkanonoknak, egy mester- kanonoki stallumot Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, budapesti herminamezői plébánosnak, az A. C. orsz. igazgatójá­nak, az egyik üresedésben lévő mester- kanonoki stallumot dr. Gigler Károly pápai kamarás irodaigazgiatónak adomá­nyozta. Dr. Szabó Imre pápa ikamarás, budapesti érsekhelynökségi titkárt pedig főszékesegyházi káptalani tiszteletbeli kanonokká kinevezte a bíboros főpász- tor, 1 fl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom