Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 29. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 29. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT 1944. ÁPRILIS 8 Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A főváros teljes szociális szervezetét beállította a légiáarosuitak gyorstámoga- tasara. — Budapest lelett a légitámadás­kor 16Ű amerikai repülőgépből Húszat le­lőttek. — Korlátoztak az utazást Karpát- aijara, Maramaros megyébe, Ungvarra es Munkácsra. — Csernovitztől északra a magyar csapatok a Dnyeszteren túlra ve­tettek vissza az oroszokat. — A töiarajzi területnek több mint 30 százalékát mezö- gszdasagilag hasznosítottak Csonka-Ma- gyarorszagon. — A sárgacsiilagos zsidók nem hagynatják el lakoHelyüket. — Tö­röltek a zsidó újságírókat az Országos baj cokamaraból. — Tizenhét képviselő ki­lepett a Magyar Élet Pártjából. — Csak engedéllyel hagyhatják el állomáshelyü­ket a tanítók és tanárok. — 209 évvel ez­előtt halt meg Rodostóban II. Rákóczi Ferenc. — Ezer tőié emelkedett március­ban Budapest természetes szaporodása. A csillagos zsidók nem utazhatnak se au­tón, se vasúton, se hajón. — Szeptember vegéig minden zsidó vállalati alkalmazot­tat el kell bocsátani. — A Pénzintézeti Központ 21.7 millió pengő kölcsönt fo­lyósított a közszolgálati alkalmazottak részére az elmúlt évben. — Két év alatt 5.5 millió pengőt áldoz a kormány a ta- noncotthonok lejlesztésére. KÜLFÖLD Bukarestet nagy légitámadás érte és 44 amerikai bombázót lőttek le, — Angliá­ban az ir papok utazását megtiltották. — Svájc erélyes tiltakozást jelentett be Washingtonban Schafíhausen bombázása miatt, — Márciusban 5926 partizán esett el Horvátországban, — Szlovákiában is­mét nagyszámú zsidót helyeztek el mun- katáborokban. — Április végéig meghosz- szabbították Pozsony kiürítésének határ­idejét. —• Legibombák elpusztították Goethe frankfurti szülőházát, — Ame­rika kártérítést fizet Svájcnak Schafíhau­sen bombázásáért. — A német légvéde­lem az év első három hónapjában közel 3G00 angolszász repülőgépet lőtt le. — Bolsevistaellenes partizán csapatok tá­madják a szovjethadsereg hátsó össze­köttetéseit. — Narvánál a németek szét­vertek öt bolsevista hadosztályt, — Az angolszászok győzelem esetén egész Ke- let-Európát átengedik a Szovjetnek, — Egyiptom nem veszi fel a diplomáciai kapcsolatot Badoglio kormányával. — Több horvát város ellen intézték terror- támadást az angolszász bombázók. — Az angol birodalom az első négy háborús esztendőben 667.159 tisztet és katonát vesztett. — Giraud tábornokot felmentet­ték és két kommunistát bevettek az al­gíri bizottságba. — Amerikában élesen bírálják és nincsenek megelégedve a szö­vetséges hadvezetéssel. ■—• A japánok In­dia határvidékén elfoglaltak két angol támaszpontot. — Feltűnően nagy a kana­dai páncélos katonák vesztesége. — Ke­mény elhárító harcok vannak Besszará- biában és Galíciában. — Bécsben általá­nos patkányirtást rendeltek el. —, Ellen­séges repülőgépek támadást intéztek Tir- pitz német csatahajó ellen. — Eddig már 12.000 ember költözött ki Pozsonyból a rcpülőtáimadások miatt. — Angol tenger­alattjáró elsüllyesztette Króm nevű török hajót. — Moszkva nem hajlandó felvilá­gosítást adni az eltűnt lengyelekről. — A Szovjet 600 millió dollár kártérítést követel Finnországtól. — Csak félelemből harcolnak a lengyel katonák az oroszok oldalán. — Nagyarányú sztrájkok vannak az angol hadiüzemekben. — A román kő­olaj forrásokat megtámadó amerikai bom­bázó gépek közül ötvenkettőt lelőttek. — Az olasz király újra belépett a szabadkő- míves páholyba. — A német páncélosok hatalmas áttörést hajtottak végre Kövei­től délre. — Törökországban török felí­rással új aranypénzeket veret. — Az an­gol kormány ki akarja vizsgálni, hogy miért van az angol hadseregben antisze­mitizmus. — Temesvár közelébe is sok bernát dobtak le az angolszász repülők. — Berlinben 23 csereüzlet kezdte meg működését. —. Felső-Savoyában hat tö­megsírt találtak. HUSVETKOR húsvéti szót, húsvéti lelkületet, azaz bá­torságot, vigaszt és bizakodást ke'-es nagy szorongattatásában egyén és nem­zet, ember és magyar. Az evangéliumban pedig ezt találja János írása szerint : „En vagyok a föltámadás és az élet; aki énbennem hiszen, ha szintén meghal is, élni fog." Ebből tudnunk kell azt, hogy bármeny­nyit szenvedünk is, bármilyen megpró­báltatásokon megyünk keresztül, bár­mennyit vérzünk, bármennyi áldozatot is követel a háború, bármennyit is gyötör­jék az embert a halálfélelmek, bármilyen szánalmassá teszik az ember sorsát a borzalmak és a fenyegetések, akárhány­szor kiáltanak halált a nemzetre és a magyarra, bármilyen félelmek és aggo­dalmak gyötrik a keresztény kultúrem- bert legszentebb eszményeinek elveszej- tése miatt, —• igenis van élet és feltáma­dás ! Tudnunk kell, hogy igenis van élet és feltámadás és tudnunk kell, hogy ez az élet és feltámadás : Krisztus. Tudnunk kell, hogy éppen ezért hinnünk kell Ben­ne, mert aki „hiszen, ha szintén meghal is, élni fog." Ez a húsvéti szó, a feltámadás dicső­séges szava és ez a hit a húsvéti lelkűiét ei össége. Azonban hogy lesz a húsvéti szóból húsvéti lelkűiét és hogy lesz a húsvéti lelkűiéiből vigasz, bátorság és bizako­dás ? Úgy, hogy az eszme, a feltámadás eszméje az életben is valóság lesz. Amint Krisztus feltámadása is nem csupán gyönyörű gondolat; hanem való­ság, mert Krisztus testestül, lelkesiül fel­támadt halottaiból, úgy az életben való­ságosan testet kell öltenie mindennek, ami a húsvéti lelkületben lakozik. Az eszme nem elég, írta Prohászka Ottokár. Mire való a halhatatlanság eszméje, ha azt a sír sötétsége nyeli el! Szemfény­vesztők vagytok, kik absztakciókkal dol­goztok ! A test szerint való föltámadás mozgatta meg a világot, az hozott ta­vaszt. Igazság, jóság, szeretet kell — írják és mondják ma is sokan mások, különösen Prohászka óta. Hozzá kell azonban ten­nünk : igen : igazság, jóság, szeretet kell, úgy, amint Krisztus tanította, de nem szóban, nem elképzelésben, hanem test­ben, azaz megvalósításban, a békére és az emberek boldogságára vezető tettek feltámadásában. Az élet vigaszát, bátorságát és a jövő­ben való bizakodást kereső ember tehát vegye szivébe Krisztus szavait, amit az életről és feltámadásról mond, azaz ne- csak hallgassa, necsak szépnek és iga­zaknak tartsa, amit a Megváltó tanított, hanem az életben valósítsa is meg a jót és az igazat. Az emberek legnagyobb része éppen azért veszti el a hitét az életben, azért nézi bizonyos keserűséggel, majd közöm­bös fásultsággal és csalódottsággal a sok­szor szépeknek és nemeseknek hirdetett közéleti és társadalmi ügyeket, mert nem talált őszinteséget az eszme hirdetésében. Sokszor azt tapasztalja az ember, hogy nem a megvalósulás a fontos, hanem csak a hirdetés és a beszéd. A jó keresztény, a hívő, kulturált ember végtelen szomo­rúsággal látja sok esetben, hogy az igaz­ság, a jóság, a lélek műveltsége mint má­sodrendű dolog, alul marad annál, aki mindezeket szép szóval, zászlólengetés- sel, fontoskodva, a meggyőzés pátoszával hirdeti, — szóval: az eszme nem támad fel, halott marad. Nem csoda, ha lassankint a meggyőző­dés érlelődik meg az emberben, hogy a társadalmakra, nemzetekre s az egész vi­lágra azért szakadt a rengeteg baj és há­borús szerencsétlenség sorozata is, mert képmutatók voltak az eszmehirdetők. .4 sírba fektetett igazság, jóság és életszép­ség fölött most a háború tüze és vasa pusztítja az emberek százezreit. A szenvedés tengerében a halálos hul­lámverésben pedig szüntelenül hallatszik a szelíd húsvéti szó : Én vagyok a feltá­madás és az élet! Fájdalom, — ma még csak vigasztalásul a hívőknek. Pedig az emberek és a nemzetek szo­rongattatásában mégis csak az a legna­gyobb kérdés, hogy a háborús és politi- tikai célokat szolgáló és az egyes világot behálózó sátáni szövevények dacára mi­kor és hogyan jut el nemcsak minden jó szívbe, hanem a világ sorsát irányító ha­talmasok leikébe is Krisztus húsvéti sza­va, ■— hogy mikor támad fel valóságosan a szivekben és az életben is Krisztus, akinek hófehér gyözedelmi zászlójára a jóság, igazság és béke ragyog. Emlékezés az Esztergomi Turista Egye­sület Nagyasszonyáról Özv. Farkas Eleknéről, az esztergomi Turista Egyesület szeretve tisztelt Nagy­asszonyáról emlékezünk e sorokban. Arról a nemeslelkű, fenkölt gondolko­zásé, lebilincselő modorú kedves úri­asszonyról, aki férjének az egyesület volt elnökének halála után minden gon­doskodását, figyelmét és szeretetét az egyesületre összpontosította, A nemes jóságban kiapadhatatlan szív megszűnt dobogni, az a mindig finoman és szelíden mosolygó kedves arcvonásai megmerevedtek, kellemes muzsikaként felénk szálló hangja örökre elnémult és mi turisták úgy érezzük, hogy szegé­nyebbek, árvábbak lettünk. De minden elmúláson és gyászon ke­resztül úgy érezzük, hogy ez a mindig nemes érzelemtől sugaltatott lélek, ez a csupa szívtől és körültekintő gondosság­tól átitatott Asszony itt van közöttünk és szeretnénk, ha az a sok jóság, érdem és méltánylás, mely e sorokból kiárad, megfogná sok magyar nőnek a lelkét és példájána felbuzdulva, azt követve, meg­termékenyítenék szegény magyar életün­ket. MJa, amikor annyi gyász, könny ós szo­morúság költözött a magyar otthonokba, amióta tömegesen temetjük a borzalmas légi pusztítás ártatlan áldozatait és be­lemarkol minden magyar szívbe a gyöt- relmes bizonytalanság szorongó érzése, megnyugtató érzések emelkednek a szo­morú halál felett a Nagyasszony kopor­sójánál, mert egy értékes, érdemekben gazdag és mindent átfogó, örökkön élő szeretetnek valóra váltott földi pályafu­tás felett elmélkedhetünk és fonjuk a há­lának és az emlékezésnek soha nem her­vadó babérjait. Az esztergomi Turisták dalárdájának zászlóanyai tisztét töltötte be annak ide­jén, amikor a Dalárda megérdemelt ba- bérait aratta. Ennek a nagyszerű művészi tömörülésnek a trianoni magyar élet de sokat köszönhet és a Nagyasszony any­ucira becsülte szivéhez nőtt Dalárdáját, hogy családi ezüstből értékes serleget adományozott annak. Beleöntette házas­ságuk hűségének örök symbolumát, ko­rán elhunyt egyetlen reménységüknek, fiúknak ezüst evőkészletét és mindent, amihez a földi múlandó és részére nem sok örömet juttató anyagi világban ked­ves emléke fűzte. Tőle kapta az egyesület a családi ház mellett a Kálvária hegy tövében azt az értékes telket, amely a jobb idők bekö­vetkeztével turista otthont és kilátót fog nvujani a magyar turistaságnak ebben a mi szép városunkban. Gyönyörű kilátás nyílik innen a mi szép városunkra a Nagyasszony volt otthonának közelében. Az eljövendő jobb időkben az emléke­zés szárnyain innen fognak gondolataink Feléje szállaní és amily szeretettel és gondossággal vette kultúra alá az egye­sület a Nagyasszony életében ezt a szép telket, oly erős akarattal és bizalommal a jobb jövő iránt fogja az igaz rendelte­téséhez mérten kiépíteni és kezelni. Dalosaink ajkáról elnémult a dal, amit a Nagyasszony oly sokszor és szí­vesen hallgatott. A múlandóság szárnyain a korosodás kedvlohasztó útján ma már csak sóhajok szállnak a Nagyasszony felé. De a dalosok zászlóján a selyem szalag még ép, úgy ezen mint a gyönyörű szép értékes serlegen ott tündöklik a Nagyasszony neve. Emlékét mélyen szi­vünkbe zártuk, hálánk és kegyeletünket, mig turista lesz ebben a városban kor ós idő nem szünteti meg. Az idők múlásá­ban, minden földi bajon és jövőnk bi­zonytalanságán keresztül szelleme él kö­zöttünk és nemes egyénisége szolgáljon minden idők magyar asszonyának példa­képéül, egy boldogabb magyar jövő zá- logaképen. Adja a Mindenható, hogy úgy is legyen. Dr. vitéz Bánomy Antal az Esztergomi Turista Egyesület elnöke. Szent Benedek-ünnepély a Ibencésgimnáziumban Az esztergomi Szent Benedek-rendi Szent István gimnázium hagyományosan szép, bensőséges ünnepéllyel áldozott Szent Benedek emlékének. A nagy rendalapitó szent tiszteletére rendezett ünnepély március 24-én, csü­törtökön délután fél 6 órakor kezdődött az intézet dísztermében. Megjelent az ün­nepélyen dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás is, továbbá dr. Csárszky István nagyprépost, Gregorovits Lipót protonotárius kanonok és sok pedagógus, szülő és más érdeklődő. Bárdos—Békés: Szent Benedekhez c, himnusszal kezdődött a műsor, amelyet az intézet négyszólamú vegyeskara adott elő Hajnali Kálmán énektanár vezetésé­vel. A négyszólamú gyermekkar ugyan­csak tökéletes előadásban került műsorra Prohászka—Halmos : Hiszek a szent Szívben c. darabja, — amely előtt Deés Imre II. o. t, szavalta el szépen Borka Géza : Lelkem mélyén c. versét. Az ünnepi beszédet dr. Jámbor Mike O. S. B. gimnáziumi igazgató mondotta, aki nagyszabású, szép beszédében Szent Benedek érdemeit méltatta, Monte Cas- sino nagy kultúrtörténelmi jelentőségét, Szent Benedek szellemének a keresztény művelődést és civilizációt megalapozó és terjesztő munkásságáról szóllott, majd rámutatott arra, hogy bár Monte Cas- sino kolostorát többször elpusztították barbár erők, mint ahogy most is bomba- támadás áldozata lett, de maga a ben­cés szellem, a tisztaság, a munka és a Krisztusi hit szelleme örök és elpusztít­hatatlan. A legnagyobb megpróbáltatá­sok közepette is bíznunk kell abban, hogy ezen az örökértékű szellemi alapon ismét felépül majd a romokból az új, jobb világ. A lelkesedéssel fogadott szép ünnepi beszéd után ismét az intézet gyermek­kara szerepelt egy kedves dallal, majd Búkor Gyula VIII. o. t. játszotta zongo­rán Moszkovszkij : Fantaisie Impromptu Op. 6. c. művét szép felkészültséggel, lel­kes elismerést és tapsot aratva. A műsor befejező számaként Haydn : A tavasz c. oratoriumi részletet adta elő a négyszólamú gyermek-, férfi- és ve­gyeskar zenekari kísérettel. Hajnali Kál­mán énektanár vezényelte a kitűnő össz- játékkal előadott szép művet, amelyet a közönség őszinte elismeréssel és lelkes tapssal fogadott. Babakelengyét a kis magyaroknak! A jövő nemzedék megmentése érdeké­ben jöttek össze az elmúlt héten lelkes hölgyek és urak a Katolikus Kör helyisé­gében, hogy egy fontos nemzetmentő gon­dolatról tárgyaljanak : a születendő ma- gyar gyermekről. Mozgalom indult meg, hogy „Vándor csecsemőkelengyét“ jut­tassanak az arra szoruló magyar anyák­nak, hogy a születendő gyermekeiket a legszükségesebb fehérneművel ellássák. Ma, amikor az anyaggazdálkodás kora-

Next

/
Oldalképek
Tartalom